Csongrád Megyei Hírlap, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
Barátsági nagygyűlés Odesszában (Folytatás az 1. oldalról.) megyei üzem, termelőszövetkezet tapasztalata. Beszéde végeztével egy Lenint ábrázoló festményt ajándékozott a Csongrád megyei delegációnak. Ezután dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Elöljáróban utalt arra: negyven esztendeje, hogy a Nagy Honvédő Háború súlyos megpróbáltatásai és győztes csatái után a Vörös Hadsereg csapatai, a Második Ukrán Front megkezdte Magyarország felszabadítását. Csongrád megye elsőként érezhette a háború és a fasizmus rettentő évei után a felszabadulást, az újjáépítés és a társadalmi demokratizálódás nagyszerű lehetőségét. Hangoztatta: külön öröm számunkra, hogy éppen Odesszában kerül sor erre a barátsági gyűlésre, annak a városnak és annak a területnek a szovjet polgárai előtt, akik nemcsak saját szülőföldjüket védték, hanem a mi szabadságunkért is rengeteg küzdelmet, szenvedést vállaltak, életek ezreit adták. Az emberi emlékezet megőrizte és a történeti kutatás megerősítette, hogy a mi szülőföldünk felszabadításában különösen sok odesszai, Odessza területi illetőségű szovjet harcos vett részt. — Szeretném elmondani — folytatta beszédét —, hogy a hősi küzdelemben elesettek sírján még frissek a szeretet virágai, emlékük a mi mindennapos tiszteletünkben él. A továbbiakban szólt arról: immár másfél évtizede Csongrád és Odessza megye között testvérkapcsolat létesült. Kapcsolataink tartalmilag évről évre gazdagabbak, s küldöttségeink, dolgozó közösségeink találkozói a szovjet és a magyar nép igaz barátságának ünnepévé, pártjaink és országaink szilárd egységének demonstrációivá váltak. A barátság írmélysége azonban igazán azon mérhető, hogy a hivatalos kapcsolatokon túl munkások, szövetkezeti parasztok, kutatók, művészek, diákok, idősek és fiatalok legsajátabb magánügyévé vált A szovjet— magyar barátság a mi szemünkben — miként itteni elvtársaink szemében — nemcsak állami vagy pártügy, hanem mindannyiunk érdeke. Majd így folytatta beszédét: — Az internacionalista testvéri barátság odesszai ünnepnapjainak tekintjük azt a lehetőséget, amelyet önök a Csongrád megyei napok megrendezésével nekünk nyújtottak. Jól tudjuk, kis részlete ez csupán a népeink között kialakult őszinte, önzetlen kapcsolatrendszernek, mégis igen magasra becsüljük, mert kifejezi pártunknak azt az állásfoglalását, miszerint „hazánkat, népünket a barátság és a sokoldalú együttműködés megbonthatatlan szálai fűzik a Szovjetunióhoz”. Ez a barátság forradalmi harcokban kovácsolódott ki, népeink legértékesebb szellemei ápolták, szervezték, erősítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. Végül arról beszélt: tudjuk, hogy az eszme, amely történelmi harcunkat vezérli, meghozta népek és nemzetek egymásra találását, s országokat egyesített saját és az emberiség jövőjéért való felelősségben. Tudjuk, hogy ebben mindig példaadó, élenjáró volt Lenin pártja és népe. Éppen ezért fejezzük ki mély tiszteletünket és szeretetünket az odesszai elvtársaknak, dicső kommunista pártjuknak, és egész népüknek e meghitt baráti pillanatokban is mindazért, amit ez a nagy múltú és dicső párt, ez a soknemzetiségű, de egybeforrott nemzet tett történelmi útján az eszme megvalósításáért, más népek felemeléséért A mi közvetlenebb kapcsolataink ennek a tiszteletnek és barátságnak a foglalatában jöttek létre, fejlődtek, erősödtek, s ebben nyerik el további kiteljesedésüket — fejezte be beszédét dr. Komócsin Mihály. Ezután a Csongrád megyei dolgozók nevében ajándékot, a hódmezővásárhelyi majolikagyár termékét, egy díszvázát nyújtott át A. P. Nocsovkinnak. A továbbiakban P. I. Derzsavin első osztályú kapitány, a Szovjetunió Hőse, háborús veterán szólalt fel, aki részt vett hazánk felszabadításában. A 40 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve hangoztatta a két megye lakossága, a szovjet és magyar nép együttműködésének fontosságát. A Magyarország felszabadításában részt vett odesszai háborús veteránok üdvözletét tartalmazó levelet átnyújtotta a nagygyűlés elnökségének. Majd Borcsök Józsefné, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát munkásnője, a Csongrád megyei pártvégrehajtó bizottság tagja üdvözölte a barátsági gyűlés résztvevőit, és beszélt a Csongrád megyei és Odeszsza területi dolgozók közötti együttműködés szerepéről a magyar és a szovjet nép barátságának ápolásában. Végül a nagygyűlés résztvevői a következő levelet küldték Konsztantyin