Korompai Gáborné - Némedi Lajosné (szerk.): Debreceni Szemle. Repertórium 1927-1844 - Tiszántúli Időszaki Kiadványok Repertóriumai 6. (Debrecen, 1979)
Bevezető
BK VEZETŐ A Bethlen-kormányzat által az 1920-as évek közepére elért viszonylagos politikai, gazdasági stabilizáció a kulturális élet területén - a korábbihoz képest - tartalmasabb, színvonalasabb tevékenység kibontakozására adott lehetőséget. Az értelmiség körében a tennivágyók, akik helyzetüknél fogva nem lehettek ugyan mentesek a kor hivatalos ideológiájának hatásától, más oldalról - felelősségérzésüktől vezettetve - a haladás valamilyen útját keresték. Az erősen centralizált szellemi élet a vidéki értelmiség körében fokozta ezt a törekvést. A fővárosban működő irodalmi, művészeti és tudományos intézmények, egyesületek többsége - elvileg - országos jellegű volt, vidéken főleg helyi vonatkozási tevékenység folyt. * A vidékies elszigeteltségből kívánt kilépni - többek között - a debreceni egyetem két professzora, amikor egy általános tudományos folyóirat tervét felvetette. Debrecen alkalmas ebben az időben arra, hogy a szellemi élet egyik vidéki központjává váljék: egyeteme, tudományos és irodalmi társaságai, számos oktatási intézménye, múzeuma, könyvtára, nagy múltú nyomdája van. Hankiss János és Milleker Rezső megfelelő időben, megfelelő helyi feltételek mellett, körültekintően és alaposan előkészített kérelmet nyújtottak be . 1926. december 18-án a Városi Tanács Törvényhatósági Bizottságához a folyóirat ügyében, miután az Egyetem Bölcsészeti karán már megbeszélték a terveket. A leendő szerkesztők kérelmükben a város anyagi támogatásáért folyamodtak.Tájékoztatták a közgyűlést a megindítandó folyóirat fontosságáról, jellegéről. Felhívják a figyelmet arra, hogy a debreceni Egyetem és a város tudományos élete nem rendelkezik megfelelő publikálási lehetőséggel, hivatkoztak követendő hazai és külföldi példákra. Tervezetükben a megvalósultnál szélesebb hatókörű, idegen nyelvű cikkeket is közlő, a kor tudományos igényeinek megfelelő és a tudomány népszerűsítésére is alkalmas folyóirat keretei körvonalazódtak, mely debreceni jellegét nem csak nevében hordozná, hanem debreceni vonatkozású cikkekkel is bizonyítaná. A folyamodványból tudjuk, hogy a "Debreceni Szemle" nevet Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok ajánlotta, s ebben az ajánlásban alighanem közrejátszott az a tény, hogy Debrecenben korábban ugyanezzel a címmel sikeres kulturális hetilap működött. Az volt a terv, hogy a szerzői gárdát a debreceni egyetem tanárai alkotnák, de közölnének cikkeket bármely tudományággal foglalkozó, bárhol lakó tudóstól. A továbbiakban a folyóirat tervezett terjedelme, a vele járó kiadások és a kért támogatás mértékének, módjának megjelölése állt. A felterjesztésre hozott határozat ".. . tekintettel egy Debrecenben meginduló tudományos folyóiratnak v úgy városi mint általános kulturális szempontból való nagy jelentőségére, kimondja, hogy a kért támogatást megadja és pedig oly módon, hogy az 1927. január elsejével meginduló DebreceniSzemle című tudományos folyóiratot 1927. évben a város házipénztárából a folyóirat szerkesztőségének évnegyedenként III.