Csongrád Megyei Hírlap, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

Barátsági nagygyűlés Odesszában (Folytatás az 1. oldalról.) megyei üzem, termelőszö­vetkezet tapasztalata. Beszéde végeztével egy Lenint ábrázoló festményt ajándékozott a Csongrád megyei delegációnak. Ezután dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, a Csongrád me­gyei párt- és tanácsi kül­döttség vezetője emelkedett szólásra. Elöljáróban utalt arra: negyven esztendeje, hogy a Nagy Honvédő Há­ború súlyos megpróbáltatá­sai és győztes csatái után a Vörös Hadsereg csapatai, a Második Ukrán Front­­ megkezdte Magyarország felszabadítását. Csongrád megye elsőként érezhette a háború és a fasizmus ret­tentő évei után a felszaba­dulást, az újjáépítés és a társadalmi demokratizáló­dás nagyszerű lehetőségét. Hangoztatta: külön öröm számunkra, hogy éppen Odesszában kerül sor erre a barátsági gyűlésre, annak a városnak és annak a te­rületnek a szovjet polgárai előtt, akik nemcsak saját szülőföldjüket védték, ha­nem a mi szabadságunkért is rengeteg küzdelmet, szen­vedést vállaltak, életek ez­reit adták. Az emberi emlé­kezet megőrizte és a törté­neti kutatás megerősítette, hogy a mi szülőföldünk fel­szabadításában különösen sok odesszai, Odessza terü­leti illetőségű szovjet har­cos vett részt. — Szeretném elmondani — folytatta beszédét —, hogy a hősi küzdelemben elesettek sírján még fris­sek a szeretet virágai, em­lékük a mi mindennapos tiszteletünkben él. A továbbiakban szólt ar­ról: immár másfél évtizede Csongrád és Odessza megye között testvérkapcsolat lé­tesült. Kapcsolataink tartal­milag évről évre gazdagab­bak, s küldöttségeink, dol­gozó közösségeink találko­zói a szovjet és a magyar nép igaz barátságának ün­nepévé, pártjaink és orszá­gaink szilárd egységének demonstrációivá váltak. A barátság írmélysége azonban igazán azon mérhető, hogy a hivatalos kapcsolatokon túl munkások, szövetkezeti parasztok, kutatók, művé­szek, diákok, idősek és fia­talok legsajátabb magán­ügyévé vált A szovjet— magyar barátság a mi sze­münkben — miként itteni elvtársaink szemében — nemcsak állami vagy párt­ügy, hanem mindannyiunk érdeke. Majd így folytatta beszé­dét: — Az internacionalista testvéri barátság odesszai ünnepnapjainak tekintjük azt a lehetőséget, amelyet önök a Csongrád megyei napok megrendezésével ne­künk nyújtottak. Jól tud­juk, kis részlete ez csupán a népeink között kialakult őszinte, önzetlen kapcsolat­rendszernek, mégis igen magasra becsüljük, mert kifejezi pártunknak azt az állásfoglalását, miszerint „hazánkat, népünket a ba­rátság és a sokoldalú együttműködés megbontha­tatlan szálai fűzik a Szov­jetunióhoz”. Ez a barátság forradalmi harcokban ko­­vácsolódott ki, népeink leg­értékesebb szellemei ápol­ták, szervezték, erősítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. Végül arról beszélt: tud­juk, hogy az eszme, amely történelmi harcunkat ve­zérli, meghozta népek és nemzetek egymásra találá­sát, s országokat egyesített saját és az emberiség jövő­jéért való felelősségben. Tudjuk, hogy ebben mindig példaadó, élenjáró volt Le­nin pártja és népe. Éppen ezért fejezzük ki mély tisz­teletünket és szeretetünket az odesszai elvtársaknak, dicső kommunista pártjuk­nak, és egész népüknek e meghitt baráti pillanatok­ban is mindazért, amit ez a nagy múltú és dicső párt, ez a soknemzetiségű, de egybeforrott nemzet tett történelmi útján az eszme­­ megvalósításáért, más né­pek felemeléséért A mi közvetlenebb kapcsolataink ennek a tiszteletnek és ba­rátságnak a foglalatában jöttek létre, fejlődtek, erő­södtek, s ebben nyerik el további kiteljesedésüket — fejezte be beszédét dr. Ko­mócsin Mihály. Ezután a Csongrád me­gyei dolgozók nevében ajándékot, a