Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

...Ahány nyelven beszélsz! Előnyös külföldi szerződést kaphatott volna egyik üzemünk, egy feltételt azonban nem tudtak teljesíteni. A kiküldendő szakemberektől az idegen nyelv tudását is megkívánta a partner. A tárgyalások holtpontra jutottak. A remélt anyagi és erkölcsi haszon pusztán azért marad el, mert az illetékes mérnökök nem tudják a kívánt világnyelvet. Műszaki, kereskedelmi kapcsolataink egyre szélesebb kö­rűek, eredményeinket azonban csak úgy tudjuk kamatoztatni, ha ismerünk egy olyan nyelvet, mely alkalmas a közvetí­tésre. Kis nép vagyunk, kis nyelvterület; erre is kell gon­dolni. Az egymáshoz vezető utak — szerencsére — lerövidül­tek, így sűrűn lehetünk vendégek vagy vendéglátók. Mindkét minőségben elkerülhetetlen valamely idegen nyelv ismerete. Ezt egyre többen érzik, tudják. Csak a TIT különböző fokú nyelvtanfolyamain öt-hatszáz miskolci tanul évente. Híresek középiskoláink tagozatos osztályai, az egyetem idegen nyelvi lektorátusa is számos hallgatót készít fel nyelvvizsgára, és nagyon sokan tanulnak nyelvet magánúton. A vendégnek azonban még többnyire mégis mutogatnia kell, ha menüt rendel valamely éttermünkben; nehezen érte­nek szót a külföldivel közlekedési szakembereink, kereske­delmi dolgozóink. Kevés az idegen nyelven beszélő rendőr, pincér, áruházi eladó, fodrász. Márpedig a különböző szol­gáltatások lehetősége, értéke így sokat csökken. Ezért gondoltak arra az ismeretterjesztő társulat illetékesei, hogy a rövidesen kezdődő oktatási évben — szokásos nyelv­­tanfolyamaik mellett —­ speciális tanfolyamokat is szervez­nek. Elsősorban a közlekedésben, kereskedelemben és ven­déglátóiparban dolgozókkal szeretnék elsajátíttatni a szüksé­ges nyelvi ismereteket. De gondoltak az idegenforgalmi szak­emberekre is, akiknek nyelvtudását ugyancsak fejleszteni kell. Sőt, miután mi is egyre gyakrabban vendégeskedünk külföldön, úgynevezett „turista nyelvtanfolyamot” is szer­veznek. A nyelvtanárok már kidolgozták ezeknek a tanfolyamok­nak a módszertanát is. Természetes, hogy az oktatásban je­lentős szerepet kapnak az audiovizuális eszközök. Egy-egy szakterület nyelvi igényeinek megfelelően (kellő létszámú jelentkező esetén) elkészítik a szükséges kisfilmeket, melyek különböző szituációkat rögzítenek, így az évi 136 óra meg­hallgatása, illetve megtekintése után a legfontosabb gyakor­lati ismereteket könnyedén és élvezetes formában sajátíthat­ják el a hallgatók. Az idegen nyelv ismerete természetesen nemcsak az egyén érdeke, hanem a munkahelyé is. Hiszen nyilván abba az üzletbe tér be az idegen, melynek ajtaján olvashatja (más városokban már több példa van erre), hogy az eladók beszé­lik az ő nyelvét. Ezért jó lenne, ha az üzemek és szakszer­vezeti bizottságok anyagilag is támogatnák a nyelvtanulási törekvéseket. A TIT nyelvtanárai — az üzemi igényekhez alkalmazkodva — „házhoz mennek”, a különböző munka­helyeken is vállalják az órák megtartását. Annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz — tartja a régi szólásmondás. Szakembereink számát — s ezzel együtt er­kölcsi és anyagi potenciánkat — úgy is növelnünk kell, hogy nyelvet tanulunk. (gyarmati) Bacsó Péter ismét társadalmi kérdéseket vet fel új film­jében, ezúttal azonban új műfajjal