Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-01-05 / 4019. szám
1961. január 5. Az ősmagyarok és az őshaza Bogyay Tamás tanulmánya az Uj Látóhatárban A saopauloi magyar bencések kitűnő lapjából, a‘Délamerikai Magyar Hírlap”-ból vesszük át az alábbi cikket: Az “Új Látóhatár” című folyóirat idei 5. számában Bogyay Tamás rendkívül érdekes és figyelemreméltótó tanulmányt ír “A magyarok eredete és őstörténete" címmel. Tanulmányának első részében az utolsó évtized otthoni kutatásait és azoknak eredményeit foglalja össze, második részében pedig az emigrációban elburjánzó tudományos dilettantizmussal foglalkozik, melyek hol a sumérokkal, hol az indiai népekkel, vagy az elsülyedt világrészek legendáján keresztül éppenséggel az indiánokkal rokontják össze a magyarságot Figyelemreméltó és örvendetes az a megállapítás, hogy a magyarok őstörténetére és eredetére vonatkozó szakirodalom “voltaképpen nem ismeri a vasfüggönyt bár a nemzetközi kapcsolatok természetesen nehézségekbe ütköznek. S nem lebecsülendő az sem, hogy mind az otthonélő, mind az emigrációban dolgozó magyar tudományos szakemberek munkái világnyelveken jelennek meg. A finnugorság eredetével kapcsolatos kutatásoknak a summáját Zsiray Miklós, a nagy nyelvész foglalta össze s az újabb kutatások is megerősítették azt, hogy a finnugorság őshazája az Ural nyugati oldalán, a Káma és a Bjelaja folyó mellékén volt. Az ugor előmagyarság Kr. elött ezer táján szakadt el a többi ugor népektől s kerül át az Ural keleti oldalára, ahol a Kr. u. V. században érintkezésbe kerül a török előmagyarsággal. Ezt a Zsiray-féle elméletet akarta megcáfolni Molnár Erik, aki őstörténetében, állítólag orosz kútfőkre és forrásokra hivatkozva, a finnugorság őshazájátÉszaknyugat-Kínába tette és erősen szembefordult a “burzsoá tudománnyal”. Molnár Erik “őstörténetével” azonban éppen az ellenkező célt érte el, mint amit várt. Nemcsak a nyelvészek, de az összes érdekelt tudományok képviselői szembefordultak vele az Akadémia által kiadott Nyelvészeti Közleményekben és a lapok hasábjain s Molnár, az őstörténész lehetetlenné vált. Molnár Erikkel egyidőben adta ki 92 oldalas tanulmányát egy fiatal finn-ugor nyelvész, Hajdú Péter: “A magyarság kialakulásának előzményei” címmel. Hajdú a finn-ugor őshazát ugyancsak a Volga és a Káma vidékére teszi, ahonnan az Ural keleti oldaláig terjedhetett. Viszont Hajdú, II. Sebestyén Irénnel együtt elveti az ugor előmagyarságnak Nyugatszibériába való átvándorlását s szerinte az ugor elsőmagyarság Kr. u 600 körül Dél-Oroszországban került csak kapcsolatban az előmagyarság török ágával. Jelentős kutatásokat végzett az ősmagyarság kutatása terén Moór Elemér, aki azonban a többirokontudományoknak — embertan, stb. — eredményeit egyáltalában nem veszi figyelembe s az ugoroknak a törökökkel való kapcsolatának jelentőségét is lecsökkenti. Megerősíti 1943-ban megfogalmazott tételét, mely szerint a Kubán-menti őshaza nem létezett. A Volga-menti őshaza kérdésében viszont nincsen lényeges különbség Moór és a többi őstörténészek állítása között. E különböző irányú kutatásoknak summájaként rendkívül érdekesek Lipták Pál antropológusnak megállapításai, melyeket Bogyay is idéz cikkében a melyek rávilágítanak a magyarság kialakulására. Lipták szerint: “Az ugor nyelvű magyarság őshazája a Káma és az Ural