hódmezővá­sárhelyi majolikagyár ter­mékét, egy díszvázát nyúj­tott át A. P. Nocsovkinnak. A továbbiakban P. I. Derzsavin első osztályú ka­pitány, a Szovjetunió Hőse, háborús veterán szólalt fel, aki részt vett hazánk fel­szabadításában. A 40 évvel ezelőtti eseményekre emlé­kezve hangoztatta a két megye lakossága, a szovjet és magyar nép együttmű­ködésének fontosságát. A Magyarország felszabadítá­sában részt vett odesszai háborús veteránok üdvözle­tét tartalmazó levelet át­nyújtotta a nagygyűlés el­nökségének. Majd Bor­csök József­né, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát munkásnője, a Csongrád megyei párt­végrehajtó bizottság tagja üdvözölte a barátsági gyű­lés résztvevőit, és beszélt a Csongrád megyei és Odesz­­sza területi dolgozók közöt­ti együttműködés szerepéről a magyar és a szovjet nép barátságának ápolásában. Végül a nagygyűlés részt­vevői a következő levelet küldték Konsztantyin Cser­­nyenkónk, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának. Mi, az odesszai területen rendezett Csongrád megyei barátsági napok keretén belül megtartott ünnepi nagy­­gyűlés résztvevői, az SZKP és az MSZMP Központi Bi­zottságának. Önöknek, kedves Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko elvtárs és Kádár János elvtárs, az őszinte hála és elismerés szavaival mondunk köszönetet pártjaink és ál­lamaink békepolitikájának következetes megvalósításáért, a szocialista integráció megerősítésére irányuló szüntelen fá­radozásukért, nyugalmunk biztosításáért, a szovjet és ma­gyar nép jólétének növeléséért. A testvéri kommunista pártok, szocialista államok és népek közötti kapcsolatok sokoldalú, dinamikus — marxis­ta—leninista és proletár internacionalista szellemű — fej­lesztése jelenti a Szovjetunió és a Magyar Népköztársa­­ság közötti kapcsolatok fő tartalmát. Sokoldalú baráti és együttműködési kapcsolatok egye­sítik Odessza terület és Csongrád megye dolgozóit. Éle­tünk normatíváivá lettek az állandó baráti találkozók, munka-tapasztalatcserék, számos ipari üzem, szövetkezet és állami gazdaság, tanintézmény és tudományos intézet között teljesít alkotói együttműködési és szocialista mun­­kaverseny-szerződést. Népeink testvériségének és egységé­nek fényes tanúbizonysága az Odessza területén tartott Csongrád megyei napok rendezvénysorozata, amelyet a győzelem 40. évfordulójának, valamint Magyarország fa­sizmus alóli felszabadítása 40. évfordulójának szentelünk. Meggyőződésünk, hogy ezek a napok tovább erősítik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság baráti kapcsola­tait. Biztosítjuk az SZKP Központi Bizottságát az MSZMP Központi Bizottságát, személy szerint Önöket, kedves Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko elvtárs és Kádár János elvtárs, hogy továbbra is, mint szemünk fényére, fogunk vigyázni barátságunkra, tovább erősítjük azt, s mindent megteszün­k a pártjaink, államaink, neveink kö­zötti sokoldalú együttműködés és közeledés továbbfejlesz­téséért, az SZKP XXVII. és az MSZMP XIII. kongresszu­sának sikeréért. Magyarország fasiszta megszállás alóli fel­szabadítása 40. évfordulójának, a szovjet nép Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzelme 40. évfordulójának meg­ünneplése érdekében. Szeged felszabadulásának évfordulója tiszteletére Baráti találkozó Szeged felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére emlékünnepséget és baráti találkozót rendezett tegnap, szerdán a Hazafias Népfront városi bizottsága a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Szegeden élő tagjai részvételével. Ebből az alkalomból Szegedre lá­togatott a Jugoszláv Harcos Szövetség háromtagú kül­döttsége. Takács Lajost, a szövetség szabadkai bizott­ságának elnökét, Vladislav