Csongrád Megyei Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

A szőlő- és gyümölcstermelés helyze­­téről tárgyalt a megyei tanács vb A korszerűsítés lehetőségei és feladatai Országos adat a kertészeti ágazat je­len­tőségéről: a mezőgazdasági művelés alatt álló terület 7 százalékát foglalja el; a termelési értékben mintegy 16 százalé­kos aránnyal szerepel, a mezőgazdasági exportnak viszont körülbelül 42 százalé­kát jelenti a szőlő és a gyümölcs... Miután megyénk természeti adottságai az országos átlagnál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a szőlő- és gyümölcsterme­léshez, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nagy intenzitással foglalkozott e termelési ágazat korszerűsítésének le­hetőségeivel, feladataival kedden tartott ülésén. A megyei mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztály ugyanis jelentésében azt rögzítette: a kedvező természeti adott­ságok ellenére sem szőlő-, sem a gyü­mölcstermelési ágazat soha nem töltött be vezető szerepet megyénk mezőgazda­ságában. Kialakulását, meghonosodását, fejlesztését elsősorban nem a jövedelme­zőségi tényezők segítették elő — a leg­termékenyebb földeken, ahol a szőlő- és gyümölcstermelés a legnagyobb jövedel­met hozna, elenyészően kis területeket telepítettek be —, hanem egyéb, például szociálpolitikai szempontok határozták meg. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zése után gyors és hatékony intézkedés történt a népgazdaságilag is igen fontos kertészeti kultúra termelésének fellendí­tésére. Nagyarányú telepítés kezdődött megyénkben is, főként a szegedi járás területén. 1961—65 között 5300 holdon telepítettek szőlőt, melytől nem utolsó­sorban azt várták, hogy a homoki terü­leten gazdálkodó nagyüzemek megerősö­désének alapja lesz. Csaknem megkét­szereződött a gyümölcsösök területe a második ötéves terv időszakában. Ma tehát adott a szőlő- és gyümölcsös területe. Szám­oavehetők a problémák is. Az új telepítések körüli hiányosságok már az ültetvények helyének kijelölésé­nél elkezdődtek. Esetenként nem volt megfelelő a területek kiválasztása sem, de a speciális települési rendszer miatt a gazdaságilag szükségesnél kisebb táb­lákat alakítottak ki. a telepítések nem javítottak a kedvezőtlen fajtaarányokon sem; az új szőlőültetvények 68 százaléka fehér bor — ennek 70 százaléka rövidin­ka­­, 24 százaléka vörösborfajta, s csak nyolc százaléka csemegeszőlő. Elmarad­tak a járulékos beruházások, azaz a per­metezéshez szükséges vizet többnyire ásott kutakból, esetleg csőkutakból nye­rik a gazdaságok. A növényi kártevők elleni védekezést negatívan befolyásolja, hogy például a permetezési forduló 6—7 nap az optimális 2—3 nap helyett. Ala­csony színvonalú a talajerő-utánpótlás is ... Mindebből következik, hogy a ter­méseredményekre a kisüzemi, alacsony átlaghozam a jellemző. A gazdaságirányítás rendszerének vál­tozása kihat a kertészeti ágazatra is. A szőlő- és gyümölcstermelést gazdaságos­­sági szempontból szükséges és lehet csak vizsgálni, és ez határozza meg a további fejlesztés útját. A kertészet jövedelme­zőségét csak úgy lehet javítani, ha a jelenleginél lényegesen kisebb területen, a szerkezet átalakításával, a rendelke­zésre álló anyagi eszközök és a megma­radó mezőgazdasági munkaerő koncent­ráltabb felhasználásával a piacképesebb, értékesebb, minőségileg jobb áruterme­lést tűzzük ki célul — állapította meg a beszámoló. A tendencia tehát az, hogy a követke­ző években — a pusztuló vágy­ a gyenge termést hozó szőlők kivágásával —csök­ken a szőlőterület. Várhatóan a követ­kező ötéves terv időszakában 5—6 ezer holdon szűnik meg, s helyette csak 5— 600 holdnyi területen telepítenek újat. A rekonstrukció keretében elsősorban a minőségi borszőlő, csemegeszőlő telepíté­sét ajánlják. Több gondot kell fordítani a saját feldolgozó és tároló építésére is,­ elsősorban a közös gazdaságok összefo­gásával? A gyümölcsösök tekintetében is számolnak — a faj- és fajtaösszetétel ja­vítása mellett — kisebb mértékű terü­letcsökkentéssel. A megszűnő 1500 hold­­nyi