Debreceni Szemle, 1932 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - VEGYESEK

34 Vegyesek reményében46 kivárja a megfelelő pilla­látja, hogy közvetlenül célt nem érhet, maga is egy meghitt szolgával „titkos natot46 és így (teljesen az antik előírás szerint)47 környékezi meg úrnőjét. — Hermiast „önfeláldozó“ baráti szere­­tete készteti Florentina meghódítására. S bár igen ügyesen vezeti a csábítás fonalát, maga sem nélkülözheti az „ancilla" segítségét. Sőt nem felejti el figyelmeztetni barátját sem : „Meghitt szolgálója kedvét keresd, megnyíljon erszényed, Valamint kívánnya, úgy toljon törvényed, Mert nem lesz min­denkor oda kész ösvényed ; Ha ez nem vezeti állítom reményed. De mint hogy az is szép, okoson bány véle, Hogy a Florentina balra ne ítélje, Mert kételkedni fog a Leány felőle, Mást gondol, ha sokat enyelgesz környüle.“4Í Décsei, Hermias, sőt a Thökölyt házasságra buzdító Venus is jellegzete­sen kerítő érvekkel igyekeznek hajlandó­ságra bírni hölgyeiket. Mintha nem is főrangú dámákkal, de valóban me­­retrixekkel állnának szemben. Hermias Floren tinát barátja „soha ki nem szakadó kincseivel“ kápráztatja ;49 deli termetével, „híres, nevezetes szárma­zásával“.60 Figyelmezteti az idő múlá­sára,51 a megöregedett nő szomorú sorsára.62 Mint legsúlyosabb érvet súgja fülébe : „Most szeretnek, akkor nem kellesz senkinek.“63. Felfogásunkat semmi sem támo­gathatja jobban, mint az a tény, hogy egyízben maga is a kerítő kife­jezéssel jelöli Hermias közvetítői mű­ködését. Philostenes odaadó barátja maga vallja be sikeres működésének végeztével : „Eleget fáradtam s szem­­telenkedtem is, Hogy kerítő lettem bánom, szégyenlem is.“64 Az antik költészet inspirálta közvetítő motívumokban ismét nagyszerű alka­lom kínálkozott Gyöngyösinek arra, hogy udvaronc és ügyvédi képességeit fitogtassa. A hűséges szolgák és az ön­feláldozó barát hódító működése igen jó keretet szolgáltatott színes bókok és ragyogó, bár sablonos jelzők hal­mozására : jó ürügyet arra, hogy eset­leges pártfogóinak maga a költő is minél feltűnőbben „udvarolhasson“. Az antik szolga és kerítő típusokhoz viszonyítva, ezért találunk megfelelő 45 U. o.—46 U. o. 27. V.— 47 Ovid. Ars. Amat.— 48 lg. b. Act.VI. 2—4. V.— 49 U. o. Act. IV. 46. v. — •*> U. o. 49—50. v. — 51 U. o. 54. v. — »» U. o. 55—56. v. — 03 U. o. 57. v. — 34 U. o. Act. V. 6. v. alakjaiban lényegesen több udvaronc tulajdonságot. De Gyöngyösi szolgái nemcsak udva­rolni, rábeszélni, „pörösködni“ is jobban és többet tudnak klasszikus mintáiknál. A híres felvidéki ügyvéd, gömörmegyei alispán önkénytelenül is úgy tekintette szolgái feladatát, mint perbeszédet, amelybe az érveket és ellenérveket úgy kell felsorakoztatniok, hogy a lehető legfölényesebb formában bizonyítsák be védencük igazságát. A szerelmi „perbeszéd“ valóságos rabulisztikáját zúdítja rá Hermias a makacskodó Florentinára. Venus is „mind több és több okokat"55 sorol fel Thököly előtt, hogy rábírja a Zrínyi Ilonával kötendő házasságra. Miután pedig sikerült cél­ját elérnie, ujjongva „tapsol, mondván: van nyert pöröm“. Valóságos ügyvédi öntudat csendül ki büszke szavaiból : „Másutt is, az kinek bástyáját én töröm, Megveszem, ha azért szakad is sok köröm.“66 így hatja át a magyar barokk költő az antik szerelemfelfogásnak nemcsak rendszerező elemeit, de közvetítő-motí­vumait is kora és egyénisége jellegzetes tulaj donságaival. (Berlin, Collegium Hungaricum.) Xyitrai Nagy László. Egy torzóban maradt erdélyi elbeszélő : Sipos Domokos. Sokkal fiatalabb volt az erdélyi iro­dalom, mikor Sipos Domokos meg­jelent és sokkal szerencsétlenebb volt az ő rövid élete, semhogy haláláig na­gyobb szabású értéket produkálhatott volna. Munkái éppen olyan nagyot ígérő írások, mint a Királyhágón túli irodalom bármelyik ma jelentős írójá­nak első munkái. Sipos Domokos, mint Erdélyben Trianon után olyan sokan, csak egyéb foglalkozás híján lett íróvá. Mihelyt feltűnt, ha politikai felfogása miatt nem is egyhangú, de így is szo­katlan elismeréssel fogadták. Az 1927. évvel lezáruló, egyébként is rövid pá­lyáján betegsége meggátolta nagyobb munka alkotásában. Bár több regény­terv foglalkoztatta, sőt dolgozott is két ilyen tárgyon, egyiket sem tudta be­fejezni. írói oeuvre-je torzó maradt, de darabjai így befejezetlenül is sokszor egészen különös szépségekkel telített novellák. Hasonlít pályája a csonkán » Thök. h. 287. V. — “ U. o. 313.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék