Csongrád Megyei Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
A szőlő- és gyümölcstermelés helyzetéről tárgyalt a megyei tanács vb A korszerűsítés lehetőségei és feladatai Országos adat a kertészeti ágazat jelentőségéről: a mezőgazdasági művelés alatt álló terület 7 százalékát foglalja el; a termelési értékben mintegy 16 százalékos aránnyal szerepel, a mezőgazdasági exportnak viszont körülbelül 42 százalékát jelenti a szőlő és a gyümölcs... Miután megyénk természeti adottságai az országos átlagnál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a szőlő- és gyümölcstermeléshez, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nagy intenzitással foglalkozott e termelési ágazat korszerűsítésének lehetőségeivel, feladataival kedden tartott ülésén. A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály ugyanis jelentésében azt rögzítette: a kedvező természeti adottságok ellenére sem szőlő-, sem a gyümölcstermelési ágazat soha nem töltött be vezető szerepet megyénk mezőgazdaságában. Kialakulását, meghonosodását, fejlesztését elsősorban nem a jövedelmezőségi tényezők segítették elő — a legtermékenyebb földeken, ahol a szőlő- és gyümölcstermelés a legnagyobb jövedelmet hozna, elenyészően kis területeket telepítettek be —, hanem egyéb, például szociálpolitikai szempontok határozták meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után gyors és hatékony intézkedés történt a népgazdaságilag is igen fontos kertészeti kultúra termelésének fellendítésére. Nagyarányú telepítés kezdődött megyénkben is, főként a szegedi járás területén. 1961—65 között 5300 holdon telepítettek szőlőt, melytől nem utolsósorban azt várták, hogy a homoki területen gazdálkodó nagyüzemek megerősödésének alapja lesz. Csaknem megkétszereződött a gyümölcsösök területe a második ötéves terv időszakában. Ma tehát adott a szőlő- és gyümölcsös területe. Számoavehetők a problémák is. Az új telepítések körüli hiányosságok már az ültetvények helyének kijelölésénél elkezdődtek. Esetenként nem volt megfelelő a területek kiválasztása sem, de a speciális települési rendszer miatt a gazdaságilag szükségesnél kisebb táblákat alakítottak ki. a telepítések nem javítottak a kedvezőtlen fajtaarányokon sem; az új szőlőültetvények 68 százaléka fehér bor — ennek 70 százaléka rövidinka, 24 százaléka vörösborfajta, s csak nyolc százaléka csemegeszőlő. Elmaradtak a járulékos beruházások, azaz a permetezéshez szükséges vizet többnyire ásott kutakból, esetleg csőkutakból nyerik a gazdaságok. A növényi kártevők elleni védekezést negatívan befolyásolja, hogy például a permetezési forduló 6—7 nap az optimális 2—3 nap helyett. Alacsony színvonalú a talajerő-utánpótlás is ... Mindebből következik, hogy a terméseredményekre a kisüzemi, alacsony átlaghozam a jellemző. A gazdaságirányítás rendszerének változása kihat a kertészeti ágazatra is. A szőlő- és gyümölcstermelést gazdaságossági szempontból szükséges és lehet csak vizsgálni, és ez határozza meg a további fejlesztés útját. A kertészet jövedelmezőségét csak úgy lehet javítani, ha a jelenleginél lényegesen kisebb területen, a szerkezet átalakításával, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a megmaradó mezőgazdasági munkaerő koncentráltabb felhasználásával a piacképesebb, értékesebb, minőségileg jobb árutermelést tűzzük ki célul — állapította meg a beszámoló. A tendencia tehát az, hogy a következő években — a pusztuló vágy a gyenge termést hozó szőlők kivágásával —csökken a szőlőterület. Várhatóan a következő ötéves terv időszakában 5—6 ezer holdon szűnik meg, s helyette csak 5— 600 holdnyi területen telepítenek újat. A rekonstrukció keretében elsősorban a minőségi borszőlő, csemegeszőlő telepítését ajánlják. Több gondot kell fordítani a saját feldolgozó és tároló építésére is, elsősorban a közös gazdaságok összefogásával? A gyümölcsösök tekintetében is számolnak — a faj- és fajtaösszetétel javítása mellett — kisebb mértékű területcsökkentéssel. A megszűnő 1500 holdnyi gyümölcsös helyett mintegy 500 holdon telpítenek gyümölcsfákat. Hírnévre tett szert a szatymazi őszibarack, s e körzetben a megfelelő utánpótlásról feltétlenül gondoskodni szükséges. Most készül a kedvezőtlen termőhely adottsággal rendelkező, elsősorban a szegedi járási homokterületen gazdálkodó üzemek fejlesztési (reorganizálási) terve, s ennek keretében vizsgálják a szőlő- és gyümölcstermelés korszerűsítésével együttjáró lehetőségeket is. A vb állásfoglalása alapján a megyei mezőgazdasági és elemezésügyi, valamint a pénzügyi osztály tervezetet dolgoz ki arra, hogyan és milyen gazdasági módszerrel lehetne elősegíteni az őszibarack és a megfelelő szőlőfajták telepítését. LANTOS ANNA Megvalósulás útján a szakmunkástanuló-törvény A tudományos-technikai haladásnak hazánkban várható kibontakozása szükségszerűen megköveteli az oktatással és neveléssel szemben támasztott igények reális számbavételét. Többek között átfogó szakképzettségű munkásokra van szükség, akik ismerik a különféle berendezések működési elveit, a használatukhoz szükséges műveletek sajátosságait. A modern termelés viszonyai között túlhaladott már egyes szakmai csoportok differenciáltsága, helyette az egyes munkásokról kialakított új, korszerű felfogásnak kell érvényesülnie, vagyis több szakmát koncentrálni kell. A fentiek figyelembe vételével a szakmunkásképzés célját az alábbiakban határozhatjuk meg: korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkásokat kell nevelni. A felszabadulás után hazánkban először 1945-ben, az MKP javaslatára, az Ideiglenes Kormány néhány tanoncvédő rendelkezést adott ki, például: megszüntette a testi fenyítést, a szombat délutáni és a vasárnapi elméleti oktatást munkanapokra helyezte át. A második átfogó rendelkezésre 1949-ben került sor. Az 1949. évi IV. számú törvény rendezte az ipari és kereskedelmi szakmunkástanulók elméleti és gyakorlati oktatásának kérdését, de nem terjedt ki a népgazdaság minden ágában jelentkező szakmunkás-utánpótlásra, és e törvény még különbséget tett az állami iparban és helyiiparban képzett tanulók jogállása és ellátása között. Nagy érdeme a törvénynek, hogy a védtelen inasból társadalmilag is megbecsült ipari tanuló lett, vagyis tanulói rangra emelkedett. Miután a társadalmi szükségletek 20 év alatt nagyot változtak, szükségessé vált, hogy a parlament 1969. szeptember 25-én ismételten megtárgyalja a változásokból adódó korszerűsítési feladatokat és új szakmunkástanuló-törvényt alkosson. Csaknem négyéves előkészítő munka után, mielőtt az országgyűlés elé került volna, a megszokott egy bizottságtól eltérően öt állandó bizottság tárgyalta a törvényjavaslatot: az egészségügyi és szociális bizottság; a mezőgazdasági bizottság; a kulturális bizottság; a jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság és az ipari bizottság. A parlamenti vitában csaknem 30 képviselő kért és kapott szót. • Felvetődik a kérdés, miért ez a széles körű érdeklődés? Szakmai körökben, de a széles társadalmi közvélemény előtt is bebizonyosodott, hogy a szakmunkásképzés nem egyszerűen egy iskolatípus ügye és gondja, hanem oktatáspolitikai és egyben igen szerteágazó gazdasági és politikai probléma is. Oktatáspolitikai kérdés pusztán azért, mert az országban 220 ezer — Csongrád megyében csaknem 10 ezer — ifjú felkészítéséről, továbbfejlődésének biztosításáról van szó. Gazdasági kérdés is, hiszen a szakmunkásképzés a folyamatos termeléshez nélkülözhetetlenül szükséges, magas kvalitású szakemberek nevelésének a forrása. S nem utolsósorban politikai kérdés is, mivel a társadalom vezető osztályának gerincét alkotó szakmunkások képzésének a bázisa is. Az új törvény az általános rendelkezéseken túlmenően szabályozza az iskolák működését, a vállalati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket. A szakmunkástanulóviszony keletkezését, a tanulókat megillető