kísérletezik: a komédiá­val. A Forró vizet a kopaszra című vígjáték főhőse Boróka úr. Férfifodrász, és egy ízben elrontja egyik vendége frizu­ráját. Ez a furcsa körülmény indítja el sajátos, tragikomikus útján. Bacsó Péter a forgatókönyvet Zimre Péterrel közösen írta, a készülő film operatőre Zsombolyai János, zenéjét Vukán György szerezte. Boróka György szerepét Gyarmati István. Sajtárét, a vendégét Szabó Lajos játssza. (Mindketten romániai magyar színészek.) Komédiáról lévén szó, a film számos kitűnő epizódszerepre is lehetőséget kínál. A karak­terfigurák megszemélyesítői közül Pásztor Erzsi és Reinitz György neve feltétlenül említést érdemel. Mint valami oázis A napfény városában . Szegedhez fogható ily egységes, formás város e kor­szakból Európában nincsen, s noha a maga kora nemzetközi módján épült újjá, lényegében mégis sajátságos alföldi vá­ros maradt. Tágas, bőséges és nyugalmas — árnyas, fasoros terekkel s utcákkal, felettük az égbolt vakító fényességével. Gondozott, eleven és vidám. Úgy hat e határtalan, a gyors­vonatból olykor lakatlannak tűnő tájon, mint valami oázis." — vall a Tisza-parti városról Az építészet igézetében című­ könyvében Granasztói Pál. S e sorokkal vezetik be a Szegedi Ünnepi Hetek 1972 testes, a rendezvények között eligazító kalauzát. Percekig tallózhat az idegen, míg ki­ismeri magát, hiszen hat hét alatt csaknem száz különbö­ző kulturális, ipari, kereske­delmi, tudományos, zenei, művészeti programra, nem­zetközi jellegű sportrendez­vényre kerül sor a szabad­téri játékok mellett: válogat­hat­ a Szegedre látogató fél­­milliónyi vendég. A múlt hét végén, három este, pénteken, szombaton és vasárnap, a bolognai opera Verdi Otellóját mutatta be a dóm előtt. Először fordult elő, hogy teljes külföldi együttes látogatott Szegedre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy háromszor telt ház volt... N­incs zsúfoltság Az előadások napjára so­kan érkeznek Szegedre, csu­pán egy-két napra, a szabad­téri program kedvéért. A pá­lyaudvaron hamar megtelik a villamos az érkezőkkel, kü­lönjáratú autóbuszok futnak be, megnő a gépkocsiforga­lom, szokatlan autómárkák, külföldi rendszámok jelzik a messziről zarándoklókat. De az Otelló pénteki premierjén is találhatott üres sávokat a parkírozóhelyeken a későn érkező. Nincs zsúfoltság. A bárányfelhős szombat délelőttön sétálgatva, a Móra Ferenc Múzeum mögötti parkban, a szegedi sajtóház előtt. Samu Katalin szabad­téri szoborkiállítására vélet­lenül bukkantam. Nem azért, mert eldugták a bokrok kö­zé, inkább a környezetbe ter­mészetesen illeszkedő mini­atűr alkotások miatt tűnik így. Az ülő kutya, a ló, az alvó gyerek... a faragott kö­vek mintha már nagyon ré­gen ott állnának ... E­meletes kiállítás Innen csak néhány perces séta a XIII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­zeum képtárában. A legna­gyobb méretű, a legreprezen­tatívabb képzőművészeti ki­állítás ez most Szegeden — három szinten. (Egy hét alatt kétezren látogatták meg.) A vendégkönyv egyik bejegyzé­se szerint „egy emelettel ke­vesebb alkotást” kellett vol­na bemutatni. A sorok írója szerint is­ így felhígult a tár­lat. Mindenesetre teljesen tükrözi vissza a dél-magyar­­országi művészeti törekvése­ket. Nem a mondanivalók, nem a műhelyek-műtermek közti különbség a