Csongrád Megyei Hírlap, 1967. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

2 A cári sír rejtelmei Rettenetes Iván, az első orosz egyeduralkodó föl­di maradványait labora­tóriumba szállították, ahol Mihail Ceraszimov, a hí­res szobrász, történész és antropológus hozzáfogott a cár arcvonásainak a re­konstruálásához. Az aláb­biakban az ő leírását kö­zöljük — röviden. HOGYAN HALT MEG A CÁR? Rettenetes Iván csontvázát jó állapotban találtuk meg a Kreml Arhangel kápolná­jában. Épp úgy, mint a többi koporsóban, itt is a koponya szenvedte meg legjobban az idő múlását. Alaposan szemügyre ve­hettem, le is fényképeztem és megállapítottam ,hogy Rettenetes Iván állán és homlokán csupán néhány száz szőrzet maradt. Jó fel­építésű férfi volt Fiatalko­rában sokat adott fizikai erőnlétére. 54 éves korában még mindig komoly fizikai erővel rendelkezett; ismere­tes, hogy két évvel halála előtt esetlen csapással meg­ölte fiát. Vajon hogyan halt meg a cár? Az bizonyos, hogy hir­telen állt be a halál, de tá­madható az a sokáig vallott nézet, hogy a cárt kedvenc udvaroncai, Bogdan Belskij és Borisz Godunov megfoj­tották. A teljesen épségben feltárt nyakcsigolyák ugyanis ellentmondanak ennek. Méreg? A kor legismertebb és a szervezetben sokáig megmaradó mérge az arzén volt és ezt a kutatócsopor­tunk vegyészei igyekeztek ki­mutatni a cár maradványai­ban. Ám arra az eredményre jutottak, hogy a csontokban található arzén mennyisége nem haladja meg a normális A VTEGYELEMZÉS SOK HIGANYT MUTAT . .. A további vegyelemzés vi­szont Rettenetes Iván ma­radványaiban, nagy mennyi­ségű higanyt mutatott ki, míg az egyidejűleg feltárt tetemeknél ilyen anyag nem fordul elő. Vajon mi ennek az oka? A szájhagyomány, s a fel­jegyzések is megőrizték, hogy Rettenetes Iván valamilyen betegségben szenvedett, amelytől szőrzete megritkult és teste a halálos ágyon rendkívüli mértékben fel­­puffadt. A gerincoszlop végének vizsgálata most kimutatta, hogy a cár szenvedéseit csontmeszesedés okozta. Ge­rince, sőt egész teste meg­merevedett, természetellenes tartással nyakát hátravetve tudott csak járni. Ennek oka valószínűleg a cár mértékte­­lensége volt, hiszen ő soha­sem tartóztatta meg magát az evéstől, ivástól. Nyilván­való, hogy utolsó éveiben nagy kínjai voltak és ezeket különleges keleti gyógyken­ő­­csökkel próbálta enyhíteni. Ez utóbbiak magas higany­­tartalmúak c­íme, ez a ma­gyarázata a cár maradvá­nyaiban talált nagy higany­mennyiségnek, s mivel a hi­gany gyakran okoz kopaszsá­got, a cár szőrzetének majd­nem teljes elvesztése is erre vezethető vissza. TESTALKAT, HAJ, FOGAZAT A cár hajzatának repro­dukálásánál két portréra tá­maszkodhattam, az egyik a bécsi könyvtárban található, fába vésett, realisztikus kép­más, a másik egy konven­cionális festmény, mely Kop­penhágában található. Rette­netes Iván rekonstruált ha­sonmása­­ sok azonosságot mutat a XIX. század orosz festőinek róla készült alko­tásaival. Kutatómunkánk során azt is észrevettük, hogy Iván szarkofágját a temetésre ki­szélesítették. Ez is alkalmas rá, hogy fényt derítsen a cár betegségének természetére. Az uralkodó ugyanis való­színűleg annyira testes volt, hogy nem fért bele a kopor­sóba. Mit tudnak a történészek Iván utolsó napjairól? Egy­kori szemtanúk szerint a cár halála napján jobban érezte magát, forró fürdőt