Csongrád Megyei Hírlap, 1967. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
2 A cári sír rejtelmei Rettenetes Iván, az első orosz egyeduralkodó földi maradványait laboratóriumba szállították, ahol Mihail Ceraszimov, a híres szobrász, történész és antropológus hozzáfogott a cár arcvonásainak a rekonstruálásához. Az alábbiakban az ő leírását közöljük — röviden. HOGYAN HALT MEG A CÁR? Rettenetes Iván csontvázát jó állapotban találtuk meg a Kreml Arhangel kápolnájában. Épp úgy, mint a többi koporsóban, itt is a koponya szenvedte meg legjobban az idő múlását. Alaposan szemügyre vehettem, le is fényképeztem és megállapítottam ,hogy Rettenetes Iván állán és homlokán csupán néhány száz szőrzet maradt. Jó felépítésű férfi volt Fiatalkorában sokat adott fizikai erőnlétére. 54 éves korában még mindig komoly fizikai erővel rendelkezett; ismeretes, hogy két évvel halála előtt esetlen csapással megölte fiát. Vajon hogyan halt meg a cár? Az bizonyos, hogy hirtelen állt be a halál, de támadható az a sokáig vallott nézet, hogy a cárt kedvenc udvaroncai, Bogdan Belskij és Borisz Godunov megfojtották. A teljesen épségben feltárt nyakcsigolyák ugyanis ellentmondanak ennek. Méreg? A kor legismertebb és a szervezetben sokáig megmaradó mérge az arzén volt és ezt a kutatócsoportunk vegyészei igyekeztek kimutatni a cár maradványaiban. Ám arra az eredményre jutottak, hogy a csontokban található arzén mennyisége nem haladja meg a normális A VTEGYELEMZÉS SOK HIGANYT MUTAT . .. A további vegyelemzés viszont Rettenetes Iván maradványaiban, nagy mennyiségű higanyt mutatott ki, míg az egyidejűleg feltárt tetemeknél ilyen anyag nem fordul elő. Vajon mi ennek az oka? A szájhagyomány, s a feljegyzések is megőrizték, hogy Rettenetes Iván valamilyen betegségben szenvedett, amelytől szőrzete megritkult és teste a halálos ágyon rendkívüli mértékben felpuffadt. A gerincoszlop végének vizsgálata most kimutatta, hogy a cár szenvedéseit csontmeszesedés okozta. Gerince, sőt egész teste megmerevedett, természetellenes tartással nyakát hátravetve tudott csak járni. Ennek oka valószínűleg a cár mértéktelensége volt, hiszen ő sohasem tartóztatta meg magát az evéstől, ivástól. Nyilvánvaló, hogy utolsó éveiben nagy kínjai voltak és ezeket különleges keleti gyógykenőcsökkel próbálta enyhíteni. Ez utóbbiak magas higanytartalmúak címe, ez a magyarázata a cár maradványaiban talált nagy higanymennyiségnek, s mivel a higany gyakran okoz kopaszságot, a cár szőrzetének majdnem teljes elvesztése is erre vezethető vissza. TESTALKAT, HAJ, FOGAZAT A cár hajzatának reprodukálásánál két portréra támaszkodhattam, az egyik a bécsi könyvtárban található, fába vésett, realisztikus képmás, a másik egy konvencionális festmény, mely Koppenhágában található. Rettenetes Iván rekonstruált hasonmása sok azonosságot mutat a XIX. század orosz festőinek róla készült alkotásaival. Kutatómunkánk során azt is észrevettük, hogy Iván szarkofágját a temetésre kiszélesítették. Ez is alkalmas rá, hogy fényt derítsen a cár betegségének természetére. Az uralkodó ugyanis valószínűleg annyira testes volt, hogy nem fért bele a koporsóba. Mit tudnak a történészek Iván utolsó napjairól? Egykori szemtanúk szerint a cár halála napján jobban érezte magát, forró fürdőt vett és leült sakkozni kedvenc udvaroncával. Kedélyes és nyugodt hangulatban volt, ami igen szokatlan lehetett nála, utolsó éveiben ugyanis görcsös fájdalmak rohamai gyötörték. E tanúk azt állítják, hogy a sakkjátszma közben érte a halálos kimenetelű roham. Rejtélyt jelentenek számunkra Rettenetes Iván fogai. Orvosi jelentések szerint a fogak húsz esztendővel fiatalabbak, mint maga a cár; valamennyi erős, ép, a kopásnak s a használatnak igen kevés jelét mutatja. . Az alsó állkapocs görbülete túl meredek és az ilyen esetekben a nyelv viszonylagosan nagyon hátul van az ajkához képest. Ebből arra következtethetünk, hogy Iván cár selypített, vagy más beszéd-rendellenességekkel küszködhetett. TOVÁBB DOLGOZNAK Ha teljesen befejeztük Iván cár vonásainak