Csongrád Megyei Hírlap, 1980. december (25. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
Vélemények a szakszervezeti munkáról Ganfelgis a istaó emberigi A dolgozókért érzett fokozott felelősség jellemzi a szakszervezetek tevékenységét. Az érdekvédelem, a nevelőmunka, s más sajátos feladatok mellett mindig nagy figyelmet fordítanak a szociális ellátás fejlesztésére. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete VII. kongresszusa határozatában tűzte ki célul az etetés munkakörülmények javítását Az elmúlt öt esztendőben Csongrád megyében e határozat szellemében fogalmazták meg az alapszerveezetek is a szociálpolitikai munka fejlesztésének feladatait, figyelembe véve a munkahelyi, a társadalmi körülményeket, érdekviszonyokat . A szakszervezet soha sem feledkezhet meg arról, hogk az egészségügyi dolgozók, akik a szocialista egészségügy megvalósításának részesei, ők maguk milyen körülmények között és milyen közérzettel végzik feladataikat- Az sem lehet közömbös, hogy milyen szociális ellátásban részesülnek. Tapasztalatból tudjuk, ez többnyire attól is függ, hogy egy-egy adott munkahelyen milyen a szakszervezeti, a gazdasági vezetés közötti együttműködés. Csongrád megyében eredményes az összehangolt, tervszerű területi munka, különösen a rétegpolitikai feladatok megvalósításában. Szakszervezetünk megyei bizottsága különböző munkabizottságai tagjainak kezdeményező készsége jó hatással volt az együttműködésre, az alapszervezetek szociálpolitikai tevékenységére. A dolgozó emberről való gondoskodás sok formája vált életünk szerves részévé: gyermek- és felnőttüdül- tetés, bölcsődei, óvodai, napi köziotthoni ellátás, étkeztetés stb. A Szegedi Orvostudományi Egyetem szociálpolitikai feladatainak ellátására megfelelő szervezeti formát hoztak létre. Az ilyen jellegű tennivalókat ma már nem a különböző osztály egyes előadói, hanem egységes irányítású szociális ellátású csoport végzi. E kis közösség, a gazdasági és a szakszervezeti vezetés együttműködése elősegítette, hogy eredményesen oldhattuk meg a SZOTE dolgozóinak egyik gondját, az olyan gyermekek étkeztetését, akiket nem vehettek fel napközi otthonba. A szakszervezeti bizottság társadalmi szerződést kötött az Alföldi Vendéglátó Vállalattal. Az egyetem biztosítja a szükséges segítséget és az ügyintézői státuszt, így vált lehetővé 200 gyermek étkeztetése, és szűnt meg a gond: hová menjen ebédelni a gyermek. | 2. ] . A szociálpolitika magába foglalja a béren kívüli juttatásokat, a különböző szolgáltatásokat. Az egészségügyi intézményekben a mai körülmények között ott tudják jól ellátni a feladatokat, ahol megfelelő és elegendő számú munkaerő áll rendelkezésre. Ehhez szükséges a kedvező bérszínvonal mellett a szociális ellátás is. Megyénkben öt egészségügyi intézmény 380 férőhellyel működtet nővérszállásokat. Ezek mind önkormányzattal eredményesen működnek, kielégítik az igényeket. Ma már minden új, szállást igénylő dolgozót el tudnak helyezni. Ennek nagy szerepe van a munkaerő-gazdálkodásban. De akadnak, problémák is, mert nincs megfelelő lehetőség a kulturális munkára. Hiányoznak a tárgyi feltételek, amelyek csak tervezéssel, költségvetéssel biztosíthatók. Ehhez pedig nincs vagy csak nagyon kevés az anyagi fedezet. Csongrád megye egészségügyi intézményei közül csak az egyetem működtet saját erőből napköziotthonos óvodát. Fejlesztését már nem tudta az igényeknek megfelelően biztosítani. Ezért a dolgozók pártunk XII. kongresszusa tiszteletére tett