Debreceni Szemle, 2003 (11. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2003 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Bódi Katalin: A Csokonai kritikai kiadás utolsó két kötete
Könyvszemle A korszak szakirodalmát ismerők számára ez a kis kötet felidézi stílusában Nagy Géza jegyzetnek készült 17. századi összefoglalását (Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből. Bp., 1985. A Ráday Gyűjtemény Egyháztörténeti Tanulmányai, 1). Az esszéisztikus, tematikusan rendezett mű nem arra helyezte a hangsúlyt, hogy az egymásnak ellentmondó szakirodalmi ítéleteket megrostálja, hanem hogy képet adjon a század vallási képéről. Másrészt Dienes Dénes értelmezéseiben visszatérő jelenségként, búvópatakként törnek elő Czeglédy Sándor gondolatai, finom ítéletei. A Dienes Dénes megfogalmazásában a ’mozaikkockákból’ összeálló 18. századi kegyességtörténet tudományos igénnyel megírt és ugyanakkor olvasmányos munka, mely ösztönzést nyújthat a 18. századi átfogó kutatásokhoz és a városi kegyességtörténetek hiányzó fejezeteinek megírásához. Csorba Dávid Az életművet műfaji szempontok alapján csoportosító kiadás első kötete 1975-ben jelent meg a korai versekkel, amelyet még további négy követett 1988-ban, 1992-ben, 1994-ben és 2002-ben Szilágyi Ferenc szerkesztésében, a lírai darabok teljes feldolgozásával. Ezzel párhuzamosan a színművek két kötete, valamint a szépprózai műveket tartalmazó könyv is megjelent, előbbiek 1978-ban Pukánszkyné Kádár Jolán munkájának eredményeképpen, utóbbi pedig 1990-ben, Debreczeni Attila szerkesztésében, aki a szövegkiadás ezután következő periódusában a legnagyobb részt vállalta. A szépirodalmi korpuszon folyó hoszszas munkálatok mellett a prózai-elméleti életmű kiadása is megkezdődött, amelynek első elkészült kötete a költő levelezését (1999, Debreczeni Attila munkája) tartalmazza. Nehéz feladat jutott ezután annak a fiatal kutatócsoportnak, amely a még fenn A Csokonai-kritikai kiadás utolsó két kötete Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Tanulmányok, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila és Orosz Beáta, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 345 lap Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Feljegyzések, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta és Szép Beáta, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 849 lap A végül tizenegy kötetre bővült sorozat utolsó darabjának zárszava tudatosítja igazán a kritikai kiadás használójában azt a több évtizedes kutatómunkát, amelynek eredményeképpen Csokonai Vitéz Mihály életművének a lehető legteljesebb szövegkorpusza (természetesen a kapcsolódó jegyzetapparátussal együtt) ma már könynyen, a maga egészében hozzáférhető. A debreceni költő műveinek kritikai igényű kiadásának gondolata több mint fél évszázaddal ezelőtt született meg, ha beleszámítjuk azt a hosszú és alapos előkészületet, amelyet az 50-es évek elején még Juhász Géza kezdett el a KLTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. Mind a tanszék, mind a város számára nagy büszkeség, hogy a sorozat szerkesztése az első kötettől kezdődően a tizenegyedikig örvendetes módon Debrecenhez és nagyrészt debreceni kutatókhoz kapcsolódott.