Csongrád Megyei Hírlap, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
2 A KIRAKAT GONDOZ A boltkirakatok olyanok, mint a virágoskertek a házak előtt — ezért szükséges, hogy gondozójuk legyen. Mi a feladata a kirakatgondozónak?— Az esti időszakban a villanyok felgyújtása, hogy az érdeklődök a fényárban szemlélhessék a szebbnél-szebb újdonságokat, kellékeket. Este 10 órakor pedig a villanyok leoltása, és a redőnyök lehúzása, lezárása. Ezt az érdekes munkát végzi már hosszú évek óta Nyakas Pál nyugdíjas, a Csongrádi Földművesszövetkezet kirakatgondozója. Szürkületkor mindig megjelenik kerékpárján és jellegzetes redőnyhúzójával a csongrádi utcákon és végzi feladatát, esőben, hóban, jó időben egyaránt. Szorgalommal és ügyességgel dolgozik. Szorgalmát ki kell emelni, mert ebből csillagos ötöst érdemel. Annyira szereti munkakörét, hogy már szinte nem is tudja elképzelni az életét kirakatok nélkül. Legutóbb például egy hét szabadságra küldte el a vállalat Budapestre, s már az ötödik nap hazajött — mondván, nem szereti a semmittevést, a munka a mindene, mint volt világéletében mindig. Nyakas bácsi meleg szeretettel ápolja a boltok kirakatait, az üzletek „virágoskertjeit". S a virágokat is szereti. Iskola utcai lakásában többszázféle értékes virágféleséget nevel. VÁRKONYI ISTVÁN Egy képviselőnő a várost mondjaVi est olyan tok, amelyiknek a neve „A" betűvel kezdődik: — Alma-Ata — vágja rá rögtön egy kis szöszke lány. — Jól van, eltaláltad — mosolyodik el Lőrincz Pálné, a vásárhelyi Rózsa Ferenc utcai általános iskola napközis vezetője. A vidám zsivajban szinte személytelenné válik, maga is pajtásává szegődik a sok kisdiáknak. A napközis foglalkozásnak vége és Lőrincz Pálnét, a pedagógust, már nem iskolai, hanem közéleti gondok foglalkoztatják. — Harmadik éve, hogy megválasztottak országgyűlési képviselőnek — mondja beszélgetés közben —, s bizony az első hetekben nagyon nehéz dolgom volt. Azelőtt csak a kerületi nőtanácsban dolgoztam, kevés közéleti tapasztalattal rendelkeztem. Tudtam, milyen felelősségteljes a képviselői tevékenység. Hozzá fogtam tanulmányozni a tanácsok munkáját és az ezzel összefüggő kiadványokat, közlönyöket. Ismerkedtem a megye, a város problémáival. Nagy segítséget kaptam ehhez a vásárhelyi városi tanács vb tagjaitól, akik nagyon sokoldalúan szokták megvitatni a dolgozókat érintő városi ügyeket. Míg ezeket mondja, elgondolkodik, majd hozzáteszi: — Az én elvem mindig ez volt: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes." Ezzel a gondolattal kezdtem képviselői munkámat is. A hétköznapokra gadóórák támogatást kérő panaszosaira, a beszámolókra, parlamenti vitákra. Mert Lőrincz Pálné országgyűlési képviselő működési köre nagyon széles skálájú. Újvárosszéli kis otthonát sűrűn felkeresik a környék bogárhátú házainak lakói és a más városrészek polgárai. Egyaránt a saját képviselőjüknek tekintik. Majd a város vezetőivel tárgyal a megyei tanácsnál vagy a minisztériumokban, s időnként a parlament folyosóján „csípel!’ egy-egy minisztert, hogy baráti hangon beszélgethessen vele a megye valamelyik városának, de elsősorban Vásárhely égető problémáiról. — Nemrégiben azzal kerestek fel lakásomon a közeli kistanyák lakói, segítsek nekik abban, hogy villanyt kaphassanak. Esténként munka után szeretnének egy kicsit rádiózni vagy tv-t nézni. Ismerem azt a környéket, tudom, hogy a töltésen kívül levő tanyák villannyal való ellátása nem kíván nagyobb beruházást. Beszéltem a DÁV vezetőivel, akik készséggel ajánlották fel támogatásukat. Sikerült tehát elérnünk, hogy saját erőből társadalmi munkával, néhány villanypózna felállításával kigyulladhasson otthonukban a villany. Más alkalommal a kerületi párttitkár hívta fel egy nehéz helyzetben levő nyugdíjas asszonyra a figyelmét. — Meglátogattam Imre utcai lakásán az idős nyugdíjas asszonyt, özv. Ács Jánosnét, aki elsírta panaszát, hogy méltánytalanul kicsi a nyugdíja. Megvizsgáltam az ügyét és kiderült, hogy jogos a kérése. Azóta felemelték a