Délamerikai Magyarság, 1933. január-március (5. évfolyam, 468-505. szám)
1933-01-03 / 468. szám
Ip Wi ■ “ ' " M . " M 4ils Királyok a száműzetésben Az elcsapott királyok közül csak a naivabbak nélkülöznek, a praktikusabbak pezsgővel, osztrigával édesítik a száműzetés keserű kenyerét A száműzött uralkodók közül kevésnek van olyan szerencséje, mint PU-YI- nak, aki a japánok jóvoltából Mandzsúria trónjára került. A többi száműzött király nem igen számíthat arra, hogy még valaha uralkodó lesz belőle. Amikor Pu-Yi Pekingből menekült, még tapasztalatlan fiatalember volt és nem igen volt érzéke az élet materiális dolgai iránt. Kincseket annál kevésbé vitt magával, mert kísérői azt hitték, hogy rövidesen visszatér az ősi trónra. Ez a körülmény aztán megbosszulta magát, mert a fiatal uralkodó addig, míg a japánok figyelme rá nem terelődött. . kénytelen volt szegénységben, majdnem nyomorban tölteni a napjait. Ugyanez a sorsa KAING-LAI-PENG nek, akit Pu-Yi után kergettek el a kínai trónról. MEHMED török szultán, amikor 1918- ban menekült Konstantinápolyból, alig vitt egyebet magával, mint azt, ami a testén volt. A száműzött szultán előbb San Remoban, azután Nizzában telepedett le. Eleinte a riverai szállodatulajdonosok versenyeztek érte, hogy az exuralkodó náluk lakjék, később azonban, amikor mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a török trónra való visszatérés álmai csak álmok, ezeket a praktikus szállodások vonakodtak leszámitoltatni s nem hiteleztek a szultánnak, aki olyan nyomorban élt, hogy a mosodaszámláját nem tudta már fizetni és csak egy gazdag amerikainak a jószívűsége mentette meg, hogy ki ne lakoltassák. Amikor 1926-ban meghalt, a hitelezők lefoglalták a koporsót is, amelyben el akarták temetni. Csak amikor a török kormány megbízottai kifizették az ex-szultán adósságait, történhetett meg a temetés. A szultán hátramaradt iratai között egy levelet találtak, amelyben a volt uralkodó azt az ajánlatot teszi egy párisi színházi ügynökségnek, hogy feleségével együtt fellép “A hárem kulisszái mögött” című revüoperettben. Úgy látszik azonban, az elcsapott szultánt nem tartották nagy attrakciónak, mert az ajánlatát nem fogadták el. ALFONZ spanyol király, amikor hazájában a politikai helyzet rosszra fordult, megértette a kor intő szavát és még idejében töméntelen kincset csempészett külföldre. A Kárpátokban kastélyt vásárolt, a francia és angol bankokban nagy összegeket helyezett el és a száműzetésben is szerencsés spekulációkkal növeli vagyonát. Ma sem kell neki nyomorral küzdeni, mert vagyonát mintegy félmilliárd pesóra becsülik. Néhai MANUEL portugál ex-királynak, aki nemrégiben halt meg negyvenkét esztendős korában, nem volt ilyen könnyű az élete. 1908. februárjában még nem volt húsz esztendős sem, amikor atyját és fivérét megölték ? Manuel a trónra lépett, miközben állandóan ő is a merényletektől rettegett. Két évvel később kitört a forradalom és Mánuel menekülni volt kénytelen. A köztársaság azonban a trónról való lemondása fejében évi járadékot fizetett neki, amiből szerényen megélhetett volna, ha nem áldozott volna pénzt arra, hogy visszatérjen a trónra. A fiatal GYÖRGY görög király leginkább Londonban és a Riviérán él. Mivel van mit aprítania a tejbe, nincs szüksége arra, hogy aláírja a lemondó okmányt, amelynek aláírása neki is évjáradékot biztosítana. Ellenkezőleg, büszkén jelenti ki, hogy trónigényét nem engedi megvásárolni és arra vár, amíg népe visszahívja. A volt perzsa sah, AHMED, aki a múlt esztendőben Párisban harminchét éves korában halt meg, tizenkét