gyümölcsös helyett mintegy­­ 500 holdon telpítenek gyümölcsfákat. Hír­névre tett szert a szatymazi őszibarack, s e körzetben a megfelelő utánpótlásról feltétlenül gondoskodni szükséges. Most készül a kedvezőtlen termőhely­ adottsággal rendelkező, elsősorban a szegedi járási homokterületen gazdálko­dó üzemek fejlesztési (reorganizálási) terve, s ennek keretében vizsgálják a szőlő- és gyümölcstermelés korszerűsíté­sével együttjáró lehetőségeket is. A vb állásfoglalása alapján a megyei­­ mező­­gazdasági és elemezésügyi, valamint a pénzügyi osztály tervezetet dolgoz ki ar­ra, hogyan és milyen gazdasági módszer­rel lehetne elősegíteni az őszibarack és a megfelelő szőlőfajták telepítését. LANTOS ANNA Megvalósulás útján a szakmunkástanuló-törvény A tudományos-technikai­ haladásnak hazánkban vár­ható kibontakozása szükségszerűen megköveteli az okta­tással és neveléssel szemben támasztott igények reális számbavételét. Többek között átfogó szakképzettségű munkásokra van szükség, akik ismerik a különféle be­rendezések működési elveit, a­­ használatukhoz szükséges műveletek sajátosságait. A modern termelés viszonyai között túlhaladott már egyes szakmai csoportok diffe­renciáltsága, helyette az egyes munkásokról kialakított új, korszerű felfogásnak kell érvényesülnie, vagyis több szakmát koncentrálni kell. A fentiek figyelembe vételével a szakmunkásképzés célját az alábbiakban határozhatjuk meg: korszerű szak­mai és általános műveltséggel rendelkező, szocialista vi­lágnézetű és erkölcsű szakmunkásokat kell nevelni. A felszabadulás után hazánkban először 1945-ben, az MKP javaslatára, az Ideiglenes Kormány néhány ta­­noncvédő rendelkezést adott ki, például: megszüntette a testi fenyítést, a szombat délutáni és a vasárnapi elméleti oktatást munkanapokra helyezte át. A második átfogó rendelkezésre 1949-ben került sor. Az 1949. évi IV. számú törvény rendezte az ipari és­ kereskedelmi szakmunkás­­tanulók elméleti és gyakorlati oktatásának kérdését, de nem terjedt ki a népgazdaság minden ágában jelentkező szakmunkás-utánpótlásra, és e törvény még különbséget tett az állami iparban és helyiiparban képzett tanulók jogállása és ellátása között. Nagy érdeme a törvénynek, hogy a védtelen­ inasból társadalmilag is megbecsült ipari tanuló lett, vagyis tanulói rangra emelkedett. Miután a társadalmi szükségletek 20 év alatt na­gyot változtak, szükségessé vált, hogy a parlament 1969. szeptember 25-én ismételten megtárgyalja a változások­ból adódó korszerűsítési feladatokat és új szakmunkás­­tanu­ló-tör­vényt alkosson. Csaknem négyéves előkészítő munka után, mielőtt az országgyűlés elé került volna, a megszokott egy bizott­ságtól eltérően öt állandó bizottság tárgyalta a törvény­­­ja­vaslatot: az egészségügyi és szociális bizottság; a me­zőgazdasági bizottság; a kulturális bizottság; a jogi, igaz­gatási, igazságügyi bizottság és az ipari bizottság. A parlamenti vitában csaknem 30 képviselő kért és kapott szót. •­­ Felvetődik a kérdés, miért ez a széles körű érdek­lődés? Szakmai körökben, de a széles társadalmi közvé­lemény előtt is bebizonyosodott, hogy a szakmunkáskép­zés nem egyszerűen egy iskolatípus ügye és gondja, ha­nem oktatáspolitikai és egyben igen szerteágazó gazda­sági és politikai probléma is. Oktatáspolitikai kérdés pusztán azért, mert az­ országban 220 ezer — Csongrád megyében csaknem 10 ezer — ifjú felkészítéséről, to­vábbfejlődésének biztosításáról van szó. Gazdasági kér­dés is, hiszen a szakmunkásképzés a folyamatos terme­léshez nélkülözhetetlenül szükséges, magas kvalitású szakemberek nevelésének a forrása. S nem utolsósor­ban politikai kérdés is, mivel a társadalom vezető osz­tályának gerincét alkotó szak­munk­ások képzésének a bázisa is. Az új törvény az általános rendelkezéseken túlme­nően szabályozza az iskolák működését, a vállalati kép­zéssel kapcsolatos kötelezettségeket. A szakmunkástanuló­viszony keletkezését, a tanulókat megillető kedvezményt és juttatásokat, valamint a tanulók egészségének és testi épségének védelmét, továbbá a tanulók