Délamerikai Magyarság, 1932. április-június (4. évfolyam, 270-346. szám)
1932-04-01 / 270. szám
1932. április hó 1 Délamerikai „Magyarság”3 mbfocgiája #%Tfiaela Kassa Csehszlovákiában öt százalékkel felemelték a dohányneműek árát, a trafikosok jutalékát pedig 10 százalékról 9 százalékra szállították. Az államkincstár jövedelmét ilyen módon évente 150 millió koronával akarják növelni. Munkács Ruszinszkó fővárosában, Munkácson az országos keresztényszocialista párt a választások előtt népgyűlést tartott. A népgyűlésen, amely a Csillagszálló nagytemében folyt le, több ezer ember vett részt, úgy hogy a terem zsúfolásig megtelt. Jóllehet, a gyűlést a keresztényszocialista párt tartotta, azon mintegy ezer zsidó választópolgár is részt vett, hogy tüntessen a nagy nyomor ellen. A gyűlésen felszólalt Fogry Ferenc volt szenátor, Vozáry Aladár, a magyar nemzeti párt ügyvezető elnöke, Kerekes István, majd Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, a keresztényszocialista párt és a közös parlamenti klub elnöke. Beszédének frenetikus hatása volt, különösen annak a kitételének, hogy Munkács, ahol először jöttek be a magyarok, legyen az utolsó hely, ahonnan kimennek a magyarok. E kivétel miatt mindazokat a lapokat, amelyek a népgyűlésről tudósítást hoztak, a Prágai Hírlapot, a Népet és több ruszinszkói lapot a cenzúra elkobozta. : r. ¡¡ › Turkeve D. Nagy Rozália 2 éves Margit nevű kisleánya forró vízbe esett és olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy néhány órai szenvedés után meghalt. Szombathely Megrendítő öngyilkosság történt Szombathelyen, a nagyposta telefonfülkéjében. Borsos Károly mérnök fiatal felesége, míg egy debreceni beszélgetésnek a kapcsolását, várta, revolverével a szájába lőtt. Az asszonyt, aki két hét óta volt férjnél, beszállították a közkórházba, ahol meghalt. döntenek nyomorba, háborúkat indítanak... Az egyikbe csalódik. Másiknak szédül utána és akkor újra elfogja végtelen szomorúság, mert nem az, akit keresett, másnál van az a csodálatos kincs. S jön, a többi, mertaz ember örök vakságában azt hiszi, hogy minden zárt kapu mögött ott rejtőzködik a paradicsom és egyszervalahol mégis csak rányitja majd az ajtót... —Fordulatos vagy — mosolygott Csűtri hitetlenül. De Sanyi a szavába vágott: — Hidd el, hidd el, ez nem komédia... Olyan boldogtalan vagyok! — sóhajtotta elfojtott hangon Csűtri ránézett, aztán hangosan fölkacagott. — Ebben a romantikus pózban még nem is láttalak... De elég. Már nagyon belemelegedtél a szerepedbe, —mintha megfeledkeztél volna arról, hogy tabu vagyok... Különben is a recepted nem valami új. Azt hiszen, ma már mindenki tisztában van vele, ha a sajnálkozás beleveszi magát a nő szívébe, akkor már a győzelemre is van egy kis kilátás. — De az igazat megvallva, többet vártam tőled. Csitriék háza elé értek . — Nem jössz föl ? — kérdezte az asszony és kissé gúnyosan nézett a fiúra. Sanyi nem hagyta el az utolsó pózt. Mélán nézett a búcsúzó asszonyra, aztán megcsókolta a kezét: — Nagy ,kár — mondta egy kicsit bizonytalan hanggal — hogy nemcsak tabu vagy, hanem --- okos is.... Argentína tiltakozik a dunai vámszövetség megalakítása ellen Egész külkereskedelmi programmját veszéllyel fenyegeti az új gazdasági csoportosulás Argentína könnyen elveszítheti európai agrárpiacait Buenos Aires, márc. 31 Az egész európai politika központjában