Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

Mai számunk ш шюеташшр tarlalm­ából. JÚNIUSBAN NSZEP­­KONGRESSZUS HÁBORÚELLENES TÜNTETÉSEK WASHINGTONBAN VALUTAVÁLSÁG NYUGAT­EURÓPÁBAN? AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZÉPKÁDER­­HELYZETRŐL ALAKULÓ TANÁCSÜLÉSEK A NAGYKÖZSÉGEKBEN OTP-KÖLCSÖN LAKÁS­KORSZERŰSÍTÉSRE TEGNAPI LABDARÚGÓ­EREDMÉNYEK Dr. Bíró Józsefi hazaindul­ Koreából Dr. Bíró József kükeres-­­ kedelmi miniszter, aki Ke Ung The külkereskedelmi miniszter meghívására lá­togatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban és akit kedden Kim Ir Szon, a Koreai Munkapárt­­ főtitkára, a Minisztertanács­­ elnöke is fogadott, szerdán­­ repülőgépen hazaindult­­ Phenjanból, a KNDK fővá­rosából. A repülőtéren Ke­ong The és a KNDK külkereskedel­mi minisztériumának felelős munkatársai, valamint Se­bestyén Jenő, hazánk phen­­jani nagykövete és a ma­gyar nagykövetség munka­társai búcsúztatták. Kedden délben Ke­ong The külkereskedelmi mi­niszter búcsúebédet, este pedig Sebestyén Jenő nagy­követ vacsorát adott Biró József külkereskedelmi mi­niszter tiszteletére. Mind az ebéden, mind a vacsorán­­ részt vett. Dzon Dzun Thek­­ miniszterelnök-helyettes, Li Man Szuk külügyminiszter-­ helyettes és a koreai gazda­sági élet­ több vezető funk-­­cionáriusa is. Munkásszövetkezetek (T. J.) Új szövetkezeti forma bontogatja szárnyait a nagyüzemekben, a lakótelepeken: a munkások beszerző és fogyasztási társulása. Lényegében nem ismeretlen a mun­­kásszövetkezet fogalma, mert a két világháború között, sőt előtte is jöttek létre egyszerű társulások, önellátási céllal. Régen a gazdasági kényszer volt a szövetkezés ru­gója, most a lakossági szolgáltatás növelése. Egy gyár vagy munkáskerület lakói társulnak az árubeszerzés, élelmi­szer-ellátás, háztartási szolgáltatás teljesebb megoldására. Főleg a nagyobb ipari körzetekben talált követőkre a szö­vetkezeti eszme, s különösen a budapesti, a miskolci Új munkásszövetkezetek tevékenysége érdemel figyelmet. Az ipari dolgozók társulásai a sajátságos tagsági elő­nyök révén vonzzák a belépőket. A szövetkezetek előren­delést tesznek egyes iparcikkekre, háztartási vagy élelmi­szerárukra, szolgáltatásként haza­viszik az árut vagy ép­pen intézkednek a gázolaj beszerzéséről vagy a gázcseré­ről. Az alapszabály szerint ellátják a kistermeléssel fog­lalkozó tagjaikat gépi, kézi eszközökkel, átveszik a család ellátásán felüli árumennyiséget. Abban a nagyüzemben, ahol sok a női dolgozó még a ruhaneműek tisztításáról is gondoskodik a munkásszövetkezet, átveszi a Patyolatnak szánt, csomagokat, majd tisztítás után visszajuttatja tulaj­donosainak. Egyszóval a munkások élet- és munkakörül­ményeinek a javítását szolgálják az új szövetkezetek. Megyénkben is van létjogosultságuk a munkás be­szerzési és fogyasztási szövetkezeteknek. Egyes nagyüze­mekben, mint például a vásárhelyi METRIPOND Mérleg­gyárban máris megoldották a hús és egyéb élelmiszerek közös beszerzését. Listát készítenek az igényekről, besze­dik a pénzt, majd az áfész kiszállítja az árut. Az ilyen és ehhez hasonló árubeszerzési megoldás azonban csak al­kalmi jelleggel jött eddig létre és többnyire szakszervezeti kezdeményezés eredménye. Célszerűbb azonban állandó jelleggel társulni az ellátási és egyéb lakossági szolgálta­tások „házi” kivitelezésére. A nők mind nagyobb arányú foglalkoztatásával együtt nagyon elképzelhető, hogy a gyárkapunál leadja a háziasszony a szövetkezet megbízott­jának a napi rendelést, a „kívánságlistát” és napközben mindent elintéz helyette a szövetkezet bor-szolgálata. Nyilvánvaló, hogy a beszerzési, helyesebben nagykereske­delmi és a fogyasztói, illetve a kiskereskedelmi ár közötti 10—12 százalékos különbségből megfelelően tud gazdál­kodni és működni a szövetkezet. Gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb zöldségfélénél termelői áron adja át por­tékáját a tsz, utána ráteszi a maga hasznát a nagybani forgalmat lebonyolító vállalat, és végül a maga 10—12 szá­zalékát a kiskereskedelem. Ha a munkásszövetkezet köz­vetlenül a termelőtől vásárol és megelégszik egy árréssel, máris megvalósul a társulás gyakorlati célkitűzése: ol­csóbban jut az élelmiszerekhez a fogyasztó és nem kell a piacot vagy az üzleteket járnia az árucikkek