vett és leült sakkozni kedvenc udva­roncával. Kedélyes és nyu­godt hangulatban volt, ami igen szokatlan lehetett nála, utolsó éveiben ugyanis gör­csös fájdalmak rohamai gyö­törték. E tanúk azt állítják, hogy a sakkjátszma közben érte a halálos kimenetelű ro­ham. Rejtélyt jelentenek szá­munkra Rettenetes Iván fo­gai. Orvosi jelentések szerint a fogak húsz esztendővel fia­talabbak, mint maga a cár; valamennyi erős, ép, a ko­pásnak s a használatnak igen kevés jelét mutatja. . Az alsó állkapocs görbüle­te túl meredek és az ilyen esetekben a nyelv viszonyla­gosan nagyon hátul van az ajkához képest. Ebből arra következtethetünk, hogy Iván cár selypített, vagy más be­széd-rendellenességekkel küszködhetett. TOVÁBB DOLGOZNAK Ha teljesen befejeztük Iván cár vonásainak rekonstruálá­sát, maradványait visszahe­lyezzük a sírba, de mi, tör­ténészek, régészek, antropo­lógusok tovább dolgozunk az Arhangel kápolnában talált többi, felbecsülhetetlen ér­tékű leleten, s tovább vallat­juk a múltat. i Illés Béla: Vasárnap délután a Körúton sétáltam. Meg­tömtem a pipámat, és rá akartam gyújtani, de nem volt nálam gyu­fa.. Elmentem három trafik mellett is — mindhárom zárva. Mi­vel már nagyon pipáz­­hatnékom volt, meg­szólítottam egy szem­bejövőt. — Nem kaphatnék egy szál gyufát? A megszólított rám nézett. Kicsi, keszeg em­ber volt, Az orrán ré­gimódi evikkel, és még régibb módi volt erősen őszülő, fekete pofasza­kálla. — Nem dohányzom, s ezért nem hordok ma­gamnál gyufát! — szólt bocsánatkérően. Biccen­tett, és bement egy ház­ba, amelynek kapujá­nál idősebb, kövér asz­­szonyság ácsorgóit. Bi­zonyos voltam abban, hogy a pofaszakállast már láttam valahol. Legalábbis a fényképét. És ha fényképről isme­rem, több, mint való­színű, hogy valami ne­vezetesség. Megszólítottam a ka­put őrző asszonyságot. — Ismeri azt a pofa­­szakállast, aki most ment be ide a házba? — Ismerem. — Véletlenül nem Kellér Dezső volt? — Nem. — Akkor talán Fo­dor József? — Nem. — Akkor bizonyára Honthy Hanna? — Az sem. — Hát ki? — kér­deztem elszomorodva, hogy olyan rossz az arcmemóriám. — Lantos Jenő férfi­szabó — világosított fel az asszonyság. — Maszek. Borsos árai vannak, de igazán ki­tűnően dolgozik. — Köszönöm a felvi­lágosítást. * A szerzőnek ,,Pi­pafüst mellett” cí­mű, a könyvhétre megjelent kötetéből. Élmény Ünnepi Könyvhét, 1967 Új író született! Eddig alig hallottam valamit Raffai Sa­roltáról. Néhány ver­sét olvastam a Ti­sza­táj­ban — nem ,is a legjobbakat, egy vagy két rövid prózai írását, ezt, vi­szont alkalmi kirán­dulásnak, jobbára a stílusgyakorlat ke­retein belül mara­dó próbálkozásnak éreztem. Tudtam róla, hogy megjelent egy verseskötete, melyről azt írták­­mondták: tehetség­ről árulkodik. Aztán a verses­­könyv­ után a költő­nő —A regénnyel je­lentkezett. (Van az egész szituációban valami Kaffka Mar­­git-szerű, de ez csak olyan hangulati megjegyzés, a hatás kedvéért.) Költőnő, aki átvált a prózára, és könyvét már megjelenés előtt úgy emlegeti a rek­­lámkritikai előzetes, hogy: rendkívüli tehetséggel ál­lunk szemben ... Ki ne kez­dene el fanyalogni ilyen­kor? Annyiszor csalódtunk már a kritikában, különösen annak a reklámhoz közel ál­ló ágazatában, hogy kisebb elismerések is belénk plán­tálják a kételkedést. Ám most az egyszer fél­re a fenntartásokkal! Az Egyszál magam kitűnő könyv, ráadásul, ha figye­lembe vesszük, hogy első könyv (a verseskötet ebben az összefüggésben részint fi­gyelmen kívül hagyható), akkor azt is mondhatjuk, meglepően jelentős alkotás. Afféle induló író — nőíró — írta Rozsdatemető, annál talán totalitásban szűkebb, „kócosabb", de a körülmé­nyeket is figyelembe véve leginkább hozzá hasonlítha­tó.