lévő dunai vámszövetség kérdése, az elsősorban érdekelt dunai államokon kívül, sőt azokkal egyenlő mértékben Argentínát is érdekli. Érdekli mégpedig abból a szempontból, hogy a tervezett vámszövetséggel milyen szerződési viszonyba lépnek azok az európai államok, amelyekkel ezidőszerint Argentínának vannak különböző kereskedelmi szerződései. S Argentínának az érdeklődése annál érthetőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a dunai államok legnagyobb részben szintén agrártermelők és így az európai nagyhatalmak által részükre juttatott gazdasági előnyök maguk után vonják Argentina agrártermékeinek az európai piacokról való visszaszorítását. Mint emlékezetes, hónapokkal ezelőtt , mikor Németország Magyarországgal "a legtöbb előnyt biztosító” elv alapján akart kereskedelmi szerződést kötni és ebben német ipari cikkeknek kedvező magyar vámtarifája ellenében, nagyobb mennyiségű magyar gabona átvételére vállalt volna kötelezettséget, Argentina erélyesen tiltakozott és ennek következtében a szerződés akkor meg is hiúsult. A dunai vámszövetség meg még inkább sérti Argentina érdekeit, mert itt az a veszély fenyegeti, hogy mindezekben az országokban, melyek a dunai vámszövetség tervét támogatják, nevezetesen Franciaországban, Angliában, Olaszországban és Németországban elveszti piacait annál is inkább, mert a dunai agrárállamok, elsősorban Magyarország és Románia, képesek ezeknek az államoknak gabonaszükségletét fedezni. Éppen ezért Argentína élénk figyelemmel kíséri az európai eseményeket és a kellő pillanatban nem fogja elmulasztani, hogy tiltakozó szavát ne hallassa, sőt ha erre szükség mutatkoznék, vámretorziókkal is ne éljen Magyar mérnök levele az ostromlott Sanghajél Ismeretlen érdekességek a kínai-japán hadszíntérről Pécs, március hó. Ha esztendővel ezelőtt Pécsről Sanghajba vándorolt ki Bavarczy Kálmán mérnök, akimost érdekes levelet írt pécsi hozzátartozóinak a japán-kínai háborúról. A magyar mérnök leveléből az alábbi részleteket közöljük: “Ki hitte volna? Sétáltunk az ruhákon, bámultuk a kirakatokat, olvastuk az európai lapokat, idegenek jöttek-mentek, kínai bulik szaladgáltak, sárga gyerekek bicikliztek, sütött a nap, csend volt, néke volt... Azután hirtelen, egyik napról a másikra megdördültek az ágyuk az idegenek eltűntek, a kulik ott feküdtek riskásájuk mellett — holtan... Sanghajnak van egy kínai negyede, melynek neve a “Kelet kulcsa”. Itt van a legtöbb kínai és itt folynak a legádázabb küzdelmek. Nincs nap, amelyiken legalább száz-százötven halott ne heverne ezekben a c uccokban, ahol minden házban halottat siratnak. Rendes munkáról most itt szó sem lehet.A japánokhoz nem mehettem, mert azok európait nem vesznek maguk közé, csupán a hadművelethez értő fehér embert tűrik meg íj maguk mellett. A kínaii azonban örömmel látja a fehér embert. Ezek a szegény emberek nem látják, hogy miért harcolnak. Különböző vidékekről összeszedik őket az agitátorok, akik mindenütt valami rémmesét találnak ki.” A levél következő része rávilágít arra a kérdésre, hogy a 400 milliós kínai faj fölött miért van előnyben a kisebb számú japán nép. “Titokban tudok csak olvasni európai lapokat, amelyek csodálkozva állapítják meg, hogy a japán vezet kar mennyire fölényben van a kínaiak fölött. Olyan nagyon azért nincsenek fölényben. Csak annyiban, hogy a japánoknak tökéletes, modern a