munkafelajánlások teljesítésével a felettes szervek közreműködésével járultak hozzá, hogy 250 ezer forint felhasználásával 30 hellyel bővíthették az egyetemi óvodát. Ezzel lehetővé vált, hogy a gyesről munkába visszatérő édesanyák gyermekei soron kívül óvodai felvételt nyerjenek. A gyermekekről való gondoskodás az egészségügyi intézményekben nagyon fontos, hiszen az itt dolgozók többsége nő. Sajnos nagyon sok és mind több a gyermekét egyedül nevelő szülő. Ezek segítése kiemelt feladat. Alapszervezeteink az új segélyezési szabályzatok kiegészítésénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők beiskolázási segélyt, az arra rászorulók magasabb összegű szociális segélyt kaphassanak. Mindezen túl az utóbbi években a szakszervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a dolgozók lakáshelyzetének javítására. Csongrád megyében kevés egészségügyi intézmény rendelkezik kamatmentes lakásépítési kölcsön juttatásának lehetőségével. Dolgozóink közül 1975-től 1978-ig 101-en részesültek kamatmentes lakásépítési hitelben. Ezek közül 46 volt harminc éven aluli. A felhasznált összeg 3 millió 179 ezer forint volt. Jóval nagyobb az igény az ilyen hitelre; dolgozóink azt kérik, hogy a 20—40 ezer forintos kölcsönök helyett nagyobb összegeket többen kaphassanak. Közismert, hogy az egészségügyi intézményeinkben a szociális-kulturális ellátásra fordított összegeket költségvetés határozza meg. Ettől függ az igények kielégítésének lehetősége, mértéke. A szociális feladatok ellátásához rendelkezésre álló eszközök racionális felhasználása éppen ezért a mai körülmények között igen jelentős. Legcélszerűbb formája a szervezett, előrelátó, tervszerű munka, amelyhez megalapozott szociális tervekre van szükség. Véleményem szerint a megfelelő és megvalósítható reális feltételeket tartalmazó terv készítését kötelezővé kell tenni egészségügyi intézményünk részére Ezzel elősegíthetjük a párt XII. kongresszusa útmutatásának megvalósítását, amely a többi között hangsúlyozza hogy az életkörülmények javítását szolgáló eszközöket úgy kell felhasználni, hogy ösztönözzék a termelést, és tegyék lehetővé a legfontosabb szociális igények kielégítését. SZABÓ ERZSÉBET, a SZOTE szakszervezeti bizottságának szervező titkára . KEDD, 1980. DECEMBER. • Testvérmegyei együltmvűlés Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága és az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottsága közötti testvérmegyei együttműködés keretében lektori körútra a Szovjetunióba utazott Ocsák Miklós, a megyei pártbizottság archívumának vezetője. Odesszai tartózkodása során előadásokat tart az MSZMP XII. kongresszusán és a megyei pártértekezleten hozott határozatok megvalósulásáról, a gazdasági építőmunka, valamint a szocialista tudatformálás eredményeiről, feladatairól. Ha élne, ma lenne 90 esztendős. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége volt. Részt vett a szegedi kommunista mozgalom megszervezésében és az első szegedi proletárhatalom létrehozásában. Udvardi János 1890. december 9-én Szabadkán született mezőgazdasági munkáscsaládban. Apját korán elvesztette, édesanyja alkalmi munkával tartotta fenn magát. 