Csongrád Megyei Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilágban? Derűlátás Simlában KÉT HÉT múlva Nixon visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz A bombázás és elaknásítás folytatódik Nixon elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok két hét múlva, július 13-án visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz. Nem jelölte meg azonban az Észak-Vietnam elleni harci cselekmények befejezésének időpontját, vagy feltételét, és ugyancsak teljesen homályban hagyta az amerikai csapatok teljes kivonásának határidejét. A tévében is közvetített sajtóértekezlet 44 percig tartott, és a legtöbb kérdés a vietnami háborúra vonatkozott. Nixon nem volt hajlandó elkötelezni magát a bombázások és a VDK kikötői elarknésításának leállítása mellett. Jelezte, hogy az Egyesült Államok folytatja észak bombázását és fenntartja az aknaszárat, mert ezzel akar nyomást gyakorolni a VDK-ra az „érdemi tárgyalások" és az amerikai foglyok szabadon bocsátása érdekében Ugyanakkor kijelentette, hogy egy perccel sem akarja továbbfolytatni a bombázásokat, mint szükséges’’ a megfelelő békefeltételek kikényszerítéséhez. Megismételte azt a májusi javaslatát is, hogy egy általános indokínai tűzszünet és az amerikai foglyok szabadon bocsátásánakfejében négy hónapon belül kivonja az összes amerikai csapatokat Vietnamból. A háború pedig — szerinte — január 20-ig, az újabb elnöki periódus megkezdéséig befejeződhet, „ha a kommunisták, hajlandók komolyan tárgyalni”. Más kérdésekre válaszolva Nixon tagadta, hogyaz amerikai repülők bombázták Észak-Vietnam gátrendszereit és duzzasztóit. Elismerte, hogy Lavelle tábornok, a Vietnamban állomásozó amerikai légierő volt parancsnoka önkényesen is hajtott végre bombázásokat Észak-Vietnamban, de jóváhagyta a főparancsnokság döntését, hogy ezért csak leváltás, és nem hadbíróság jár. Más világpolitikai kérdésekről szólva Nixon méltatta a Moszkvában aláírt fegyverkorlátozási egyezmények jelentőségét, de nyomban hozzáfűzte, hogy a további SALT-tárgyalások sikeréért újabb áldozatokat kell hozni az egyezmények által nem érintett új fegyverfajták létrehozásával. Az elnök csak röviden érintett belpolitikai problémákat és ennek során elismerte, hogy a munkanélküliség magas arányát nem sikerült olyan ütemben csökkenteni, mint ahogyan a kormányzat szerette volna, viszont az inflációt szerinte felére mérsékelték. Végül teljes bizalmát nyilvánította ki Agnew alelnök Iránt, viszont hozzátette: csak a köztársaságpárti elnökjelölő konvenció előtt jelentik be, hogy a következő periódusra ő lesz-e az alelnökjelölt. Az indiai—pakisztáni csúcsértekezlet napirendjét kidolgozó küldöttségek elhalasztották péntek délelőttre tervezett tanácskozásukat, mivel váratlanul kórházba kellett szállítani D. P. Dhart, az indiai külügyminisztérium politikai tervezési csoportjának elnökét, az indiai küldöttség egyik vezetőjét. A politikust szívpanaszokkal vitték kórháziba. Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Al Bhutto pakisztáni elnök csütörtök esti közös vacsorájáról részletek nem szivárogtak ki, ennek ellenére indiai hivatalos személyiségek — a UPI jelentése szerint — a munkavacsorán folytatott tárgyalás után derűlátóan nyilatkoztak a csúcstalálkozó esélyeiről. Az áprilisban kidolgozott előzetes napirendet ugyan soha nem hozták nyilvánosságra, de nyugati hírügynökségek tudni vélik, hogy a megtárgyalandó témák közé felvették a kashmiri kérdést és a decemberi háború foglyainak problémáját. A tárgyalásokon az alapvető probléma az, hogy az indiaiak szeretnék a kérdéseket összefüggéseikben megvitatni, míg a pakisztániak egyenként akarnak a témákról tárgyalni. Úgy tudják, hogy ezen a szemléleti különbségen kívül más nézeteltérések is felvetődtek. Az indiai küldöttség — diplomáciai körök értesülése szerint — szeretné elérni, hogy a pakisztáni elnök valamilyen formában tegyen ígéretet a kialakult demarkációs vonalak tiszteletben tartására. Közös nyilatkozat