Csongrád Megyei Hírlap, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

I tartalomból: Koszigin elutazott Kanadából Peking és Tajvan szerepcseréje az EMSZ-ben (2. oldal) Átadták az idei Juhász Gyula művészeti díjakat (8. oldal) A világító felhők rejtélye ф Jogi tanácsok (4. oldal) A Kínai Népköztársaság tagja az ENSZ-nek Formuzát kizárták a világszervezetből Keddre virradóra került sor az ENSZ- ben a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságával kapcsolatos szavazásokra. Hajnali 4 óra 20 perckor hirdette ki Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés elnöke a két legfontosabb szavazás eredményét. E szerint a közgyűlés jóváhagyta az Albán Népköztársaság által előterjesztett és összesen 23 ország által kidolgozott határozati javaslatot, méghozzá 76 szavazatal 35 ellenében, 17 tartózkodás mellett. Ez a javaslat Peking felvételét és Tajvan kizárását indítványozta. Ezt megelőzően a közgyűlés 64 szavazattal, 59 ellenében és 15 tartózkodás mellett elvetetette az Egyesült Államok azon indítványát, hogy Tajvan kizárását a közgyűlés tekintse fontos kérdésnek, így tehát az albán javaslat melletti egyszerű többség is elegendő volt ahhoz, hogy a közgyűlés a Kínai Népköztársaságot az ENSZ tagjává nyilvánítsa, egyidejűleg pedig Tajvant kizárja a világszervezetből. Előzőleg az amerikai delegáció megkísérelt egy egész sor módosító indítványt elfogadtatni az álláspontját támogató küldöttségeken keresztül. Tunisz küldöttsége például három, Szenegál delegáció vezetője pedig egy módosító indítványt terjesztett elő. Utóbbi például azt próbálta elérni, hogy a közgyűlés külön szavazzon a KNK ENSZ-jogainak helyreállításáról, és külön Formula kizárásáról. Ezzel kapcsolatban egyébként nem is került sor szavazásra, mert az utolsó pillanatokban a szenegáli delegáció elállt javaslatától. Itt kell még megjegyezni, hogy a tajvani delegáció vezetője, aki egyben a csangkajsekisták külügyminisztere is, már az albán javaslat feletti szavazást megelőzően elhagyta a közgyűlési termet. U Thant ENSZ-főtitkár a szavazás után táviratban értesítette a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumát a közgyűlés döntéséről. Egyúttal megküldte a vonatkozó határozat szövegét is. A szakvélemény lejáratása? (Sz. R.) Minek kell hozzá nem értő emberek gyülekezetében megvitatni a dolgot? Úgy sem értenek belőle sokat, és ha szólnak is valamit, az nem egyéb, mint üres okvetetlenkedés. Végre kivívtuk a polgárjogot a szakértelem számára, most minek erőszakoljuk a laikusok részvételét a döntésekben? Megint lebecsülik a szakembert, újra megfaragják a szakvélemény jelentőségét! Üzemi műhelyértekezletek, téesz-brigádtanácskozások, de tanácsülések előtt, alatt és után is gyakran találkozni ilyen megállapításokkal a szakemberek, a szakapparátus, a műszaki gárda körében. E mögött rendszerint kényelmesség, a vélemények megütközésétől való félelem, a politikai vita előli meghátrálás húzódik meg. Mert könnyebb szövegelni: az a jó tsz-dolgozó, üzemi munkás vagy tanácstag, aki felülemelkedik a szűk műhelyi, választókerületi, majorsági érdekeken, és az egész város, a termelőszövetkezet, a vállalat szemszögéből ítéli meg a tennivalókat. Így is igaz, de nehezebb helyileg konkrét esetben, konkrét körülmények között érvekkel, szakmai és politikai meggyőzéssel kialakítni az érdekek egyensúlyát az egyének, a csoportok, az üzemek, a népgazdaság között. Talán a szakemberek kis létszámú gárdája egyedül meg tudja fogalmazni, hogy mi a jó az egész vállalatnak, a tsz valamennyi tagjának, vagy a város összes kerületének? Ha ez fennállna, akkor nem lenne szükség tanácsülésre, tsz-közgyűlésre, termelési tanácskozásra. Csakhogy, bizonyos kollektívát érdemileg érintő kérdésekben nem lehet a társadalmi, politikai vetület vizsgálata nélkül döntéseket hozni. A társadalmi hatékonyságnak, a döntések