Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-01 / 179. szám

Nemzeti drámáink jelenkora A Bánk bán előadására készülnek a Gárdonyi Művelődési Ház munkásszínjátszói Hajdanában, boldog középis­kolás koromban színházunk éveie rendszeresen előadta a Bánk b­ánt, Katona József im­­­mai nem­zeti drámává nőtt al­kotását. Minden évben láthat­tuk Kisfaludy Károly, Csiky Gergely, Szigligeti Ede, sőt Shakespeare és Schiller egy­­etlv darabját is. Napjainkban a s­ innláz műsortervéből kiszo­rul az ifjúság ilyen jellegű mű­­­vészi nevelése Annál inkább örülünk annak, hogy városunk öntevékeny színjátszói nemes gesztussal, összefogással igye­keznek megoldani ezt a szín­­ház méretű feladatot. Szabolcs András a Gárdo­ny­i Művelődési Ház igazga­tója vállalta a sorozat pótfo­nalását, a ház a feladat anyagi hátterének biztosítá­sát, s az immár egy­re aktí­vabb és kiforrottabb Mun­­kásszínpadra és rendezőjére bízták az előadás megalko­tását. — Az idén tavasszal meg­rendezett művészeti aktíva­­ü­lések alkalmával felfigyel­tem arra, hogy nagyon so­kan, és sürgető módon hang­súlyozzák az ilyenfajta elő­adások fontosságát — mond­ja Szabolcs András. — Én nem tudom, mi a színház terve, odafigyel-e a középis­kolások gondjára, bajára, de úgy éreztem, hogy mi, ha m­isért nem ön­művelődési célzattal előadhatjuk a Bánk bánt, s ha sikerül, tanulja­nak, művelődjenek és sze­rezzenek általa színházi él­ményt a fiatalok. Somló Fe­renc nyugalmazott színmű­vész nemcsak ötleteivel, s több évtizedes színházi ta­pasztalatainak átadásával se­gít, hanem társadalmi mun­kában vállalta a narrátor szerepét. A hatalmas mű né­mi rövidítéssel kerül színre: ezt a munkát dr. Gyárfás Imre tégezte el. Azt tapasz­talom, hogy a Vasas Műve­lődési Központ Pécsi Sándor Színpadának szereplői, akik­kel közösen készül a produk­ció, éppoly lelkesek, mintha a saját színpadukon próbálná­nak. Ez a kollektíva ember­­formáló, jó kis kohó. Barta Éva, a Gárdonyi Mű­velődési Ház művészeti ve­zetője ott van minden pró­bán és minden előadáson! — Ahhoz, hogy a kollektí­va jó összefogással tudja al­kotó munkáját végezni, nagy­­ban hozzájárult a Vasas Mű­velődési Központ művészeti vezetőjének, Benk­e Ildikó­nak és rendezőjének, Szép Lászlónál; őszinte segítőkész­­sége, szuggesztivitása. Ennek eredménye, hogy a színját­szók egy emberként az­ ügy mellé álltak. Bízom a siker­ben . .. — Naponta négy órát pró­bálunk, s közben beszéd- és mozgásgyakorlatok — veszi át a szót Kalapos László rendező. — Ha a kis társa­sággal szalonnát sütünk, ki­rándulunk, vagy egy kóla mellett összedugjuk a fejün­ket, közénk lopódzik, ott él, szóval jelen van Bánk, Gert­rudis, Melinda, Ottó és Bi­­berach. Érzem, látom, ta­pasztalom, hogy a magyar múlt Katona által megálmo­dott fejezete személyes ügyükké válik. Gyönyörűség­ge­l figyelem, milyen szépen beszélnek, mióta a Bánkot próbálják, hiszen óhatatlan, hogy a szókincsre ne legyen hatással a tanult szöveg. S mit fejlő­dnek mozgásban, ki­fejezésmódban! Itt ez a kar­csú fiú. Borhely András! Mi­kor a Leftyre várva című darabot előadtuk, még a színpadon sem volt... szóval alig lehetett látni. Ma pe­dig ... figyelje ezt a szépen megfogalmazott Ottó-monoló­got. Ez a fajta munka a nép­művelés­­ lényege: önmívelés és tömegekhez szólás. Ez az előadás az első lépés az­ ál­talam nagyon hiányolt, cso­portok közötti közös munka megteremtéséhez. Nem aka­runk rájátszani arra, amire képesek vagyunk, de az ön­tevékenyektől elvárt maxi­mális igényességgel készü­lünk. A jelzésszerű díszletek, az egyszerű, pódiummegoldá­­sú színpad lehetővé teszik, hogy a megye bármely te­lepülésére kivigyük a drá­mát: oda, ahová a nagy színház nem tud eljutni. — Nem érzi erős