Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. október (47. évfolyam, 230-253. szám)
1990-10-01 / 230. szám
Az újabb áremelés miatt sem szavaztak sokan 47/230. 1990. okt. 1., hétfő Ára: 4,30 Ft Csongrád megyei hírlap Szegeden Ahogy ez ember járt-kelt tegnap az utcákon, illetve a szavazóhelységek környékén, vagy éppen urnaközelben, vajmi keveset érezhetett meg abból a szlogenből, mely szerint „most az ön kezében van a sorsa.. Úgy látszik az egy éven belüli öt szavazás, illetve a rendszerváltás még vajmi kevés áldást, mint inkább több marakodást termő folyamata kicsit elcsapta a választópolgárok hasát. A délelőtti órákban a becslések szerint még csak 10-15 százaléka szavazott le a választásra jogosult szegedi honfitársainknak. A korai órák alacsony részvételi arányát egyes szavazatszedő bizottsági tagok még az órák átállításával is próbálták magyarázni. Mondván, talán majd később megnő a forgalom. Mindenesetre tiszteletre méltó hitük és bizalmuk. Érdekes megfigyelés, hogy akik eljöttek szavazni, rutinnal tették dolgukat, hisz alig akadt olyan, aki valamit ne értett volna. Jöttek, szavaztak, mentek. Többekkel beszélgetve megint előjött a választási rendszer kritikája. Például az, hogy miért csak a saját körzetük jelöltjeire szavazhatnak, amikor a másik körzetben vannak a nekik szimpatikusak; vagy, miért nincs a lakosságnak beleszólása a polgármester-választásba. Szinte általános tapasztalat, hogy a jelölteket nem nagyon, vagy egyáltalán nem ismerik választóik. Találkoztam olyannal, aki egyetlen szó Nagyvárosi közöny Az Országos Választási Bizottság az önkormányzati választás napján, vasárnap délben adta az első tájékoztatást a részvételi eredményekről. Az adatokat 10.30-kor összesítették. Ezek szerint Bács-Kiskun, Békés és Toln megye kivételével a választópolgárok 17,4 százaléka jelent meg az urnák előtt. A 10 ezer, vagy ennél kisebb lélekszámú településeken 22,9, a nagyobb városokban 14,1 százalék a részvételi arány. Ezek az adatok azonban csupán statisztikai összesítések, sokat nem árulnak el, hiszen az önkormányzati választások lényege, hogy az egyes településeken menjen el szavazni a választópolgárok több mint 40 százaléka — hangsúlyozták a tájékoztatón. Az adatok megyék szerinti megoszlása a következő:■ Budapesten 1 millió 520 ezer választópolgár közül délelőtt fél 11-ig 220 ezer 300-an, Baranya megyében 319 ezerből 65 ezren, Bács-Kiskunban — időközben érkezett meg az adat — 434 ezerből 65 ezer 200-an, Borsod megyében 583 ezerből 88 ezer 300-an, Csongrád megyében 333 ezerből 55 ezer 200-an, Fejér megyében 310 ezerből 54 ezer 900-an, Győr-Sopron megyében 319 ezer 573-ból 67 ezren, Hajdú- Bihar megyében 409 ezerből 69 ezren, Heves megyében 259 ezerből 47 ezren, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 316 ezerből 68 ezren, Komárom-Esztergom megyében 236 ezerből 33 ezren, Nógrád megyében 177 ezerből 38 ezren, Pest megyében 708 ezer 900-ból 120 ezren, Somogy megyében 264 ezerből 52 ezer 800-an, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 424 ezerből 83 ezer 900-an, Tolna megyében 194 ezer 700-ból 39 ezer 300-an, Vas megyében 207 ezer 900- ból 43 ezren, Veszprém megyében 279 ezerből 57 ezren vettek részt a szavazáson. Az Országos Választási Bizottság tudomása szerint délelőtt a választás mindenütt törvényesen, a legnagyobb rendben zajlott. Jólapot nem kapott senkitől, ő, sok máshoz hasonlóan az egyéni jelöltek esetében is pártra szavazott. Egy idős úr úgy fogalmazott, hogy bekötött szemmel választ a nép önkormányzati testületet. De — mint tette hozzá — valahol el kell kezdeni a helyi demokrácia építését, s úgy néz ki, ebben a menetelésben nem ugorhatunk egyszerre több lépcsőfokot. Noha, az elvárás az új, 53 fős önkormányzati testülettel szemben jóval nagyobb lesz! Reggel 8 óra előtt, viszonylag élénk volt Vásárhelyen az utcakép. Többnyire az idősebb korosztály tagjai keltek korábban vasárnap ellenére, hogy leadják voksukat jövőnk útirányára. Délelőtt 11 és délután 2 óra között a szavazókörök közül például a 20-asban 22,75 százalékos szavazati arányt számoltak. A bizottság tagjainak véleménye szerint a 6-os választókerületből ezúttal is elsősorban O. F. Vásárhelyen az idősebb emberek jöttek el az urnákhoz; azok, — mondta egyikük —, akik részben kötelességüknek érezték, vagy, mert emlékezve még a 46-os demokratikus választásokra, hisznek a szavazás tétjében. Hiányzott viszont a középkorosztály, amelynek tagjai közül jó néhányan a vállalatok és üzemek folyosóin mondták el véleményüket. Ebben viszont a reménynek, a lelkesedésnek és a bizalomnak csírája sem volt. Sokkal inkább a pesszimizmus, a cinizmus, a hitetlenség csengett ki belőlük. Kár volt bejelenteni az újabb áremelést — adta a passzivitás magyarázatát az egyik bizottsági tag — míg a másikuk abban találta a távolmaradás okát, hogy a „húzóerő”, vagyis az aktív kereső korosztály helyett mindig csak a nyugdíjasok helyzetével foglalkoznak a tervekben. A negyven-ötven évesek csapatának most sem kínál perspektívát a kormányprogram. A városi tanácsházán sem volt lelkesebb a hangulat. A szavazatszedő bizottság tagjai arról tájékoztattak, hogy a 49-es és 50-es körzetekben, az adott időszakban 15, az 51-esben 21, az 52-es szavazókörben 28, a 7-esben 22 százaléka ment el voksolni. Az egyik bizottsági tag így fogalmazta meg a mérleg eredményét: „Általános a bizonytalanság, senki nem tudja pillanatnyilag, holnap ki kerül az utcára, mikor szűnik meg a munkahelye. Az emberek nem így képzelték el a változást. Éppen ezért nem tulajdonítottak jelentőséget a szavazásnak.” J. E. (Folytatás a 3. oldalon.) Vasárnap. A várakozások és a találgatások napja volt No, meg a választásoké. A szegedi választási bizottságban már reggel 6-kor megkezdődtek a találgatások: vajon öszszejörv e, s ha igen, hány körzetben a minimálisan szükséges 40 százalékos részvétel? Aztán érkeztek az első adatok, a 10 órás összesítésből. És kiderül: a városban addig a választók 12,5 százaléka adta le városát. Azaz, kevesebben, mint Budapesten, ahol a részvétel ugyanabban az időben 14,5 százalékos volt Több választásnál is bábáskodók ekkor már úgy vélik: aligha lesz meg akár egyetlen körzetben is a szükséges 40 százalékos részvétel. Szerencsére, a 10 ezer lakosnál kisebb településekről már délelőtt is kedvezőbb híreik érkeztek. A jelek arra vallottak, hogy a községek nagy részében meglesz aszükséges szavazati arány. Napközben aztán érkeznek még kiegészítő, információk. Ezek szerint főleg a fiatalabb korosztályok maradtak távol a választásoktól. Ezt látszanak bizonyítani azok az adatok is, amelyek szerint Szegeden például a Belvárosban mentek el legtöbben szavazni (délután 2-ig a városi 20 százalékos átlagos részvétellel szemben 29-30 százalék), s éppen a belső városrészek lakói általában idősebbek. Újrákuson viszont mindössze 11 százalékos volt a részvétel. Délután 5-kor a megyéből már biztatóbb hírek érkeztek. Igaz, a 10 ezer lakosnál több lelket számláló településeken a részvételszintén alacsony, s a városok közül 5-ig egyedül Mórahalom lépte át 46,3 százalékos részvétellel a bűvös határt. A községekben