Csongrád Megyei Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 50-75. szám)
1973-03-23 / 69. szám
A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására Óvári Miklós, IV. MSZ LMP Központi Bizottságának titkára és Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője csütörtökön baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. * Tudor Ionescu, a román békebizottság elnöke a Nobel-békedíjat odaítélő bizottsághoz intézett táviratában hangsúlyozta, a román békebizottság támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy Joszip Broz Tito , jugoszláv köztársasági elnöknek ítéljék az 1973. évi Nobel-békedíjat. * Befejeződött a Duna Bizottság Budapesten tartott 31. évi rendes közgyűlése. Az ülésszak munkájában a tagországok (Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia,Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió) nagykövetei és az NSZK közlekedési minisztériumának a szakértői vettek részt. A közgyűlés elfogadta a bizottság 1974. márciusáig szóló munkatervét és meghatározta a soron következő feladatokat. A francia fővárosban csütörtökön folytatódtak a vietnami békemegállapodás teljesítésével kapcsolatos tárgyalások. Megtartották a dél-vietnami felek második konzultációs tanácskozását, valamint az Egyesült Államok és a VDK gazdasági vegyes bizottságának harmadik ülését. * 2 Biztosítjuk az életszínvonal tervezett emelését Fock Jenő válasza a kormánybeszámolóval kapcsolatban elhangzott felszólalásokra Fock Jenő a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszának bevezetőjében köszönetet mondott a kormány beszámolójával kapcsolatban az elhangzott észrevételekért, hasznos kiegészítésekért. Örömünkre szolgál — folytatta —, hogy az itt felszólalt képviselő elvtársak elismeréssel beszéltek a vezetés erőfeszítéseiről. Nem mondhatom, hogy örülünk annak, hogy sok kritikát kaptunk, de amikor az első „keserűségen” túl vagyunk, rájövünk arra, hogy valamennyi kritikai észrevétel hasznos volt, s ha van is benne hibaszázalék, az nem több, mint amennyi a kormány munkájában van. (Derültség.) Ezután emlékeztetett, arra, hogy a felszólalók szinte kivétel nélkül megemlítették: a kormány tevékenységét a X. kongresszus határozatai és a Központi Bizottság múlt év novemberi határozata szabja meg, s a kormány ennek megfelelően dolgozik. A kormány tagjai ugyanúgy a népből származnak, mint a képviselő elvtársak, munkájukban ugyanúgy elkövethetnek hibákat. Sok szó esett a felszólalásokban arról, hogy tapasztalható önzés, önteltség, az egészséges helyi érdekek képviselete mellett egészségtelen lokálpatriotizmus és van lélektelen ügyintézés is. Úgy érzem, ha bármelyik falusi tanácsnál, bármelyik minisztériumban vagy főhatóságnál ilyesmivel találkozunk, mindezért tulajdonképpen itt, a parlament színe előtt a kormány is felelős. Utalt Fock Jenő arra, hogy a képviselők az oktatásra, a közművelődésre vonatkozó jogos igények kapcsán kérték a kormány intézkedését. Látjuk a problémákat — fűzte hozzá a Minisztertanács elnöke —, de minden jogos kérést és kívánságot ebben az évben, sőt a mostani ötéves terv időszakában sem tudunk teljesíteni. Az igényeknek az idén kisebb, 1974—75-ben valamivel nagyobb részét tudjuk majd kielégíteni, valódi megoldást azonban csak az ötödik ötéves tervben tudunk biztosítani. A kormány 1973-ra 125 millió forint céljellegű hitelt bocsát pótlólagosan a tanácsok rendelkezésére, általános iskolai felszerelések és szemléltető eszközök beszerzésére. Ebből 64,5 millió forintot már eleve az átlagosnál rosszabb helyzetben levő két megyének juttatunk. Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban a beruházási munka javult. Az átgondolt intézkedések hatására mérséklődött a beruházások korábban egészségtelenül gyors üteme, fokozódott a beruházások koncentráltsága. A beruházásokat illetően a kormány elvileg továbbra is az 1972-ben és az idei évben kialakult tendenciák folytatására törekszik, bár azt is akarjuk, hogy a vásárlóknak megfelelő választék álljon rendelkezésére. A kormány nevében ismételten szeretném hangsúlyozni: az árszínvonal-emelkedés ellenére is biztosítani fogjuk, hogy ebben az évben terveinknek megfelelően emelkedjék a dolgozók életszínvonala. Ehhez még anynyit: a tervezett 3,6 százalékos árszínvonal-növekedés úgy alakul ki, hogy a központilag elhatározott és végrehajtott áremelés a tavalyihoz képest 1,9—2 százalékkal növeli az árszínvonalat, és azzal számolunk, hogy