rekonstruálását, maradványait visszahelyezzük a sírba, de mi, történészek, régészek, antropológusok tovább dolgozunk az Arhangel kápolnában talált többi, felbecsülhetetlen értékű leleten, s tovább vallatjuk a múltat. i Illés Béla: Vasárnap délután a Körúton sétáltam. Megtömtem a pipámat, és rá akartam gyújtani, de nem volt nálam gyufa.. Elmentem három trafik mellett is — mindhárom zárva. Mivel már nagyon pipázhatnékom volt, megszólítottam egy szembejövőt. — Nem kaphatnék egy szál gyufát? A megszólított rám nézett. Kicsi, keszeg ember volt, Az orrán régimódi evikkel, és még régibb módi volt erősen őszülő, fekete pofaszakálla. — Nem dohányzom, s ezért nem hordok magamnál gyufát! — szólt bocsánatkérően. Biccentett, és bement egy házba, amelynek kapujánál idősebb, kövér aszszonyság ácsorgóit. Bizonyos voltam abban, hogy a pofaszakállast már láttam valahol. Legalábbis a fényképét. És ha fényképről ismerem, több, mint valószínű, hogy valami nevezetesség. Megszólítottam a kaput őrző asszonyságot. — Ismeri azt a pofaszakállast, aki most ment be ide a házba? — Ismerem. — Véletlenül nem Kellér Dezső volt? — Nem. — Akkor talán Fodor József? — Nem. — Akkor bizonyára Honthy Hanna? — Az sem. — Hát ki? — kérdeztem elszomorodva, hogy olyan rossz az arcmemóriám. — Lantos Jenő férfiszabó — világosított fel az asszonyság. — Maszek. Borsos árai vannak, de igazán kitűnően dolgozik. — Köszönöm a felvilágosítást. * A szerzőnek ,,Pipafüst mellett” című, a könyvhétre megjelent kötetéből. Élmény Ünnepi Könyvhét, 1967 Új író született! Eddig alig hallottam valamit Raffai Saroltáról. Néhány versét olvastam a Tiszatájban — nem ,is a legjobbakat, egy vagy két rövid prózai írását, ezt, viszont alkalmi kirándulásnak, jobbára a stílusgyakorlat keretein belül maradó próbálkozásnak éreztem. Tudtam róla, hogy megjelent egy verseskötete, melyről azt írtákmondták: tehetségről árulkodik. Aztán a verseskönyv után a költőnő —A regénnyel jelentkezett. (Van az egész szituációban valami Kaffka Margit-szerű, de ez csak olyan hangulati megjegyzés, a hatás kedvéért.) Költőnő, aki átvált a prózára, és könyvét már megjelenés előtt úgy emlegeti a reklámkritikai előzetes, hogy: rendkívüli tehetséggel állunk szemben ... Ki ne kezdene el fanyalogni ilyenkor? Annyiszor csalódtunk már a kritikában, különösen annak a reklámhoz közel álló ágazatában, hogy kisebb elismerések is belénk plántálják a kételkedést. Ám most az egyszer félre a fenntartásokkal! Az Egyszál magam kitűnő könyv, ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy első könyv (a verseskötet ebben az összefüggésben részint figyelmen kívül hagyható), akkor azt is mondhatjuk, meglepően jelentős alkotás. Afféle induló író — nőíró — írta Rozsdatemető, annál talán totalitásban szűkebb, „kócosabb", de a körülményeket is figyelembe véve leginkább hozzá hasonlítható.* A színhely egy tanyai-falusi iskola élete — a fordulat éve utántól az ellenforradalmat követő konszolidáció első esztendeiig. Egy fiatalembert az ötvenes évek elején, miután letöltötte katonaidejét, kineveznek egy nagyközségi általános iskola igazgatójának. A fiatalember díjával van mind az emberi, mind a szakmai tapasztalatoknak, kemény próba előtt áll. A lehetőségek adottak, ahhoz is, hogy felnőjön funkciójához, de ahhoz is, hogy elbukjék. Molnár Gábor életútja az utóbbi lehetőségben teljesedik ki. Megfertőzi a hatalom. Mindent elpusztít, tönkretesz maga körül; a légkört, a dolgokat, az embereket, a kapcsolatokat, az érzéseket, az eszméket és az eszményeket. Az első lépés a nő. Minden lányt, asszonyt, aki a közelébe kerül, meg akar szerezni magának — és többnyire meg is szerez. A második lépés — a jogtalan haszonszerzés. Minden alkalmat felhasznál, hogy lopjon, csaljon, anyagi előnyöket szerezzen magának. A harmadik a hivatali hatalommal való visszaélés, a hatalmi dühöngés. A negyedik, barátok, cinkostársak szerzése — a kártya és az ital útján. Tönkreteszi anyját. Utána tönkreteszi a gondjaira bízott iskolát, az ott dolgozó embereket, akik olyanok, amilyenek, de kitűnő