Délamerikai Magyarság, 1933. január-március (5. évfolyam, 468-505. szám)

1933-01-03 / 468. szám

Ip W­i ■ “ ' " M . " M 4ils Királyok a száműzetésben Az elcsapott királyok közül csak a naivabbak nélkülöznek,­­ a praktikusabbak pezsgővel, osztrigával édesítik a száműzetés keserű kenyerét A száműzött uralkodók közül kevés­nek van olyan szerencséje, mint PU-YI- nak, aki a japánok jóvoltából Mandzsú­ria trónjára került. A többi száműzött király nem igen számíthat arra, hogy még valaha uralkodó lesz belőle. Amikor Pu-Yi Pekingből menekült,­­ még tapasztalatlan fiatalember volt és nem igen volt érzéke az élet materiális dolgai iránt. Kincseket annál kevésbé vitt magával, mert kísérői azt hitték,­­ hogy rövidesen visszatér az ősi trónra. Ez a körülmény aztán megbosszulta ma­gát, mert a fiatal uralkodó addig, míg a japánok figyelme rá nem terelődött­. . kénytelen volt szegénységben, majdnem nyomorban tölteni a napjait. Ugyanez a sorsa KAING-L­AI-PENG nek, akit Pu-Yi után kergettek el a k­ínai trónról. MEHMED török szultán, amikor 1918- ban menekült Konstantinápolyból, alig vitt egyebet magával, mint azt, ami a testén volt. A száműzött szultán előbb San Remoban, azután Nizzában telepe­dett le. Eleinte a riverai szállodatulajdo­nosok versenyeztek érte, hogy az ex­uralkodó náluk lakjék, később azonban, amikor mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a török trónra való visszatérés ál­mai csak álmok, ezeket a praktikus szál­lodások vonakodtak leszámitoltatni s nem hiteleztek a szultánnak, aki olyan nyomorban élt, hogy a mosodaszámláját nem tudta már fizetni és csak egy gaz­dag amerikainak a jószívűsége mentette meg, hogy ki ne lakoltassák. Amikor 1926-ban meghalt, a hitelezők lefoglal­ták a koporsót is, amelyben el akarták temetni. Csak amikor a török kormány megbízottai kifizették az ex-szultán adósságait, történhetett meg a temetés. A szultán hátramaradt iratai között egy levelet találtak, amelyben a volt uralko­dó azt az ajánlatot teszi egy párisi szín­házi ügynökségnek, hogy feleségével együtt fellép “A hárem kulisszái mö­gött” című revüoperettben. Úgy látszik azonban, az elcsapott szultánt nem tar­tották nagy attrakciónak, mert az aján­latát nem fogadták el. ALFONZ spanyol király, amikor ha­zájában a politikai helyzet rosszra for­dult, megértette a kor intő szavát és még idejében töméntelen kincset csem­pészett külföldre. A Kárpátokban kas­télyt vásárolt, a francia és angol ban­kokban nagy összegeket helyezett el és a száműzetésben is szerencsés spekulá­ciókkal növeli vagyonát. Ma sem kell neki nyomorral küzdeni, mert vagyonát mintegy félmilliárd pesóra becsülik. Néhai MANUEL portugál ex-király­­nak, aki nemrégiben halt meg negyven­két esztendős korában, nem volt ilyen könnyű az élete. 1908. februárjában még nem volt húsz esztendős sem, amikor atyját és fivérét megölték ? Manuel a trónra lépett, miközben állandóan ő is a merényletektől rettegett. Két évvel ké­sőbb kitört a forradalom és Mánuel me­nekülni volt kénytelen. A köztársaság azonban a trónról való lemondása fe­jében évi járadékot fizetett neki, amiből szerényen megélhetett volna, ha nem ál­dozott volna pénzt arra, hogy visszatér­jen a trónra. A fiatal GYÖRGY görög király leg­inkább Londonban és a Riviérán él. Mi­vel van mit aprítania a tejbe, nincs szük­sége arra, hogy aláírja a lemondó ok­mányt, amelynek aláírása neki is évjá­radékot biztosítana. Ellenkezőleg, büsz­kén jelenti­ ki, hogy trónigényét nem en­gedi megvásárolni és arra vár, amíg né­pe visszahívja. A volt perzsa sah, AHMED, aki a múlt esztendőben Párisban harminchét éves korában halt