éves volt, amikor trónra lépett és tizennégy éven keresztül uralkodott. A fiatal uralkodó ekkor elhatározta hogy elutazik világot látni és Párisba ment. A világ fővárosában olyan jól érezte magát, hogy a visszautazást állandóan halogatta, addig, amíg alattvalói rá nem untak arra, hogy uralkodójuk Párisban legyen és el nem kergették a trónról. Nem este, e miatt nagyon kétségbe, mert vagyonából sokkal kellemesebben élhetet Párisban, mint ahogy Teheránban élt volna. Valóságos rejtély ABDUL MEDZSID kalifa élete, aki 1924-ben hagyta el a török birodalmat és háremének egy részét is magával vitte. Úgy tudják, hogy európai bankokban nincs betétje és készpénzt nem is hozott magával. Ennek dacára Nizzában úgy él, mint a dúsgazdag amerikaiak, hogy miből, azt senki sérti tudja. Nem szenved nélkülözést TUKANRÁO az indorei maharadzsa sem, akit 1926- ban kényszerítettek arra, hogy lemondjon trónjáról, mert kedvenc táncosnőjét eltüntette az élők sorából, ami Európában nagy feltűnést keltett. A száműzött uralkodó ékszerein kívül mintegy százmillió frank készpénzt hozott magával, amiből idegenben is úgy-ahogy meg lehet élni. VILMOS császárnak sincsenek anyagi gondjai. A német állam anyagi igényeit a legteljesebb mértékben honorálta, — óriási magánvagyona is van s a második házasságában nagy hozományt kapott. FERDINAND, a volt bolgár cár, már akkor, amikor a trónon volt, nagy pénzszerző hírében állott. A Kóburg-vagyont tisztázta a súlyos terhek alól, uj birtokokat is szerzett. Bár Felső-Magyarországon levő javait a cseh kormány az agrárreform során konfiskáltatta, a volt uralkodó ma is gazdag ember. A ködmenzseb titka irta: Nyáry Andor A szél hordta a havat. Márton bácsi összébb húzta ködmenét, nekifeküdt a szélnek s úgy tolako, előtt előre az országúton. Szombat este volt, napszámból jön, most kapta meg a heti keresetét. A hideg téli szél átjárta tagjait, alig várta, hogy a falut elérje. A kocsma a fairt ■vegén volt. Gondolta, hogy megiszik egy pohár bort, az majd magához téríti. Úgy is tett. A kocsmában jó meleg volt. Márton odaült a kályha mellé és iddogál. A kályhában pattogott a tűz, a kályha oldala izzott, vörösödött. Az öreg magyar nem birta sokáig a nagy meleget, a kályha is sütötte, a bor is. Levette hát a ködmönét és odaakasztotta a fogasra, a háta mögé. Azután tovább iszogatott. Körösztös János ugyanakkor a vásáron volt, eladta a tehenét. Kapott érte kétszáz pengőt. Visszafelé jövet megfázott és ő is betért a kocsmába. Minthogy Márton bácsit ott találta az asztal végén, a kályha mellett, hát ő maga is odatelepedett. Hozatott egy liter bort. Ivott. A jó vásárra jó kedve volt s amikor Marton bácsi pohara kiürült, a maga borából töltött neki. — Igyál, Márton. Ittak. Hanem a vaskályha megint veszekedettül pörkölt. Körösztös Jánosnak is melege lett. A ködmön róla is lekerült Odatette a Mártoné mellé a fogasra. Azzal tovább ittak. Mikor már a harmadik liter bort morzsolgatták, Körösztös Jánosnak eszébe jutott a pénz, a tehén ára. Hogy meg van-e. Mártonnak nem szól róla. Kótyagos fejjel úgy gondolta, hogy minek a szegényembernek tudni, hogy a gazdagunk mennyi van. A pénz a pruszlikzsebébe volt, óvatosan előhúzta onnét és az asztal alatt titokban megolvasta. Meg volt mind a kétszáz pengő. Mikor a pénzt vissza akarta termni a pruszlikzsebbe, más gondolata támadt. Arra gondolt, hogy abban a kis pluszlikzsebben nem jó helye van a pénznek Utóbb még kiesik belőle. A ködmenzsebben biztosabb helye vett Fel is kelt mingyárt a helyéről, a fogashoz ment, minthogy azonban a bortól sem az esze, sem