vidékén lehetett. Az urán típus egész határozottan az ugor elemet képviseli. Valószínű, hogy ez az előmagyar népcsoport már eredetileg is bizonyos fokig eltért legközelebbi rokonaitól, a voguloktól és osztjátoktól. Ma már nem lehet kétséges a steppe felől az iráni (sarmata) befolyás. A hosszútejű európai elem és részben a pamiri tipus ezzel függnek össze. A turanid tipus és talán a pamiri tipus (eltörökösödött irániak) a magyarság török népelemével vannak kapcsolatban. A turanid tipus tetemes százalék aránya feltűnő Az ugor nyelvű magyarság kialakulása során valószínűleg több részletben jókora török eredetű réteget vett fel és ezáltal a turanid típus lett a 10. századi magyarság legtekintélyesebb alkotó eleme”. Bogyay Tamás hozzáfűzi, hogy a turanid elemnek belsőázsiai kapcsolatai megállapíthatóak s ezen keresztül fény derül a magyar folklórra, népzenére és mondai hagyományokra is s azoknak Belső- Ázsiára utaló motívumaira. A szaktudósok nem győzik ,hangsúlyozni, amit Zsirai is írt, hogy a nyelvi rokonság nem jelent szükségképpen faji rokonságot. A magyar nép kiindulásáig sokféle népelemből tevődött össze, de benne a döntő szerepet a törökös turanid és az ugoros uráli fajták játszották. Lényegében tehát megállapíthatjuk azt, hogy az újabbb kutatások csak megerősítették az előző kutatóknak állításait a magyarság őstörténetével, kialakulásával kapcsolatban. Bogyay Tamás tanulmányának második részében azokat a ferde és minden szakszerűséget nélkülöző elméleteket vizsgálja meg és bírálja el, amelyek az emigrációban oly divatosak, s amelyeknek képviselői hol a sumérokkal, hol a szittyákkal, hol a feltételezett ugorheftalita-hun-magyar néppel akarják összekapcsolni a magyarságot , s mely elméleteknek értéke és komolysága a semmivel egyenértékű. Helyesen jegyzi meg Bogyay tanulmányának végén, hogy “tévedésre és illúzióra épp oly kevéssé lehet építeni, mint hazugságra”. Magyar László ‘DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG’’ Keleteurófia Leatua A.sztála a Szovjet végső célja — A “D. Magyarság” európai tudósítójától — (TML) Az 1960-as év nem hozott enyhülést a hidegháborúban, mint ahogy ezt jóhiszemű álmodozók refttették. Éppen fordítva történt minden. Kruscher magatartása és a keleti tömbön belüli fejlemények szétrobbantották a nagy érdeklődéssel várt csúcsértekezletet, mielőtt ez egyáltalán összeülhetett volna. A szovjetdiktátor és csatlósainak magatartása az UNO szeptemberi ülésszaka alkalmával pedig véglegesen bebizonyította, hogy a “békeszerető szocialista tábor” üres nyilatkozatokon kívül, nem hajlandó a béke ügyét szolgálni. A múlt esztendő azonban valami mást is hozott... A keleti tömb kebelén belül az erők átcsoportosultak. Ez abban mutatkozik meg legerősebben, hogy Kína egyre nagyobb szerepet kezd játszani a világkommunizmus irányításában és hogy a Szovjetunió a “szocialista egység” érdekében kínai partnerének állandóan engedményeket kényszerül tenni. A szovjet Kommunista Pártnak az elmúlt év folyamán véglegesen be kellett látnia, hogy a világkommunizmust érintő ügyeiben ma már nem uralkodhatik abszolutisztikusan. A vezető szerepét egyre inkább kénytelenek felcserélni az „idősebb testvér” tanácsadó szerepével, akinek tapasztalata és tanácsai a Világkommun...más Sratégiai terveinek kidolgozásánál mérvadók. Dönteni azonban, fzűint