beszerzéséért. Szóba került már az is, hogy valamelyik áfész szár­nyai alatt hozzák létre a megye első munkásszövetkezetét. A fogyasztási szövetkezetek azonban nem kívánják az újabb kiskereskedelmi versenytársat, sőt nem veszik jó né­ven a közös fejlesztési alap átadását, egyirányú felhaszná­lását sem, így nincs kilátás az áfészek úttörő munkájára, inkább arra, hogy a SZÖVOSZ anyagi segítségével, egy­szeri, vissza nem térítendő támogatásával vagy kedvezmé­nyes, hosszú lejáratú hitellel kezdje meg tevékenységét a munkásszövetkezeti ágazat. Szerepét ugyanis nem lehet el­vitatni, csupán az a kérdés, hogy mikor ér el a megala­kulás időszakához. A SZÖVOSZ anyagi támogatásán kívül nagy szükség van az üzemi párt- és szakszervezeti bizott­ságok messzemenő szervezési segítségére, a nőbizottságok pártoló közreműködésére. Remélhetőleg megyénkben is mielőbb sor kerül a munkásszövetkezeti mozgalom térhó­dí­tására. Amint emlékezhetünk a termelőszövetkezetek életképességével kapcsolatban is voltak aggályok, de az idő messzemenően igazolta a közös termelés létjogosult­ságát. Folytatja tanácskozását a szakszervezetek kongresszusa Szerda reggel 9 órakor a SZOT és a számvizsgáló bizottság írásos és szóbeli be­számolói, továbbá a határozati javaslat és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölötti vitával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is­A kongresszus második napjának vitá­jában elsőként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára emelkedett szólásra. Egyebek kö­zött rámutatott arra, hogy egyes vállala­toknál egyszerre van munkaerőhiány és munkaerő-felesleg. Nyilvánvaló, hogy az új létszámigényeket elsősorban a létszám­feleslegből lehet és kell fedezni. Mindez azonban nem jelenti a munkaerőmozgás általánosságban való elítélését, mivel csu­pán az indokolatlan munkahely-változá­sok károsak. Ezeket viszont nem elsősorban admi­nisztratív rendszabályokkal lehet meg­akadályozni, hanem azoknak a kedve­zőtlen körülményeknek a megszünteté­sével, amelyek a munkahely ottha­­gyására késztetik a dolgozókat. Nemeslaki Tivadar a továbbiakban egy visszatérő problémát elemzett, nevezetesen azt, hogy a népgazdaság szempontjából legjelentősebb termelő ágazatokban az át­lagosnál alacsonyabb a nyereség, követke­zésként a részesedési alap növekedése is. A szakszervezetek véleménye szerint fel­tétlenül szükség van olyan intézkedések­re — az illetékes állami szervek részé­ről — amelyek mérséklik, feloldják az ilyen feszültségeket. Annál is inkább, mert a gazdálkodásnak ez a negatív je­lensége kedvezőtlenül hat a közhangulat­ra is. A gazdaságirányító szerveknek kell gon­doskodniuk arról, hogy a helyes arányok kialakuljanak. Szükség van a közgazdasági szabályozók­nak olyan alkalmazására, hogy az indo­kolatlan jövedelem- és bérkülönbségek fo­kozatosan megszűnjenek. A vállalati önállóságot és felelősséget helyenként félreértelmezik, és nem egé­szen tisztességes jövedelmek megszerzésé­re is felhasználják — mondotta a továb­biakban a SZOT titkára. Az ilyen nyere­ségszerzési módszerekkel — amelyek el­lentétesek a párt és az állam gazdaságpo­litikájával — sem a szakszervezetek, sem a dolgozók nem értenek egyet. Indokolt az ágazati és a központi irányí­tó szervek részéről a beavatkozás a gaz­dasági folyamatokba és a vállalati tevé­kenységbe minden olyan esetben, amikor ilyen be­avatkozás hiányában károsodás­­érné a népgazdaságot és a dolgozók összességét is. Felszólalása végén a SZOT titkára rá­mutatott: a bérek és egyéb juttatások na­gyobb ütemű növelésére csakis a terve­zettnél nagyobb nemzetijövedelem-emel­­kedés esetén van lehetőség. A reális bérigények kielégítésének „be­sorolása” szükségessé teszi olyan hosz­­szabb távra szóló bérpolitikai koncepció kidolgozását, amely átfogja a népgazda­ság valamennyi ágazatát, mérlegeli az igényeket és a lehetőségeket, egyúttal azonban számol a gazdasági egyensúly követelményeivel is. . A kongresszus szerdai ülésén sok kül­dött és több külföldi delegáció vezető szó­lalt fel. A kongresszus ma, csütörtökön reggel folytatja munkáját. Losoncai Pál és Pierre Genwis, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára a kongresszus szerdai tanácskozásának elnökségében (MTI-fotó: Pálfai Gábor felvétele) Nicolae CeausescU fogadta Дох