Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-01 / 77. szám
Kapcsolat a közönséggel •■r Beszélgetés Pogány O. Gáborral A Miskolci Galériában péntek óta látható Kernstokemlékkiállítást dr. Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Nem először jött ilyen céllal Miskolcra, és látogatásai egyébként is gyakoriak. A megnyitó előtt még volt egy órája, megnézte a képtárat is, és szívesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. — A most nyílt tárlat anyagának jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van. A két intézmény közötti jó kapcsolatnak egy újabb bizonysága a állítás. Milyen régi ez a kapcsolat? — Abból az időből való, amikor a miskolci művésztelep megalakult. De anélkül, hogy a város érdemeit kisebbíteném, hozzá kell tennem, hogy nem egyedi jelenség. Az országban sokfelé járok, sok kiállítási intézménnyel van szoros kapcsolatunk. Annak az egészséges decentralizálódásnak a következménye ez, amely a képzőművészeti életben évekkel ezelőtt bekövetkezett. A Magyar Nemzeti Galéria sokféle módon képes támogatni a nagyvárosokban levő kiállítási intézményeket. Úgy, hogy egy néhány hetes bemutató időtartamára a rendelkezésükre bocsát egy-egy anyagot, és úgy is, hogy ameddig az intézmény igényli, tartós letét formájában átadjuk a kért műtárgyakat. Egy idő után ugyanis az állandó kiállítások anyagának is változnia kell; ezt segítik a mi letétjeink. Ami a most nyílt kiállítást illeti, a múlt év végétől februárig a művész születésének 100. évfordulója alkalmából egy külön Kernstok-terem volt a Nemzeti Galériában. Jórészt ezek a képek tekinthetők meg most Miskolcon. — Mi az az érték, amit a Magyar Nemzeti Galéria őriz? — A régi magyar festmény- és szoborgyűjtemény mintegy 1800 darabból áll. Az újabb festményanyag 12 ezer kép. A grafikai lapok száma 20 ezer, 4—5 ezer szobor- és egy ilyen nagyságrendű éremgyűjtemény van a birtokunkban. Az újabb szerzemények közül pedig a naiv festmény- és az alkalmazott grafikai, főként plakátokból álló gyűjtemény értékes. Ha 1975—76-ban sikerül a budai várban berendezkednünk, az állandó kiállításokon még a megváltozott körülmények között is a legtöbb 1500 műtárgy, amit be tudunk mutatni. A Nemzeti Galéria teljes anyaga pedig mintegy 60 ezer darabból áll. Természetes, hogy nem állítható ki minden, és főként nem nálunk. Jelentős része pedig a tudományos kutatást szolgálja. — Az ország intézményeivel való együttműködés több mint szakmai támogatás. A Nemzeti Galéria műkincseit így sokszorosan többen láthatják. — Régen is az volt a gyakorlat, hogy rövidebb-hosszabb időre átadtak bizonyos anyagokat vidéki intézményeknek. Most fokozottabb mértékben így van. A többi központi intézmény például a Szépművészeti, az Iparművészeti és a Mezőgazdasági Múzeum is segíti a testvérintézményeket, hogy kiállítási programjaikat megvalósíthassák. Természetes, hogy mi sem zárkózhatunk be a falak közé. A főváros peremkerületeiben, művelődési házakban gyakran rendezünk kiállításokat és a kulturális kapcsolatok megerősödésének eredményeként évente több bemutatónk van külföldön. A műkincsek nagy része arra való, hogy megmutassuk, nem mindegy, hogy milyen a kapcsolatunk a legszélesebb körű közönséggel. (M—) jjt Bányász (Feledy Gyula rajza) Hogyan lesz nyitva a megyei könyvtár? A XI. Rákóczi Ferenc megyei könyvtár jövő heti nyitva tartási rendje az ünnep miatt módosul. Április negyedikén minden szolgáltatás szünetel, ötödikén csak a hírlapolvasó tart nyitva reggel kilenc órától délután egyig. Április hatodikán a szombati, hetedikén a hétfői rend szerint (a hírlapolvasó tart nyitva reggel kilenctől délután fél