aho...y ezt a december 6-án nyilvánosságra hozott moszkvai Komintern-manifesztumból is kitűnik, az Internacionálé kollektívája dönt. Ezt mindenek előtt Peking győzelmének könyvelhetjük el, ami egyben azt jelenti, hogy a Világkommunizmus vezetői visszatértek a 20- as eszetendők idején gyakorolt módszerekhez. A világkommunizmus külpolitikai egységének helyreállításával egyidejűleg, bármilyen paradoxnak tűnik is fel, a keleti blokk egysége és a Szovjetbirodalom monolitikus jellege lényegesen meggyengült. A keleteurópai kommunista vezérek, mindenekelőtt az orthodox csehszlovák és albán pártvezetőség, ma már nem egyéviel Moszkvát tekintik üdvözítő Mekkájuknak. Titokban egyidejűleg Peking felé is sunyitanak, ahonnan támogatást várnak saját politikai kurzusukat illetőleg. A viszonyok ilyetén való alakulása révén a keleteurópai kommunista csatlósállamok az elmúlt év folyamán nagyobb szerephez jutottak a világkommunizmus ügyét illetőleg. Moszkva néhány esetben kénytelen volt, mint pl. Albánia esetében, a nyílt oppozíciót is eltűrni csatlósa részéről, melynek magatartását Kína támogatta. A Peking és Moszkva közti ideológiai ellentétek következtében az elmúlt év folyamán különböző divergáló erők keltek életre a keleteurópai kommunista pártokban. Moszkva felismerte ezt a hatalmi eltolódást. Nem utolsó sorban ez az oka azoknak az erőltetett intézkedéseknek, melyekkel a Szovjetunió az általa leigázott keleteurópai államokat a Birodalomba be akarja olvasztani. Kifelé azzal okolják meg ezeket az intézkedéseket ,hogy megkönnyítsék a keleteurópai államok részére a kommunizmus stádiumába egyszerre való belépést. A valóságban azonban Kruscher nem akar időt veszteni, hanem a leigázott országokat a lehető legrövidebb időn belül akarja integrálni a Szovjetunióval, hogy ezek az integráció következtében ne térhessenek át más politikai irányvonal követésére, mint a Moszkva által előírtra. Más szavakkal a Szovjetunió ily módon igyekszik a Birodalom egységét a “szocialista tömbön” belül Kínával szemben erősíteni. Ez a folyamat Csehszlovákiában és Bulgáriában haladt előre leginkább. A csehszlovák kormány ez év folyamán nemcsak az ország alkotmányát, hanem nevét is a Szovjetunióéhoz idomította. Csehszlovákia ma már nem “Népköztársaságnak’, hanem “Szocialista Köztársaságnak" nevezi magát. Most már csak egy lépés hiányzik attól, hogy az ország hivatalosan is felvételét kérje a Szovjet Tanácsköztársaságok uniójába. Keleteurópában az év folyamán egész sor olyan rendelkezést hajtottak végre, melyek a beolvasztási folyamat meggyorsítását célozták. Elsősorban a mezőgazdaság kollektivizálását kell itt megemlítenünk, mely kivéve Lengyelországot — egész Keleteurópában befejezés előtt áll. Ezenkívül szovjet mintára bevezették a keleteurópai államokban az u. n. párt- és bajtársi bíróságokat is. Csehszlovákiában december elején bejelentették az igazságügyi reformot is szovjet mintára. Ezenkívül végrehajtották a keleteurópai államokban a Szovjetunió által előírt tanügyi reformot, a bérrendszer megváltoztatását is, valamint megindult az általános támadás a magánvállalkozóség utolsó maradványának, a kézművesek és kisiparosok kiirtására is A keleti tömb közgazdaságának achillessarka továbbra is a mezőgazdaság maradt. Ezt az elmúlt év folyamán végrehajtott totális kollektivizálás teljesen tönkretette. A