Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János vezetésével visszaérkezett Varsóból pártos kormányküldöttségünk Pénteken délelőtt hazaérkezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Vezette, tagjai voltak: Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Pója Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter.’ A párt- és kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői és Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. A Ferihegyi repülőtéren Kádár Jánost, a Varsóból visszaérkezett magyar párt- és kormányküldöttség vezetőjét Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára üdvözölte. Hazaérkezett a szovjet küldöttség A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén részt vett szovjet küldöttség pénteken délután hazaérkezett Moszkvába. A szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette. Tagjai között volt Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök és Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter. Kibővített pártbizottsági ülés Csongrádon Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott a Csongrád városi pártbizottság, amelyen részt vettek a KISZ végrehajtó bizottság tagjai is. Az ülést Góg Mihály, az MSZMP Csongrád városi bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután Sebestyén István, a városi pártbizottság osztályvezetője szóbeli kiegészítést fűzött az előzetesen írásban kiadott beszámolóhoz, amely foglalkozott a KB ifjúságpolitikai határozatának helyi végrehajtásával, annak tapasztalataival, és az ifjúság eszmeipolitikai nevelésének eredményeivel. A vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Újszászi József, Varga János, Gulyás János, Keller János, Szabó Illés, Forgó Béla, Nagyistók József, Bárkányi István, Vallyon Aladár, Mészáros Pál, Hajdú Istvánné, dr. Varga József, Oláh Ferenc. A beszámolót, s a vitában elhangzott javaslatokat a pártbizottsági ülés elfogadta, majd előterjesztések meghallgatására került sor. Apró Antal Csepelen Apró Antal, az MSZMP tikai vezetőivel, munkások Politikai Bizottságának tagkai, szocialista brigádvezetőkje, az országgyűlés elnöke majd délután aktívaértepénteken látogatást tett a, . . .... Csepel Vas- és Fémművek- kezleten tájékoztatta a Cseben. Megbeszéléseket folytat Per Művek kommunistáit az '#r om.or gazdasági és pali- időszerű kérdésekről Vásárhelyi kiadás 34. ÉVFOLYAM 91. SZÁM 1974. április 20., szombat Ára: 80 fillér A varsói értekezlet nyilatkozatai Mint már jelentettük, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete április 11-i és 18-i, a lengyel fővárosban megtartott ülésszakának résztvevői három nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok szövegét az alábbiakban közöljük. A közel-keleti tartós és igazságos békéért A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel-Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ-határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek viszszaadását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nemzeti jogait. A háborús cselekmények fellobbanása 1973 októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásveszélyességét, amely állandó fenyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az eseményeknek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti barátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés résztvevői rámutatnak a genfi közel-keleti békekonferencia jelentősé- i gére, minden közvetlenül érdekelt állam, valamint a Palesztinai arab nép képviselői részvételének szükségességére, és úgy vélik, hogy munkájuk további folytatása mindenekelőtt a közel-keleti rendezés kulcskérdéseinek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a palesztinai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhangban történő biztosításához, e térség valamennyi állama biztonságának, területi épségének és szuverenitásának garantálásához kell hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni tevékenységüket, hogy előmozdítsák a konfliktus politikai rendezését, és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapatszétválasztásról létrejött megállapodást, mint az első, előzetes lépést a közel-keleti probléma általános rendezésének útján, az ülés résztvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi rendelkezésének végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson részt vett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresszió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós békéért, a szabad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társadalmi fejlődés e fontos céljainak elérése elválaszthatatlanul öszszekapcsolódik azon erők elleni hiarccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági függőség helyzetébe hozni. A szocialista országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mind szabadságuk és függetlenségük veszélyes pillanataiban. A szocialista államok politikája az arab világ országai irányában következetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmigazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs kitéve konjunkturális ingadozásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszteni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab országokkal a közös célok alapján, az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Varsó, 1974. április 18. A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megerősítik elvi értékelésüket, hogy a párizsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szocialista