Debreceni Szemle, 1996 (4. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri L. János: "A mythos magánya" - Észrevételek Csokonai debreceni "kicsapatásának" történetéhez"
„A mythos magánya” esküdt diákon kívül Kotsi István rektor, Szilágyi Gábor professzor, Jenei Sámuel szenior és Lengyel József kontraskriba (a szenior után a második legjelentősebb diáktisztség, az előbbi helyettese) voltak. Ezzel kezdetét vette Csokonai első kollégiumi pere. Három vádpont merült fel ellene: 1. „ünnepnapokon ritkán szokott tanítványaival templomba járni”; 2. „minap tanítványait az osztályban késő éjszakáig visszatartotta”; 3. „sőt, hol több, hol kevesebb tanítványával az osztályban elbújik, s megengedi, hogy itt dohányozzanak és bort igyanak.”3 4 5 Csokonai a két utóbbi vádat elismeri, az első ellen azzal védekezik, hogy régi betegsége miatt állandó mozgásra van szüksége, s nem tud hosszabb ideig egy helyben ülni. Ez ügyben orvosi igazolás bemutatására szólítják föl, a két utóbbi vád kapcsán pedig két-két hellyel hátrébb helyezik a diákok sorában, figyelmeztetve, hogy ha az eset ismétlődik, hivatalából mozdítják el. December 16-án Szilágyi Gábor professzor panaszt tesz az egyháztanácsnál Csokonai mulasztásai és sértő nagyerdei viselkedése miatt. A consistorium úgy dönt, hogy öttagú bizottsággal képviselteti magát a sedes következő ülésén, melyen Csokonait az ügyben kihallgatják. Csokonai első pere tehát december 17-én folytatódott. Az előző ülés résztvevőin kívül jelen volt Budai Ézsaiás professzor, Csokonai egykori magántanítója, aki göttingeni tanulmányútáról hazatérve ekkor lett a Kollégium professzora, valamint az egyháztanács részéről Szikszai György és Gál András lelkész, Tikos István kollégiumi gondnok, illetve Domokos Imre és Simonfi Sámuel egyháztanácsi tagok. Ezen a napon nyolc vádpontot hoznak föl Csokonai ellen: 1. nem látogatja az iskolai könyörgéseket, istentiszteleteket, 2. ebben akadályozó betegségéről nem hozott orvosi bizonyítványt, 3. engedély nélkül jár ki a Kollégiumból, 4. mulatságot rendezett az osztályteremben, 5. sértőn beszélt a szakácsnéval, Somogyinéval, 6. megsértette Király András urat, 7. gyakran a tanteremben éjszakázik, 8. s olykor diákjait is odahívja."’ A következő napon, 18-án folytatódik a tárgyalás.6 7 8 Elöljáróban Szilágyi Gábor professzor bejelenti, hogy Csokonai az előző napi ülés után levetette tógáját (kötelező diákviselet), tiltott öltözetben járkált a Kollégiumban és a városban, s azt híresztelte: „nem akar tovább sem diák, sem praeceptor lenni”. Kérdésére, hogy másnap ellátja-e óráit, Csokonai azt felelte, hogy nem teheti, „mert egy bizonyos írást akar készíteni a nagytiszteletű küldöttséghez”. Erre a professzor Csokonai jelenlétében megbízta Komáromi Pált a poétái osztály másnapi óráinak megtartásával. Ezt követően felolvassák Csokonainak a consistóriumi küldöttséghez címzett kérvényt, melyben kéri, hogy mentsék föl praeceptori állásából. „Egyébként a 3. Csokonai emlékek. 38-39. 4. i.m. 38. 5. i.m. 41-46. 6. i.m. 46-63. 7. i.m. 47. 8. i.m. 47.