Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Mai számunk ш шюеташшр tarlalmából. JÚNIUSBAN NSZEPKONGRESSZUS HÁBORÚELLENES TÜNTETÉSEK WASHINGTONBAN VALUTAVÁLSÁG NYUGATEURÓPÁBAN? AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZÉPKÁDERHELYZETRŐL ALAKULÓ TANÁCSÜLÉSEK A NAGYKÖZSÉGEKBEN OTP-KÖLCSÖN LAKÁSKORSZERŰSÍTÉSRE TEGNAPI LABDARÚGÓEREDMÉNYEK Dr. Bíró Józsefi hazaindul Koreából Dr. Bíró József kükeres- kedelmi miniszter, aki Ke Ung The külkereskedelmi miniszter meghívására látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és akit kedden Kim Ir Szon, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke is fogadott, szerdán repülőgépen hazaindult Phenjanból, a KNDK fővárosából. A repülőtéren Keong The és a KNDK külkereskedelmi minisztériumának felelős munkatársai, valamint Sebestyén Jenő, hazánk phenjani nagykövete és a magyar nagykövetség munkatársai búcsúztatták. Kedden délben Keong The külkereskedelmi miniszter búcsúebédet, este pedig Sebestyén Jenő nagykövet vacsorát adott Biró József külkereskedelmi miniszter tiszteletére. Mind az ebéden, mind a vacsorán részt vett. Dzon Dzun Thek miniszterelnök-helyettes, Li Man Szuk külügyminiszter- helyettes és a koreai gazdasági élet több vezető funk-cionáriusa is. Munkásszövetkezetek (T. J.) Új szövetkezeti forma bontogatja szárnyait a nagyüzemekben, a lakótelepeken: a munkások beszerző és fogyasztási társulása. Lényegében nem ismeretlen a munkásszövetkezet fogalma, mert a két világháború között, sőt előtte is jöttek létre egyszerű társulások, önellátási céllal. Régen a gazdasági kényszer volt a szövetkezés rugója, most a lakossági szolgáltatás növelése. Egy gyár vagy munkáskerület lakói társulnak az árubeszerzés, élelmiszer-ellátás, háztartási szolgáltatás teljesebb megoldására. Főleg a nagyobb ipari körzetekben talált követőkre a szövetkezeti eszme, s különösen a budapesti, a miskolci Új munkásszövetkezetek tevékenysége érdemel figyelmet. Az ipari dolgozók társulásai a sajátságos tagsági előnyök révén vonzzák a belépőket. A szövetkezetek előrendelést tesznek egyes iparcikkekre, háztartási vagy élelmiszerárukra, szolgáltatásként hazaviszik az árut vagy éppen intézkednek a gázolaj beszerzéséről vagy a gázcseréről. Az alapszabály szerint ellátják a kistermeléssel foglalkozó tagjaikat gépi, kézi eszközökkel, átveszik a család ellátásán felüli árumennyiséget. Abban a nagyüzemben, ahol sok a női dolgozó még a ruhaneműek tisztításáról is gondoskodik a munkásszövetkezet, átveszi a Patyolatnak szánt, csomagokat, majd tisztítás után visszajuttatja tulajdonosainak. Egyszóval a munkások élet- és munkakörülményeinek a javítását szolgálják az új szövetkezetek. Megyénkben is van létjogosultságuk a munkás beszerzési és fogyasztási szövetkezeteknek. Egyes nagyüzemekben, mint például a vásárhelyi METRIPOND Mérleggyárban máris megoldották a hús és egyéb élelmiszerek közös beszerzését. Listát készítenek az igényekről, beszedik a pénzt, majd az áfész kiszállítja az árut. Az ilyen és ehhez hasonló árubeszerzési megoldás azonban csak alkalmi jelleggel jött eddig létre és többnyire szakszervezeti kezdeményezés eredménye. Célszerűbb azonban állandó jelleggel társulni az ellátási és egyéb lakossági szolgáltatások „házi” kivitelezésére. A nők mind nagyobb arányú foglalkoztatásával együtt nagyon elképzelhető, hogy a gyárkapunál leadja a háziasszony a szövetkezet megbízottjának a napi rendelést, a „kívánságlistát” és napközben mindent elintéz helyette a szövetkezet bor-szolgálata. Nyilvánvaló, hogy a beszerzési, helyesebben nagykereskedelmi és a fogyasztói, illetve a kiskereskedelmi ár közötti 10—12 százalékos különbségből megfelelően tud gazdálkodni és működni a szövetkezet. Gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb zöldségfélénél termelői áron adja át portékáját a tsz, utána ráteszi a maga hasznát a nagybani forgalmat lebonyolító vállalat, és végül a maga 10—12 százalékát a kiskereskedelem. Ha a munkásszövetkezet közvetlenül a termelőtől vásárol és megelégszik egy árréssel, máris megvalósul a társulás gyakorlati célkitűzése: olcsóbban jut az élelmiszerekhez a fogyasztó és nem kell a piacot vagy az üzleteket járnia az árucikkek beszerzéséért. Szóba került már az is, hogy valamelyik áfész szárnyai alatt hozzák létre a megye első munkásszövetkezetét. A fogyasztási szövetkezetek azonban nem kívánják az újabb kiskereskedelmi versenytársat, sőt nem veszik jó néven a közös fejlesztési alap átadását, egyirányú felhasználását sem, így nincs kilátás az áfészek úttörő munkájára, inkább arra, hogy a SZÖVOSZ anyagi segítségével, egyszeri, vissza nem térítendő támogatásával vagy kedvezményes, hosszú lejáratú hitellel kezdje meg tevékenységét a munkásszövetkezeti ágazat. Szerepét ugyanis nem lehet elvitatni, csupán az a kérdés, hogy mikor ér el a megalakulás időszakához. A SZÖVOSZ anyagi támogatásán kívül nagy szükség van az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok messzemenő szervezési segítségére, a nőbizottságok pártoló közreműködésére. Remélhetőleg megyénkben is mielőbb sor kerül a munkásszövetkezeti mozgalom térhódítására. Amint emlékezhetünk a termelőszövetkezetek életképességével kapcsolatban is voltak aggályok, de az idő messzemenően igazolta a közös termelés létjogosultságát. Folytatja tanácskozását a szakszervezetek kongresszusa Szerda reggel 9 órakor a SZOT és a számvizsgáló bizottság írásos és szóbeli beszámolói, továbbá a határozati javaslat és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölötti vitával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára isA kongresszus második napjának vitájában elsőként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára emelkedett szólásra. Egyebek között rámutatott arra, hogy egyes vállalatoknál egyszerre van munkaerőhiány és munkaerő-felesleg. Nyilvánvaló, hogy az új létszámigényeket elsősorban a létszámfeleslegből lehet és kell fedezni. Mindez azonban nem jelenti a munkaerőmozgás általánosságban való elítélését, mivel csupán az indokolatlan munkahely-változások károsak. Ezeket viszont nem elsősorban adminisztratív rendszabályokkal lehet megakadályozni, hanem azoknak a kedvezőtlen körülményeknek a megszüntetésével, amelyek a munkahely otthagyására késztetik a dolgozókat. Nemeslaki Tivadar a továbbiakban egy visszatérő problémát elemzett, nevezetesen azt, hogy a népgazdaság szempontjából legjelentősebb termelő ágazatokban az átlagosnál alacsonyabb a nyereség, következésként a részesedési alap növekedése is. A szakszervezetek véleménye szerint feltétlenül szükség van olyan intézkedésekre — az illetékes állami szervek részéről — amelyek mérséklik, feloldják az ilyen feszültségeket. Annál is inkább, mert a gazdálkodásnak ez a negatív jelensége kedvezőtlenül hat a közhangulatra is. A gazdaságirányító szerveknek kell gondoskodniuk arról, hogy a helyes arányok kialakuljanak. Szükség van a közgazdasági szabályozóknak olyan alkalmazására, hogy az indokolatlan jövedelem- és bérkülönbségek fokozatosan megszűnjenek. A vállalati önállóságot és felelősséget helyenként félreértelmezik, és nem egészen tisztességes jövedelmek megszerzésére is felhasználják — mondotta a továbbiakban a SZOT titkára. Az ilyen nyereségszerzési módszerekkel — amelyek ellentétesek a párt és az állam gazdaságpolitikájával — sem a szakszervezetek, sem a dolgozók nem értenek egyet. Indokolt az ágazati és a központi irányító szervek részéről a beavatkozás a gazdasági folyamatokba és a vállalati tevékenységbe minden olyan esetben, amikor ilyen beavatkozás hiányában károsodásérné a népgazdaságot és a dolgozók összességét is. Felszólalása végén a SZOT titkára rámutatott: a bérek és egyéb juttatások nagyobb ütemű növelésére csakis a tervezettnél nagyobb nemzetijövedelem-emelkedés esetén van lehetőség. A reális bérigények kielégítésének „besorolása” szükségessé teszi olyan hoszszabb távra szóló bérpolitikai koncepció kidolgozását, amely átfogja a népgazdaság valamennyi ágazatát, mérlegeli az igényeket és a lehetőségeket, egyúttal azonban számol a gazdasági egyensúly követelményeivel