14 éves korában üvegező tanoncként kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1907-ben 17 éves korában lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Egy ideig különböző magáncégeknél dolgozott, majd a fővárosi Ganz-Wargon és Gépgyárba került. A folyamatos tanulás és a történelmi események fokozatosan kommunistává érlelték. A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagjai közé tartozott. A Központi Bizottság tagjaként komoly tapasztalatokat szerzett, hisz olyan kommunista vezetők mellett dolgozott, mint Kun Bála, Szamuelly Tibor, Bokányi Dezső és Fiedler Rezső, akik később az egész proletárhatalom irányításában tevékenyen részt vettek. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918. november 24-i megalakulása lelkes visszhangra talált a forradalmi munkások és katonák között Szegeden is. Már december elején megalakult a helyi katonaság körében a kommunista csoport, s a következő hónap első napján 1919. január 1-én megalakult a szegedi kommunista pártszervezet is. A szegedi kommunista pártszervezet munkája akkor bontakozott ki igazán, amikor a pártközpont Udvardi Jánost bízta meg a pártszervezet irányításával. Udvardi nagy energiával és hozzáértéssel kezdte meg a szervezeti élet kialakítását. A szervezőmunkát nemcsak Szegedre, de a Szeged környéki falvakra is kiterjesztették, így Sándorfalvára, Kistelekre és a Tiszántúl más községeire is. A szegedi kommunisták agitációs munkájában, amelyet Udvardi János a pártszervezet titkára irányított, a legfontosabb szerepet a területi munka jelentette ahol élő szóval magyarázták a kommunisták igazságát. A szervező és agitációs munka nagy sikerét, eredményességét és a leninizmus terjedését mutatta, hogy már 1919 márciusában a Kommunisták Magyarországi Pártja szegedi szervezetének 12 ezer tagja volt. A szociáldemokraták befolyása a tömegekre, elsősorban a munkások körében erősen megingott, a kommunistáké pedig jelentősen megerősödött. Ezért a Szociáldemokrata Párt úgy határozott, hogy a kommunistákkal megegyezve, a kommunistákkal közösen alakítják meg az új kormányt. A két párt vezetőinek megegyezése alapján március 21-én egységes munkáspárt, a Magyarországi Szocialista Párt jött létre, és megalakult a Forradalmi Kormányzótanács. Március 21-én éjszaka külön vonattal megérkezett a városba Udvardi János, aki a történelmi órákat Budapesten élte át. A pártközpont vezetői Udvardit teljhatalommal ruházták fel a tekintetben hogy a proletárhatalomnak Szegeden is érvényt szerezzen. Március 22-én délelőtt Udvardi kezdeményezésére öszszeült a Munkástanács rendkívüli ülése. Az ülés hatalmas lelkesedéssel vette tudomásul a fővároban végbement eseményeket. Kinevezte a proletárdiktatúra helyi szervét, a harmincnégy tagú forradalmi intéző bizottságot, és ennek elnökségét, a háromtagú direktóriumot. A direktórium tagjai a kommunista Udvardi János, a szociáldemokrata dr. Czibula Antal és az ugyancsak baloldali szociáldemokrata Wallisch Kálmán, akik azonnal átvették a városházán az ügyek intézését. A város lakosságinak óriási többsége kitörő örömmel fogadta ezt a döntő fordulatot. A Szegedi Munkástanács Végrehajtó Bizottsága este 7 órakor ülést tartott a városháza közgyűlési termében. Az ülést Udvardi János nyitotta meg. Tájékoztatta a Végrehajtó Bizottságot, a két munkáspárt egyesüléséről, a proletárdiktatúra kikiáltásáról. Hangsúlyozta, hogy Szegeden is eljött a cselekvés ideje. Figyelmeztetett a szegedi burzsoázia és az imperialista megszállók ellenforradalmi készülődésére és felhívta Szeged dolgozónépét a proletárhatalom fegyveres védelmére. Az események hamarosan igazolták Udvardi politikai éleslátását, felkészültségét. A proletárdiktatúra kikiáltásának másnapján Szegedet é£ környékét elárasztották a francia csapatok, főleg a gyarmati katonaság. Ötnapi működés után az