év közben ezt a szabad árak — különféle okok következtében — 1,6—1,7 százalékkal növelhetik. A központi áremelések elhatározott mértékére a párt szava garancia; a szabad árak említett mértékének meghaladása ellen pedig két biztosíték van. Az egyik, hogy a kormány a párthatározatnak ezt a részét is betartja, és betartatja. A másik pedig a rendelkezésre álló tartalék, hogy legyen mihez nyúlni. Az árszínvonal tehát az említett magasabb mértékben semmiképpen sem növekedhet, a tervezett életszínvonalat pedig mindenképpen biztosítanunk kell. édesanyák részére a soron kívüli munkaidő-csökkentés. Kitért a miniszterelnök arra, hogy végeredményben a szülők, az édesanyák egyéni megítélésétől függ, akarnak-e gyermeket, és hányat. Különféle fogamzásgátló szerek vannak forgalomban, s ha a szülők úgy döntenek, hogy nem vállalják a gyermeket, ezt belátásukra kell bízni. A kormánynak azonban ugyanilyen fontos a nemzet egészséges továbbfejlődését célzó egyenletes születési arányszám fenntartása. — Munkánk középpontjában az anyaság megbecsülése, a gyermekáldás és a nevelés, a család intézményének védelme és erősítése áll — hangoztatta. — Meg kell értetnünk az egész társadalommal, hogy a gyermek hozzátartozik a teljesebb, a tartalmasabb emberi élethez. Nem tűrhetjük, hogy kellő felvilágosítás híján a művi vetélés súlyosan veszélyeztesse a nők és az új nemzedék egészségét, megfossza a nőket örökszép hivatásuktól, a gyermekáldástól — mondotta nagy taps közben. Hozzáfűzte: senkinek sincs szándékában visszaállítani a korábbi szigorú adminisztratív intézkedéseket, azonban a nők egészségvédelme érdekében sor kerülhet valamilyen intézkedésre. Az állami lakásépítés meggyorsítása A környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételekre adott válaszai után Fock Jenő rátért a lakásépítéssel kapcsolatos kérdésekre. Elmondotta, hogy az állami lakásépítkezések gyorsítására a kormány programot dolgozott ki, s rövidesen határozatot hoz arról is, hogy támogatja Budapesten és az öt kiemelt nagyvárosban a telepszerű állami, illetve tanácsi lakások építését. Gondot fordítanak arra is, hogy a lakásokkal egyidőben megépüljenek az óvodák, a bölcsődék és az egyéb kommunális létesítmények. Az állami szervek — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke — olyan mértékben adnak segítséget az ilyen akciókhoz, amilyen mértékben a helyi szervek erőfeszítéseket tesznek saját dolgozóik lakásigényének kielégítésére. Meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy a gazdasági vezetők, a párt- és a szakszervezetek gondoskodása újabb lehetőségeket tárhat fel a munkáscsaládok lakásgondjainak megoldására. A közműfejlesztés néhány kérdése után szólt a tanácsok múlt évi gazdálkodásának eredményeiről, megemlítve, hogy a tanácsok 1972-ben összesen 880 millió forint többletbevételt, értek el, körülbelül kétszeresét a megelőző évinek. Több képviselő szólt a kedvezőtlen termelési adottságú termelőszövetkezetekről — gondjaikkal a kormány is foglalkozik. A vita során a Minisztertanács hasznos javaslatokat, kapott: ne az árak támogatásában, hanem inkább a művelésiág-váltáshoz adjanak hosszabb lejáratú hitelt, vagy segítséget. E kettő ötvözése az — mondotta Fock Jenő —, ami célravezető. Bízom abban, hogy a magyar nép —smerve a kormány programját — egységesen sorakozik pártunk, kormányunk mögé, hogy tovább haladhassunk a szocializmus építésének útján, tovább gazdagodjék szeretett hazánk, elégedetten, boldogan éljen a dolgozó népünk — fejezte be válaszát Fock Jenő. Néhány szó az árkérdésről Szólt Fock Jenő a könnyűiparról, s ezen belül a textil- és textilruházati ipar, valamint a bőr- és a cipőipar rekonstrukciójáról. Ebben az ötéves tervben összesen 18 milliárd forintot fordítunk ebben az ágazatban a rekonstrukcióra. Folyamatban van a bútor-, a nyomda- és papíripar rekonstrukciója is. A mostani ötéves tervben nem fejeződik be a könnyűipar rekonstrukciója, a teljes végrehajtásért a következő ötéves tervidőszakban is további erőfeszítéseket kell tenni. A bútoriparral kapcsolatban megjegyezte: annyi és olyan sokféle bútort gyártunk, hogy értékesítési gondok mutatkoznak. Ezt a vásárlók azért nem érzékelik, mert a belkereskedelem — s itt Fock Jenő hozzátette — úgy is mondható, hogy nem készültünk fel a bútoripar ilyen gyors felfutására, és a belkereskedelem nem tudja bemutatni, hogy milyen bútoraink vannak. Pedig ez fontos és megoldandó feladat. Válasza