Rotbartot, a szövetség tar­tományi bizottságának tag­ját, valamint Buljovcic Josipot, a szövetség szabad­kai bizottsága elnökségének tagját Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára fo­gadta. Az ünnepségen a Csalá­di és Társadalmi Eseménye­ket Rendező Iroda irodalmi színpadának tagjai adtak műsort, a művészet eszkö­zeivel megteremtve a négy évtizeddel ezelőtti időszak légkörét. Oláh Miklós, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára beszédében föl­elevenítette a fasizmus el­leni küzdelem állomásait, méltatta az ellenállók helyt­állását. A résztvevők ezután megtekintették a szegedi Csillag-börtönről készített filmet. A jugoszláv vendégek, a népfront és a Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Szö­vetsége megyei társadalmi bizottságának képviselői délutáni konzervgyári láto­gatásuk után a Belvárosi te­metőben megkoszorúzták a szegedi börtönben 1941-ben kivégzett politikai elítéltek, Kis Ernő és Grozdana Gaj­­sin sírját. Napjatok legsürgetőbb feladata a fegyverkezési hajsza megfékezése Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának általános vi­tájában kedden felszólalt Várkonyi Péter külügymi­niszter, hazánk küldöttsé­gének vezetője. Beszédé­ben a többi között a kö­vetkezőket mondotta: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel négy­­év­ezezres fennállása alatt a világnak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség növekedésével, az alapokmány szellemével és betűjével ellentétes fejlemé­nyekkel. A nemzetközi fe­szültség éleződése, a fegy­verkezési hajsza felgyorsu­lása és a szuverén államok társadalmi-politikai rendjé­nek aláásására irányuló kül­ső kísérletek fokozódása napjainkban veszélyes mé­reteket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nem­csak egy-egy ország, térség lakosait, hanem földünk va­lamennyi népét. Veszélybe kerültek a stra­tégiai fegyverzet korlátozá­sáról korábban aláírt meg­állapodások, s nem szület­tek újabb egyezmények. A közelmúlt egyik legsúlyo­sabb fejleménye az ameri­kai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat­európai telepítésének meg­kezdése. Ez fokozza a nuk­leáris fenyegetettséget Euró­pában, s ezzel nemcsak nö­veli a nemzetközi feszültsé­get, de egyúttal tovább csök­kenti a földrész országai közötti bizalmat is. Ebben a helyzetben kü­lönleges jelentősége lenne annak, ha a NATO tagál­lamai konstruktívan reagál­nának a szocialista országok ésszerű, valamennyi érde­kelt fél jogos biztonsági ér­dekeit figyelembe vevő ja­vaslataira. A Varsói Szer­ződés tagállamai nem töre­kednek az erőfölény meg­szerzésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyen­súly megbontását azonban nem engedhetik meg. Kor­mányom ezért, amikor kife­jezte aggodalmát a rakéta­­telepítés nyomán előállt helyzet miatt, indokoltnak tartotta a Szovjetunió vá­laszlépéseit. Követendő cél­nak viszont azt tartjuk, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén maradjon fenn. E cél közelítésére olyan felté­telek­­megteremtése szüksé­ges, amelyek lehetővé teszik a nyugat-európai rakétatele­­pítések miatt megszakadt fegyverzetkorlátozási tár­gyalások folytatását. A magyar kormány úgy véli, hogy a nemzetközi élet­ben végbemenő kedvezőtlen folyamatok nem visszafor­díthatatlanok. Nukleáris ko­runkban nincs más ésszerű alternatíva, mint a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élése. Valljuk, hogy a veszélyekkel terhes jelenle­gi helyzetben megvannak azok az objektív tényezők, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a párbeszéd fenntar­tását és szélesítését a világ államai között. Ehhez azon­ban a politikai akarat kéz­zelfogható megnyilvánulásá­ra, a feszültség csökkenté­sét célzó javaslatok