ötig)várja látogatóit a könyvtár. Április nyolcadikán már ismét a megszokott hétköznapi munkarend szerint dolgozik az intézmény. Fafaragók kiállítása $ A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház Amatőr fafaragók kiállítása 1974. címmel pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy olyan alkotások szülessenek, amelyek a magyar népművészet tiszta hagyományait örökítik tovább. A részvétel feltétele, hogy a pályázó a beküldött munkát amatőrként készítse. A beküldési határidő 1974. július 20. A pályamunkák elbírálása után a beküldött anyagból augusztus 19-én kiállítást rendeznek. MISKOLCI EMLÉKEIM GYÖRGY LÁSZLÓ György Lászlóval, a Thália Színház művészével a Miskolci Nemzeti Színház jubileumi évadnyitó előadásán találkoztam. A Csongor és Tünde előadása után sok régi kedves emlék került szóba egy pohár bor mellett. — Valamikor ezen a színpadon én játszottam Balgát és most olyan furcsa volt mást látni ebben a szerepben. Állandóan a régenti ifjú magam mozdulatait és hangjait idéztem. Dehát ilyen az élet, múlik az idő. Szeretem Miskolcot, színésszé válásomban nagy része volt annak a rengeteg szerepnek, amit itt Miskolcon nyolc év alatt eljátszottam. Nem is tudom, melyik volt a legkedvesebb. Talán mindig az, amelyik éppen soron következett. Siker, bukás, humor, tréfa, kollégák, jó barátok, Hegymegiék, akiknél laktam... Jó nyolc év volt. Sokat dolgoztunk, vitatkoztunk, és játszottunk ... Szerettem a Szibériai rapszódiát. Nagy sikerünk volt vele, játszottuk vagy hatvanszor. De mindennek vége lesz egyszer és eljutottunk az utolsó előadáshoz. Ezt mi, színészek „temetésnek" hívjuk, ahol bocsánatos bűn valami előre meg nem tervezett vicc. Ez történt velem is. Burmák sofőrt játszottam, aki nagy darab, erős ember és szerelmes a teázó felszolgálónőjébe. Volt egy jelenet, amikor féltékenységemben két széket is felkapok és szétverem az egész teázót. Ilyenkor mindig többen közrefogtak és csillapítottak. Az utolsó előadáson, amikor elkövetkezett a féltékenységi roham, nagy lendülettel akartam felemelni a székeket, de nem ment. Nem mozdultak. Tétován álltam, körülnéztem és valami csibészes nevetést láttam a szemekben. Dühbe jöttem és újra megragadtam a székeket. Álltak, mint Sion hegye... Már mindenki nevetett... Kivert a verejték. Kiderült, hogy a székek aljára négy-négy nyolckilós díszlet-ellensúlyt csavaroztak. A 32 kilós székek kifogtak rajtam. Ma sem tudom, melyik csibész kollégámnak jutott ez eszébe, mindenesetre azóta minden reggel súlyzózok. Sokat jártunk vidékre. Egy napon elég messze kellett utaznunk, valahova a Tisza-partra, egy kis faluba. Délben beültünk az autóbuszba és mentünk, mentünk... Egyre furcsább utakra kerültünk, hol erdőbe kanyarodtunk, hol a Tisza partján jártunk. Késő este aztán egy kis patak rozoga fahídjához értünk. A vezetőnk aggódva nézte, hogy át tudunk-e menni rajta. Végül bevallotta, hogy eltévedtünk. Nagy navigálás kezdődött ezután. A térképeket és a fák oldalát néztük. Tíz óra felé aztán beértünk a faluba. Teljes csönd és sötétség fogadott, mindenki az igazak álmát aludta. A falu kiskocsmájába zörgettünk be,hogy legalább valami enni-innivalót kapjunk. Végül egy kis rossz vinkó és száraz zsíroskenyér került az asztalra. Hajnalban érkeztünk haza. Ilyen esetek is előfordultak a „hőskorban”. Egyik kedvenc szerepem volt a Koldusoperában a Bicska Maxi. Horvay István rendezte a darabot és rengeteget vitatkoztunk a próbákon, de a végeredmény a fontos, jó előadást láthatott a közönség. Sokan szemérmetlennek tartották a darabot, de a fiatalok szerették. Az egyik előadásra eljött az édesanyám is, aki a világ legjobb