kollektívát is lehetne belőlük kovácsolni. Ehelyett idegbajos talpnyalókká, a hatalom előtt meghunyászkodó, csak a háttérben való pletykálkodás jogát fenntartó emberekké torzítja őket. Végül tönkreteszi feleségét, Annát, ezt a százszor jobb sorsra érdemes embert. Előbb elaljasítja egy másik ember iránt érzett szerelmét, lehetetlenné téve ezzel, hogy valaha is kitörhessen egy tisztább, hozzá méltóbb világba, aztán megbecsteleníti fiatalkorú lányukat. Molnár Gábor az ellenforradalom napjai óta késsel jár. Ezzel a késsel szúrja le Anna, amikor megbizonyosodik róla, mit tett a lányával. Molnár Gábor elpusztul , és pusztulást hagy maga után. Komor kép: Raffai Sarolta nagy erővel és sok írói leleménnyel jeleníti, meg. Stílusa megragadóan érzékletes, átfült, szubjektív, de ez nem csorbítja erejét. * Egy kiáltás a könyv: emberek, vigyázzatok! A szocialista ember nem születik együtt a szocialista viszonyokkal! Hatalmat csak olyan ember kezébe adjatok, aki méltó vagy méltó lesz rá, mert a hatalomra alkalmatlanok sokak életét tehetik tönkre, és rengeteget árthatnak az ügynek! Mások is kimondták már ezt az igazságot, de Raffai Sarolta — kezdő író létére — bátran és nagy erővel tudta újrafogalmazni. Érdemes volt. Új író született! PAPP ZOLTÁN Eredményes úttörőélet Szentesen Szentesen jelenleg kilenc úttörőcsapat működik és szervezetileg közel négyezer általános iskolást egyesítenek. A bel- és külterületi csapatok munkáját segíti az úttörőház módszertanilag és a gyakorlati foglalkozások által. Az úttörők sokoldalú felkészültségét bizonyítja többek között az, hogy a megyei tanulmányi versenyek döntőjén minden témában értek el helyezést. A „Vörös Zászló Hőseinek Útján” elnevezésű mozgalommal kapcsolatban kiállításokat rendeztek és a bemutatott anyaggal a Kossuth téri és a Petőfi utcai iskolából három őrs budapesti kiállításon nyert díjat. A város csapatai közül kettő már megkapta a KISZ KB „Vörös Zászló” kitüntetését. A társadalmi tevékenységben kiemelkedik az új ligeti sportpálya építésénél elvégzett 500 munkaóra. A város úttörői az idén is táborozáson vesznek részt és Szigligeten, a Balaton mellett ütik fel a sátrakat. » HÍRLAP 1967. JÚNIUS – CSÜTÖRTÖK § Jogi tanácsok Háztáji gazdaság özv. Martonosi Ferencné olvasónk levelében azt kérdezi, hogy elhalt férje után jogosult-e háztáji földre? Levelében azt írja, hogy férje 1959-ben lépett be az Alkotmány Tszcs-be. Ez a tszcs 1960 őszén egyesült a makói Lenin Termelőszövetkezettel. Férje 1963 áprilisában hunyt el. A férje halála idején, a gazdasági év végéig a háztáji földet meghagyták használatában, ennek lejártával azonban megvonták tőle. Olvasónk sérelmesnek tartja a vezetőség ilyen irányú intézkedését. Olvasónk úgy gondolja, hogy a termelőszövetkezetbe bevitt föld után neki, az özvegynek is jár a háztáji föld. Ez azonban nem így van, mivel a háztáji föld nem a bevitt földhöz, hanem a tagsági viszonyhoz kapcsolódik. Amennyiben az övegy is a termelőszövetkezetnek a tagja, úgy független a férjétől, illetve az általa bevitt földtől, jár részére a háztáji föld. Ha nem tag, nem jogosult háztáji földre. „Minden önálló háztartással rendelkező tsz-tag — a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt — személyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg vagy munkaképtelenné vált tsz-tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e vagy sem". Azok a földdel belépő tagok, akik bevitt földjükből a közgyűlés hozzájárulásával tarthatják vissza a háztáji földet (ez nem gátolhatja a közös tábla kialakítását), a visszatartott háztáji földnek a belterületen, tanyai belsőségben vagy zártkertben fekvő részével, mint személyi tulajdonnal szabadon rendelkezhetnek. Ha azonban azt elidegenítik a tsz-től, háztáji földet nem kaphatnak. „Annak a részére, akinek belépésekor földje nincs, vagy háztáji földet az általa bevitt földből nem tarthat vissza, háztáji földet a közös használatban álló földekből kell használatára kijelölni. Háztáji földet kell kijelölni az önálló, háztartást alapító tag részére