meghatá­rozó, hanem a technikai kí­sérletek. . • • Nem veszem észre, hogy elmúlt dél. Pedig még jó len­ne bekukkantani a szegedi ipari vásárra is. Szerencse, a képtártól a Marx térig, alig pár perces az út. Ilyen rövid idő alatt nehéz befogadni a sok látnivalót. Szivárványszínű mozaikká keverednek bennem a pavi­lonok. A kempingházak, a lakberendezések, a gyermek­bútorok, az étkészletek, a gé­pek, a szőnyegek, a konzer­­vek, 15 ezer négyzetméternyi áruválaszték, ízléses, látvá­nyos, ötletes. Emlékeztet a miskolci helyiipari kiállítás­ra... Ö­t nyelven ... Sietnem kell. A dómban pontosan három órakor kez­dődik az orgonabemutató. A bevezető magyarul, németül, angolul, franciául s oroszul hangzik el. Az orgona párját ritkítja Európában. Tökéletes térhatású zenekari muzsika, a sípokat is ennek érdeké­ben helyezték el a templom különböző pontjain. S a tíz­ezernyi síp egyetlen, hatal­mas orgonává avatja a dó­mot ... ... A templomi hűvösből kilépve, körbeszorít a tik­kasztó meleg. Lassan estele­dik. Nézem, hogy az egyetem L-alarcú épülete mögött a gyülekező felhők nem hoz­nak-e esőt a hátukon ... Lassan besötétedik. A Dóm téren szembevakít a rivalda­fény. Nemsokára kezdődik az előadás. Nyolc óra. Aztán megszólalnak a fanfárok: „Szeged híres város . ..” SIMÁNYI JÓZSEF Az augusztusi Napjaink „A helyismeret és közmű­velődés szoros fogalmak. A helyi sajtó egy tájegység ma­gánéletét tükrözi vissza, pub­licisztikájában a hírek tanul­ságait összegzi, tudatosítja.” — olvassuk Gulyás Mihály Helyismeret és közművelő­dés című, terjedelmes lapin­dító publicisztikai írásában. A cikk Borsod megyéről szól, írója elemzi a falusi és a városi viszonyokat, és té­nyekkel igazolja a tételt: mindenkiben él az igény, hogy megismerje szürkébb hazáját, annak nemcsak ré­gi, de közelebbi múltját is. Az ember mindig újabb és újabb jelenségekkel találko­zik, ezeket alaposan ismerni pedig a jövő érdekében is elengedhetetlen. Napjaink problematikájá­hoz kapcsolódik Fekete Gyu­la Kozmopolitika című írá­sa. Ki a kozmopolita, mi a kozmopolitizmus? — Való­ban izgalmas kérdés, hogy a fogalmat milyen tartalommal tölti meg a ma embere és főként a mai fiatal, Varga Rudolf Országutak törvénye címmel írt tárcát. Bár pa­tetikusan hangzik, sokszor valóban nem ártana meg­kérdezni. ..Országutak vagá­nyai! Mit tudtok ti az or­szágútról, ami nektek csak passzió?!"’ Az országútnak törvénye van: betartani több, mint becsület dolga, mások­ra vigyázni kötelesség. Az augusztusi Napjaink­ban három riport hívja fel magára a figyelmet. Nógrádi Gábor Lent és fent címmel egy fiatal házaspár életkez­déséről ír, Bistey András Harc a kacsaréti iskolával című riportja egy különös iskolába visz el bennünket. Békés Dezső a Hegyalján járt és Szőlők a hegy ..szok­nyáján'' című írásában a vi­lághírű borvidék jelenét és jövőjét mutatja be az olva­sóknak. Mostanában irodalomtörté­neti viták színhelye a Ro­mániában megjelenő magyar irodalmi sajtó. Kántor L­ajos és Láng Gusztáv érdekes könyvéről, a Romániai ma­gyar irodalom 1945—1970 cí­mű kiadványáról folyik a vita. A vélemények közül kommentál és mutat be né­hányat Pomogáts Béla Erdé­­lyi levelek címmel. Fábry Zoltánra születésnapjén Ko­vács Győző emlékezik, a Vla­dislav Vancura tiszteletére rendezett prágai emlékna­pokról Sándor