is. . A kongresszus szerdai ülésén sok küldött és több külföldi delegáció vezető szólalt fel. A kongresszus ma, csütörtökön reggel folytatja munkáját. Losoncai Pál és Pierre Genwis, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára a kongresszus szerdai tanácskozásának elnökségében (MTI-fotó: Pálfai Gábor felvétele) Nicolae CeausescU fogadta Дох őt és Komócsin Zoltánt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta a baráti látogatáson Romániában tartózkodó Aczél Györgyöt és Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság , titkárait. A találkozón részt vett Manea Manescu és Paul Niculescu-Mizil, a Román KP Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A megbeszélések során elégedetten állapították meg a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének pozitív fejlődését. Egyúttal kifejezésre juttatták, hogy kölcsönösen óhajtják a magyar—román együttműködés további fejlesztését és változatossá tételét valamennyi területen, a kapcsolatok és a tapasztalatcsere bővítését a két párt, a magyar és a román állami intézmények és társadalmi szervezetek között. Ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, s a szocialista országok, a kommunista- és munkáspártok egységének erősítését, a népek közötti béke ügyét szolgálja. A megbeszéléseken véleménycserét folytattak egyes időszerű nemzetközi kérdésekről is. A találkozó meleg, elvtársi légkörben zajlott le. Aczél György és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai szerdán este hazaérkeztek Bukarestből. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Nagy Miklós, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. II. évfolyam, 105. szám 1971. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kádár János távirata Walter Ulbrichthoz Walter Ulbricht elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt elnökének, BERLIN Tisztelt Ulbricht elvtársi Engedje meg, hogy a Német Szocialista Egységpárt elnökévé történt megválasztása alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és a magam nevében legjobb kívánságainkat és elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam. Felelősségteljes tisztségének betöltéséhez erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Dr. Ajtai Miklós Angliában Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke szerdán az északkelet-angliai iparvidékre látogatott. A hatalmas wiltoni vegyipari kombinát központjában K. W. Gee, az Imperial Chemical Industries (ICI) alelnöke fogadta a magyar vendégeket,. Ajtai Miklós — képzettségére nézve vegyészmérnök — számos szakmai kérdést tett fel, és részletesen megismerkedett a legnagyobb angol vegyipari vállalat műszaki és gazdasági eredményeivel, problémáival. Délután a magyar vendégek megtekintették a kombinát több üzemegységét, majd Manchesterbe, Anglia második legnagyobb városába utaztak. Az észak-angliai körúton részt vesz dr. Házi Vencel, hazánk londoni nagykövete és D. S. L. Dodson, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. Elmaradt a zöldár A vízügyi tapasztalatok szerint április 10-től május 10-ig vonul le a szokásos tavaszi zöldár, a hegyekben elolvadt hó hatására. Most azonban elég enyhe volt a téli időjárás, így még a kora tavaszi időszakban továbbították a folyók a hegyi hótakarók olvadásából származó csapadékot. Megyénkben a Tisza-szakaszon viszont most áradás észlelhető, de ez nem a tavaszi zöldár, hanem az előző hetek esőzései okoztak árhullámot a folyón. Tegnap 440 centiméter volt Szegednél a víz magassága, ami a szokásosnál alacsonyabb vízállásnak számít. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság azonban a Bodrogzugban óvatosságból megnyitotta a nyári gátakat, nehogy az esetleg még növekvő ár megrongálja azokat. Így több ezer hold, mezőgazdaságilag nem művelt területet, főleg rét és legelő került víz alá. A Felső-Tisza Vásárosnamény -nél egy nap alatt ötvenhat centimétert emelkedett és Tokaj alatt, a mélyebben fekvő ártéri részek víz alá kerültek. Néhány nap múlva ismét várható a folyó összébbreé húzódása.