az SZKP és az Indiai KP tárgyalásairól Június 20-a és 28-a között a Szovjetunióban tárgyalásokat folytattak a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az Indiai Kommunista Pártnak a képviselői. Az SZKP küldöttségét Leonyid Brezsnyev főtitkár, az IKP küldöttségét Sirpad Amrit Dangeen, az Országos Tanács elnöke vezette. A tárgyalásokról közös nyilatkozatot adtak ki, amely megállapítja, hogy a kommunista és munkáspártok 1969. évi tanácskozása után a nemzetközi munkásmozgalom tovább szilárdult. Megerősödött az imperialistaellenes és demokratikus erők egysége a világbéke, a biztonság, a nemzeti függetlenség megteremtéséért vívott harcban. A két párt képviselői több politikai és elméleti problémáról tárgyaltak, és közös következtetésekre jutottak. A közös nyilatkozat végül rámutat, hogy az SZKP és az IKP közötti eszmecsere megerősítette a testvérpártok közötti találkozóik hasznosságát, és megmutatta, hogy azok a nemzetközi kommunista mozgalom tömörítését segítik elő,és politikai tapasztalatukkal kölcsönösen gazdagítják a testvérpártokat. „Kék könyv” — A tokiói külügyminisztérium pénteken „Kék könyvet” tett közzé a japán diplomáciáról. — A nyilvánosságra hozatal előtt a jelentést jóváhagyták a kormány pénteki ülésén. A „Kék könyv” szerint az elmúlt év radikális változásokat hozott a világpolitikában. Japán szerepe gazdasági befolyásának növekedésével párhuzamosan fokozódott a nemzetközi színtéren. A jelentés a japán diplomácia legsürgetőbb feladatának a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatok normalizálását tartja. Ami a japán—amerikai viszonyt illeti, a „Kék könyv” szerzői hangsúlyozzák: a két ország közötti szoros kapcsolat minden más országgal való kapcsolatnál fontosabb Japán számára. Japán, amellett, hogy hagyományos fegyverekben fejleszti védelmi kapacitását, továbbra is az Egyesült Államok nukleáris védelmére támaszkodik. Éppen ezért a japán—amerikai biztonsági szerződés fenntartása elengedhetetlen. A japán külügyminisztérium állást foglal a japán— szovjet kapcsolatok fejlesztése mellett, mindenekelőtt a kereskedelem, a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technológia területein. Kitűnő lehetőségek Új munkahely, magas kereset! Még biztosíthatja helyét a Szegedi Házgyárban Nagy létszámban alkalmazunk szakképzetten férfi dolgozókat a akiket modern gépsoraink kezelésére betanítunk és részükre magas kereseti lehetőséget biztosítunk PEL VÉSTÜNK TOVÁBBÁ PEREZ SZAKMUNKÁSOKAT AZ ALÁBBI SZAKMÁKBAN: gép- és szerkezeti lakatos víz-, fűtésszerelő, bádogos villanyszerelő festő gumijavító elektroműszerész hegesztő vasszerelő asztalos kőműves híddarukezelő könnyű- és nehézgépkezelő A nehéz fizikai munkát korszerű gépek helyettesítik. 44 órás munkahét, szabad szombat, ingyenes munkaruha, kedvezményes étkezés, vidéki dolgozóinknak modern munkásszállodánkban szállást biztosítunk. Vidékről bejáró dolgozóinknak kedvezményes fizetés, mellett naponkénti hazaszállítást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Házgyár, Szeged, Budapesti út 6. HK 390 2 - Milnesia is rajtra kész.« Csütörtökön akár »el is kezdődhetett volna az 1972. évi nyári olimpia -t- ötvennyolc nappal a hivatalos megnyitó előtt Karl Merz, az olimpiai létesítmények igazgatója ünnepélyes keretek között átadta Willi Dauménak, az NSZK Olimpiai Bizottsága és az Olimpiai Szervező Bizottság elnökének az olimpiai létesítmények szimbolikus kulcsát. Az átadó ünnepségen többek között megjelent Willy Brandt, az NSZK kancellárja, aki beszédében többek között kijelentette: „Az olimpia kitűnő alkalmat nyújt az NSZK-nak annak bebizonyítására, hogy a békeszerető emberiség táborához tartozik”. Az olimpiai létesítmények hűen tükrözik a modern építőművészet legújabb irányzatait. Az építkezések egyik legfontosabb alapanyaga az üveg, az acél és a műanyag volt. A tervezők a látványos külsőségek mellett a nézők, újságírók és tisztviselők kényelmét is biztosították. " SZOMBAT, 1972. JÚLIUS 1.