László írt. Változatos a folyóirat Könnvek között című rova­ta. A recenziók, ismertetők sorában Kabdebó Lórántnak Ülés Endre Hármaskönyvéről írt tanulmánya és Horpácsi Sándor Látogatáson című, Berta Bulcsú Meztelen a ki­rály című könyvéről irt is­mertetése érdemel különösen figyelmet. Verset Kalász László, Péntek Imre, Rózsa Endre és Ser­főző Simon írt. Az augusztusi Napjainkban Seres János, Czinke Ferenc, Tóth Valéria, Kunt Ernő és Lóránt János rajzai láthatók. (makai) VIT-Vietnam Mint ismeretes,­a X. világ­­ifjúsági találkozót az NDK fővárosában, Berlinben ren­dezik meg, a megnyitó ün­nepséget 1973. július 28-án tartják. Több mint negyven tagú nemzetközi bizottság készíti elő a VIT részletes program­ját, s az október 5-én és 6-án Berlinben sorra kerülő ülé­sén már végleges programot ad a világszerte megalakuló nemzeti előkészítő bizottsá­goknak. Ez az ülés fogadja majd el a X­­VIT jelvényét és jelszavát is. A X­­VIT programjában teljes napot szentel majd az indokínai népek iránti szoli­daritásnak.­­ Beszámolna­k majd annak a­ gyűjtési kam­pánynak az eredményéről is, amelynek jelszava: a világ fiataljai gyűjtsenek 500 000 dollárt a Vietnamban felépí­tendő, Nguyen Van Troi gyer­mekkórház megvalósítására. A DIVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség felhívására ed­dig több mint 100 000 dollár gyűlt össze. A X­­VIT kétség­telenül az évtized egyik leg­nagyobb antiimperialista if­júsági demonstrációja lesz, amelyen több mint húszezer fiatal tesz majd hitet az ifjú­ság legnemesebb eszméi mel­lett. Gálaest a várban A nemrég befejeződött Ki mit tud? vetélkedő győztesei adnak gálaestet augusztus 12-én este hat órakor a di­ósgyőri várban. Fellép a Generáls, a Mikrolied együt­tes, Szűcs Judit és Mixtay Melinda táncdalénekes, Boros Lajos polbeat-énekes, For­gács Gábor jódlizó, Vándorfi László versmondó és Mazsa­­roff Mária népdalénekes. KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer a mai? — 12.30: Keldóm — 12.35: Melódiáitoktól. — 13.50: Törvény­­könyv. — 14.05: Hosszú az út. Agraig. I. .rész. A Gyermekrá­­dió műsora. (Ism.) — 14.48: Éneklő ifjúság. — 15.10: Miért szép? Petőfi versei. — 15.30: Schumann: C-dúr fantázia. — 18.00: A világgazdaság hírei. — 18.05: Lendvay Kamiló: Kis sávit. — 16.15: Napjaink szerszá­mai. —­­16.25: Prokopev: III. zongoraverseny. — 17.03: Meg­énekelt mesterségek. — 17.29: Az álarcosbál. Részletek Verdi operájából — 17.45: „Bioszend­­vics” a Hold körül. Egyed Lász­ló beszélgetése. — 16.30: A Szabó család. — 10.30: Bach- E-dúr hegedűverseny. — 19.31: Sybill. Jacobi operettjének köz­vetítése a Fővárosi Operettszín­­házból. — 22.55: Harminc hónap tör­ténetéből. Összeállítás az első hároméves terv évfordulója al­kalmából. — 23.10: Két diverti­mento. — 0.10: A Flying Guitar együttes felvételeiből. Petőfi rádió: 12.03: Szimfoni­kus zene. — 14.00: Randevú ket­tőtől hatig. — 18.10: A színhely- Bordám­. Riportműsor. — 18.40- Éneklő világ. Északi tájakon. — 19.00: Régi magyar dalok és tán­cok. — 19.24: Magyarország fel­­­­fedezése. *7. rész. — 19.34: Jó estét, gyerekek! — 20.25: V könyvek. — 20.28: Holnap köz­vetítjük.. . — 20.43: Móricz Zsigmond művei. Kerek Fér­­— 21.53: Schütz kórusmű­veiből. — 22.09: A hanglemezbolt kön­­nyűzenei újdonságai. — 21 Lajtha László: Hárfaötös. — 