tetőnél­ a tempót, amelyet Kalapos László diktál rendez és köz­ben? — kérdezem a Bánkot alakító Szegedi Dezsőt. — Tudjuk, hogy igényes­sége a jó előadást célozza. Mi itt mindnyájan, őt is be­leértve, jó barátok vagyunk, önmagunkat és egymást megértve vezet az­ út oda, hogy megértsük Bánk, Gert­­rudis és Tiborc indulatait. Gy. Á. # Kalapos László rendező (középen) instrukciókat ad , tizlelődik Bánk bán és Tiborc nagyjelenete , (Kerényi László felvételei) Információ a társadalomban, irodalomban A már hagyományosnak tekinthető módon koszorú­zással, megemlékezéssel kez­dődik az idei tokaji írótábor is. Vasárnap délután 3 óra­kor Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára mond beszédet a prügyi Mó­­ricz-emlékháznál, majd a ti­­szaladányi Győri Elek Mű­velődési Házba látogatnak a vendégek. Lényegében itt nyitja meg az írótábort Sázát/ László, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese, majd Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a HNF megyei el­nökségének tagja tart elő­adást Móricz Borsod-Abaúj- Zemplén megyében címmel. A háromnapos tanácsko­zás témája: Információ a társadalomban, irodalomban. Idézünk Hankiss Elem­ér kandidátus vitaindító főelő­adásának vázlatából. ..Miről informál az irodalom? Az irodalom sajátos szerepe Ke­let-Európában: tehertétel-e ez, vagy értékek forrása?... Milyen volna a világ, ha nem lettek volna Homéro­szok, Shakespeare-ek, Goe­thék, és József Attilák? Más lenne az ember, ha nem lett volna soha, s nem lenne ma sem: irodalom?” stb. A tanácskozások délután­jain az írótábor tagjai a me­gyével ismerkednek. Hétfőn Tokajba, kedden Sárospatak­ra és Nyíregyházára látogat­nak. Sárospatakon is meg­koszorúzzák a Móricz-házat — itt Bata Imre irodalom­­történész mond beszédet, majd Hegyi József tájékoz­tatja a tábor résztvevőit Mó­ricz Zsigmond és Sárospatak címmel. Este Móricz Virággal találkoznak Nyíregyházán. Igen szoros lesz a csütör­töki program. Koszorúzás lesz Izsófalván (Izsó Miklós), Ru­­­dabányán (Gvadányi József), Aggteleken (Petőfi-emlék­­tábla), megtekintik Szalon­nán a műemlék templomot, ellátogatnak Borsodszirákon a Bartók Béla Termelőszö­vetkezetbe. Pénteken, az utolsó napon Miskolcon a városi tanács vezetői fogadják az írókat, majd a szocialista brigádok­kal találkoznak a Megyei Könyvtárban. Itt dr. Jécsik Lajos tart előadást: Móricz szerkesztő Úr címmel, s ezzel ér véget a 8. tokaji írótábor. sniDA Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer­t ilt? — 12.35: Házunk faja. — 12.50: Operaslágerek. — 13.20: Örök­zöld dzsesszmelódiák. — 14.20: Haydn: Esz-dur (Üstdobpergés) szimfonia No. íos. — 14.52: Káli Sándor kórusműveiből. — 13.00: Hírek. — 13.10: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. Varga László nótákat énekel. — 13.20: MR 10—14 különkiadás. — 16.00: Útközben.­­ 16.00: Kriti­kusok fóruma. — 16.18: Bemu­tatjuk új felvételeinket. —17.00: Hitek, útközben — 17.07: „Fel­vásároljuk Amerikát!” — 17.32: A madarasz. — 11.15: Hol volt, hol nem volt... — 10.30: Esti Magazin. — 19.13: Gondolat. — 20.00: Jasha Helietz lemezfelvé­teleiből. — 20.56: Alfredo Kraus operaariákai énekei. — 21.07: Az uj földesúr, Jókai Mór regénye. — 22.00: Hírek. — 22.13: Sport­hírek. — 22.20: Amerika, 1979. — 22.50: Liszt: Magyar történelmi arcképek. — 23.05: Mire kíván­csi a művel édésszociólógia? — 23.21: Szervánszky Endre: Sötét mennyország. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tardos Feiér táncaslaiból. Petőfi rádió: 12.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik, Járóka Sándor és Kozák Gá­bor József vezetésével. Gaal Gabriella népdalokat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.38: Táncze­nei koktél. — 13.20: Kaptátok. — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 16.04: Romas regék. — 10.30: Hírek. — 18.33: Útközben. — 16.85: Egészségünkért! — 16.40: Színes népi muzsika. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.­40: Hí­rek. — 18.33: Szimfonikus kön­­­nyűzette. — 19.12: Három szer­ző, három slágert — 19.25: Priz­ma. — 10.45: A beat kedvelői­nek. — 20.30: Hírek. — 20.38: Cinkanallal koccintunk ... — 22.30: Könnyűzene Gyulai Gaal Ferenc műveiből. — 23.00: Hí­rek. — 28.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Szer­kesztő: Tolnai Attila. Beruházás anyagi befektetés nélkül. Szelle­mi munkával, józan ésszel, “szer­ műsor­ vezessel, hatalmas tartalékok mozgathatók meg a termelés ja­vára, jóformán pénz nélkül. — Tíz perc meezőgazdaság. Szer­kesztő-riporter: Borsodi Gyula. Erdőrend­ezőség, erdőfelügyelet. Tapasztalatok a nyári gyakorla­tokról. — Félix Slovacek szak­­szofonozik. — Sport. — ts.uo: Észak-magyar­országi krónika. — Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16.25: Botrány az operá­­b­­n. — 18.00: Dahomey műló Örök Sege. — 18.45: Staféta. — 19.10- Esti mese. — 19.20: Tévé­torna. — 19.10: Tv-hiradó. — 20.00- A bűvész — 20.50: A ten­ger titkai. — 21.40: A Szovjet­unió népeinek VII. nyári spar­­takiádja. — 22.40: Tv-hiradó 3. Televízió. 2. műsor: 18.55: A mi képernyőnk. A pécsi , kör­zeti stúdió műsora. — 19.30: Tv­­Kindo — 20.00: Hófehér kőosz­lop Mistingueltnek. — 20.40: Négyszemközt MichelangeUn­sl. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Alfa holdbázis. szlovák televízió; 15.30: Hírek. — 16.05: Orvosi tanácsok. — 16.15: A tudomány és a technika világa. — 17.05: Rövid történet. — 17.15: Dokumentumműsor. — 11.40: Esti mese — 18.00: Tv­­híradó. — 18.30: Szórakoztató műsor. — 19.15: Szovjet doku­mentumfilm Iránról. — 20.10: Kevés műsor. — 20.25: A rend­őrség naplójából. — 20.30: Tv­­híradó. — 21.00: Koliztv. Tévéso­rozat. — 22.20: A­­ Szovjetunió népeinek VII. nyári spartakiad­­ja. — 23.20: Hírek. Kiállítások; Mini Galéria (to­ll) ; Gyermekrajzok ’79 — Va­sas Művelődési Központ til­os) : Lengyelország gazdasági helyzete a 70-es években. — Va­sas Galéria (14—19): Munkásélet ’79. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — kelták Észak-Magyarorszá­­gon. — Herman Ottó-eml­ékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár törté­nete. — Péntek Diósgyőr életé­ben. — Déryné-ház (0—11) : Dé­ryné Széppataki Róza­ és Lévay József emlékszobák. — Miskollci Képtár (10—18) : 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-em­lékkiállítás. — Molnár Béla If­júsági és Úttörőház (10—1á) : Úttörőházi szakkörök kiállítása. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Félénk vagyok, «e hódnak­ akarok Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Félémért helyár! Kezdés: 14, hn6. 7 órakor KOSSUTH Transzszibériai expressz Mb. szí. szovjet fim Kezdés: ti. tini óra­kor Az ártatlan Mb. szí. francia—olasz film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor TAPOLCA, ADY Fayard bíró, akit ler­éfnek hívtak Mb. szí. francia film 14 -­ en aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: este 8 óra­kor VASAS PARKMOZI Bobby Deerfield szí. amerikai hím 16 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor ART KINO Apám uram Szí. olasz film 16 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI Egy romantikus angol né Mo. angol—francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdd: 4­ « órakor G­ÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Nézd a bohócot Szt. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: este 19 órakor SZIRMA Zelengora csúcsai Mb. jugoszláv film Kezdés: 16 Órakor SAGVARI Egy különleges nap Sri. olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánjuk! Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK : Kossuth rádió; 8.90; Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturell» programjából. — 8.25: Sláger­múzeum — 9.20: Irodalmi év­­fordulónaptár. — 9.44: Zene­kar. — 10.00: Hírek. — 1­1.05: Hobbi-dominó. — io.41; Doni­zetti: Rita. Vígopera. — 11.40: Magányos utazás. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Tánczene Berlinből. — 8.20: Amerika. 1979 — 8.39: Hí­rek. — 8.33: Napközben. —10.3«: Hírek. — 10.33: Német nyelvű hírek. — to.36: Zenedélelőtt. Évforduló Néhány napja vagy hete volt nyolcvan­­három és fél éve, hogy Dürrög Géza, a nagy magyar iroda­lom érettségi tétel megszületett. Az év­forduló lázas ünnep­lésre késztette az egész országot. Kezdetnek Dürrög Géza szülőfaluját — Alsókunfalvát — el­nevezték Dürrögfal­­vának. 4. eseményen ott volt Dürrög Gé­nt mindkét özvegye, egy ral­ás úttörő, a Televízió, a Rádió és néhány író. Az egyik özvegy koszorút he­lyezett el az alá az eperfa alá, ahol meg­ismerkedett Dürrög Gézával. Több megemléke­zés látott lapvilágot az irodalmi lapok­ban, ezek mindegyike hűen feltárta az emlékező óriás és Géza. Gézuc­, Gé. Géza bátyám, Géza öcsém­ bensőséges, baráti, tanár-diáki, példaképi kapcsolatai. Váratlanul eddig még nem közölt Dür­rög-regények, novel­lák, színművek kerül­tek elő irodalmi pad­lásokról, pincékből, ezeket azon nyomban facsimile kiadták, hogy aztán írók, kri­tikusok, iroda­lm­árok méltassák a korai Dür­rögöt. Az utcákat elborí­tottál; Dürrög Géza képmásai, második özvegye festette a poster-portrét, ami óriási sikert aratott az ifjúság körében, m­ert azt hitték, hogy egy új popénekesről van szó. Harmincrészes do­­ku-riport filmet su­gárzott a Televízió Dürrög Géza életéről, munkásságáról, pa­rasztságáról. A Rádió is sugár­zott. Már-már úgy né­zett ki, hogy Dür­rög Géza fénye elho­mályosítja a nemzet­közi gyermekévet, ám kiderítették, hogy a nagy tollforgató is volt gyerek, így több megyében ügyesen összekapcsolták a Dürrög-ünnepség­eket a gyermekünneplé­sekkel. Egy­­ fiatal­ költő — feltűnési vágyból — megtámadta Dürrög Gézát, egyebek mel­lett azt állította róla, hogy pocsék volt a helyesírása, munka közben az orrát pisz­kálta és verte a ku­tyáját. Természetesen óriási vita kerekedett az ügyből, amely vi­tából Dürreg Géza került ki győztesen. A nyolcvanhárom és fél éves tv forduló­ra való tekintettel, nyolcvanhárom és fél író kelt világ körüli útra — állami pén­zen —, hogy felkeres­sé­­ mindazokat a he­lyeket, ahová Dürrög Géza szeretett volna, ám nem tudott eljut­ni. Tizennyolc szoci­alista brigád felvette a Dürrög Géza nevet, egyben vállalták, hogy brigádonként elolvasnak egy Dür­rög-könyvet. A két özvegy közös könyvben publikálta emlékeit azokról az időkről, amikor még nem voltak özvegyek. Újabb özvegy je­lentkezett, aki okmá­nyokkal igazolta, hogy ő is. Sőt, ő volt az, aki apává tette Dürreg Gézát. Bizo­nyítékul csatolta gyermekét, a kis Gé­zát. Mindenki megható­dott, az Asszonyújság külön mellékletben foglalkozott az új öz­veggyel és Gézukával. A fővárosban új közlekedési csomó­pontot adtak át, me­lyet Dürreg-csomó­­pontnak­ neveztek el. A közlekedési lámpát a nagy magyar i­ő lovas szobrába építet­­ték be, ezzel szimbo­lizálva a régi és új találkozását. Senki sem csodál­kozott, amikor az MTI hírül adta, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel Dür­reg Géza feltámadt. SZABADOS GÁBOR apróhirdetés Elvesztettem fekete autóstás­­kám­at július 29-én, vasárnap a lillafüredi falatozóban. Kerest a becsületes megtalálót, hogy ér­tesítsen a címémen: Dobók Já­nos. in.: Lyukóbánya 14-es szálló. Köszönöm.

Next