Csongrád Megyei Hírlap, 1964. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
Szegedi professzorok kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Antalffy Györgynek, a József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara állam- és jogelméleti tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának hatéves rektori funkciójával járó tevékenysége elismeréséül, dr. Bartucz Lajós egyetemi tanárnak, az ELTE természettudományi kara embertani tanszéke volt tanszékvezető professzorának hat évtizedes oktatói, illetve muzeológusi munkássága elismerése alkalmából — melynek jó részét a szegedi egyetemen töltötte — a Munka Érdemrend arany fokozata; dr. Mérei Gyulának, a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi kara magyar történeti tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának; dr. Fonyó Antalnak, a József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara büntetőjogi tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának, négyéves dékáni funkciójukkal járó tevékenységük elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes és Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Csak határidő után! Késve adják át Szeged autóbusz-pályaudvarát Interjú az UVATERV igazgatójával A jelenlegi helyzet csupán kényszermegoldás. Megnövekedett az utasforgalom, az AKÖV mind több helyi és vidéki járatot indít és mindezt a Takaréktár utcából, illetve az Anna-kút környékéről. Nehézkes így az utasoknak, de nagy terhet ró a forgalmi szolgálattevőkre is. Közmegnyugvást keltett már a híre is: épül a buszpályaudvar a Marx téren. Elkészülésének határideje december 31 volt. Sajnos, volt. Ugyanis előreláthatólag csak a jövő nyáron adják át. Az UVATERV késve szállította a terveket. Az alvállalkozók nem tettek minden esetben eleget a megrendeléseknek. Tervmódosítás, új résztervek készítése vált szükségessé. Kialakult egy olyan nézet, hogy a hibás helykijelölés következtében csökken a kocsiállások száma. Ilyen előzmények késztették a beruházót, a tervezőt és a kivitelezőt a találkozó létrehozására. Erre Szegeden a napokban került sor. Megvitatták, milyen módon háríthatnák el az akadályokat a pályaudvar mielőbbi felépülése elől. A tervek szerint gáztüzeléssel kívánták megoldani a fűtést. A kazánokat azonban nem gyártják. Legalábbis most nem tudják leszállítani, csupán jövőre. Valami más megoldást kell keresni. A „más megoldás” viszont kihatással van az építkezésre. Alumíniumból tervezték a nyílászáró szerkezeteket. Megrendelték, de anyaghiány miatt a gyártó üzem nem szállíthatja. Tehát vasszerkezeteket kell beépíteni. És mindez alig néhány hónappal az átadás határideje előtt! Megegyezés született Az épülő buszpályaudvar mint építészeti megoldás — mondhatnánk — egyedülálló a világon. Különlegesség. Hozzá hasonlót is még csak kettőt építettek. A munkálatok néhány akadálya ennek is tulajdonítható. Hiszen egyszerűbb a megszokottal foglalkozni, mint újat alkotni. Ismételten átvizsgálták a tervdokumentációt és megállapították, hogy a kocsiállások száma nem csökken. Tizenkét hely lesz. Ennyi pedig jó időre elegendő. Még Budapesten, az Eingels téren is csak néggyel van több. Hazánkban az alumínium nyílászáró szerkezetek a szabvány szerintiek. A szállítást anyaghiány gátolja, erről a tervező nem tehet. Viszont elvégzik — ha szükséges — a tervmódosítást három héten belül. És akkor vasszerkezetet építenek be. A gyártó cég profilja a közelmúltban változott meg, ennek ellenére vállalta, hogy a