kedvezményt és juttatásokat, valamint a tanulók egészségének és testi épségének védelmét, továbbá a tanulók kötelességeit. , Néhány példa az új törvény rendelkezéseiből. Eltérően az 1949. évi törvénytől, hatálya nem korlátozódik az iparra és a kereskedelemre, hanem kiterjed minden ágazat tanulóképzésére és ugyanakkor a munkaviszonyban állók szakmunkássá képzésére is. Eddig tisztázatlan volt, hogy a szakmunkásképző iskola milyen végzettséget ad. Az új törvény ezt is rendezi. A szakmunkásképző iskola középfokú oktatási intézmény, amely szakmunkásképesítést és , be nem fejezett középiskolai képzést nyújt. Ez pontosabban azt jelenti, hogy az úgynevezett emelt szintű osztályt elvégző tanulók különbözeti vizsga nélkül beiratkozhatnak a megfelelő irányú szakközépiskola esti, illetőleg levelező tagozatának harmadik évfolyamára, és ott érettségi bizonyítványt szerezhetnek. A hagyományos képzés esetében bizonyos tantárgyi különbözeti vizsgák letétele után folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola harmadik osztályában. Míg az 1949-es törvény értelmében a tanuló vállalattal, szövetkezettel, illetve kisiparossal állt tanulóviszonyban — a most szeptember 25-én hozott törvény értelmében a tanuló az oktatási intézménnyel áll tanulóviszonyban. A rendelkezésnek ez a pontja sok eddigi konfliktust fog megoldani: a munkaidő, a különböző juttatások, a szakmában való foglalkoztatás standját. A törvény 1970. január 1-én lép hatályba. Szellemét megérteni és elfogadni s megvalósításán munkálkodni mindannyiónk kötelessége. SALAMON ISTVÁN, a szegedi 624. sz iparitanuló-Intézet igazgatóhelyettese VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKGÁÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 26. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 19., SZERDA Alois Indra Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására kedden Magyarországra érkezett Alois Indra, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák vendéget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Mi történt a nagyvilágban? Ha reggel óta újra ember tartózkodik a Holdon • Húszmillió dolgozó sztrájkol Olaszországban • Gustav Husák beszéde a további konszolidációról • Humphrey támadása a Nixon-kormány ellen Részletes beszámolónk a 2. oldalon Megkezdődtek a magyariráni tárgyalások Losonczi Pál és kísérete ma országjárásra indul Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke teheráni rezidenciájáról kedden délelőtt 10.30 órakor a Ninvajran-palotába érkezett, ahol megkezdődtek a magyar és iráni tárgyalások. Délután Losonczi Pál és kísérete megtekintette az Iráni Jeep Műveket, majd visszahajtatott a szállásra, a Golestan-palotába. Itt 18 órakor a magyar elnök fogadta Hoveida iráni miniszterelnököt és Zahedi külügyminisztert. Este Losonczi Pál és kísérete megtekintette a teheráni operaház előadását. Ma a magyar elnök és kísérete iráni különrepülőgépen az ősi Shiraz városba utazik, ahol a repülőtéren ünnepélyesen fogadják a magas rangú vendéget, feleségét és a kíséret tagjait. Innen Losonczi Pál és kísérete gépkocsin Persepolisba látogat, hogy megtekintse az óperzsa múlt sok ezer esztendős emlékeit. A vendégek ezután visszatérnek Shirazba, ahol a főkormányzó ad ebédet Losonczi Pál tiszteletére. A magyar elnök és kísérete ezt követően repülőgépen Iszfahánba utazik, ahol ugyancsak ünnepélyes fogadtatásban lesz részük. Este az iszfaháni főkormányzó vacsorát ad Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A lapok általában első oldalon közlik a magyar elnök programját. A televízió minden este beszámol a látogatás eseményeiről. A lapok kiemelik, hogy a magyar—iráni tárgyalások eredményeként bővülnek az ország kulturális és gazdasági kapcsolatai. (MTI) Losonczi Pál és kísérete megtekintette a teheráni Központ Bank sportolóinak ősi, bravúros tornabemutatóját. Képünkön: Losonczi Pál és felesége a sportolók között. (Telefoto : AP, MTI, KS)