következő részében arról beszélt, hogy az árkérdések mindig érzékenyen érintik a lakosságot. Különösen így van ez az idén, amikor — mint előre bejelentettük — az eddiginél jobban fog növekedni az árszínvonal. Az előző négy évben az évi 2 százalékot sem érte el az árszínvonal-növekedés. Tavaly elérte a 3 százalékot, s az idén 3,8 százalékról beszélünk. Ismételten kijelenthetem: a magasabb árszínvonal-növekedés ellenére az idei évre tervezett — a múlt évinél magasabb — életszínvonalat a párt és a kormányzat biztosítani fogja. Az életszínvonalnak két fő összetevője van: a nominálbérek emelkedése, és az árszínvonal alakulása. Az idei évre szóló béremelést lényegében már végrehajtottuk, kisebb kiigazítások azonban még itt is lehetségesek az év végéig. Végrehajtottuk a központi áremelést is, s néhány központi árcsökkentő intézkedés van még hátra ez évben. — Alapvetően az árstabilitás hívei vagyunk. Ugyanak A cél: a születési arány javítása Részletesen foglalkozott a népszaporodás problémáját érintő felszólalásokkal. Rámutatott, hogy ebben a kérdésben erőteljes társadalmi összefogásra, szemléletváltozásra is szükség van. Nemzetünk egészséges továbbfejlődéséhez a kívánatos születési aránya 17—18 ezrelék lenne. E cél elérésére a kormány eddig is számos szociális, gazdasági és egyéb in* * tézkedést tett, s tervez a továbbiakban is, önmagában azonban mindez kevés. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, s az egyéb intézkedések alkalmasak arra, hogy egy-két ezrelékkel növeljék a születési arányszámot, de — mint az eddigi tapasztalatok tanúsítják— tartós javulást, nem biztosítanak. Helyes a törekvés, hogy a többgyermekes családokat lakáshoz kell juttatni, gondoskodni kell megfelelő számú bölcsődéről, óvodáról, de ugyanilyen fontos az említett intézmények fenntartása, szakképzett nedagógusg£rda, gondozószemélyzet biztosítása stb. Fokozni kell a terhes anyák, a családosok megbecsülését, s részükre különféle kedvezményeket kell biztosítani. Ilyen lehet például a többgyermekes dolgozó Ismét Ludvik Svob Csehszlovákia elnöke A Csehszlovák Szövetség Gyűlés két házának, a Népi és Nemzeti Kamarának a Prágai Várban csütörtökön délelőtt megtartott, együttes ülésen a képviselők titkos szavazással, egyhangúlag Ludvik Svoboda hadseregtábornokot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját választották meg újabb ötéves időszakra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. A választás eredményét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkárára és Lubomír Strougal kormányfő jelentette be Ludvik Svobodának, aki ezután letette a hivatali esküt. Németh Károly beszéde (Folytatás az 1. oldalról.Adományban és a kultúrában, amely kedvez a tehetségnek és ösztönöz az alkotó munkára. Hazánk és népünk a haladásnak és a jólétnek ismét magasabb fokára jutott. Ez szocialista rendszerünk nagy vívmánya, dolgozó népünk munkájának eredménye, s erről emelt fővel adhatunk számot az ország legmagasabb fórumán is. Együttes munkánk eredményeit összegezni közös kötelességünk. Úgy gondolom, jogos az örömünk és büszkeségünk, hogy fejlődik az ország, gyarapszik minden megye, falu és város. Ezt azért is hangsúlyozom, mert időnként azt tapasztalja az ember, hogy valamiféle divat, a bátorság mércéje csak a gondokról, hibákról szólni. A valóságos gondok őszinte feltárása a mi viszonyaink között nem a bátorság körébe tartozik: eredményeink és hibáink egyoldalú le-, vagy túlbecsülése ellentétes politikánk realizmusával. — Örülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk és őszintén felháborodni azért, amit nem teljesítettünk, amit megtehettünk volna, de elmulasztottunk. Attól lesz több az eredményünk és kevesebb a gondunk, ha az indokolt felháborodásunkat alkotó cselekvés követi, ha mindenki a maga közvetlen környezetében, a maga helyén állandóan érzi, hogy a szocializmus építésének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a demagógia és a termékeny, előrevivő bírálat között. — Változatlan törekvésünk, hogy fogjon össze mindenki — kommunista és pártonkívüli —, aki szívén viseli a nép sorsát. Ennek tartalma: a személyes és együttes felelősségünk a szocializmus felépítéséért. Ezt kell szolgálni a szocialista demokráciának az eddigieknél is jobban, nagyobb hatékonysággal. Ebben olyan erő van, amelyet pótolni semmi mással nem lehet. Ezért jogos az igény, hogy akinek a dolgozók bizalma hatalmat adott, az felelősséggel