őt és Komócsin Zoltánt Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára szerdán fogadta a baráti látogatáson Romániá­ban tartózkodó Aczél Györgyöt és Komócsin Zol­­­­tánt, az MSZMP Politikai­­ Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság , titkárait. A találkozón részt vett Manea Manescu és Paul Ni­­culescu-Mizil, a Román KP Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjai, a Központi Bizottság titká­rai, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB külügyi osztályának vezetője, vala­mint Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A megbeszélések során elégedetten állapították meg a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Kom­munista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésé­nek pozitív fejlődését. Egy­úttal kifejezésre juttatták, hogy kölcsönösen óhajtják a magyar—román együttmű­ködés további fejlesztését és változatossá tételét vala­mennyi területen, a kapcso­latok és a tapasztalatcsere bővítését a két párt, a ma­gyar és a román állami in­tézmények és társadalmi szervezetek között. Ez meg­felel a magyar és a román nép érdekeinek, s a szocia­lista országok, a kommunis­ta- és munkáspártok egysé­gének erősítését, a népek közötti béke ügyét szolgál­ja. A megbeszéléseken véle­ménycserét folytattak egyes időszerű nemzetközi kérdé­sekről is. A találkozó meleg, elvtár­si légkörben zajlott le. Aczél György és Komó­csin Zoltán, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai szerdán este hazaérkeztek Bukarestből. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pul­­lai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára­, Nagy Miklós, a KB tudományos, közokta­tási és kulturális osztályá­nak vezetője és Garai Ró­bert, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fo­gadta. II. évfolyam, 105. szám 1971. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Kádár János távirata Walter Ulbrichthoz Walter Ulbricht elvtárs­nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt elnökének, BERLIN Tisztelt Ulbricht elvtársi Engedje meg, hogy a Né­met Szocialista Egységpárt elnökévé történt megválasz­tása alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és a magam nevében legjobb kí­vánságainkat és elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam. Felelősségteljes tisztségé­nek betöltéséhez erőt, egész­séget és sok sikert kívá­nunk. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Dr. A­jtai Mik­lós Angliában Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke szerdán az északkelet-ang­liai iparvidékre látogatott. A hatalmas wiltoni vegyipa­ri kombinát központjában K. W. Gee, az Imperial Chemical Industries (ICI) alelnöke fogadta a magyar vendégeket,. Ajtai Miklós — képzettségére nézve vegyész­­mérnök — számos szakmai­­ kérdést tett fel, és részlete­sen megismerkedett a leg­nagyobb angol vegyipari vállalat műszaki és gazdasá­gi eredményeivel, problé­máival. Délután a magyar vendé­gek megtekintették a kom­binát több üzemegységét, majd Manchesterbe, Anglia második legnagyobb városá­ba utaztak. Az észak-angliai körúton részt vesz dr. Házi Vencel, hazánk londoni nagykövete és D. S. L. Dod­son, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. Elmaradt a zöldár A vízügyi tapasztalatok szerint április 10-től má­jus 10-ig vonul le a szoká­sos tavaszi zöldár, a hegyek­ben elolvadt hó hatására. Most azonban elég enyhe volt a téli időjárás, így még a kora tavaszi időszakban továbbították a folyók a he­­gyi hótakarók olvadásából származó csapadékot. Megyénkben a Tisza-sza­­kaszon viszont most ára­dás észlelhető, de ez nem a tavaszi zöldár, hanem az előző hetek esőzései okoztak árhullámot a folyón. Tegnap 440 centiméter volt Szeged­nél a víz magassága, ami a szokásosnál alacsonyabb víz­állásnak számít. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság azonban a Bodrogzugban óvatosság­ból megnyitotta a nyári gá­takat, nehogy az esetleg még növekvő ár megrongál­ja azokat. Így több ezer hold, mezőgazdaságilag nem művelt területet, főleg rét és legelő került víz alá. A Felső-Tisza Vásárosnamény -­nél egy nap alatt ötvenhat centimétert emelkedett és Tokaj alatt, a mélyebben fekvő ártéri részek víz alá kerültek. Néhány nap múlva ismét várható a folyó összébbreé h­úzódása.

Next