megrendelt kazánokat leszállítja. A távfűtés azonban előnyösebb, tehát ilyen értelemben változtatják meg a terveket. Több megértést! A tárgyaláson részt vett Kárándi Mihály, az UVATERV igazgatója is. A megbeszélések befejeztével lapunk munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a pályaudvar terveivel kapcsolatban sok észrevétel érkezett hozzá, ezért jött el személyesen a tárgyalásra. Véleményem szerint több megértésre, jobb kapcsolatra van szükség beruházó, kivitelező és tervező között, hiszen a hibák kijavításának ezt a leggyorsabb módja. Az UVATERV jelenleg is két és fél ezer megrendelésnek tesz eleget. Ausztrália kivételével minden földrészen folynak építkezések a mi terveink alapján. Kötélpályát tervezünk Brazíliának, hidakat Indiánál, Iraknak, Pakisztánnak vasbetonalj-gyárat a Szovjetuniónak, tv-tornyot Bulgáriának és Indonéziának. Havonta 32 ezer négyzetméter fénymásolatot ad ki intézetünk, talán ezzel érzékeltettem, hogy van rutinunk, de lehetőségünk is, hogy jó munkát végezzünk. A szegedi pályaudvar esetében sem kizárólag miattunk csúszik el a határidő. Vádak érték az UVATERV-et, és nemcsak igazságos bírálatok. A programot tavaly februárban jóváhagyták, a megrendelést mégiscsak májusban kaptuk meg. Szállítanunk kellett volna a terveket augusztus 31-ig. Valóban késtünk. Szeptemberben adtuk át a terveket. Érzésem szerint azonban nem volt meg a szükséges átfutási idő. Még így sem. A szabályok szerint a tervvel kapcsolatos észrevételeket harminc napon belül kell megtenni. Akkor ez sem történt meg. Hónapokkal később csupán, s ez is időt rabolt. Most azonban már értelmetlen egymásban keresni a hibát. Mindenekelőtt gyorsítani szeretnénk az építkezést, legalábbis amennyiben rajtunk áll. A megrendelés kézhezvétele után minimális időn belül szállítjuk a tervmódosításokat. Milyen lesz a buszpályaudvar ? — Szakmai szempontból több megoldása is újdonság számba megy, ezért kötetekre menő tanulmányok előzték meg a tervezést. Ha végre elkészül, díszére válik Szegednek, a megye lakói büszkék lesznek, rá. A változtatások általában nem lesznek kárára. Egyedül az alumínium nyílászáró szerkezet hiánya érződik majd. Az acélszerkezet kevésbé mutatós. A pályaudvart topeka burkolattal terveztük, ugyanazzal, mint amivel az Erzsébet-hidat. Tartós, kitűnő burkolóanyag: a híd terveinek készítésénél is a legjobbat kívántuk alkalmazni, mint ahogyan itt is — mondotta befejezésül az UVATERV igazgatója. Sertéspestistől mentes az ország Tudományos ülés Szegeden Az elmúlt hét végén Szegeden, a megyei tanács dísztermében, az ország minden tájáról meghívott állatorvosok és állattenyésztéssel foglalkozó szakemberek részvételével tudományos ülést tartottak a sertéspestis elleni védekezésről. A vendégek között volt dr. Pestalic Eugén, jugoszláv állategészségügyi felügyelő. A több mint kétszáz résztvevővel megtartott tudományos ülés a sertéspestis elleni küzdelemnek csaknem évszázados tapasztalatait összegezte. Dr. Manninger Rezső kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke bevezetőjével történelmileg összefoglalta a védekezési eljárások fejlődését. Többek között elmondta, hogy mintegy 100 évvel ezelőtt hurcolták be a sertéspestist az országba. Rámutatott, nagy eredmény, hogy hazánkban négy hónapja nem észlelni sertéspestist. Hangsúlyozta azonban, hogy nincs betegség, mellyel egyszer és mindenkorra végezni lehet A tudományos ülés előadóiés felszólalói egyöntetűen túlhaladottnak mondták a sertéspestis elleni