Debreceni Szemle, 1931 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Szentpéteri Kun Béla: Debreceni jogtanítók

DEBRECENI SZEMLE V. ÉVFOLYAM 1931 JANUÁR 1. (41.) SZÁM DEBRECENI JOGTANÍTÓK A debreceni kollégiumi jogi oktatás történetéről sok becses adatot tartalmaz dr. Kovács Sándor volt jogakadémiai tanárnak két, a debreceni kollégium akadémiai évkönyveiben megjelent értekezése . 1875-ig az 1893—94., 1875-től az 1898—99. éviben. Még többet találunk dr. Balogh Ferenc volt hittanszaki tanárnak „A debreceni kollégium története adattári rendszerben“ című (1913) testes és becses könyvében. Ugyanő a nagy művében elszórtan s nehezen megtalálhatóan közölt adatok egy részét összefoglalta abban a külön füzetül is megjelent érte­kezésében („A debreceni jogakadémia története“ stb., 1907), amelyet a joghallgatók önképzőkörében 1906-ban felolvasott. Nem járok tehát töretlen úton , de kitaposott ösvényen sem, mert a debreceni jogi oktatás történetében sok közölt adat kíván helyesbítést, pótlást és sok kérdés vár felderítést. Mindjárt azzal kezdhetném, hogy nem szabatos a debreceni jog­akadémia történetéről beszélni. A debreceni kollégiumban az állami felsőbbség rendelkezései szerint szervezett jogakadémia két ízben volt : először az abszolút uralom idején, 1853-tól 1856-ig, másodszor 1875-től 1914-ig. Jogtanítás azonban folyt a kollégiumban sokkal régibb idő óta és csupán néhány évre terjedő megszakítással. Mondani sem kell, hogy a jogi oktatás nem egyidős itt a felső­okta­tással. A debreceni kollégium a közműveltség terjesztésén kívül első­sorban a református lelkipásztori pályára való előkészítést tartotta feladatának. Egyébként is egész Magyarországon csak a XVIII. század második felében vett a jogi oktatás nagyobb lendületet, még magán az egyetemen is csak a Ratio Educationis után. Jog tanítására külön tanszék a debreceni kollégiumban a XVIII. század végéig nem volt. Ellenben már 1742-ben tartott ,,Jus naturae“ és „Jus gentium“ címen előadásokat Szilágyi Tönkő István, a filozófia tanára. Kovács Sándor szerint­ e tárgyak tanítása Szilágyi Tönkő halála után, tehát 1757-ben, megszűnt, illetőleg az etikába olvasztatott. Azonban tudjuk, hogy Hatvani professzor ifjúsági pályaművek jutal­mazására 1780-ban tett alapítványának alapítólevelében négy csoportra osztva jelöli meg azokat a tudományokat, amelyekből a pályakérdése­ket ki kell tűzni s az egyik csoportban a filozófia és az etika mellett 1 1893—4. 11. 1.

Next