nyugdíját, s ha nem is nagy öszszeggel, de havi néhány száz forinttal könnyítettek a helyzetén. « ! Miután a nyomozók kihallgatták Szófija Tolcsinszkaját, vele együtt felkeresték a lakását, hogy a kém utolsó rejtekhelyét is megtalálják. — Mindent elmondok, nincs titkolnivalóm, semmi rosszat nem tettem. Itt étkezett, ivott nálam, gitározott... Szófija Tolcsinszkaja arca csak úgy izzott a felháborodástól. Hol a nyomozóra nézett, hol rám, hol meg a két szomszédnőre, akiket behívtunk a házkutatáshoz. — Nyugodjék meg, Szofija Alekszejevna — mondta lágyan Roscsin, s leültette az idős asszonyt, egy karosszékbe. — Miután Prohorov itt élt magánál, keresnünk kell minket érdeklő papírokat, amelyeket bizonyára önnél rejtegetett. — Igen, van ilyen — ugrott fel Szofija Tolcsinszkaja — egy egész dosszié — a kottáival... A dossziéban valóban kották voltak. Lírai dalok. „Nemsokára eljössz hozzám tiszti köpenyedben” — olvastam a szöveget és akaratlanul elmosolyodtam. Valóban ebben jönnek hozzá, nemsokára. Újra csak kozták, semmi más. — Nincs más hátra — mondta Roscsin, bocsásson meg, de meg kell néznünk az egész lakást. Roscsin átlapozott minden egyes könyvet, régi, elsárgult újságokat, belekukkantott a számtalan fiókba, megnézte a polcokat — sehol semmi. Végül Roscsin egy aktatáskát talált, amelynek mélyén rátalált egy kis csomagra. S máris az asztalon hevert néhány, kisbetűkel teleírt papírlap. — Nézzen csak ide — mondta mosolyogva Szofija Tolcsinszkajának — ez itt már nem kottapapír. A szomszédoknak is megmutatta. — De hiszen ez rejtjeles írás — mondta az egyik szomszéd. A házkutatást folytattuk . . .* — Azt hiszem — mondta Voroncov, ideje, hogy le- ot az éjszakában vonjunk bizonyos következtetéseket. — Véleményem szerint — folytatta Voroncov — nemcsak Prohorovról kell beszélnünk, hanem Kuznyecovról, Inozemcevről, Sabolinról is. Amíg Prohorov mellettük van, tovább csúszhatnak lefelé. — Hova csúszhatnak tovább? — tiltakozott Kuprin. — Egy ember, aki honvédelmi vállalatnál dolgozik, és nem elég, hogy nem tartja be a legelemibb szabályokat, ami a munkájával és a titkos okmányokkal kapcsolatos, hanem még tudatosan át is játssza azokat az ellenség kezébe. Sabolinnak tudnia kellett, hogy Prohorov el akarja adni a tőle kapott adatokat! — És mégis — szőtte tovább komótosan a beszélgetés fonalát Voroncov —, és mégis nézzük csak meg, ki is ez a Sabolik? Egy huszonhat éves fiatalember. Apa nélkül nőtt fel. Pedig a fiúnak nagyon-nagyon fontos az apa. Szovjet iskolát, szovjet egyetemet végzett. Hogyan válhat ellenséggé? Kuznyecov is sok mindent átgondolt a lágerekben. Most dolgozik. Felesége, lánya van. Meg kell néznünk az emberek lelkét, ki kell tapasztalnunk, hogy mennyire beteg ez a lélek, ki lehet-e gyógyítani. Ne siessünk a végkövetkeztetéssel. Majd a nyomozás elénk tárja az összes adatot és tisztán fogunk látni. Megállapítjuk, ki mennyire részes a dologban. S akkor majd a törvény eldönti, milyen mértékben bűnös Sabolin, Inozemcev és Kuznyecov. Talán kevés olyan esettel találkoztunk már, amikor az első pillantásra teljesen elveszettnek hitt ember a szó szoros értelmében újjászületett? Beszélgettek velük, nem egyszer, nem kétszer, munkát kaptak, tanácskoztak a rokonaikkal, barátaikkal, a Komszomollal, a pártszervezetekkel , és az ember kicserélődött. Nem mindjárt, persze, eleinte hitetlenkedett, gyanakodott, de aztán megértette: segíteni akarnak rajta és nem dutyiba dugni. Hosszú ideig beszélgettek, de Prohorovról szó sem esett. Kuprin végül nem tudta magába fojtani a kérdést: — És mi legyen Prohorovval? — kérdezte Voroncovtól. — Érdeklődtem utána Jaroszlavlban — hangzott a válasz. — Prohorov Moszkvába akar jönni, azt hangoztatja, hogy súlyos beteg, orvosi kivizsgálást kér. Berakták a katonai kórházba, de meggyőződésem, hogy szimulál. Egyszerűen attól fél, hogy elveszti a rejtekhelyeit, a nagy nehézségekkel megszervezett kapcsolatait. . . — Voroncov elhallgatott, majd hozzátette: — Tegnap jártam a katonai főügyész