Debreceni Szemle, 2013 (21. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Lakner Lajos: Izsó Miklós Csokonai szobra: a népszerű, nemzeti költő ábrázolása

Lakner Lajos Izsó Miklós Csokonai szobra: a népszerű, nemzeti költő ábrázolása Csokonai egyes költeményei és legendásított alakja hallatlanul népszerűek vol­tak Debrecenben és a Református Kollégium szellemi hatókörében. A városban „ő volt a kéziratos versgyűjtemények leggyakrabban másolt szerzője, és a sza­badságharc leverése után is főként az ő emlékéhez fordult a város értelmisége. A cívisek még a 19. század végén is inkább énekelték Csokonai dalait, mint népda­lokat.”­ Népszerűsége fokát mutatja, hogy művei sokkal tovább maradtak fenn a kéziratos hagyományban, mint kortársaié. A költő kultuszának fenntartásában különösen nagy szerepet játszottak a kollégiumi diákok. Számos verse, a költő­ről szóló igaz vagy legendásított történetek fontos eleme volt a diákság világá­nak, életének emlékezete pedig erősítette a diáköntudatot. Nemcsak a közönség körében lehetett tapasztalni a költő egyre növekvő nép­szerűségét és kultikus alakká formálódását, hanem biztos helyet kapott a magyar irodalom kánonjában is. Csokonai kanonizációja mindenekelőtt Toldy Ferenc nagy hatású életrajzának köszönhető, amelynek megírására a körülötte zajló korábbi viták is lehetőséget adtak, mert kiemelték Csokonait a kortársak közül. A kánonba való beemeléshez Toldynak kultikus befogadói magatartásra kellett előkészítenie az olvasókat, és saját kora közönsége számára kellett Csokonaiból hőst faragnia, nemzeti költőként bemutatni és fölmagasztalni. Toldy nemzeti költője mellett egy másik, népszerűbb Csokonai-kép is élt a köztudatban. Bizo­nyára a legációs diákok kezdték el terjeszteni Csokonairól, hogy szerette a bort, a mulatást és a szép lányokat. Valószínű, hogy Petőfi is tőlük ismerte meg a hajdúböszörményi történetet, amely alapján a Csokonai című versét írta. A költő népies és nemzeti felfogása az 1850-es évekre fonódott össze elvá­laszthatatlanul. Debrecenben pedig ekkor vált egyre erőteljesebbé a követel­ . Gáborjáni Szabó Botond: „Egy rejtélyes Csokonai-szöveg intertextualitása és a költő "kicsapatásának" háttere”. Alföld, 2005/12. 58.; Csörsz Rumen István: Csokonai köz­kézen, avagy a költő kéziratos toplistája. In: Hermann Zoltán szerk.: „s végre mivé leszel?" Tanulmányok Csokonai Vitéz Mihály halálának bicentenáriuma alkalmából. Bp. 2007. 278-279.

Next