országok, a nemzeti felszabadító erők, az egész haladó emberiség közös győzelme. Megállapítják, hogy az egyezmény érvénybe lépése óta eltelt időben bizonyos előrehaladás történt a vietnami helyzet normalizálásában. Az imperialista agreszszió megszüntetése, a külföldi csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a felek által a párizsi egyezmény egy sor cikkelyének megvalósítására tett gyakorlati intézkedések megteremtik az előfeltételeket a háborúról a békéhez megkezdett fordulat megszilárdításához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréshez Észak- Vietnamban és Dél-Vietnam fejlődéséhez a béke, a fog(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—jugoszláv kereskedelmi kamarák együttműködése Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Rudi Kolák, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke pénteken Budapesten együttműködési megállapodást írt alá, amelyben a két ország vállalatai közötti hosszú lejáratú együttműködés fokozott segítését határozták el. Az aláírásnál megjelent dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke és dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. Magyarország és Jugoszlávia között a növekvő áruforgalom értéke tavaly meghaladta a 150 millió dollárt, s az idén további 10 százalékos emelkedés várható. Az együttműködés fejlesztésében különösen a vállalatok közötti további kooperációk létrehozása kínál kölcsönösen előnyös lehetőségeket, ezt segíti a most kötött megállapodás is. A két ország vállalatai gyakran gyártanak hasonló termékeket. Különösen egyes elektromos cikkek, közlekedési eszközök, növényvédő szerek előállításában sok a párhuzamosság, ezért főként ezeken a területeken szorgalmazza a két ricamam a vállalatok közötti együttműködés kialakítását. Kitüntetett vállalatok, szövetkezetek A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma és a KPVDSZ elnöksége Kiváló Vállalat kitüntetést adományozott az elmúlt évi munkájáért többek között a Sze-gedi Élelmiszerkiskereske- delmi Vállalatnak, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalatnak, az Alföldi Vendéglátó Vállalatnak. A Nehézipari Minisztérium az elmúlt évi kiemelkedő gazdasági eredményeiért Kiváló Vállalat címmel tüntette, ki a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot. Kiváló Szövetkezeti címet kapott a szegedi Univerzál Vegyi- és Kultúrcikk és Szolgáltatóipari Szövetkezet. Az OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemének szegedi üzemegységét Kiváló Üzem címmel és oklevéllel tüntették ki. MAI TÉMÁNK Az enyhülés új távlatai Hosszú évek óta mindig első számú világpolitikai esemény a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszaka. Mindenekelőtt azért, mert az európai szocialista országok vezetőinek e legmagasabb szintű értekezletén döntő fontosságú határozatok születnek, olyan állásfoglalások, amelyek hosszú időre meghatározzák a nemzetközi politikai élet eseményeinek alakulását. Ez a helyzet a politikai tanácskozó testület minapi, április 17-én és 18-án, a lengyel fővárosban sorra került ülésszakát követően is. A testület — mint a lalpunkban is megjelent közleményből kitűnik — a világpolitika legnagyobb jelentőségű kérdéseiben szögezte le a Varsói Szerződés tagállamainak állásfoglalását olyan időpontban, amikor az események alakulása új döntéseket követel. Vonatkozik ez mindenekelőtt az európai biztonság és együttműködés megvalósítását célzó tárgyalások jelenlegi szakaszára csakúgy, mint az újból feszültségteljesen alakuló közel-keleti helyzet sürgős rendezésének szükségességére. Egyébként a politikai tanácskozó testület figyelemreméltó összefüggésekben szögezte le — kiinduló pontként —, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben az enyhülés irányzata jelenti az uralkodó tendenciát, ami egyben hűen fejezi ki azt is, hogy a szocialista országok erre vonatkozó sokéves, következetes erőfeszítései meghozták gyümölcseiket. Nem tévesztették azonban szem, elől azt a tényt sem, hogya nemzetközi enyhülés ellenségei, a hidegháború háttérbe szorított erői még mindig, erőteljesen akadályozzák az enyhülés újabb térhódítását, sőt megkísérlik e folyamat megállítását is. A legközpontibb feladatnak a politikai tanácskozó testület — méltán! — az európai béke és biztonság megvalósítását célzó szerződés mielőbbi tető alá hozását tekinti. Ez természetes is, hiszen a jelenleg Genfben folyó, ezzel kapcsolatos tárgyalásai, amelyek feladata a vonatkozó szerződések megszövegezése, olyan stádiumban van, ahonnan már látszik a cél: az állam- és kormányfők Helsinkiben még az idén sorra kerülő csúcsértekezlete. A Közel-Keleten tapasztalható, ellentmondásos helyzet fő jellemzője, hogy e térség problémái tartós rendezésének biztató kilátásai miatt aggódó izraeli jobboldal állandósítani igyekszik a Szíria elleni katonai provokációkat. A politikai tanácskozó testület állásfoglalása , amely aláhúzza, hogy a közel-keleti helyzet rendezése során meg kell teremtenie e térség minden államának biztonságát, területi épségét és szuverenitását — nem hagy kétséget: a Szovjetunió továbbra is a komplex közel-keleti rendezés koncepciói mellett száll síkra. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének állásfoglalásaiból természetesen az is következik, hogy az enyhülés kibontakozását akadályozó problémák rendezése halogatás nélküli, felelősségteljes döntéseket követel. Ezek kialakításához járult hozzá döntő mértékben a kétnapos varsói tanácskozás. PERÉNYI ISTVÁN