Debreceni Szemle, 1996 (4. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri L. János: "A mythos magánya" - Észrevételek Csokonai debreceni "kicsapatásának" történetéhez"
Győri L. János / „A mythos magánya” — Észrevételek Csokonai debreceni „kicsapatásának” történetéhez Az 1795-ös esztendő nemcsak történelmünkben, hanem a magyar irodalom történetben is fordulatot jelent. Az 1780-as években virágzásnak induló irodalmi élet fejlődése a jakobinus mozgalom fölszámolásával évtizedekre megtorpan. Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc és Szentjóbi Szabó László börtönbe kerül, Kármán József korai halála is összefügg a vérmezei tragédiával. Az országos eseményekkel egyidőben folynak Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály kollégiumi perei. A költő „kicsapatásának” számottevő irodalma van, az ügy számos részlete azonban máig tisztázatlan, így pl. az is, milyen összefüggés van az országos politika eseményei és a debreceni történések között, s egyre inkább úgy tűnik, teljes bizonyosságot e szövevényes kérdésben már sosem nyerhetünk. Csokonai debreceni kicsapatásának históriája így aztán megmaradhat a mítoszteremtés gazdag forrásának. Az esemény kétszázados évfordulóján az alábbiakban néhány sajátos szempont alapján igyekszünk összefoglalni az ún. Csokonai-per körülményeit. 1. A Csokonai-per dokumentumai Csokonai debreceni pereinek történetét két forráscsoportból ismerjük. Egyrészt rendelkezésünkre állnak az iskolai törvényszék (sedes) jegyzőkönyvi bejegyzései, másrészt szép számmal ismerünk olyan kortársi visszaemlékezéseket, amelyek Csokonai debreceni távozásának körülményeit is érintik.1 a) Amiről a jegyzőkönyvek beszélnek Csokonait 1793-ban kisebb vétségek miatt több ízben is az iskolai törvényszék elé idézték (január 19., január 26., június 9., szeptember 7.).1 2 Az órák, az istentiszteletek és nyilvános könyörgések elmulasztása miatt dorgálásban részesítették, illetve kétszer négynapi fogságra ítélték. 1794. január 11-én Szilágyi Gábor dogmatika professzor buzgó rábeszélésére Csokonai elvállalta a poétai osztály praeceptori (köztanítói) hivatalát. Köztanítóként 1794. december 6-án idézték először a sedes elé, melynek tagjai a 11. Csokonai emlékek. Összeállította és a jegyzeteket írta Vargha Balázs. Akadémiai Kiadó, Bp. 1960. E kiadvány a jegyzőkönyvek anyagát és a visszaemlékezéseket egyaránt közli. 2. i.m. 32-33. Lásd még: Nagy Sándor: A Debreceni Református Kollégium. Hajdúhadház, 1933. 88.; Bényei József: Magyar írók perei. Bp. 1988. 68.