fegyverzetük. Azt mondják, hogy Oroszország segíti őket. Tényleg, olyan modern bombavetőjük van, hogy egymaga a gép automatikusan dobja le a bombák gépfegyverük a legtökéletesebb gyártmány, amelytől legjobban fél a katona — Kínának nincsenek repülőgépei, alig van gépfegyvere, de van páncélos modern autója, szakképzett tüzérsége és félelmetes tankja. A kínai tüzérek között sok a teher ember, akik óriási fizetést kapnak. Kína távoli részeiben még alig tudnak a harcokról. De vannak olyan tartományok, amelyeknek csak az a céljuk hogy illően készülődjenek fel az indulásra. Ezekben a tartományokban a legkisebb emberek éltek eddig, akiknek csak az volt az életcéljuk, hogy a körmük minél hosszabb legyen. És most? A legnagyobb áldozatot hozzák, amikor levágják sokszor félméteres körmüket, hogy kezükbe puskát foghassanak és emberöljenek... A japánoknak is vannak “önfeláldozó” embereik, közöttük leginkább az asszonyok az önfeláldozók. A japán ember nagyon szereti a feleségét, aki azért, hogy az urának ne legyen miért haza vágyakoznia, s hősiesen szolgálja a hazát, harakirit követ el.... — A kínaiak között egyre jobban pusztít a halál. Sűrű a járványos betegség. A széles országutakon a harcok alatt menekülés folyik, és is lecsapó bombák épúgy kaszabolják a katonákat, mint a kétségbeesetten menekülő öreg embereket, őrjöngő asszonyokat és ártatlan gyermekeket...” Íme, pár mozaik a japán-kínai halseintérről. Leszállítják az argentínai képviselők fizetését Nagy vita a leszállítás aránya felett Buenos Aires, március 31. A képviselőház által designált pénzügyi bizottság szerda délután föotórás tanácskozást tartott, melyen a koronahiány pénzügyi javaslatai kerültek megvitatás alá. Az egész állami adminisztráció költségvetésének tárgyalása folyamán felmerült a gondolat, hogy az általános költség és fizetés mérséklések a képviselők tiszteletdíjaira is vonatkozzanak és Albarracin képviselő konkrét javaslatot is terjesztett elő a képviselői tiszteletdíjak leszállítására vonatkozóan. A javaslatot közel két órás vita követte, melynek folyamán a szocialisták a mérséklés mellett, míg a jobboldali képviselők a javaslat ellen érveltek. Végeredményben már annyira közeledtek egymáshoz a különböző vélemények képviselői, hogy a vitás pont már csak az maradt, 1200 vagy 1300 peso legyen e a jövőben a képviselők tiszteletdíja. A szocialisták ugyanis azt javasolták, hogy 1932 évre is az 1928 évben megállapított tiszteletdíjak kerüljenek kifizetésre míg a jobboldaliak amár felemelt 1929-es évi tiszteletdíjak megállapításáért kardoskodtak. Miután végleg nem tudott megállapodni a bizottság úgy határoztak, hogy az ügyet a Kamara legközelebbi ülései egyikén a plénum elé viszik. Magyarországon leszállították az állami színházak szubvencióját Az új költségvetés 25 százalékos mérséklést határoz meg Budapest, március 31. A most készülő költségvetés az állami színházak subvencióját 25 százalékkal csökkenti, mely által úgy a Nemzeti Színház mint az Operaház jövő programja teljes átszervezésre kényszerül. Az állami szubvenció csSkkentésé■ nek következményeként valószínűleg a színházak igazgatósági kénytelenek lesznek a művészek fizetéseit is mérsékelni, melynek ismét az egyetemes magyar művészet látja kárát, amenynyiben bizonyos, hogy számos művész fogja így az országot elhagyni. ✓ZÖ8MÉKET SZEKERESnél 7oö cerrito 7öö Legelőnyösebben