közönsége, együtt él a darabbal, minden szóval, mozdulattal. A darab végefelé Bicska Maxit fel akarják kötni. Már ott áll az akasztófa alatt, nyakában a kötél, de még egy utolsó négyszerű ritmusú songot énekel: az Akasztottak balladáját. A dal végén halálos csönd a nézőtéren. Mikor meg akarják húzni a kötelet, egy hangot hallattam, nem is hangot, csak sóhajt, édesanyám szólt halkan, féltve: Jaj, kisfiam ... György Lászlóval a napokban ismét találkoztam. A legelfoglaltabb művészek közé tartozik. Most volt a bemutatója Zsolt Béla: Erzsébetváros című darabjának, melyben egy házmestert alakít. A televízióban már elkészült az Egy óra múlva visszatérek című sorozat egy része, melyben Kopcsik szakaszvezetőt játssza. És teljesül egy régi szerepálom: filmszalagra viszik a Sári bírót, melyben a bírót György László alakítja. IMREI JÓZSEF A neveléshez mindenki ért? Aligha van (a futballon kívül) még egy téma, amelyhez ennyien hozzászólnának, ennyien „értenének”. Márpedig a tapasztalat azt mutatja (a futballnál is!), hogy amihez „mindenki ért”, azzal „baj van”. Igen a nevelés is tudomány, szakma, amit művelői négy-öt évi kemény tanulással sajátítanak el, viszont a felnövekvő nemzedékkel nemcsak a pedagógusok foglalkoznak Sőt! A gyereket az iskolán kívül ért hatásuk — mennyiségükben is, minőségükben is — sokszor erősebbnek bizonyulnak, mint az iskoláéi. Fejben kiszámítható, hogy miért. A gyerek a nap 24 órájából 5— 7 órát tölt az iskolában (a negatív túlzásokat nem számítjuk ide), a többit otthon, illetve ki tudja, hol tölti. Jó esetben otthon. S ezek az otthon kapott élmények, információk döntően befolyásolják a gyerek fejlődését, jellemének alakulását. Kívánatos tehát, hogy a szülők is tudatosan foglalkozzanak gyerekükkel, összhangban az iskola (és a társadalom) célkitűzéseivel. Igen, de hol szerezhetik meg a szülők azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a gyerek megértéséhez és neveléséhez feltétlenül szükségesek. Az évezredes gyakorlat az volt, hogy ellesték a nevelési elveket, szokásokat az előttük járó nemzedéktől. Magyarán: igaz volt az a szólás, hogy „mindenki úgy nevel, ahogy őt nevelték”. A jó pedagógus, az okos szülő nem felejti el, hogy ő is volt gyerek, fiatal. Tehát megpróbálja a gyerek helyében képzelni magát, és ez alapján mérlegel. Még ez is kevés. Ma olyan kevés időt tölt együtt a család, hogy ezt a kis időt koncentráltabban kell kihasználni a nevelésre is. De hogyan? Erre válaszol a tévé új sorozata, a „Családi kör”. Első adását csütörtök este láthattuk (csúcsidőben, s ezt külön is méltányolni kell!) Hirtelen mintha kicsit sokat is markolt volna, de összességében csak jót mondhatunk a műsorról. Ha illik az okos jelző egy tévéműsorra, akkor erre igen. Vérbeli pedagógusokhoz méltóan együtt, egyszerre jelent meg a tétel és a példa, a szemléltetés is. Ezúttal a 3—8 éves gyerek „hazudozásáról” volt szó. A már profi gyerekszínész, Kovács Krisztián és tévés szülei (Moór Mariann, Zenthe Ferenc) bemutatták a helyes és a helytelen szülői magatartást. A tudós pszichológus intelmei, tanácsai így rögtön kézzelfoghatóvá váltak. Bölcs dolog az is, hogy előbb a kisiskolások nevelési problémáival foglalkozik a tévé. Ebben a korban „dőlhet el” minden a gyerek és a szülő kapcsolatában. A műsor többi része is igen hasznos volt (pl. a játékok bemutatása), de itt most az orvosi tanácsokat emelnénk ki. A szemész mellett szót kapott a gyermeknőgyógyász is, aki olyan „tabu” témáról beszélt, amiről nemigen hallottak eddig máshol a szülők. Egyben (Tihanyi Erna) kitűnő példa arra, szülőknek is, pedagógusoknak is, hogyan lehet „kényes” témáról” komolyan, de kedvesen közvetlenül beszélni. Végezetül jegyezzük meg a forgatókönyvíró, Horgas Béla és a műsorvezető: Kelemen Endre nevét. Hisszük, hogy műsoruk hasznos és népszerű lesz! HORPÁCSI SÁNDOR HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Gaál Gabriella és Csapó Károly népdalokat énekel. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvünk. — 14.10: Kóruspódium — Veszprémben. I. rész. — 14.30: Az élő népdal. Tornagörgő. — 14.40: Találkozásaim Leonyid Pervomarjszkijjal. Dr. Nagy János előadása. — 15.00: Hírek. — 15.10: Történelmi arcképcsarnok Nádasdy Tamás. — 15.53: Borgulya András: Humoreszk. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Rádiószínházi bemutatója. Még egy lépés. — 16.43: Mihály András: Dalok József Attila verseire. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Van új a nap alatt! — 17.55: Szóljatok játszók, regölők! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: A Rádió kabarészínháza. Áprilisi műsor a 6-os stúdióból. — 20.30: Mo irt-műveltségi verseny. — 22.00: Hírek. — 22.20: Divatos divatok. — 22.50: Holnap közvetítjük ... — 23.10: Verbunkosok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operák Corneille nyomán. Petőfi rádió: 12.00 Zenekari muzsika. — 12.43: Hány tantárgy a világ? — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. — 19.20: Ifjú Magyari Imre népi zenekara játszik. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Sporthírek. — 20.20: Új könyvek. — 20.23: Slágermúzeum. — 21.03: Kémek, ügynökök, katonák. — 21.23: Zenés játékokból. — 22.20: A hét zeneműve. Mozart: Esz-dúr szimfónia K. 543. — 22.50: Kovács Andor gitározik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Charles Münch felvételeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Tükör — Krónika-műsor. (Átadják a miskolci kenyérgyárat. Hármas eredményt ünnepelnek.) — Szórakoztató zene. — Emberek, utak. Járművek ... Közlekedésbiztonsági és balesetvédelmi műsor. — Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései. Közművelődési gondok — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 17.10: Ipari tanulóknak. — 17.45: Híradó. — 18.10: Fúvószene. — 19.00: Híradó. — 20.00: Sangala Ádám (történelmi kalandfilm). — 21.05: Híradó. — 21.25: A haladó tapasztalatok iskolája. — 22.05: Ligattkör. — 22.25: Sajtószemle. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óráig): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óráig: 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (fi hn6): Felszarvazzák őfelségét (színes francia). — (8): Illatos út a semmibe . . . (színes magyar). — Kossuth (13): Az elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — (15): Solaris I—II. (Másfél helyár! Színes szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (15, 17): Az audiencia (16 éven felülieknek! Mb. szí. olasz). — Fáklya (15, 17): Egy kis hely a nap alatt (magyar). — Petőfi (15, 17): A vörös tulipánok völgye (szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Az ördög bájitala (szl. NDK —csehszlovák). — Táncsics (4, 6): Emitai (szí. szenegáli). — Tapolca, Ady (7): öt könnyű darab (16 éven felülieknek! Mb. szí. amerikai). — Hámor (4): A kör bezárul (szovjet). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. — 9.00: Üttütő tűzoltók. — 10.00: Hírek. — 10.05: Han játék. — Felelgetős. — 10.25: Édes anyanyelvünk. — 10.35: zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 0.05: Dvorzsák operáiból. Ruszalka. — 9.00: Hírek. — 9.03: Körmendi Vilmos szerzeményeiből. — 9.30: Mozart: D-dúr fuvolaverseny. K. 314. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Babaszerviz. — ll.op: Hírek.