első szegedi proletárdiktatúra a túlerővel szemben vereséget szenvedett. A direktórium azonban nem oszlott fel, hanem Szeged-külváros államigazgatásának helyi szerveként működött a Szeged Felső- és Alsótanya részekből Ezeken a területeken igyekeztek megvalósítani a még Szegeden kidolgozott elképzeléseket. Gondoskodtak a földek megműveléséről, ellátták a lakosságot a legszükségesebb közszükségleti cikkekkel, javították az egészségügyi ellátást, és megszervezték a felnőttek szabad oktatását is. A direktórium e fáradságot nem ismerő munkája elsősorban Udvardi Jánosnak volt köszönhető. A Tanácsköztársaság megdöntése után Udvardi nem térhetett vissza Szegedre, hanem Jugoszláviába emigrált.. Azonban 1919. november 9- én Szabadkán letartóztatták és több társávalegyütt átadták a szegedi ellenforradalmároknak, akik a Csillagbörtönbe zárták. Udvardi tisztában volt azzal, hogy reá halálos ítélet vár, ezért társaival együtt szökést tervezett a börtönből. Bartha Lászlóval együtt 1920. december 9-én sikerült megszöknie és elvtársai segítségével Jugoszláviába került, ahol Maruzsán Bélával együtt azonnal a párt újjászervezéséhez fogott. Sokáig azonban Jugoszláviában sem tevékenykedhetett, mert elfogató parancsot adtak ki ellene. 1924-ben Bécsbe emigrált, ahonnan rövid időn belül Moszkvába került a párt segítségével. Politikai és szatonai téren állandóan képezte magát. Mérnöki képesítést szerzett és ilyen minőségben működött a Szovjetunió Hadügyi Népbizottsága védelmi építkezéseinél. Utolsó munkahelyén a Jód- és Bróm Kombinat és szocialista város építésének irányítása volt a fel,adata. Mint internacionalista tudta, hogy a Szovjetunióban folyó szocialista építő munka sikerei közelebb hozzák a második magyar proletárforradalom győzelmét-Ezt sajnos már nem érhette meg. Küzdelmes, harcos élete fiatalon, 53 éves korában lezárult. 1943. március 6-án meghalt. Születésének 90-ik évfordulóján tisztelettel emlékezünk Udvardi Jánosra, a kommunistára, aki létrehozója, szervezője volt Szegeden az új típusú, pártnak, a Kommunista Pártnak, az emberre, aki harcos hirdetője volt a marxizmus-lenínizmusnak és egyik irányítója az első helyi proletárhatalomnak. DR. SIPOS LÁSZLÓ Emlékezés Udvardi Jánosra fi fejlesztései összehantolása a mm Miss gazdaságaiban Sajtótájékoztató a lESIÖV-nél Sok vonatkozásban lehet most megvonni a szövetkezeti gazdálkodás mérlegét — befejezéshez közeledik az esztendő, és ezzel a középtávú tervidőszak, eltelt az új gazdasági szabályzók alkalmazásának „próbáévá’, és végül pontosan két évtized telt el a szövetkezeti mozgalom általános térhódi■tása óta. Tegnap Szegeden a megyei tsz-szövetségben is sokrétű áttekintést adott Ábrahsám Vince titkár a közös gazdaságok termelésének, beruházásainak, szövetkezetpolitikai munkájának fejlődéséről, eredményeiről. Évi 31 százalékkal Nem állnak még rendelkezésre végleges adatok az elmúlt tervidőszakkal kapcsolatban, de az már elég nagy hitelességgel állítható, hogy 20—22 százalékkal nőtt a termelési érték a tsz-ekben. Ez az évi 5 százalékos előrelépés megegyezik a népgazdasági és a megyei fejlesztési tervekkel, tehát vidékünk mezőgazdasága eleget tett kötelezettségeinek. Az egyes ágazatok sajnos elég nagy eltérésekkel zárják a tervidőszakot: őszi búzából mintegy 30, kukoricából és tejből egyaránt 51 százalékkal nőtt a termelés, az előző tervidőszakhoz viszonyítva. Ám a vágósertések előállításánál már csak 22, a vágómarháknál mintegy 8 százalék a termelésnövelés aránya. Ez egyben