* A színhely egy tanyai-fa­lusi iskola élete — a fordu­lat éve utántól az ellenfor­radalmat követő konszolidá­ció első esztendeiig. Egy fiatalembert az ötvenes évek elején, miután letöltöt­te katonaidejét, kineveznek egy nagy­községi általános iskola igazgatójának. A fia­talember díjával van mind az emberi, mind a szakmai tapasztalatoknak, kemény próba előtt áll. A lehetősé­gek adottak, ahhoz is, hogy felnőjön funkciójához, de ahhoz is, hogy elbukjék. Molnár Gábor életútja az utóbbi lehetőségben teljese­dik ki. Megfertőzi a hata­lom. Mindent elpusztít, tönkretesz maga körül; a légkört, a dolgokat, az em­bereket, a kapcsolatokat, az érzéseket, az eszméket és az eszményeket. Az első lépés a nő. Min­den lányt, asszonyt, aki a közelébe kerül, meg akar szerezni magának — és többnyire meg is szerez. A második lépés — a jogta­lan haszonszerzés. Minden alkalmat felhasznál, hogy lopjon, csaljon, anyagi elő­nyöket szerezzen magának. A harmadik a hivatali hata­lommal való visszaélés, a hatalmi dühöngés. A negye­dik, barátok, cinkostársak szerzése — a kártya és az ital útján. Tönkreteszi anyját. Utána tönkreteszi a gondjaira bí­zott iskolát, az ott dolgozó embereket, akik olyanok, amilyenek, de kitűnő kol­lektívát is lehetne belőlük kovácsolni. Ehelyett idegba­jos talpnyalókká, a hatalom előtt meghunyászkodó, csak a háttérben való pletykálko­dás jogát fenntartó embe­rekké torzítja őket. Végül tönkreteszi feleségét, An­nát, ezt a százszor jobb sorsra érdemes embert. Előbb elaljasítja egy má­sik ember iránt érzett sze­relmét, lehetetlenné téve ez­zel, hogy valaha is kitörhes­sen egy tisztább, hozzá méltóbb világba, aztán meg­­becsteleníti fiatalkorú lá­nyukat. Molnár Gábor az ellenfor­radalom napjai óta késsel jár. Ezzel a késsel szúrja le Anna, amikor megbizonyo­sodik róla, mit tett a lá­nyával. Molnár Gábor el­pusztul , és pusztulást hagy maga után. Komor kép: Raffai Sarol­ta nagy erővel és sok írói leleménnyel jeleníti, meg. Stílusa megragadóan érzék­letes, átfült, szubjektív, de ez nem csorbítja erejét. * Egy kiáltás a könyv: emberek, vigyázzatok! A szo­cialista ember nem születik együtt a szocialista viszo­nyokkal! Hatalmat csak olyan ember kezébe adja­tok, aki méltó vagy méltó lesz rá, mert a hatalomra alkalmatlanok sokak életét tehetik tönkre, és rengete­get árthatnak az ügynek! Mások is kimondták már ezt az igazságot, de Raffai Sarolta — kezdő író létére — bátran és nagy erővel tudta újrafogalmazni. Érdemes volt. Új író született! PAPP ZOLTÁN Eredményes úttörőélet Szentesen Szentesen jelenleg ki­lenc úttörőcsapat mű­ködik és szervezetileg közel négyezer általá­nos iskolást egyesíte­nek. A bel- és külterü­leti csapatok munkáját segíti az úttörőház mód­szertanilag és a gyakor­lati foglalkozások által. Az úttörők sokoldalú felkészültségét bizonyít­ja többek között az, hogy a megyei tanul­mányi versenyek döntő­jén minden témában értek el helyezést. A „Vörös Zászló Hőseinek Útján” elnevezésű moz­galommal kapcsolatban kiállításokat rendez­tek és a bemutatott anyaggal a Kossuth té­ri és a Petőfi utcai is­kolából három őrs bu­dapesti kiállításon nyert díjat. A város csapatai közül kettő már meg­kapta a KISZ KB „Vö­rös Zászló” kitüntetését. A társadalmi tevékeny­ségben kiemelkedik az új ligeti sportpálya épí­tésénél elvégzett 500 munkaóra. A város úttörői az idén is táborozáson vesznek részt és Szigli­­geten, a Balaton mellett ütik fel a sátrakat. » HÍRLAP 1967. JÚNIUS – CSÜTÖRTÖK § Jogi tanácsok Háztáji gazdaság özv. Martonosi Ferencné olvasónk levelében azt kér­dezi, hogy elhalt férje után jogosult-e háztáji földre? Levelében azt írja, hogy férje 1959-ben lépett be az Alkotmány Tszcs-be. Ez a tszcs 1960 őszén egyesült a makói Lenin Termelőszövet­kezettel. Férje 1963 áprilisá­ban hunyt el. A férje halála idején, a­ gazdasági év vé­géig a háztáji földet meg­hagyták használatában, en­nek lejártával azonban meg­vonták tőle. Olvasónk sérel­mesnek tartja a vezetőség ilyen irányú intézkedését. Olvasónk úgy gondolja, hogy a termelőszövetkezetbe bevitt föld után neki, az özvegynek is jár a háztáji föld. Ez azonban nem így van, mivel a háztáji föld nem a bevitt földhöz, ha­nem a tagsági viszonyhoz kapcsolódik. Amennyiben az övegy is a termelőszövetkezetnek a tag­ja, úgy független a férjétől, illetve az általa bevitt földtől, jár részére a háztáji föld. Ha nem tag, nem jogosult ház­táji földre. „Minden önálló háztartás­sal rendelkező tsz-tag — a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt — sze­mélyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogo­sult. Megilleti a háztáji gaz­daság az önálló háztartással rendelkező öreg vagy mun­kaképtelenné vált tsz-tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e vagy sem". Azok a földdel belépő ta­gok, akik bevitt földjükből a közgyűlés hozzájárulásá­val tarthatják vissza a ház­táji földet (ez nem gátolhat­ja a közös tábla kialakítá­sát), a visszatartott háztáji földnek a belterületen, ta­nyai belsőségben vagy zárt­kertben fekvő részével, mint személyi tulajdonnal szaba­don rendelkezhetnek. Ha azonban azt elidegenítik a tsz-től, háztáji földet nem kaphatnak. „Annak a részére, akinek belépésekor földje nincs, vagy háztáji földet az általa bevitt földből nem tarthat vissza, háztáji földet a kö­zös használatban álló földek­ből kell használatára kije­lölni. Háztáji földet kell ki­jelölni az önálló, háztartást alapító tag részére is.” A háztáji föld nagysága 12—1 kát. hold lehet, a közgyűlés határozatától függően. Sípos Ferencné olvasónk azt kérdezi, jogosult-e háztáji földre vagy kártérítésre abban az esetben, ha a részére ki­jelölt háztáji földet nem fogadta el? Olvasónk levelében azt ír­ja, hogy a szentesi Petőfi Tsz pártoló tagja. A derek­­egyházi Hunyadi Tsz hasz­nálatában is van földterü­lete. A Petőfi Tsz által kije­lölt háztáji földet nem fo­gadta el, és azt szeretné, hogy most a derekegyházi tsz-től kapjon háztáji földet, vagy más háztáji területet jelöljön ki részére a Petőfi Tsz. Mint az előző levélre adott válaszból is kitűnik, a ház­táji föld a tagsági viszony­hoz kapcsolódik és így ház­táji földre csak a szentesi Petőfi Tsz-nél fennálló pár­toló tagsága alapján jogo­sult kártérítésre semmikép­pen nem tarthat igényt ab­ban az esetb­en, ha a kijelölt háztáji földet nem fogadta el. Mivel a háztáji