Csernyenkónk, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának. Mi, az odesszai területen rendezett Csongrád megyei barátsági napok keretén belül megtartott ünnepi nagygyűlés résztvevői, az SZKP és az MSZMP Központi Bizottságának. Önöknek, kedves Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko elvtárs és Kádár János elvtárs, az őszinte hála és elismerés szavaival mondunk köszönetet pártjaink és államaink békepolitikájának következetes megvalósításáért, a szocialista integráció megerősítésére irányuló szüntelen fáradozásukért, nyugalmunk biztosításáért, a szovjet és magyar nép jólétének növeléséért. A testvéri kommunista pártok, szocialista államok és népek közötti kapcsolatok sokoldalú, dinamikus — marxista—leninista és proletár internacionalista szellemű — fejlesztése jelenti a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok fő tartalmát. Sokoldalú baráti és együttműködési kapcsolatok egyesítik Odessza terület és Csongrád megye dolgozóit. Életünk normatíváivá lettek az állandó baráti találkozók, munka-tapasztalatcserék, számos ipari üzem, szövetkezet és állami gazdaság, tanintézmény és tudományos intézet között teljesít alkotói együttműködési és szocialista munkaverseny-szerződést. Népeink testvériségének és egységének fényes tanúbizonysága az Odessza területén tartott Csongrád megyei napok rendezvénysorozata, amelyet a győzelem 40. évfordulójának, valamint Magyarország fasizmus alóli felszabadítása 40. évfordulójának szentelünk. Meggyőződésünk, hogy ezek a napok tovább erősítik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság baráti kapcsolatait. Biztosítjuk az SZKP Központi Bizottságát az MSZMP Központi Bizottságát, személy szerint Önöket, kedves Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko elvtárs és Kádár János elvtárs, hogy továbbra is, mint szemünk fényére, fogunk vigyázni barátságunkra, tovább erősítjük azt, s mindent megteszünk a pártjaink, államaink, neveink közötti sokoldalú együttműködés és közeledés továbbfejlesztéséért, az SZKP XXVII. és az MSZMP XIII. kongresszusának sikeréért. Magyarország fasiszta megszállás alóli felszabadítása 40. évfordulójának, a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 40. évfordulójának megünneplése érdekében. Szeged felszabadulásának évfordulója tiszteletére Baráti találkozó Szeged felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére emlékünnepséget és baráti találkozót rendezett tegnap, szerdán a Hazafias Népfront városi bizottsága a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Szegeden élő tagjai részvételével. Ebből az alkalomból Szegedre látogatott a Jugoszláv Harcos Szövetség háromtagú küldöttsége. Takács Lajost, a szövetség szabadkai bizottságának elnökét, Vladislav Rotbartot, a szövetség tartományi bizottságának tagját, valamint Buljovcic Josipot, a szövetség szabadkai bizottsága elnökségének tagját Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára fogadta. Az ünnepségen a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda irodalmi színpadának tagjai adtak műsort, a művészet eszközeivel megteremtve a négy évtizeddel ezelőtti időszak légkörét. Oláh Miklós, az MSZMP városi bizottságának titkára beszédében fölelevenítette a fasizmus elleni küzdelem állomásait, méltatta az ellenállók helytállását. A résztvevők ezután megtekintették a szegedi Csillag-börtönről készített filmet. A jugoszláv vendégek, a népfront és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége megyei társadalmi bizottságának képviselői délutáni konzervgyári látogatásuk után a Belvárosi temetőben megkoszorúzták a szegedi börtönben 1941-ben kivégzett politikai elítéltek, Kis Ernő és Grozdana Gajsin sírját. Napjatok legsürgetőbb feladata a fegyverkezési hajsza megfékezése Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának általános vitájában kedden felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter, hazánk küldöttségének vezetője. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel négyévezezres fennállása alatt a világnak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség növekedésével, az alapokmány szellemével és betűjével ellentétes fejleményekkel. A nemzetközi feszültség éleződése, a fegyverkezési hajsza felgyorsulása és a szuverén államok társadalmi-politikai rendjének aláásására irányuló külső kísérletek fokozódása napjainkban veszélyes méreteket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nemcsak egy-egy ország, térség lakosait, hanem földünk valamennyi népét. Veszélybe kerültek a stratégiai fegyverzet korlátozásáról korábban aláírt megállapodások, s nem születtek újabb egyezmények. A közelmúlt egyik legsúlyosabb fejleménye az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugateurópai telepítésének megkezdése. Ez fokozza a nukleáris fenyegetettséget Európában, s ezzel nemcsak növeli a nemzetközi feszültséget, de egyúttal tovább csökkenti a földrész országai közötti bizalmat is. Ebben a helyzetben különleges jelentősége lenne annak, ha a NATO tagállamai konstruktívan reagálnának a szocialista országok ésszerű, valamennyi érdekelt fél jogos biztonsági érdekeit figyelembe vevő javaslataira. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek az erőfölény megszerzésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontását azonban nem engedhetik meg. Kormányom ezért, amikor kifejezte aggodalmát a rakétatelepítés nyomán előállt helyzet miatt, indokoltnak tartotta a Szovjetunió válaszlépéseit. Követendő célnak viszont azt tartjuk, hogy a katonai erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén maradjon fenn. E cél közelítésére olyan feltételekmegteremtése szükséges, amelyek lehetővé teszik a nyugat-európai rakétatelepítések miatt megszakadt fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatását. A magyar kormány úgy véli, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvezőtlen folyamatok nem visszafordíthatatlanok. Nukleáris korunkban nincs más ésszerű alternatíva, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Valljuk, hogy a veszélyekkel terhes jelenlegi helyzetben megvannak azok az objektív tényezők, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a párbeszéd fenntartását és szélesítését a világ államai között. Ehhez azonban a politikai akarat kézzelfogható megnyilvánulására, a feszültség csökkentését célzó javaslatok komoly tanulmányozására és az azokra adandó érdemi válaszokra van szükség. Kormányom úgy véli, hogy a mai nemzetközi körülmények még parancsolóbbá teszik, hogy mindent megtegyünk a helyzet rosszabbodásának megállítása érdekében. A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi politika legsürgetőbb feladatának tekinti a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megfékezését — mutatott rá Várkonyi Péter. A Magyar Népköztársaság kormánya eddig is mindent megtett a helsinki folyamat kibontakoztatása, a záróokmány elvei, ajánlásai maradéktalan végrehajtása érdekében. E tevékenységünk nemzetközi elismerésének is tekintjük, hogy a madridi találkozó döntése értelmében 1985-ben Magyarországon kerül sor az európai kulturális fórum megrendezésére. Magyarország kétoldalú kapcsolatainak,,alakítása során is törekedett és törekszik az enyhülés vívmányainak megőrzésére és továbbfejlesztésére. A más társadalmi rendszerű államokkal folytatott párbeszéd fenntartása, a kialakult kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése révén is igyekezett hozzájárulni a nemzetközi légkör javításához, a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati érvényesítéséhez. Továbbra is készek vagyunk az érdemi párbeszéd folytatására. Külügyminiszterünk ismertette hazánk kormányának álláspontját néhány nagy fontosságú nemzetközi kérdésben. Sürgette a közel-keleti térség problémáinak átfogó, igazságos és tartós rendezését, a palesztin nép törvényes jogainak biztosításával. Támogatta a közép-amerikai válság békés, tárgyalásos úton történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket, a ciprusi kérdés rendezését az ENSZ határozatainak szellemében. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejleményei nem maradtak hatás nélkül a világgazdasági helyzetre ’ sem — folytatta a magyar külügyminiszter. — A nemzetközi gazdasági-műszaki kapcsolatoknak súlyos károkat okoz az embargós tendenciák erősödése, az egyre fokozódó protekcionizmus, a nemzetközi valutáris pénzügyi rendszer növekvő zavarai, a mesterségesen magas kamatlábak. Mindezek érintik szinte valamennyi országot és országcsoportot, de mindenekelőtt a fejlődő államokat sújtják. Kormányom úgy véli, hogy a világkereskedelemnek a legnagyobb kedvezményes elbánás, a diszkriminációmentesség és a szerződéses kapcsolatok jóhiszemű teljesítése alapján kell folynia. Meggyőződésünk szerint a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben az ilyen gazdasági kapcsolatoknak fontos stabilizáló szerepük és ezen keresztül kedvező politikai hatásuk is lehet — mondotta Várkonyi Péter. Mozambik Tűzszüneti megállapodás Pretoria A mozambiki kormánnyal szemben álló fegyveres