Debreceni Szemle, 2003 (11. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2003 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Bódi Katalin: A Csokonai kritikai kiadás utolsó két kötete

Könyvszemle A korszak szakirodalmát ismerők szá­mára ez a kis kötet felidézi stílusában Nagy Géza jegyzetnek készült 17. századi össze­foglalását (Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből. Bp., 1985. A Ráday Gyűjtemény Egyháztörténeti Ta­nulmányai, 1). Az esszéisztikus, tematiku­san rendezett mű nem arra helyezte a hang­súlyt, hogy az egymásnak ellentmondó szak­­irodalmi ítéleteket megrostálja, hanem hogy képet adjon a század vallási képéről. Más­részt Dienes Dénes értelmezéseiben vissza­térő jelenségként, búvópatakként törnek elő Czeglédy Sándor gondolatai, finom ítéletei. A Dienes Dénes megfogalmazásában a ’mozaikkockákból’ összeálló 18. századi ke­gyességtörténet tudományos igénnyel megírt és ugyanakkor olvasmányos munka, mely ösztönzést nyújthat a 18. századi átfogó kutatásokhoz és a városi kegyességtörté­netek hiányzó fejezeteinek megírásához. Csorba Dávid Az életművet műfaji szempontok alap­ján csoportosító kiadás első kötete 1975-ben jelent meg a korai versekkel, amelyet még további négy követett 1988-ban, 1992-ben, 1994-ben és 2002-ben Szilágyi Ferenc szerkesztésében, a lírai darabok teljes fel­dolgozásával. Ezzel párhuzamosan a szín­művek két kötete, valamint a szépprózai műveket tartalmazó könyv is megjelent, előb­biek 1978-ban Pukánszkyné Kádár Jolán munkájának eredményeképpen, utóbbi pe­dig 1990-ben, Debreczeni Attila szerkesz­tésében, aki a szövegkiadás ezután követ­kező periódusában a legnagyobb részt vál­lalta. A szépirodalmi korpuszon folyó hosz­­szas munkálatok mellett a prózai-elméleti életmű kiadása is megkezdődött, amelynek első elkészült kötete a költő levelezését (1999, Debreczeni Attila munkája) tartal­mazza. Nehéz feladat jutott ezután annak a fiatal kutatócsoportnak, amely a még fenn­ A Csokonai-kritikai kiadás utolsó két kötete Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Tanulmányok, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila és Orosz Beáta, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 345 lap Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Feljegyzések, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta és Szép Beáta, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 849 lap A végül tizenegy kötetre bővült sorozat utolsó darabjának zárszava tudatosítja iga­zán a kritikai kiadás használójában azt a több évtizedes kutatómunkát, amelynek eredményeképpen Csokonai Vitéz Mihály életművének a lehető legteljesebb szöveg­­korpusza (természetesen a kapcsolódó jegyzetapparátussal együtt) ma már köny­­nyen, a maga egészében hozzáférhető. A debreceni költő műveinek kritikai igényű kiadásának gondolata több mint fél évszá­zaddal ezelőtt született meg, ha beleszá­mítjuk azt a hosszú és alapos előkészületet, amelyet az 50-es évek elején még Juhász Géza kezdett el a KLTE Régi Magyar Iro­dalomtörténeti Tanszékén. Mind a tanszék, mind a város számára nagy büszkeség, hogy a sorozat szerkesztése az első kötettől kezdődően a tizenegyedikig örvendetes módon Debrecenhez és nagyrészt debrece­ni kutatókhoz kapcsolódott.

Next