védekezés állásos módszerét. Hangsúlyozták, hogy hatékonyabbnak bizonyulnak a szigorú, igazgatási rendelkezések és ezek következetes betartása. Dr. Kádár Tibor kandidátus, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője előadásában kiemelte, hogy csak oltással sertéspestist felszámolni nem lehet. Azt kell elérni — mondotta —, hogy vírus Magyarországon ne legyen. Hangsúlyozta: helyes volt annak kimondása, hogy a sertéspestissel fertőzött állatokat meg kell semmisíteni. Rámutatott, hogy amikor az igazgatási intézkedésekben lazulás történt, mindannyiszor növekedett a járványhullám. Tájékoztatásként megjegyezte, hogy a sertéspestis évenként mintegy 60— 100 millió forint kárt okozott az országnak. Felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával rendkívüli mértékben megnövekedett az állatorvosok és az állattenyésztéssel foglalkozó szakemberek felelőssége. Az éber készenlét szükségességét igazolva az előadók számos esetet említettek arra, milyen lehetőségei vannak a sertéspestis vírus külföldről való behurcolásának, például sertésből származó termékek, hús, bél, bőr, repülőgépen érkezett csomag, vagy ételhulladék mind forrásai lehetnek a sertéspestis terjedésének. Hazánk körül van véve olyan országokkal, ahol van sertéspestis. A tanácskozás a veszély eltúlzása nélkül rámutatott, hogy az afrikai sertéspestis behurcolásának is megvan a lehetősége, ami sokkal nagyobb veszélyt jelenthet, mint a korábbi úgynevezett klasszikus sertéspestis. — A jövőben még szigorúbban kell őrködni és még következetesebben kell betartani a közigazgatási intézkedéseket — hangsúlyozta előadásában dr. Szentiványi Tamás kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa. A legfontosabb a sertéspestis időben való megállapítása — mondotta — és felhívta a figyelmet, hogy ez az állatorvos feladata. Fontos a korai diagnózis azért is, mert a vérzések már csak késői tünetei a sertéspestisnek. A betegség túl heveny eseteiben a bűncselet lehet negatív is, azért a legkisebb gyanú esetén is el kell rendelni igazgatási intézkedéseket. Dr. Zsigmond László, három fő feladatcsoportban jelölte meg a védekezést: — Első — mondotta — a gyors és biztos diagnózis. Másodszor, azonnal, gyors és körültekintő nyomozást kell lefolytatni, hogy milyen csatornákon jött be a betegség. Harmadszor ezekkel egyidőben hatékony intézkedéseket kell tenni a góc megszüntetésére, a vírusok likvidálására. E három egyeséges feladat tudományos, gyakorlati vonatkozásait részletesen ismertette. Dr. Manninger Rezső professzor az ülés elnöke összefoglalójában érdekesnek és figyelemre méltónak mondta dr. Szabó János megyei főállatorvos kutatásait, aki a megye idős állatorvosainak tapasztalatai alapján vizsgálatot folytatott. Arra a kérdésre kereste a választ: mi az oka, hogy Csongrád megyében 3—4 évenként periodikusan jelentkezik a sertéspestis? Tanulmányozta a hőmérséklet, a légnyomás és levegő páratartalmának adatait, és összefüggéseket talált a sertéspestis terjedésének nagyobb hullámai és a meteorológiai változások ingadozásai között. A tanácskozás eredményét értékelve dr. Manninger Rezső professzor többek között hangsúlyozta, hogy az ország mentes a sertéspestistől és a betegség elleni védekezés fejlettebb szakaszába lépett. A sertéspestis ellen a klaszszikus államigazgatási intézkedésekkel, rendszabályokkal, minden oltási beavatkozás nélkül, a fertőzési gócok teljes megszüntetésével, a vírusok megsemmisítésével küzdjünk. Jól kell diagnosztizálni s a legkisebb gyanú esetén intézkedni. Inkább állapítsuk meg a gyanút többször, mint akár egyszer is sertéspestist engedjünk útjára — mondta befejező szavaiban az ülés elnöke. ■ BODA ZOLTÁN A SERTÉSPESTIS ELLENI VÉDEKEZÉS OLTÁSI MÓDSZERE TÚLHALADOTT. HATÉKONYABB NÁLA A SZIGORÚ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK KÖVETKEZETES BETARTÁSA '■nur ÉBER KÉSZENLÉTTEL KELL VÉDEKEZNI A SERTÉSPESTIS KÜLFÖLDRŐL VALÓ BEHURCOLÁSA ELLEN ■■■■ ■■■» DR. SZABÓ JÁNOS: A SERTÉSPESTIS TERJEDÉSÉNEK NAGYOBB HULLÁMA ÉS A METEOROLÓGIAI VÁLTOZÁSOK INGADOZÁSAI KÖZÖTT ÖSSZEFÜGGÉS VAN 3 KORSZERŰ OKTATÁS A nyelvoktatás új módszerét alkalmazzák a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban. Nyelvi laboratóriumot rendeztek be s az orosz, német, francia és angol órák nagy részét az idén már itt tartják. A tanár asztaláról, irányított magnetofonról fejhallgatókon figyelik a szöveget a diákok. A padokat hangszigetelő lemezzel látták el s így az is lehetséges, hogy az egyik csoporttal élőszóval foglalkozzanak, a többiek pedig a magnetofonról kapott szöveget hallgatják. Az első C osztály a stúdióban A felhajtott műanyag lapok a padokon Csütörtök, 1964. október 1 APRÓ MEGJEGYZÉS Kutatunk, vagy kutathatunk? Lelkesítő híreket hall az ember mostanában. Például ilyesmit: film készült a pókok életéről. Vagy: ötödszörre is kiadták a tiszai madárvilág életéről szóló tudományos könyvet. Lehetséges, hogy akadékoskodónak tűnik, amit mondok, de azeket járva ezeknek a tudományos eredményeknek csak részben örülök. Az az érzésem, mintha keveset foglalkoznánk tudományosan a mezőgazdasági termelés olyan fehérfoltjaival, mint mondjuk az őszi betakarítás gépesítése. Jobban tudnék örülni a pókok életéről szóló tudományos kutatás eredményeinek, ha gyakrabban hallanék például arról, hogy sorozatban gyártják a korszerű és valóban tökéletes kukoricabetakarító gépet, vagy a cukorrépa-betakarító gépet. Nem mondom, fontos lehet társadalmunk fejlődése szempontjából a pókok élete is. Fontos lehet az is, hogy a Tisza madárvilágát mindenki ismerje. Viszont szerintem az sem lehet kevésbé fontos, hogy a mezőgazdaság úgyszólván legnagyobb kampánymunkáját gyorsabban és nem utolsósorban emberibb körülmények között végezzék el. S az is kétségtelen, hogy a körülmények egyre jobbak, hogy a mezőgazdaságban egyre több a gép. Ez természetesen jórészt a tudományos kutatásnak köszönhető. Viszont tény, hogy a tsz-ekben minden ősszel néhány tízezer hold kukorica és cukorrépa termését kell betakarítani. Tény, hogy e hatalmas munka zömét ma még kézi erővel végzik, mert nincsenek gépek, mert a tudományos kutatásban még nem sikerült megfelelő eredményeket elérni e téren. Persze ez azzal is összefügg, hogy vajon mennyi pénzt költünk ilyen tudományos kutatásokra. Nekem éppen ezjut eszembe, amikor a pókok életére vonatkozó újabb tudományos eredményekről hallok. Eszembe jut: vajon eléggé koncentráljuk , mi a kutatásra rendelkezésre álló pénzt? Nem kellene kevesebbet költeni a kevésbé hasznos kutatásokra és többet az olyan problémák megoldására, mint a kukorica- és a répabetakarítás gépesítése? Ismétlem, lehet, hogy a kutatás mindenképpen hasznos, bármire irányuljon, a pókok életére, a Tisza madárvilágára, vagy a mezőgazdaság gépesítésére. De a nem égetően sürgős vagy kevésbé hasznos kutatásra én, őszintén szólva, egyelőre sajnálom a pénzt. Különösen, amikor látom, miként szedik az emberek a répát, a kukoricát 1964 őszén, látástól vakolásig a két kezükkel. KACZOR ISTVÁN