komoly tanulmányozására és az azokra adandó érdemi vá­laszokra van szükség. Kor­mányom úgy véli, hogy a mai nemzetközi körülmé­nyek még parancsolóbbá te­szik, hogy mindent megte­gyünk a helyzet rosszabbo­dásának megállítása érde­kében. A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi po­litika legsürgetőbb felada­tának tekinti a háborús ve­szély, mindenekelőtt a nuk­leáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megfékezését — mu­tatott rá Várkonyi Péter. A Magyar Népköztársaság kormánya eddig is mindent megtett a helsinki folyamat kibontakoztatása, a záróok­mány elvei, ajánlásai ma­radéktalan végrehajtása ér­dekében. E tevékenységünk nemzetközi elismerésének is tekintjük, hogy a madridi találkozó döntése értelmé­ben 1985-ben Magyarorszá­gon kerül sor az európai kulturális fórum megrende­zésére. Magyarország kétoldalú kapcsolatainak,,­alak­ítása so­­­rán is törekedett és törek­szik az enyhülés vívmányai­nak megőrzésére és tovább­fejlesztésére. A más társa­dalmi rendszerű államokkal folytatott párbeszéd fenn­tartása, a kialakult kapcso­latok megőrzése és tovább­fejlesztése révén is igyeke­zett hozzájárulni a nemzet­közi légkör javításához, a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati ér­vényesítéséhez. Továbbra is készek vagyunk az érdemi párbeszéd folytatására. Külügyminiszterünk is­mertette hazánk kormányá­nak álláspontját néhány nagy fontosságú nemzetközi kérdésben. Sürgette a kö­zel-keleti térség problémái­nak átfogó, igazságos és tar­tós rendezését, a palesztin nép törvényes jogainak biz­tosításával. Támogatta a kö­zép-amerikai válság békés, tárgyalásos úton történő ren­dezésére irányuló erőfeszíté­seket, a ciprusi kérdés ren­dezését az ENSZ határoza­tainak szellemében. A nemzetközi helyzet ked­vezőtlen fejleményei nem maradtak hatás nélkül a vi­lággazdasági helyzetre ’ sem — folytatta a magyar kül­ügyminiszter. — A nemzet­közi gazdasági-műszaki kap­csolatoknak súlyos károkat okoz az embargós tenden­ciák erősödése, az egyre fo­kozódó protekcionizmus, a nemzetközi valutáris­ pénz­­ügyi rendszer növekvő za­varai, a mesterségesen ma­gas kamatlábak. Mindezek érintik szinte valamennyi országot és országcsoportot, de mindenekelőtt a fejlődő államokat sújtják. Kormányom úgy véli, hogy a világkereskedelem­nek a legnagyobb kedvez­ményes elbánás, a diszkri­minációmentesség és a szerződéses kapcsolatok jó­hiszemű teljesítése alapján kell folynia. Meggyőződé­sünk szerint a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzetben az ilyen gazdasági kapcso­latoknak fontos stabilizáló szerepük és ezen keresztül kedvező politikai hatásuk is lehet — mondotta Várkonyi Péter. Mozambik Tűzszüneti megállapodás Pretoria A mozambiki kormánnyal szemben álló fegyveres moz­galom képviselői szerdán Pretoriában elismerték a Sa­­mora Machel vezette mapu­­tói kormány törvényességét, és egyetértettek azzal, hogy az ország egész területén be kell szüntetni a fegyveres harcot — jelentette az AIM hivatalos mozambiki hírügy­nökség. A döntésről és a létrejött tűzszüneti megálla­podásról a Dél-afrikai Köz­társaság fővárosában adtak először hírt, ugyanis a két küldöttség egymással nem folytatott közvetlen tárgya­lásokat. Pretoria közvetítő szerepet játszott az egyez­ség létrejöttében. Az egyezmény első pontja rögzíti: a Mozambiki Népi Köztársaság törvényes el­nöke Samora Machel. Meg­egyeztek abban, hogy az or­szág egész területén meg kell szűnnie minden fegyve­res harcnak. A dokumentum harmadik pontja felkéri a­­ dél-afrikai kormányt, hogy vállaljon szerepet a létre­jött tűzszüneti megállapodás megvalósításában. A negye­dik pont előirányozza az egyezmény megvalósítását ellenőrző bizottság létreho­zását. Repedés a NATO déli szárnyán Tiltakozott NATO-szzövetségesei­nél A tikrém­ azért, mert a jelenleg folyó Display Determination '84'’ fedőnevű hadgyakorlat' le­hetőséget biztosít a török va­dászgépeknek arra, hogy berepül­jenek a Görögország által ellen­­őrzött légtérbe — közölte ked­den Dim­it­rísz Marudasz, a gö­rög karrháány szóvivője.