is.” A háztáji föld nagysága 12—1 kát. hold lehet, a közgyűlés határozatától függően. Sípos Ferencné olvasónk azt kérdezi, jogosult-e háztáji földre vagy kártérítésre abban az esetben, ha a részére kijelölt háztáji földet nem fogadta el? Olvasónk levelében azt írja, hogy a szentesi Petőfi Tsz pártoló tagja. A derekegyházi Hunyadi Tsz használatában is van földterülete. A Petőfi Tsz által kijelölt háztáji földet nem fogadta el, és azt szeretné, hogy most a derekegyházi tsz-től kapjon háztáji földet, vagy más háztáji területet jelöljön ki részére a Petőfi Tsz. Mint az előző levélre adott válaszból is kitűnik, a háztáji föld a tagsági viszonyhoz kapcsolódik és így háztáji földre csak a szentesi Petőfi Tsz-nél fennálló pártoló tagsága alapján jogosult kártérítésre semmiképpen nem tarthat igényt abban az esetben, ha a kijelölt háztáji földet nem fogadta el. Mivel a háztáji föld kijelölése a tsz-vezetőségnek a hatáskörébe tartozik, ennek határozata ellen a szövetkezet közgyűléséhez fellebbezhet, amely megváltoztathatja a vezetőség döntését és más háztáji földet jelölhet ki. Özvegyi nyugdíj özv. Kovalcsik Bálintné olvasónk azt szeretné megtudni, hogy milyen feltételek fennállása esetén jogosult a termelőszövetkezeti tag özvegye özvegyi nyugdíjra? Özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át a feleség, ha férjének öregségi vagy rokkantsági nyugdíja volt, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte, illetve üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében halt meg. E feltételek fennállása esetén az özvegy ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesül, özvegyi nyugdíjra egy éven túl is jogosult a feleség, ha férjének halálakor a 60. életévét betöltötte, vagy férjének halálakor egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékosság következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen (rokkant) volt, vagy férje a munkahelyen elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult a feleség abban az esetben is, ha 60. életévét betölti, vagy megrokkan, feltéve, hogy férjének halálakor a 40. életévét már betöltötte; férjének halálakor a 40. életévét ugyan még nem töltötte be, de férje halálától számított 20 éven belül megrokkant. Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy házasságot köt. Ha az özvegy az újabb házasság megkötéséig özvegyi nyugdíjat nem igényelt, ezt a jogát a házasságkötés után már nem érvényesítheti. Megszűnik a rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj is, ha az özvegy már nem rokkant Feléled az özvegyi nyugdíjra a jogosultsága annak az özvegynek, akinek az özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi a 60. életévét betölti, vagy megrokkan, feltéve, hogy nyugdíja 40. életévének betöltése után szűnt meg, vagy b) az özvegyi nyugdíj megszűnésekor a 40. életévét ugyan még nem töltötte be, de a megszűnéstől számított 20 éven belül megrokkan. Házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha az igénylő a házasságkötéskor az őt megillető végkielégítést nem vette fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. Egyébként az állandó özvegyi nyugdíjban részesülő személy egyévi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítésre jogosult, ha házasságot köt. * K. István olvasónkat kérjük, írja meg pontos címét, hogy kérdésére levélben válaszolhassunk. 15 éves fiatalokat építőipari földmunkagépész szakmára beiskolázunk Tanulmányi idő 3 év. Ezen idő alatt elsajátítják az építőipari gépek, motorok szerelését javítását, kezelését (kotró, döser, gréder, szkreptr, stb.). Szükséges képesítés 8 általános és legalább 3-as eredmény. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik 1967 évben betöltik 15. életévüket és Duna—Tiszaközi, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Pest, Bács, Csongrád, Békés megyei lakosok. Jelentkezés helye levélben vagy személyesen* Mü. M. 103. Iparitanuló Intézet, Debrecen, Szabadság u. 25/a, vagy Földmunkát Gépesítő Vállalat, Budapest. V. Vigyázó F. u. 3. Munkaügyi osztály, Bp. 414.