23.13: Gyöngy­ösi Rácz Géza n­ői zenekara játszik. Miskolci rádió: A riportereké a pró. — Az elektroszervizben. — Mészégetők a Bükkben. — A répáshutai szlovák nemzetiségi kórus énekel. — Tudósítóink je­lentéseiből. — A c­­­­égek és a módszerek tükrében a vegy­ipari gépek. — Hol üdültek? — Könnyűzene. Televízió, 17.35: Hírek. — 17.40: Kuckó. — 18.00- Séta a betű, vidám­parkban. NDK zen­­film. — 18.35: Bánki Donát Film a nagy magyar tudós­ és feltalálóról. — 18.33: Sakk matt. Beszámoló a világbajnok döntőről. — 19.10: Est' mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Olim­pia előtt. . . Válasz a nézők te­lefonon feltett kérdééeire. — 21.30: Színházi album. — 22.30- Tv-híradó. Bratislava­ televízió: 15.55: In­­tervíziós közvetítés a brezovai pionírtáborból. — 16.55: Slovan. Bratislava—Sparta Praha labda­rúgómérkőzés. — 19.00: Tv-hír­­adó. — 19.30: Dokumentumfilm. — 20.10: Ewa doktornő. Lengyel tévésorozat. — 20.50: Párbaj az emlékezettel. — 21.30: Az em­berek és a történelem. — 22.10: Tv-híradó. Filmszínházak: A pap felesé­ge (színes olasz) 1­4. Knti, 8. Bé­ke. — A szemtanú (színes an­gol, 16 éven felülieknek. Fel­emelt helyárral!) 13, fő, 17. Kos­suth. — Tanár úrnak szeretet­tel (magyarul beszélő színes an­gol, egységes 5 forintos helyár­­ral!) 6. Filmklub. — Mouret ab­bé vétke (magyarul beszélő szí­nes francia—olasz) 15. 17. Fák­lya. — A holnap lovasai (szov­jet) 17. Petőfi. — Hé barátom, itt van Sabata! (színes olasz, felemelt helyárral!) 5. 7. Szikra. — Tizenkét szék !—n. rész (szí­nes szovjet, dupla helyárral!) 5. Táncsics. — A préri (magyarul beszélő színes román—francia) 7. Ady. — A pap felesége (szí­nes olasz) ffj. Miskolc-Tapolca. SZERDA Kossuth rádió: 8.18. Weither. Részletek Massenet operájából. — 9.00: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. XXIII rész: Fogadtatás a hercegi ud­varban — 9.20: Könnyűzene az országból. — 10.05: Zenekari mu­zsika — 11 30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió; 8.05: Antaridák a Földön. II. rész: Mikrobi a fodrászszalonban. (Ism.) — 8.37: Boross Lajos népi zenekara .ját­szik — 9 03: Mi van a varázs­dobozban? A Gyermekrádió mű­sora. — 9.33: Schubert- és Liszt­­kórusok. — 9 54: Néhány perc tudomány. — 10.05: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Mit te­gyen, hová forduljon? Televízió: 9 31: Delta. (Ism.) — 10.00: Maigret felügyelő. ..Árny­­játék”. (Ism.) — 10.50: A szél sok dalt ismer. . . Zenéi film. Vállalatok, szövetkezetek, intézmények f­igyeleme Eladjuk vállalati üdülőnek alkalmas bükkszentkereszti Sport, sátoraljaújhelyi Várhegy, sárospataki, Eger-várkúti turistaházak­kal — telekkel együtt Érdeklődni lehet: turistaellátó Vállalat, Bpest, VI., Lenin körút 55. üzemeltetés. Telex: 022-5766 «Blas Gyakorlott, rakodógépszerelé»­­ben jártas szerelőt alkalmazunk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Miskolc, TÜZÉP V. központja, Miskolc, Zsolcai ka­pu 28. Magyar Pamutipar, Budapest, IV. ker. (Újpest) Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltőn lányokat szövő, fonó, cérnázó, csévélő betanulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: szemé­lyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. a c8a»­ve«al Parketta kapható, beépítéssel is. Miskolc—Görömböly, Harsá­­nyi u. l-

Next