gyakorlati értékének legbiztosabb fokmérője, a szakszerűség mellett, a dolgozók előzetes véleményei A valóságban meglevő érdekellentéteket, az igények sokféleségét nem helyénvaló azzal kiűzni a viták porondjáról, hogy első a szakmailag megalapozott előterjesztés. Nemegyszer látjuk az életben, hogy a szakmailag kitűnően előkészített megoldás nem érte el a kívánt társadalmi hatást, üzemi, termelőszövetkezeti, lakónegyedi viszonylatban. Miért ne lenne joga a dolgozónak, a tanácstagnak kifejteni a véleményét, amikor és társai a saját bőrükön fogják érezni a döntés előtt álló intézkedések következményeit?! Ha nem kerülnek felszínre — az optimális megoldás javára — a különböző nézetek, a különböző érdekeltségi területekről, akkor formális a sokat hangoztatott üzemi, termelőszövetkezeti, testületi demokrácia az adott fórumon. Például a tanácsülésen egyáltalán nem az a dolga a tanácstagnak, hogy „egy az egyben’* bólintson a szakapparátus javaslataira Inkább az a dolga, hogy választói nevében társadalmi kontrollt gyakoroljon. Persze a szakapparátus is védje a maga igazát, alakítsa ki a szakmailag helyes megoldások változatait, ám a döntésnél nem hiányozhat a különböző társadalmi igények megítélése sem. Ezt valósítják meg a vitázók, a felszólalók az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, és más intézményekben is, amikor lokális szemszögből közelítik meg a napirendre került problémákat. Nem a szakszerűséget akarják ők kirekeszteni, hanem saját véleményükkel elősegíteni a születőben levő intézkedés sikerét. A kettő kiegészíti egymást, és meddő próbálkozás mindenféle egyoldalúság. A szakemberek nagyobb hatásfokkal tudnak javaslatokat tenni, és a kollektíva képviselői felvilágosultabb véleményeket hangoztatnak, ha színvonalas a kölcsönösen ható információ! Legyen tájékozott a tsz-tag, az üzemi munkás, a választópolgár, hogy mi történikörülötte, mi a fejlődés menete és ugyanígy legyen tisztában a szakember a műhely, a brigád, a városrész gondjával, bajával. Találjuk meg az arányosságot és méltányosságot a vitatémák, a megtárgyalandó kérdések kitűzésében. Csak azzal foglalkozzunk, amiben a kollektíva képes és jogosult dönteni, és ne idézzünk elő hatásköri zavarokat, ne akarjuk más illetékes szervek kenyerét elvenni. És a vita annyit ér, ami megvalósul belőle, a közösség igénye szerint. A szakvélemény értéke tehát nem csökken, és nem számít lejáratásnak, ha e mellé a sokszor emlegetett „laikusok” — a mi szocialista társadalmunkban —• a dolgozók is leteszik a maguk voksukat Sőt így lesz tekintélye, politikai alapja a szakvéleménynek. Parlamenti küldöttségünk Kijevben Tizenkét órás vonatút után kedden reggel Moszkvából Kijevbe érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn kezdte meg tíznapos szovjetunióbeli látogatását Az ukrán főváros központi pályaudvarán küldöttségünket az Ukrán KP KB, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökségének és az USZSZK kormányának képviselői fogadták. Delegációnk röviddel a megérkezést követően látogatást tett az Ukrán -KB székházában, ahol Pjotr Seleszty, a párt Központi Bizottságának első titkára, az SZKP Politikai Bizottságának tagja fogadta a küldöttséget. A találkozót követően a köztársaság Minisztertanácsának elnökségét kereste fel küldöttségünk, majd koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona emlékművén. 