helyettesénél. Megvan a végzés Prohorov letartóztatására. (Vége következik.) HAZAÁRULÓ J. Golovanov dokumentumregénye — Pető Miklós fordítása HÍMLAP Nem marad víz nélkül az új makói gimnásium és bérhas E kérdés nemcsak a lakosság, hanem a város vezető szakembereit is hetek óta foglalkoztatja. Ugyanis Makó főterén vékonyan csordogál, sőt olykor el is apad a lakások csapjából a víz. Így nem látszik biztosítottnak a közeljövőben átadásra kerülő 7 tantermes gimnázium és 18 lakásos bérház vízellátása, ami azt jelenti, hogy a két létesítményt vízhiány miatt nem lehet használni. A beruházási programok szerint az épületeket az új vímű látja el. Csakhogy sem a fő nyomóvezeték a szükséges tűzcsapokkal és más műtárgyakkal együtt, sem az elosztó hálózat és a víztorony sincs üzemképes állapotban, s a jövő év késő tavaszánál előbb nem is várható elkészülésük. Addig tehát nem működhet a gimnázium és nem költözhetnek be a bérház lakói? Tervező, beruházó, építő, egészségügyi és más szakemberek a minap tanácskoztak erről, és megnyugtató választ kerestek a kérdésre. Arra a fagyok miatt sincs már lehetőség, hogy a munkáshiánnyal küzdő Hídépítő Vállalat Makót közművesítő részlege az új vízmű főnyomóvezetékét elkészítse a főtérig. Onnan ugyanis gravitációs úton, vagy a Lenin tér 8. számú régi bérház alatt levő központi nyomásfokozó berendezésen át juthat a víz a szóban forgó két épületbe is. Egyetlen lehetőség maradt a gyors víznyerésre: a tisztasági fürdő kútra. Ennek vize ivásra alkalmas minőségű, s a nyomásfokozóba való bevezetéséhez alig száz méteres cső lefektetése szükséges. Ehhez a napokban hozzáfognak. Döntöttek arról is a szakemberek, hogy a főnyomóvezeték szakaszait a két létesítményhez a legsürgősebben ki kell építeni. A Hídépítő Vállalatot a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakmunkásaival segíti, a földmunkák végzéséért pedig a városi tanács is tesz erőfeszítéseket. A Kálvin és a Szegedi utcában, valamint a Lenin tér jobb oldalán mintegy 500 méternyi csövet helyeznek a földbe, még ebben az évben, hogy — ha nem is a teljes, de legalább a minimális — vízigényeket kielégítsék a gimnáziumban és a bérházban. A csöveket természetesen úgy fektetik le, hogy ideiglenes vízszolgáltatás után az új városi vízmű bekapcsolásával az állandó és növekvő szükségletek kielégítésére is alkalmas legyen. Nem marad hát víz nélkül a két épület. Szennyvizét pedig a már megépült csatornákba vezetik be. R. I. és a választói Az apró ügyek SA. A fogadóórákon elhangzott javaslatok alapján látogatta meg a helyi agyagipari ktsz dolgozóit. Ezen a munkahelyen nagyon rosszak a szociális körülmények. Nincs megfelelő étkezési és tisztálkodási lehetőség. Más alkalommal a Divat Kötöttárugyár Vorosilov utcai telepén járt, ahol a városi tanács vb szociálpolitikai felelősével megvizsgálta a nők szociális helyzetét. Mint mondotta, a legrövidebb időn belül igyekszik az agyagipari szövetkezetben látott nehéz helyzet enyhítéséért közbenjárni. — Örömmel végzem a képviselői tevékenységgel járó munkámat, hiszen ehhez nagy segítséget kapok a tanácstól, de a választóimtól is. Érzem, hogy megbecsülnek, hogy a nép képviselőjét látják bennem. Ez ad erőt, ambíciót a további munkámhoz is. Amikor például felszólaltam tavaly júniusban a parlamentben a postatörvény vitájában, akkor is az járt az eszemben, hogyan képviseljem a fiáros érdekeit. Elmondottam, hogy ez a törvény csak akkor váltja be a hozzáfűzött reményeket, ha megteremtik végrehajtásához az objektív feltételeket. Vásárhelyen például már régen időszerű lenne a posta kézi kapcsolású telefonközpontját felcserélni automata kapcsolására. Kértem, a készülő városrendezési tervekben már a fenti szempontokat is vegyék figyelembe. A Ank.wAkr nagyon komo-A dolgozok lyan ves£ik mind a képviselők, mind a tanácstagok munkáját — mondotta beszélgetésünk végén Lőrincz Pálné. — Ezt napról napra tapasztalom a fogadóóráimon, képviselői beszámolóimon megjelent dolgozók részéről. Úgy gondolom, ezt a bizalmat a