a szeme nem ingott tisztán, a fogason meg két ködmen légett egymás mellett, a pénzt a maga ködmene helyett belegyömöszölte a Marton ködmene zsebébe. Aztán — mint aki jól végezte dolgát — visszaült az asztalhoz s most már nyugodt lélekkel ivott tovább. Hajnalra járt már az idő, amikor szörnyű nagy barátsággal hazakeveredett. Juli néni, Márton bácsi hites társa egész éjjel nem aludt, várta az urát. — Hol lehet? Mikor aztán úgy hajnaltájt bebukott az ajtón, mind márt tudta, hányadán áll a dolog. A keresetét elitta. Mély lélegzetet vett, aztán megfenyegette az alvó embert: — Megállj, gazember! Nem főzök a héten. Ha megirtad, hát majd megkoplalod. Márton bácsi ködmene a széken lapított ... Juli néni tízszer is elment mellette, észre se vette. Azon gondolkozott, hogy az ura öreg napjaira teljesen elromlik. Most is hajnalban jött haza a kocsmából. Morogva söpört. A ködmen csak lapított. Mivel az öreg menyecske sehogyan sem akarta észrevenni, az egyik fordulónál lecsúszott a székről és Juli néni elé esett. — Mintha csak mondta volna: Nézz meg már! Juli néni felvette a földről, de amint a székre vissza akarta tenni, eszébe jutott valami. Tudta ugyanis hogy az ura a pénzt a ködmene zsebében szokta tartani. — Most arra gondolt, megnézi, mennyit ivott el az éjjel. Maradt-e valami a napszámból. Alig nyúlt bele a zsebbe, a keze megakadt valamiben. Kivette. Még a lélegzete is elállt. Egy marék pénz volt. Csak úgy begyömöszölve. Az első pillanatban nagyon megijedt Azt hitte, hogy az ura az éjjel bizonyosan agyonütött valakit. De mikor a ruháját körülnézte s meggyőződött róla, hogy az nem véres, megnyugodott. A gondolat azonban szaladgált benne. — Márton hé! Keljen fel! Márton nehezen ébredt. Az asszony föléje hajolt: — Hol vette bee ezt a pénzt? Az öreg álmosan pislogott: — Miféle pénzt? — Ez elszólt Juli néni és eléje tartotta a marék pénzt. — Lehet egy millió is! A pénz láttára az ember szeméből hirtelen elszállt az álom. Felugrott az ágyból. — Hol találtad? — kérdezte nyugtalanul. — A ködmenzsebben ♦ Inkább a halál, mint a házasság! A vonat kerekei alá vetette magát egy szerelmes bácskai leány Megrendítő öngyilkosság történt Kula közelében. Klein Ilonka fiatal verbászi leány szerelmi bánatában a vonat elé vetette magát és a kerekek darabokra tépték. Klein Ilonkának jómódú iparos szülei vannak, akik gondoskodni akartak leányuk jövőjéről és férjül egy szolid fiatalembert szemeltek ki, aki szívesen el is vette volna Klein Ilonkát, a leány azonban hallani sem akart a házasságról. A tragikus napon Klein Ilonka Cservenkára ment egy családi természetű ügy elintézése végett és ide elkísérte a vőlegényjelölt is, aki egész után arra akarta rábeszélni, hogy legyen a felesége. A leány a fiúnak is megmondta, hogy nem szereti és nagyon elkedvetlenedett, amikor a fiú továbbra sem hagyott fel házassági ajánlatával.. Cservenkáról gyalog sétáltak Kulára, hogy onnan vonattal folytassák tovább útjukat. Itt a leány elvált a fiatalembertől azzal, hogy egyik rokonát felkeresi. A leány egyedül kiment a zombori vasúti vonalra és a Verbász felé robogó személyvonat elé vetette magát. A mozdonyvezető észrevette az öngyilkosságot, azonnal fékezett, de a szerencsétlen leányon már nem lehetett segíteni,, sérüléseibe belehalt. Új könyvsorozat a nemi kérdésről Szerkesztik: dr. Aldor Viktor és Dr. Kurt Moreck Az együttélés a. b. c.-je A prostitúció története Nemi abnormitások és büntettek A normálistól az abnormálisig A titkos prostitúció és félv. C.g Egy-egy kötet ára 3 peso 59 centavos. Kapható a “Magyarság”.tan.