mozgalom képviselői szerdán Pretoriában elismerték a Samora Machel vezette maputói kormány törvényességét, és egyetértettek azzal, hogy az ország egész területén be kell szüntetni a fegyveres harcot — jelentette az AIM hivatalos mozambiki hírügynökség. A döntésről és a létrejött tűzszüneti megállapodásról a Dél-afrikai Köztársaság fővárosában adtak először hírt, ugyanis a két küldöttség egymással nem folytatott közvetlen tárgyalásokat. Pretoria közvetítő szerepet játszott az egyezség létrejöttében. Az egyezmény első pontja rögzíti: a Mozambiki Népi Köztársaság törvényes elnöke Samora Machel. Megegyeztek abban, hogy az ország egész területén meg kell szűnnie minden fegyveres harcnak. A dokumentum harmadik pontja felkéri a dél-afrikai kormányt, hogy vállaljon szerepet a létrejött tűzszüneti megállapodás megvalósításában. A negyedik pont előirányozza az egyezmény megvalósítását ellenőrző bizottság létrehozását. Repedés a NATO déli szárnyán Tiltakozott NATO-szzövetségeseinél A tikrém azért, mert a jelenleg folyó Display Determination '84'’ fedőnevű hadgyakorlat' lehetőséget biztosít a török vadászgépeknek arra, hogy berepüljenek a Görögország által ellenőrzött légtérbe — közölte kedden Dimitrísz Marudasz, a görög karrháány szóvivője. Marudasz hozzátette, hogy a NATO-hadgyakorlat a nyugati katonai szövetségen belüli egyezmények megsértését jelenti és veszélyezteti a görög területek és polgári repülés biztoságát. A brüsszeli NATO-főhadiszálláson mind gyakrabban okoz kisebb-nagyobb hideglelést egyegy Athénból érkező jelentés. Andreas Papandreu kabinetje nem sok kétséget hagy aziránt, mi a véleménye az Atlanti Szövetségnek hazája érdekeire gyakorolt hatásáról. A legfrissebb hír újabb bizonyság arra, amit NATO-körökben így neveznek: szélesedő repedés a dél szárnyon. A hír így hangzik: Athén hivatalosan tiltakozott a NATO- ná, amiért a jelenleg folyó, Display Determination 84 fedőnevű hadgyakorlat lehetőséget biztosít a török vadászgépeknek arra, hogy berepüljenek a Görögország által ellenőrzött légtérbe . . . A görög NATO-tagság általában sajátos jelenség. Gondoljunk csak bele: van egy ország a Balkánon, amelynek történelme során egyetlen igazi ősellenessége volt: a szomszédja. Az a Törökország, amely hosszú ideig megszállva tartotta, tartományaként kezlte, és amellyel viszonya függetlensége visszanyerése után is inkább jegesnek, mint hűvösnek minősíthető. Amíg Hellász élén jobboldali kormányok álltak, a dolog ment valahogy. Addig sem volt igazi nehézség, amíg az amerikaiak által hatalomra segített „fekete ezredesek” uralták az országot. Mióta azonban a baloldali mások került hatalomra, immár kormányszinten is jól hallható a görög nép meglehetősen ingerült véleménye. E vélemény gyakori megfogalmazója — annak ellenére, hogy kezét megkötik a realitások — maga Papandreu kormányfő. A miniszterelnök, akinek apját a NATO által támogatott ezredesek buktatták meg, (ő pedig emigrációba kényszerült) , sem érzelmeiből, sem gondolataiból nem csinál titkot. Egy esztendeje, amikor megkötötte Washingtonnal a megállapodást, amely szerint öt év múlva felszámolják a görögországi amerikai bázisokat, emlékeztetett az USA áldatlan szerepére Görögország sorsának alakulásában, és arra, hogy a tengerentúli vezetés szinte minden kétoldalú kérdésben nem Athént, hanem a katonapolitikát kulcsországnnak kikiáltott Törökországot támogatja. A miniszterelnek feltette a kérdést: „hogyan várható el ilyen körülmények között és a ciprusi fejlemények ismeretében a görög néptől bármilyen rokonszen van Atlanti Szövetség iránt?” A kérdés szónoki és a szónoki kérdések önmagukban hordozzák a választ. HARMAT ENDRE Magyar-albán árucsere Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Pajtim Ajazi, az Albán Szocialista Népköztársaság külkereskedelmi miniszterhelyettese szerdán Budapesten aláírta az 1985. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv a jövő évre összesen 41 millió rubel áruforgalmat irányoz elő. Mindkét részről hangsúlyozták: kölcsönösen törekedni fognak a forgalom bővítésére. Pajtm Ajazit fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. NSZK Munkanélküliség Nürnberg Csaknem 69 ezer fővel csökkent szeptemberben a munkanélküliek száma az NSZK-ban, így jelenleg mintegy 2 millió 140 ezer ember, a munkaképes korú lakosság 8,6 százaléka van állás nélkül. A csökkenés ellenére a múlt hónapban még mindig 9 ezerrel több munkanélkülit tartottak nyilván az országban, mint 1983 szeptemberében. CSÜTÖRTÖK, JEM. OKÉ IfICU,2 '