­­ Marudasz hozzátette, hogy a NATO-hadgyakorlat a nyugati katonai szövetségen belüli­­ egyezmények megsértését jelen­ti és veszélyezteti a görög terü­­­­letek és polgári repülés bizto­­­s­­ágát. A brüsszeli NATO-főhadiszál­­láson mind gyakrabban okoz ki­­sebb-nagyobb hideglelést egy­­egy Athénból érkező jelentés. Andreas­­ Papandreu kabinetje nem sok kétséget hagy aziránt, mi a véleménye az Atlanti Szö­vetségnek hazája érdekeire gya­korolt hatásáról. A legfrissebb hír újabb bizonyság arra­, amit NATO-körökben így neveznek: szélesedő repedés a dél szár­nyon. A hír így hangzik: Athén hivatalosan tiltakozott a NATO- ná, amiért a jelenleg folyó,­ Display Determination 84 fedő­nevű hadgyakorlat lehetőséget biztosít a török vadászgépeknek arra, hogy berepül­jenek a Gö­rögország által ellenőrzött lég­térbe . . .­­ A görög NATO-tagság általá­ban sajátos jelenség. Gondol­junk csak bele: van egy ország­­ a Balkánon, amelynek történel­­­­me során egyetlen igazi ősellene­s­sége volt: a szomszédja. Az a Törökország, amely hosszú ideig megszállva tartotta, tartománya­ként kezlte, és amellyel viszonya függetlensége visszanyeré­se után is inkább jegesnek, mint hűvös­nek minősíthető. Amíg Hellász élén jobboldali kormányok álltak, a dolog ment valahogy. Addig sem volt igazi nehézség, amíg az amerikaiak által hatalomra segített „fekete ezredesek” uralták az országot. Mióta azonban a baloldali mások került hatalomra, immár kor­mányszinten is jól hallható a görög nép meglehetősen ingerült véleménye. E vélemény gyakori meg­fog­alma­zój­a — annak elle­nére, hogy kezét megkötik a realitások — maga Papandreu kormányfő. A minisztereln­ök, akinek apját a NATO által tá­mogatott ezredesek buktatták meg, (ő pedig emigrációba kény­szerült) , sem érzelmeiből, sem gondolataiból nem csinál titkot. Egy esztendeje, amikor megkö­tötte Washingtonnal a megálla­podást, amely szerint öt év múl­va felszámolják a görögországi amerikai bázisokat, emlékezte­tett az USA áldatlan szerepére Görögország sorsának alakulá­sában, és arra, hogy a tengeren­túli vezetés szinte minden két­oldalú kérdésben nem Athént, hanem a katonapolitikát kulcs­­országnnak kikiáltott Törökorszá­got támogatja. A m­iniszterelnek feltette a kér­dést: „hogyan várható el ilyen körülmények között és a ciprusi fejlemények ismeretében a gö­rög néptől bármilyen rokon­­szen v­an Atlanti Szövetség iránt?” A kérdés szónoki és a szónoki kérdések önmagukban hordozzák a választ. HARMAT ENDRE Magyar-albán árucsere Ambrus János külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Pajtim Ajazi, az Albán Szocialista Népköztársaság külkereskedelmi miniszter­­helyettese szerdán Budapes­ten aláírta az 1985. évre szóló árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvet. A jegyzőkönyv a jövő évre összesen 41 mil­lió rubel áruforgalmat irá­nyoz elő. Mindkét részről hangsúlyozták: kölcsönösen törekedni fognak a forga­lom bővítésére. Pajt­m Ajazit fogadta Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter. NSZK Munkanélküliség Nürnberg Csaknem 69 ezer fővel csökkent szeptemberben a munkanélküliek száma az NSZK-ban, így jelenleg mintegy 2 millió 140 ezer ember, a munkaképes korú lakosság 8,6 százaléka van állás nélkül. A csökkenés el­lenére a múlt hónapban még mindig 9 ezerrel több mun­kanélkülit tartottak nyilván az országban, mint 1983 szeptemberében. CSÜT­ÖRTÖK­, JEM. OKÉ IfICU,2 '

Next