föld ki­jelölése a tsz-vezetőségnek a hatáskörébe tartozik, ennek határozata ellen a szövetke­zet közgyűléséhez fellebbez­het, amely megváltoztathat­ja a vezetőség döntését és más háztáji földet jelölhet ki. Özvegyi nyugdíj özv. Kovalcsik Bálintné olvasónk azt szeretné meg­tudni, hogy milyen feltételek fennállá­sa esetén jogosult a ter­melőszövetkezeti tag özve­gye özvegyi nyugdíjra? Özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át a feleség, ha férjének öregségi vagy rok­kantsági nyugdíja volt, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte, illetve üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség következtében halt meg. E feltételek fennállása esetén az özvegy ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesül, özvegyi nyugdíjra egy éven túl is jogosult a fele­ség, ha férjének halálakor a 60. életévét betöltötte, vagy férjének halálakor egészség­­romlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékosság kö­vetkeztében legalább két­harmad részben munkakép­telen (rokkant) volt, vagy férje a munkahelyen elszen­vedett üzemi baleset követ­keztében halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult a feleség abban az esetben is, ha 60. életévét betölti, vagy megrokkan, fel­téve, hogy férjének halála­kor a 40. életévét már be­töltötte; férjének halálakor a 40. életévét ugyan még nem töltötte be, de férje halálá­tól számított 20 éven belül megrokkant. Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy há­zasságot köt. Ha az özvegy az újabb házasság megköté­séig özvegyi nyugdíjat nem igényelt, ezt a jogát a há­zasságkötés után már nem érvényesítheti. Megszűnik a rokkantság címén megálla­pított állandó özvegyi nyug­díj is, ha az özvegy már nem rokkant Feléled az özvegyi nyug­díjra a jogosultsága annak az özvegynek, akinek az öz­vegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi a­ 60. életévét betölti, vagy megrokkan, feltéve, hogy nyugdíja 40. életévének be­töltése után szűnt meg, vagy b) az özvegyi nyugdíj megszűnésekor a 40. életévét ugyan még nem töltötte be, de a megszűnéstől számított 20 éven belül megrokkan. Házasságkötés miatt meg­szüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha az igénylő a há­zasságkötéskor az őt megil­lető végkielégítést nem vette fel és az igénylőt a házas­ság létrejötte nélkül az ál­landó özvegyi nyugdíj egyéb­ként megilletné. Egyébként az állandó öz­vegyi nyugdíjban részesülő személy egyévi özvegyi nyug­díjával egyenlő összegű vég­kielégítésre jogosult, ha há­zasságot köt. * K. István olvasónkat kér­jük, írja meg pontos címét, hogy kérdésére levélben vá­laszolhassunk. 15 éves fiatalokat építőipari földmunkagépész szakmára beiskolázunk Tanulmányi idő 3 év. Ezen idő alatt elsajátítják az épí­tőipari gépek, motorok sze­relését javítását, kezelését (kotró, döser, gréder, szkre­­ptr, stb.). Szükséges képe­sítés 8 általános és legalább 3-as eredmény. Jelentkez­hetnek olyan fiatalok, akik 1967 évben betöltik 15. életévüket és Duna—Tisza­­közi, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén, Szolnok, Pest, Bács, Csongrád, Békés megyei lakosok. Jelentkezés helye levélben vagy személyesen* Mü. M. 103. Iparitanuló Intézet, Debrecen, Szabadság u. 25/a, vagy Földmunkát Gé­pesítő Vállalat, Budapest. V. Vigyázó F. u. 3. Mun­kaügyi osztály, Bp. 414.

Next