hivatalos tanácsi szervek még jobb munkával honorálhatnák. Városi viszonylatban még nem mindig kielégítő, nem elég gyors a dolgozók javaslataira, panaszaira adott válasz és tájékoztatás, esetenként nagyon elhúzódik ügyeik intézése. KOVÁCS IMRE 1965. december 1. SxílfefyfyKei iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiniiiiiiiiin Gutaütés Az Egészségügyi Minisztériumban gyorsmérleget készítettek a második ötéves terv eredményeiről — jelenti az MTI. A halálokok között a leggyakoribbak a szívbetegségek, a rosszindulatú daganatok, az agyvérzés és gutaütés — közli a gyorsmérleg. A gutaütés népies meghatározása annak az állapotnak, amikor, hirtelen valakinek egyik testfeje megbénul. Ilyenkor megütötte — ezért lett béna — a guta. Ennek oka az agyvérzés, ami hirtelen következett be. Ami azt illeti, 1965-ben elavultnak érzem magát a „gutaütés” meghatározást — talán ennél már értelmesebbek volnánk! Az agyvérzés és a gutaütés egy és ugyanaz. Az agyvérzésnek tünete a gutaütés vagy magyarul a bénulás. Egy minisztériumi jelentésben miért ne legyenek ősi népi kifejezések? Nem szégyen ez. Legfeljebb az ember bosszankodik. Azért csak nem üti meg a guta? Mentségül szolgáljon az összeállítóknak, hogy gyorsmérleget készítettek, és az ilyen gyorsan összeállított dolgok közé véletlenül bekerült a gutaütés is. .. (egervári) OIRT-közgyűlés Varsóban A Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet (OIRT) 1965. december 1 és 8 között tartja közgyűlésének huszadik ülésszakát Varsóban. A Magyar Rádió és Televíziót Tömpe István elnök vezetésével négytagú küldöttség képviseli a varsói összejövetelen. A dolgozó érdekében... ÚJ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE MUNKAÜGYI VITÁBAN HOZOTT JOGERŐS HATÁROZAT ESETÉBEN A munkaügyi viták intézésének szabályai között korábban nem ismert új lehetőség az új eljárás kezdeményezése. A Munka Törvénykönyve 149/B §-ára hívjuk fel ezúttal a figyelmet. Az említett rendelkezés szerint a munkaügyi vitában hozott jogerős határozat ellen mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági, vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálása esetén ránézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az új eljárás kezdeményezése tehát nem azt jelenti, hogy kedvezőtlen döntés esetén az egész ügyet minden további nélkül újra lehet kezdeni, hanem annak körülírt feltételei vannak. Elsődleges és legfontosabb feltétel, hogy olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve új jogerős döntésre kell hivatkozni, amely az ügy rendes, jogorvoslati útja során nem volt ismert, így azt nem vették figyelembe. Másik fontos feltétel, hogy a hivatkozott új körülménynek olyannak kell lennie, amely az eredeti eljárás során történő elbírálás esetén a kérelmet előterjesztőre kedvezőbb döntést jelentett volna, vagyis az eredeti sérelem, vagy követelés ügyében hozott határozatnál előnyösebb határozatot eredményez az új tényállás. E feltételek nélkül az új eljárás kezdeményezése iránti kérelem nem lehet alapos. Új eljárás kezdeményezésének a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül van helye, de ha az erre okot adó körülményekről a fél később szerzett tudomást, vagy később került olyan helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a 6 hónapos határidő ettől az időponttól számít. A megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető. Felhívjuk a figyelmet, hogy áthelyezés és munkaviszony megszüntetése, valamint fegyelmi ügyben hozott határozat ellen az új eljárásnak 6 hónap eltelte utáni kezdeményezése esetén a dolgozó nem követelheti a munkaviszony helyreállítását, illetőleg az eredeti munkakörben, vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Az új eljárást a hatásköri szabályoknak megfelelően a területi munkaügyi döntőbizottságnál, illetve a járásbíróságnál kell kezdeményezni, amely szervek a kérelem alapossága esetén az új eljárás lefolytatására kötelezik az elsőtökön eljárt munkaügyi döntőbizottságot. Dr. KUNOS JÓZSEF