28. évfolyam, 253. szám 1971. OKTÓBER 27., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR Leonyid Brezsnyev: Jó viszonyunk Európában a béke alapja Az SZKP KB fditkára folytatta megbeszéléseit a francia köztársasági elnökfiei Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki hétfő óta hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodik, kedden délelőtt koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírján, a Diadalívnél. Az SZKP KB főtitkára, és a kíséretében levő szovjet vezetők délben magánjellegű ebéden vettek részt a Szovjetunió párizsi nagykövetségén. Délután került sor Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou második, négyszemközti megbeszélésére. Ezen csak a tolmácsok voltak jelen. A légkör rendkívül szívélyes A hétfői nap párizsi esegek. Brezsnyev fogadtatásúlményeiről igen sokat közölről megállapítják, hogy az a tek kommentárjaikban, de lehető legfényesebb, ugyanelentéseikben a hírügynökség (Folytatás a 2. oldalon.) Az új lakásokkal együtt épülnek az üzletek Makón Az utóbbi évtizedben egyre erőteljesebben mutatkoznak Makón is a modern városiasodás jelei. Valóra válik a régóta hangoztatott kívánság, az új lakóházak már közművesített területre kerültek. A városi tanács olyan negyedeket jelölt ki lakásépítkezésekre, melyeken az elmondott feltételek biztosítottak: öt év alatt állami, szövetkezeti és magánerőből közel ezer lakás épül. Ezekkel részben kielégítik már azoknak a fiatal házasoknak az igényeit is, akik ma még lakásgondokkal küszködnek. A fiatalok mellett az idős házaspárokról, magánosokról is gondoskodnak. A már egy éve működő öregek napközije mellett a Munkástelepen még az idén megnyílik az új klub, mely lehetővé teszi az öregek napközi foglalkoztatását, szórakoztatását. Bevezették a körzeti gondozói szolgáltatást, melynek keretében szakképzett ápolók, beteggondozók keresik fel az idős embereket, elintézik a bevásárlásokat, kisebb mosásokat, takarításokat stb. Makó közvilágítása, különösen a peremkerületekben, de még az úgynevezett belvárosban is elmarad a hasonló városok esti, éjszakai kivilágításától. A városfejlesztési program szerint, melyet a tanács már jóváhagyott, 3 millió forintot költenek a korszerű világítás megvalósítására. Különös gondot fordítanak a Szabadság tér, a Szegedi utca, a Lenin tér, a Rákóczi, a Károlyi Mihály utca stb. a honosításán túl az új lakótelepek — Gerizdes, Kenderföldek — és a külső útvonalak megvilágítására. A városi lakosság jobb ellátására törekszik a helyi áfész, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a Csongrád megyei MÉK is. Az új lakónegyedekben a lakások átadásakor megnyílnak az üzletek, többségük önkiszolgáló ABC-jellegű. Új üzletközpontok épülnek a főtér környékén, valamint a piac körül. A város közlekedési hálózata is bővül. Ez évben már több buszjárat indult azokba a városrészekbe, ahol üzemek, raktárak, vasútállomások stb. vannak. A városi tanács a régi buszállomás áthelyezésekor elhatározta, hogy az ideiglenes pályaudvart aszfaltozzák. Az elmúlt napokban a kövezetet hideg aszfalttal borították be. A tervek szerint jövőre átadják rendeltetésének az új pályaudvart, s akkor a jelenlegit megszüntetik. Makó gázprogramjának megvalósítására még ebben az ötéves tervben sor kerül. Addig is, míg a terv valóra válik, négy kisebb gázcseretelep biztosítja, hogy a lakosság minden időben elegendő propán-butángázhoz jusson. A maroslelei út mellett a DÉGÁZ már megkezdte a körzeti cseretelep építését, melyről a járás községeinek igényeit elégítik ki. A város lakossága a rendelkezésre álló anyagiakon túl évi 5—8 millió forint értékű társadalmi munkával segíti a gyors ütemű fejlődést. Lényegesnek tartják a makóiak, hogy a tanács által jóváhagyott program időarányosan megvalósuljon. Sokak szerint ekkor lehet csak bizonyítani, hogy az egykori mezőváros jellegű Makó véglegesen elindult a modern városiasodás útján. FÖRGETEG SZILVESZTER Takarmánybetakarítás gépesítéssel A megfelelő adapterekkel kiegészített SZK—4-es kombájnnal naponta tíz-tizenkét holdról vágják le, és szecskázzák fel a kukoricaszárat a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság dolgozói. A pótkocsira gyűjtött szecskát a gazdaság barattyasi kerületének tehenészetéhez szállítják, ahol répaszelettel keverve etetik azt az állatokkal. (Fotó: Enyedi Zoltán.)