Csongrád Megyei Hírlap, 1972. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás CSÍKIAD MEGYEI * A MAGYAR S­Z­OC­I­A­L­IS­TA MUNKÁSPÁRT LAPJA A lapzárta belföldi híreiből is dolgozók problémáiról tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken, ülést tartott Budapesten, az ÉDOSZ-székházban. Első na­pirendi pontként Gál László, a SZOT titkára beszámolt a szakszervezetek XXII. kong­resszusa óta végzett munká­ról. Részt vett az ülésen Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Mint mondotta, a kong­resszus óta a szakszerveze­tek társadalmi, politikai sú­lya tovább növekedett, szo­cialista jellege erősödött. A dolgozók biztonságát, szociális ellátását, a gyer­mekintézmények hálózatá­nak bővítését érintő kérdé­sekről szólva bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik beruházási gondjaikat a ter­vezett szociális létesítmények elhagyásával igyekeznek enyhíteni. Szólt a dolgozók nagy rétegeit érintő egyéb problémákról is, például ar­ról, hogy nem sikerült kel­lően előbbre lépni a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sok javításában. Az előrehaladás üteme las­sú és aránytalan, ugyan­akkor a szolgáltatási árak gyorsan emelkednek. A szakszervezetek javasol­ják, hogy a szolgáltatások fejlesztésére az illetékes kor­mányszervek készítsenek rö­­videbb és hosszabb távra szóló terveket. Jelöljék meg azt is, hogy milyen erőfor­rásokból javítsák különböző területeken a szolgáltatáso­kat. Mint mondotta, élesen el kell­­ határolni­ a luxus­szolgáltatásokat a tömegek ellátásától. Az illetékeseknek nagy fi­gyelmet kell fordítaniuk a munkástömegeket érintő szolgáltatások árának sta­bilitására. A beszámoló a lakáshely­zettel is foglalkozott. Hang­súlyozta : főként a költségek tetemes növekedése fékezi az épít­kezéseket. A szakszervezetek vizsgálják a lakásrendelettel összefüggő gyakorlati problémákat is, és javaslataikat, állásfoglalásai­kat eljuttatják a kormány­hoz. Gyáravatás Nyergesújfalun .Pénteken Nyergesújfalun, a Magyar Viscosagyárban átadták rendeltetésének a háromszorosára bővített da­­riamidselyem üzemet. Az ünnepség előtt bemutatták a vendégeknek a magas­ fo­kon automatizált, világszín­vonalon dolgozó, évi 3000 tonna kapacitású gyárat. Az eredetileg 1000 tonna kapa­citású üzemet két részletben bővítették, úgy, hogy közben csaknem megállás nélkül ter­meltek. Az első, 500 tonnás bővítést a tervezettnél 3 év­vel korábban, lényegében építőipari beruházás nélkül valósították meg, és ezzel a három év alatt mintegy két­millió dollár értékű szál­import vált feleslegessé. A gyárlátogatás után a lakóte­lep művelődési házában ren­dezett, ünnepségen Gór Nagy Sándor nehézipari miniszter­­helyettes adta át a kibőví­tett danamidselyezű üzemet. Vázolta, hogy a beruházás milyen jelentős szerepet ját­szik a vállalat életében. Mi­közben az állóeszköz-állo­mány 360 millióról 1360 mil­lióra, és a termelési érték 332 millióról 780 millióra emelkedett, a termékösszeté­tel 58 százalékban, a szinte­tikus szálak javára tolódott el. Ugyanakkor a beruházás népgazdasági szempontból is jelentős, mert évente mint­egy hárommillió dollár ér­tékű szálimportot tesz feles­legessé. A közélet eseményei KOMÓCSIN ZOLTÁN A VII. KERÜLETBEN Komócsin Zoltán, az MSZMP VII. kerületi bizottságán­al- Politikai Bizottságának tag- bővített párttitkári értekez­­jt, a Központi Bizottság ü­z­­letet tartott a nemzetközi kara pénteken az MSZMP helyzet időszerű kérdéseiről. DR. TÍMÁR MÁTYÁS FOGADTA GÜNTHER WYSCHOFSKYT Dr. Tim­ár Máyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese pénteken hivatalában fogad­ta Günther Wyschofskyt, az NDK vegyipari miniszterét. A megbeszélésen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és dr. Kérbért Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. Ezt követően a német vegyipari miniszter és az általa vezetett delegáció ellátogatott a Dunai Kőolaj­ipari Vállalathoz. Vegyszerrel a gyom ellen A növényi kártevők ellen védekeznek a földeáki Kos­suth Tsz-ben. Hajnal János és Lencz Nándor RS 009-es erőgépükre szerelt permete­ző berendezéssel naponta 50 holdat szórnak le vegyszerrel. (FFotó: ünyetfi /ottan Csökkentik a közületi személygépkocsik számát Határozat a munkaverseny egyes kérdéseiről Szabályozták a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet Ülést tartott a SUlínisaEftertattaes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tar­tott. Fock Jenő, a Minisztertanács­ elnöke tá­jékoztatta a kormányt az általa vezetett kormányküldöttség március 27-én és 28- án Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A testvéri barátság­ légkörében tartott megbeszéléseken a két ország kormány­fői tájékoztatták egymást a Szovjetunió­ban és Magyarországon folyó gazdasági építőmunka eredményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesz­tésének és elmélyítésének kérdéseit. Át­tekintették a most folyamatban levő öt­éves terv keretében megkötött egyezmé­nyek végrehajtását. Eszmecserét folytattak néhány távlati kérdésről, azokkal a fel­adatokkal összefüggésben, melyek a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködés fo­kozásának közös óhajából és a KGST-tag­­országok együttműködése további elmé­lyítésének, a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komplex programjából adódnak. A­ tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben a nézetek azonos­sága jellemezte. A kormány a tárgyalásokat hasznos­nak és eredményesnek ítélte és meggyő­ződését fejezte ki, hogy azok elősegítik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok, s a testvéri barátság további erősítését. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyó­lag tudomásul vette és felhívta, a minisz­tereket, hogy a kormányelnökök tárgyalá­saiból adódó feladatok végrehajtására te­gyék meg a szükséges intézkedéseket. •A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a­ munkaügyi miniszter kö­zös előterjesztése alapján a kormány ha­tározatot hozott a munkaverseny egyes kérdéseiről. A munkaverseny-mozgalom a szocializmus magasabb fokon történő épí­tésének nagy erőforrása és széles társadal­mi támasza. Az egyének és a kollektívák munkaverseny-mozgalma, a munkateljesí­tés minőségileg magasabb formája. Irányí­tása az állami, gazdasági szervek és ve­zetők, valamint a társadalmi szervek kö­zös feladata. Szervezése és ösztönzése a gazdasági irányítómunka elválaszthatatlan része, a vezetők munkaköri kötelessége A munkaverseny alapvető formája öt szocialista brigád­mozgalom. A­ szocialista brigádok mozgósító és példamutató szere­pet töltenek be a munkában, a tanulás­ban és a közösségi életben. A kormányhatározat intézkedik a mun­kaversenyben elnyerhető kitüntetésekről és jutalmakról. A legeredményesebben működő vállalatokat és szövetkezeteket évenként, május 1. alkalmával „Kiváló Vállalat­’, illetve „Kiváló Szövetkezet" címmel és a vele járó pénzjutalommal le­het elismerni. A középtávú tervidőszakban kiemelkedő eredményt elért vállalatok öt­évenként, augusztus 20. alkalmával a­­Mi­nisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlaját ’, a szövetkezetek pedig a ,,Mi­nisztertanács Vörös Zászlaját” és a vele­­záró pénzjutalmat nyerhetik el A .szocialista brigádok, munkacsoportok részére legmagasabb kitüntetésként a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, illet­ve Állami díjat lehet adományozni. Emel­lett továbbra­ is érvényben marad a szo­cialista brigádok elismerésére és kitünte­tésére vonatkozó korábbi rendelkezés.. A dolgozók legkiválóbb egyéni munka­­verseny-eredményeit a „Szocialista Munka Hőse” és egyéb kormánykitüntetésekkel, miniszteri és vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati „kiváló dolgozó” kitüntetésben részesített dolgozóknak legalább félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat megszabja az ál­lami, gazdasági szervek, a vállalati igaz­gatók és a szövetkezeti vezető testületek (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken befejeződött a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasá­gának Mezőtúron megrende­zett 12. tudományos ülés­szaka. A kétnapos tanács­kozáson 500 tudós és gya­korlati szakember vitatta meg a hazai zöldségtermesz­tés gépesítésének jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A pénteki zá­­róülésen amerikai, szovjet, bolgár és NDK-beli szakem­berek tájékoztatást adtak hazájuk zöldségtermesztés­­gépesítési tapasztalatairól. A kétnapos tanácskozás összegezéseként megállapí­tották, hogy a zöldségter­mesztés hazai szintjének emelése, a termőterület nö­velése, a hozamok bővítése egyedül a gépesítés útján oldható meg. A hazai gépfejlesztési kí­sérletek biztatóan haladnak.