meg, tizenkét éves volt, amikor trónra lépett és tizennégy éven keresztül uralkodott. A fiatal ural­kodó ekkor elhatározta hogy elutazik vi­­­­lágot látni és Párisba ment. A világ fő­városában olyan jól érezte magát, hogy a visszautazást állandóan halogatta, ad­dig, amíg alattvalói rá nem untak arra, hogy uralkodójuk Párisban legyen és el nem kergették a trónról. Nem este, e miatt nagyon kétségbe, mert vagyoná­ból sokkal kellemesebben élhetet Páris­ban, mint ahogy Teheránban élt volna. Valóságos rejtély ABDUL MEDZSID kalifa élete, aki 1924-ben hagyta el a török birodalmat és háremének egy ré­­szét is magával vitte. Úgy tudják, hogy európai bankokban nincs betétje és kész­pénzt nem is hozott magával. Ennek da­cára Nizzában úgy él, mint a dúsgazdag amerikaiak, hogy miből, azt senki sérti tudja. Nem szenved nélkülözést TUKAN­RÁO az indorei maharadzsa sem, akit 1926- ban kényszerítettek arra, hogy lemond­jon trónjáról, mert kedvenc táncosnőjét eltüntette az élők sorából, ami Európá­ban nagy feltűnést keltett. A száműzött uralkodó ékszerein kívül mintegy száz­millió frank készpénzt hozott magával, amiből idegenben is úgy-ahogy meg le­het élni. VILMOS császárnak sincsenek anyagi gondjai. A német állam anyagi igényeit a legteljesebb mértékben honorálta, — óriási magánvagyona is van s a második házasságában nagy hozományt kapott. FERDINAND, a volt bolgár cár, már akkor, amikor a trónon volt, nagy pénz­szerző hírében állott. A Kóburg-vagyont tisztázta a súlyos terhek alól, uj birto­kokat is szerzett. Bár Felső-Magyaror­szágon levő javait a cseh kormány az agrárreform során konfiskáltatta, a volt uralkodó ma is gazdag ember. A ködmenzseb titka irta: Nyáry Andor A szél hordta a havat. Márton bácsi összébb húzta ködm­e­­nét, nekifeküdt a szélnek s úgy tolako, előtt előre az országúton. Szombat este volt, napszámból jön,­­ most kapta meg a heti keresetét. A hideg téli szél átjárta tagjait, alig vár­ta, hogy a falut elérje. A kocsma a fairt ■vegén volt. Gondolta, hogy megiszik egy pohár bort, az majd magához té­rí­ti. Úgy is tett. A kocsmában jó meleg volt. Márton odaült a kályha mellé és iddogál. A kályhában pattogott a tűz, a kály­ha oldala izzott, vörösödött. Az öreg magyar nem birta sokáig a nagy me­leget, a kályha is sütötte, a bor is. Le­vette hát a ködmönét és odaakasztotta a fogasra, a háta mögé. Azután tovább iszogatott. Körösztös János ugyanakkor a vásá­ron volt, eladta a tehenét. Kapott érte kétszáz pengőt. Visszafelé jövet megfázott és ő is be­tért a kocsmába. Minthogy Márton bácsit ott találta az asztal végén, a kályha mellett, hát ő maga is odatelepedett. Hozatott egy liter bort. Ivott. A jó vásárra jó kedve volt s amikor Marton bácsi pohara kiürült, a maga borából töltött neki. — Igyál, Márton. Ittak. Hanem a vaskályha megint vesz­eke­det­tül pörkölt. Körösztös Jánosnak is melege lett. A ködmön róla is lekerült Odatette a Mártoné mellé a fogasra. Azzal tovább ittak. Mikor már a harmadik liter bort mor­­zsolgatták, Körösztös Jánosnak eszébe jutott a pénz, a tehén ára. Hogy meg van-e. Mártonnak nem szól róla. Kótyagos fejjel úgy gondolta, hogy minek a sze­gényembernek tudni, hogy a gazdagunk mennyi van. A pénz a pruszlikzsebébe volt, óva­tosan előhúzta onnét és az asztal alatt titokban megolvasta. Meg volt mind a kétszáz pengő. Mikor a pénzt vissza akarta termni a pruszlikzsebbe, más gondolata támadt. Arra gondolt, hogy abban a kis plusz­­likzsebben nem jó helye van a pénznek Utóbb még kiesik belőle. A ködmenzsebben biztosabb helye vet­t Fel is kelt mingyárt a helyéről, a fo­gashoz ment, minthogy azonban a bor­tól sem az