kötelességeit. , Néhány példa az új törvény rendelkezéseiből. Elté­rően az 1949. évi törvénytől, hatálya nem korlátozódik az iparra és a kereskedelemre, hanem kiterjed minden ágazat tanulóképzésére és ugyanakkor a munkaviszonyban ál­lók szakmunkássá képzésére is. Eddig tisztázatlan volt, hogy a szakmunkásképző is­kola milyen végzettséget ad. Az új törvény ezt is ren­dezi. A szakmunkásképző iskola középfokú oktatási in­tézmény, amely szakmunkásképesítést és , be nem feje­zett középiskolai képzést nyújt. Ez pontosabban azt je­lenti, hogy az úgynevezett emelt szintű osztályt elvégző tanulók különbözeti vizsga nélkül beiratkozhatnak a megfelelő irányú szakközépiskola esti, illetőleg levelező tagozatának harmadik évfolyamára, és ott érettségi bizo­nyítványt szerezhetnek. A hagyományos képzés esetében bizonyos tantárgyi különbözeti vizsgák letétele után foly­tathatják tanulmányaikat a szakközépiskola harmadik osztályában. Míg az 1949-es törvény értelmében a tanuló válla­lattal, szövetkezettel, illetve kisiparossal állt tanulóvi­szonyban — a most szeptember 25-én hozott törvény ér­telmében a tanuló az oktatási intézménnyel áll tanuló­­viszonyban. A rendelkezésnek ez a pontja sok eddigi konfliktust fog megoldani: a munkaidő, a különböző jut­tatások, a szakmában való foglalkoztatás s­tandját. A törvény­ 1970. január 1-én lép hatályba. Szellemét m­egért­eni és elfogadni s megvalósításán munkálkodni mindannyiónk kötelessége. SALAMON ISTVÁN, a szegedi 624. sz iparitanuló-Intézet igazgatóhelyettese VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKGÁÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 26. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 19., SZERDA Alois Indra Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására kedden Magyarországra ér­kezett Alois Indra, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kára. A csehszlovák vendé­get a Ferihegyi repülőté­ren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Tóth Má­tyás, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Je­len volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Mi történt a nagyvilágban? Ha reggel óta újra ember tartózkodik a Holdon • Húszmillió dolgozó sztrájkol Olaszországban • Gustav Husák beszéde a további konszolidációról • Humphrey támadása a Nixon-kormány ellen Részletes beszámolónk a 2. oldalon Megkezdődtek a magyar­iráni tárgyalások Losonczi Pál és kísérete ma országjárásra indul Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke teheráni rezidenciájáról kedden dél­­­­előtt 10.30 órakor a Ninva­­j­ran-palotába érkezett, ahol­­ megkezdődtek a magyar é­s iráni tárgyalások.­­ Délután Losonczi Pál és kísérete megtekintette az Iráni Jeep Műveket, majd visszahajtatott a szállásra, a Golestan-palotába. Itt 18 órakor a magyar elnök fo­gadta Hoveida iráni minisz­terelnököt és Zahedi kül­ügyminisztert. Este Losonczi Pál és kí­sérete megtekintette a te­heráni operaház előadását. Ma a magyar elnök és kí­sérete iráni különrepülőgé­­pen az ősi Shiraz városba utazik, ahol a repülőtéren ünnepélyesen fogadják a magas rangú vendéget, fe­leségét és a kíséret tagjait. Innen Losonczi Pál és kísé­rete gépkocsin Persepolisba látogat, hogy megtekintse az óperzsa múlt sok ezer esz­tendős emlékeit. A vendé­gek ezután visszatérnek Shirazba, ahol a főkormány­zó ad ebédet Losonczi Pál tiszteletére. A magyar elnök és kísé­rete ezt követően repülőgé­pen Iszfahánba utazik, ahol ugyancsak ünnepélyes fo­gadtatásban lesz részük. Este az iszfaháni főkormányzó vacsorát ad Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A lapok általában első ol­dalon közlik a magyar el­nök programját. A televízió minden este beszámol a lá­togatás eseményeiről. A la­pok kiemelik, hogy a ma­gyar—iráni tárgyalások ered­ményeként bővülnek az or­szág kulturális és gazdasági kapcsolatai. (MTI) Losonczi Pál és kísérete megtekintette a teheráni Központ Bank sportolóinak ősi, bravúros tor­nabemutatóját. Képünkön: Losonczi Pál és felesége a sportolók között. (Telefoto : AP, MTI, KS)

Next