azt jelenti, hogy a hústermelési ágazatban nem használták ki a közös gazdaságok a rendelkezésre álló lehetőségeket, adottságokat, noha mind a belföldi, mind az exportpiacon növekedett a kereslet a hús és húskészítmények iránt. Minden szakember, gyakorló gazda előtt ismert, hogy beruházás nélkül nincs dinamikus előrehaladás a termelésben. Megyénk termelőszövetkezetei ezen az alapon 4,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ami jelentősen meghaladja a korábbi tervidőszak mezőgazdasági befektetéseit. A termelés fejlesztésén is sajnálatosan differenciáltságról kell beszélnünk. A két szegedi és az egy szentesi üvegházi telep létrehozója 800 millió forintot igényelt. A meliorációs munkákra, a talajjavításra, a belvízrendezésre is félmilliárdot áldoztak, és ezek mellett csupán még a gépi beruházások voltak jelentősek. Gyakorlatilag néhány nagy létesítmény vitte el a pénz javát, és így a tsz-ek, egy részében csupán a termelés fenntartásához, megújításához szükséges eszközöket, gépeket szerezték be. Külön említést érdemel a szegedi homokvidéken a paprikaszárítók, a paradicsom-előfeldolgozók felépítése, többnyire egyszerű társulások formájában. Csökkenő veszteségek A szövetkezeti beruházásoknál mondotta el a TESZÖV titkára, hogy a megye mezőgazdasága a saját helyzetéhez viszonyítva lépett jelentősebben előre, ám a beruházások a tsz-együttműködések, az egyszerű gazdasági társulások, a termékfeldolgozó- üzemek életre hívása a szomszédos megyékben, vidékeken erőteljesebben ment végbe Éppen ezért szükséges, hogy a következő tervidőszakban a közös gazdaságok összehangoltabban, az anyagi erők koncentrálásával valósítsák meg a termelésfejlesztő beruházásaikat. A termelési ráfordítások mérséklésére, a kapacitások jobb kihasználására a szőlő-, gyümölcstelepítéseknél, ültetvénytervezésnél is rendkívül nagy szükség van a helyi programok összehangolására. Ha ugyanis szomszédos területeken létesítenek a nagyüzemek példáulkorszerű szőlősöket, mindjárt megoldható a repülőgépes növényvédelem összehangolt alkalmazása. De ki lehet alakítani az együttműködést a betakarításnál, a szállításoknál is. Az ötéves tervidőszak főbb eredményeinek ismertetése után arról beszélt Ábrahám Vince, hogy az idén jobban zárnak az elmúlt évinél a közös gazdaságok. Az anyagilag erősebb tsz-ek tovább erősítették pozíciójukat növekedett a közepes jövedelemmel dolgozó szövetkezetek száma, és ugyanakkor kevesebb lesz a veszteséges gazdaság, szám szerint mintegy 61 százalékkal. Az elmúlt évihez viszonyítva a Szövetkezeti eredmény várhatóan a számlákkal, az össztermelési érték 9,7—10 százalékkal növekszik. Átgondoltabb megállapodások Szóba került a sajtótájékoztatón a szerződések alakulása is. Általában átgondoltabb megállapodásokat írnak alá a gazdaságok, bár sok a vita a kötelességvállalással kapcsolatban. Elég merevek a vállalatok, érthetetlen módon csökönyösen ragaszkodnak szokásaikhoz, privilégiumaikhoz és a számukra anyagi előnyt jelentő termékátvételi minősítésükhöz. Mindez magyarázat arra,hogy a szokásosnál sokkal lassúbb ütemben kötötték a megállapodásokat a vállalatok a mezőgazdasági termékekre. A szövetkezetpolitikai munkával kapcsolatban hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy a gazdálkodási feladatok megoldásában 720 szocialista horgad mintegy 10 ezer taggal segíti.A kollektívák közül máris 164 nevezett be az 1931-re kiírt Munka és műveltség vetélkedőre. Bekapcsolódtak a brigádok az energiatakarékossági versenybe is. 3