azonban szinte mindenütt elérték eddigre a szükséges minimumot, olyan kivételekkel, mint például Sándorfalva, Nagyér, Kövegy. Amit lapzártáig sikerült megtudnunk: a megye 48 községében volt érvényes a szavazás, ahol a választók legalább 40 százaléka leadta a voksát. Hat községben viszont nem volt meg a szükséges részvételi arány. A városok közül egyedül Mórahalmon mentek el a szükséges számban szavazni, a többi városban 40 százalék alatt maradt a részvétel. Ezeken a településeken hamarosan második fordulóra kerül sor. A választás eredményéről részletesebben holnapi lapunkban tudósítunk. Tüntetés Berlinben Egyesülhetnek a németek Eső után könnyebb a talajmunka Szombaton életbe lépett az NDK és az NSZK között kötött egyesülési szerződés, amely biztosítja a jogi előfeltételét annak, hogy az NDK október 3-án csatlakozzék az NSZK-hoz. Mint Hans Klein kormányszóvivő Bonnban bejelentette, az NSZK és az NDK állandó képviselete Berlinben, illetve Bonnban kölcsönösen jegyzékben értesítette a másik felet, hogy az egyesülési szerződés életbe lépéséhez szükséges belső jogi feltételek megvannak, azaz mindkét országban elfogadta a szerződést a parlament, azt ellenjegyezték az államfők és a szöveg megjelent a hivatalos közlönyben. * Több mint 15 ezren — többségükben Tzok — tüntettek szombaton Berlinben a két Németország közelgő egyesítése ellen. A baloldali pártok és nőszervezetek által kezdeményezett menet Kelet-Berlinből vonult át a város nyugati felébe. A tüntetés résztvevői szerint az egyesítés lényegében az NDK bekebelezését jelenti. Jót tett az eső a földeknek. Az elmúlt egy-másfél hét alatt — igaz, meglehetősen szeszélyes eloszlásban — az ország nagy része kapott csapadékot. Tölgyesi László, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai osztályának főmunkatársa elmondotta: a dunántúli talajokra 30—60 mm, az Alföldre és az észak-magyarországi területekre 10—30 mm eső hullott. Ily módona hosszú aszályos időszak után különösen jelentős, hogy a laza talajú Duna—Tisza közi térségben is esett annyi eső, amely átáztatta a homoktalajt, így annak a nedvességgel való telítettsége elérte a 40 százalékot. A korábbinál jóval kedvezőbb a talajok vízháztartása az északkeleti megyékben is, ahol a szükséges nedvesség több mint a fele, 50—55 százaléka most már adott, a Dunántúlon pedig a kétharmados telítettség mindenütt jellemző. Ez azonban még korántsem optimális helyzet, hiszen a talajok mélyebb rétegeiben, ahova a növények leeresztették gyökereiket, a talaj továbbra is igen száraz. A szeptemberi, aranyat érő eső viszont — amint azt Mezei János, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának helyettes vezetője elmondotta — igen nagy könnyebbséget jelent az egy héttel korábban még cserepes, kötött talajok szántásánál, az őszi vetések talajainak előkészítésénél. Nemcsak jóval kisebb energiával folyhat így a szántás, amit országosan mintegy 1,3—1,5 millió hektáron kell az őszi vetések előtt elvégezni, hanem a nedvesség hatására porhanyós, a magvak csírázásához kedvezőbb talajt lehet készíteni. Az őszi munkákat egyébként — nem kis anyagi nehézségek árán — folyamatosan végzik a nagyüzemek és a kisgazdaságok is. A minisztériumi vezető szerint a burgonya 50—55 százalékát, a cukorrépa 5—10 százalékát szedték fel, a rizs 25 százalékát, a szója 50 százalékát, a napraforgó több mint 90 százalékát takarították be eddig az üzemek. Túljutottak a szólőszüret kétharmadán, az almaszedés felén. QLiIJuuLILdUllUijU fiffPI SZÉCHENYI TÉR 6. H l[mHf Nyitva: 9-24 óráig ^ : 26 - 302 ftaWBlffllil