­ Különösen a paradicsomter­mesztés komplex géprend­szerének a kialakítása van előrehaladott stádiumban. Az idei nemzetközi össze­hasonlító minősítés után jö­vőre már sor kerül a soro­zatgyártásra. Sikerrel ke­csegtetnek a hagyma, az uborka, a gyökérzöldség, a fűszerpaprika és más kul­túrnövények gépesítési kí­sérletei is. Az idén már 5000 holdon, a következő években pedig mind na­gyobb területen vezetik be a nagyüzemi rendszerű, ipar­szerű, gépesített zöldség­termelést. A gépesítés fontos felada­ta mellett felhívták a ter­melő gazdaságok figyelmét a fajta jó megválasztására, és mindenekelőtt az öntözés szükségszerűségére is. A jelenlegi aszályos időszak­ban csak maximális öntö­zéssel várható olyan termés, amely gépekkel betakarít­ható. Új I 3 Q Több zöldség - gépesítéssel 10. ÉVFOLYAM, **• SZÁM 1972. április 8., szombat MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MIN­DENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ara: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköz­társaság útja 10. szám M­AH TÉMÁNK „Szabados" szombatok D­olgozol szom­baton 7** „Bent leszek!” — — válaszol lakonikus egyszerűséggel hivatalban dolgozó ismerősöm. Értsem* belőle, ha akarok. Vagyis: vegyem tudomásul, hogy igenis bent lesz szombaton, mert bent kell lennie —■ de lehetőleg ne zaklassam semmivel. Mert szombaton nem illik. Vagy egyáltalán nem is lehet, mert egysze­rűen képtelenség megtalálni azt, akivel beszélni szeretne az ember. És szép lassan meg is szoktuk, s az egy­mással kapcsolatban lev® cégek, intézmények alkal­mazottai általában tisztelet­ben is tartják a szokás al­­­­kotta szabályt : szombaton s nem zavargun­k. Ha valaki­­ mégis megpróbálja, néhány­­ sikertelen kísérlet után­­ visszavonul, s ezentúl ő is­­ csak „bent lesz". így gyűrű­­­­zik tovább ez a cseppet sem ,örvendetes, „szabados szom- I bat” mozgalom ... ! A szombat már-már „tél­­i hivatalos" ünnep, pihenő­­s nap, azoknak is, akik nép- i­den nem szabad szombaton­­ sok a hét végén. Nem az­­ üzemekben, a szalag mel­lett, mert ott a munkarend, a munkatempó azonos a hétköznapival , hanem a hivatalokban. Az irodákban dolgozók szabad szombat­ját sok helyütt úgy oldot­ták meg, hogy az alkalma­zottak egy­ része egyik szombaton, másik része má­sik alkalommal marad ott­hon. Ez rendjén is van, ha a szükséges munkát el tud­ják végezni, s valamilyen módon — nem túlóráztatás­sal — pótolni tudják a ki­esett időt. Rendjén van azért is, mert túlnyomórészt nőket érint, és nekik iga­zán jól jön ez a kétheten­ként kapott plusz egy nap .. . C­sakhogy a szabad szombatot elég sza­badosan értelmezik , azok is, akiknek éppen dol­gozniuk kellene. A kollé­gák fele hiányzik, óhatatla­nul szabadabb a légkör, li­berálisabb a szellem, köny­­nyebb engedélyt kapni „egy fél órára a városba”, „egy percre az üzletbe”, köny­­nyebb azzal elutasítani az érdeklődőt, hogy az illeté­kes éppen szabad szombatos. Szombaton teljes értékű munkát végezni amúgy is nagyon nehéz. Gyakran azon bukik meg a dolog, hogy egy-egy feltétlenül szükséges adat, információ, irat éppen annál a kollégá­nál van, alá szabad ezen a napon, s nem lehet hozzá­jutni. Így aztán szép lassan telefonügyeletté degradáló­dik a szombat­­ délelőtti munka, mert „valaki azért kell, hogy felvegye a tele­font”. Akkor is, ha semmi érdemleges felvilágosítással nem tud szolgálni, ha sem­mit nem tud intézni. Pedig szombaton is lehet dolgozni, nem is olyan rég még mindannyian rendes munkanapnak tekintettük a hét végét. Most is az lehet gondosabb szervezéssel, né­mi előrelátással, nagyobb figyelemmel — és persze akarással. O­tt, ahol ezt nem le­het megvalósítani — sok helyütt, a munka jellege miatt erőltetett, cél­szerűtlen a szombatonkénti „felezés” —, más megoldást kell keresni, hogy ne csak névleges munkanap legyen a hét vége. D. KÓNYA JÓZSEF

Next