esze, sem a szeme nem in­gott tisztán, a fogason meg két ködmen légett egymás mellett, a pénzt a maga ködmene helyett belegyömöszölte a Marton ködmene zsebébe. Aztán — mint aki jól végezte dolgát — vissza­ült az asztalhoz s most már nyugodt lé­lekkel ivott tovább. Hajnalra járt már az idő, amikor szörnyű nagy barátsággal hazakevere­­dett. Juli néni, Márton bácsi hites társa egész éjjel nem aludt, várta az urát. — Hol lehet? Mikor aztán úgy hajnaltájt bebukott az ajtón, mind márt tudta, hányadán áll a dolog. A keresetét elitta. Mély lélegzetet vett, aztán megfe­nyegette az alvó embert: — Megállj, gazember! Nem főzök a héten. Ha megirtad, hát majd meg­­­­koplalod. Márton bácsi ködmene a széken lapí­tott ... Juli néni tízszer is elment mellette, észre se vette. Azon gondolkozott, hogy az ura öreg napjaira teljesen elromlik. Most is hajnalban jött haza a kocs­­mából. Morogva söpört. A ködmen csak lapított. Mivel az öreg menyecske sehogyan sem akarta észrevenni, az egyik fordulónál lecsú­szott a székről és­ Juli néni elé esett. — Mintha csak mondta volna: Nézz meg már! Juli néni felvette a földről, de amint a székre vissza akarta tenni, eszébe ju­tott valami. Tudta ugyanis hogy az ura a pénzt a ködmene zsebében szokta tartani. — Most arra gondolt, megnézi, mennyit ivott el az éjjel. Maradt-e valami a napszámból. Alig nyúlt bele a zsebbe, a keze meg­akadt valamiben. Kivette. Még a lélegzete is elállt. Egy marék pénz volt. Csak úgy be­­gyömöszölve. Az első pillanatban nagyon megijedt Azt hitte, hogy az ura az éjjel bizo­nyosan agyonütött valakit. De mikor a ruháját körülnézte s meggyőződött ró­la, hogy az nem véres, megnyugo­dott. A gondolat azonban szaladgált benne. — Márton hé! Keljen fel! Márton nehezen ébredt. Az asszony föléje hajolt: — Hol vette bee ezt a pénzt? Az öreg álmosan pislogott: —­ Miféle pénzt? — Ez e­l­szólt Juli néni és eléje tartotta a marék pénzt. — Lehet egy millió is! A pénz láttára az ember szeméből hirtelen elszállt az álom. Felugrott az ágyból. — Hol találtad­? — kérdezte nyugta­lanul. — A ködmenzsebben ♦ Inkább a halál, mint a házasság! A vonat kerekei alá vetette magát egy szerel­mes bácskai leány Megrendítő öngyilkosság történt Kula közelében. Klein Ilonka fiatal verbászi leány szerelmi bánatában a vonat elé vetette magát és a kerekek darabokra tépték. Klein Ilonkának jómódú iparos szülei vannak, akik gondoskodni akartak leá­nyuk jövőjéről és férjül egy szolid fia­talembert szemeltek ki, aki szívesen el is vette volna Klein Ilonkát, a leány azonban hallani sem akart a házasság­ról. A tragikus napon Klein Ilonka Cser­­venkára ment egy családi természetű ügy elintézése végett és ide elkísérte a vőlegényjelölt is, aki egész után arra akarta rábeszélni, hogy legyen a fele­sége. A leány a fiúnak is megmondta, hogy nem szereti és nagyon elkedvetlenedett, amikor a fiú továbbra sem hagyott fel házassági ajánlatával.. Cservenkáról gyalog sétáltak Kulára, hogy onnan vonattal folytassák tovább útjukat. Itt a leány elvált a fiatalem­bertől azzal, hogy egyik rokonát felke­resi. A leány egyedül kiment a zombori vasúti vonalra és a Verbász felé robogó személyvonat elé vetette magát. A mozdonyvezető észrevette az ön­­gyilkosságot, azonnal fékezett, de a szerencsétlen leányon már nem lehetett segíteni,, sérüléseibe belehalt. Új könyvsorozat a nemi kérdésről Szerkesztik: dr. Aldor Viktor és Dr. Kurt Moreck Az együttélés a. b. c.-je A prostitúció története Nemi abnormitások és büntettek A normálistól az abnormálisig A titkos prostitúció és félv. C.g Egy-egy kötet ára 3 peso 59 centavos.­­ Kapható a “Magyarság”.tan.

Next