parasztság növekvő ellenállása, a szükséges mezőgazdasági gépek, épületek és műtrágya hiánya szinte valószínűlenné teszi, hogy a következő esztendő folyamán a Szovjetunió megoldhassa ezt a problémát. A Nyugatnak a keleti tömbön belüli fejlemények miatt számolni kell azzal, hogy Kruschev a belső nehézségeket azzal igyekszeTt majd leküzdeni, hogy aktiválni fogja a szovjet külpolitika agresszivitását. Mint ahogy a szovjet diktátor több izben kijelentette, még életében szeretné a világkommunizmus győzelmét kivívni. Erre elsősorban azért van szüksége Kruschevnek, mert ha nem sikerül ezt a legrövidebb időn belül elérnie, úgy félős, hogy nemsokára Kína fogja majd ezt a szerepet betölteni és a világkommunizmus vezetését átvenni. A Szovjetuniónak tehát addig kell ezt a célkitűzést megvalósítania, — mellyel egyúttal az orosz hegemóniát is biztosítani tudná a világkommunizmus felett —, amíg Kína gazdasági helyzetére való tekintettel nem képes ezt a szerepet átvenni. Az elmúlt esztendő a keleti tömbön belül ugyanis egy születésben levő új kommunista nagyihartalom vajúdási fájdalmainak jegyében zajlott le, amelynek hatalmi éhségével nemcsak a Nyugatnak, de a Szovjetuniónak is számolnia kell a jövőbeni politikai tervezésnél. ESTUDIO JURÍDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szombat kivételével minden hétköznapon délután 4—6 óráig. ^ANGALLO 1133 - Bs. As. - T. E. 35—8249 3. oldal SPELLMANN bíboros kijelentette, hogy anyagilag is hozzájárulna Fidel Castro gyógykezeléséhez. Castro durván támadta a bíborost, aki tízezer dollárral járult hozzá a kubai menekültek segélyezéséhez. Ezután mondta Spellmann bíboros, hogy hozzájárulna Castro elmegyógyintézeti kezeléséhez is. FIDEL CASTRO az amerikaiakat hibáztatja azért is, hogy Peru megszakította Kubával a diplomáciai kapcsolatokat. Újévkor újabb durva beszédet mondott az amerikaiak ellen s azt hangoztatta, hogy 18 napon belül az amerikaiak meg akarják támadni Kubát. Roa külügyminiszter bejelentette Castro feltevését az AN biztonsági tanácsánál is. Castro szerint az volna az ‘ amerikai támadás’ oka, hogy “az amerikai vádak szerint” 17 szovjet rakétabázist építenek Kubában. DE GAULLE újévi beszédében erélyesen támadta a Szovjetuniót.“Remélem, hogy a rend és a haladás erői mindenütt győzedelmeskednek a szovjet imperializmus ellenére, amely gyarmati sorsban tart negyvenmillió ázsiait és európait s amely rabszolgasorba hajtott egy tucat civilizált országot s kihasznál minden zavargást saját érdekeiben — mondotta De Gaulle. — Nem hagyjuk magunkat megbénítani ettől a gyűlöletes agitációtól! Német tengeralattjárók Norvégiának Nyugatnémetország és Norvégia szerződést kötött kölcsönös katonai felszerelési anyag felvásárlására. A megállapodás értelmében Norvégia többek között 15 kisméretű tengeralattjáróra tesz megrendelést Nyugatnémetországban. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT NYOMDÁJA Kereskedelmi és propaganda nyomtatványok, könyvek, meghívók, színes folyóiratok gyorsan és pontosan készülnek. CENTENERA 2266 Cap. T. E. 922—5305 Vámmentesen küldhet MAGYARORSZÁGRA IKKA-csomagot, vagy dollár-utalványt. BIZTOS, GYORS, MEGBÍZHATÓ IKKA főmegbízott: BÁLINT BÉLÁNÉ KISS ANIKÓ Belgrano 456 p. 1? -T. E. 33-1841 - 33-8736. Orvosságok, valamint ruhacsomagok küldését vállalom Európa bármely országába