viselje, ennek szellemében cselekedjen, ne tekintse tehernek a szocialista demokráciát, mert a döntés és a végrehajtás is ettől lesz jobb.. A mi demokráciánk azért szocialista, mert valóságos jogokat ad, és alapja a becsülettel, tisztességgel végzett munka. Fontos, hogy az anyagi érdekeltség elvét következetesen érvényesítsük, a jobb munka megbecsülése a díjazásban is kifejeződjék, s — ettől elválaszthatatlanul — ugyanilyen fontos az is, hogy az erkölcsi ösztönzés szerepét növeltük. Tudjuk, hogy az embereknek kell a ló, az elismerő szó. Feladatunk, hogy olyan társadalmi közrondolgsrtást teremtünk, amelyben a közösségért, a társadalomért végzett 16 munka a legfőbb értékmérő, nemzeti jövedelemből Ezt társadalmi méretben teljesítettük és a továbbiakban ma erre törekszünk. A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi két évben is tovább javultak társadalmunk valamennyi dolgozó osztályának és rétegének életkörülményei. De a nagyüzemi munkásság életszínvonala elmaradt más társadalmi rétegek életszínvonalának fejlődésétől. Ezt korrigálta az a központi béremelés is, amelyet a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben március elsejétől életbe léptetett. Ezt az intézkedést közvéleményünk indokoltnak és igazságosnak tartja, és az is, mert az ország legfejlettebb termelőerőivel dolgozó nagyüzemi munkásság bér- és jövedelemszintje nem maradhat el más társadalmi rétegek színvonalától. A nagyüzemi munkások indokolt béremelése nem a többi dolgozó réteg rovására történt. Az életszínvonalemelkedéséből tartósan nem maradt és nem is maradhat ki a lakosság egyetlen jelentős rétege sem. A szocializmus lényege, hogy társadalmi méretű jólétet teremtsünk. — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igényeket. Ezek kielégítése lehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természete- sen mindig nagyobbak, mint a lehetőségeink. Ebben is egységesek vagyunk. Dönteni azonban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. Számon tartjuk a jogos igényeket . Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi viszonyaink magasabb színvonaláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy tovább javítsuk népünk ölelés munkakörülményeit. Munkásosztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede tapasztalja: pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emelkedése. S hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósult gyakorlat, azt ,a statisztikai adatok mellett dolgozó népünk transztalati igazolják. Mindig megtéttük az életszínvonalat növelő intézkedéseket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt Hogy felelőősségről van szó ? Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselekszik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorúan ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a forint stabilitására. Közvéleményünket sokat foglalkoztatja az árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynak is.»— — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott árstabilitás érdekében, az államháztartás egyensúlyának megteremtésére. Népünk megértését és bizalmát igazolja, hogy a szükségessé vált áremelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást — nem okozott zavart, a kereskedelmi forgalomban. Joggal mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az áremeléseknek — magatartásával bizonyította: osztozik a kormányzás felelősségében. Ez a bizalom azonban növeli a kormány, az árellenőrző szervek és valamenyiünk felelősségét, azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezett mértéket. Ezt a felelősséget mindazoknak vállalniok kell, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alakításában. Intézkedéseink hatására csökken az indokolatlan áremelések száma, de a lakosság joggal háborodik fel akkor is, ha áremelkedéssel minőségpontok formájában találkozik. Biztosítani kell az árak ellenőrzésének az utóbbi időben tapasztalt folyamatosságát és szigorúságát. El kell érnünk, hogy se indokolatlan áremeléssel, se minőségrontással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban megértse árpolitikánkat, amely fontos része l-'n működő r a - ’ t n ■. ,'i pl rá ny fást rendszerünknél. Németh Károly eru'ár ' • • ■ - k' tte!'ő tantesv.-V-s-'ás jelentőségével, majd így fejezte be beszédét: — A kormány beszámolójával egyetértek, az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. PÉNTEK, 4973. MÁRCIUS 71.