Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-25 / 174. szám

Népiskolák Miskolcon 2. Kipattant egy botrány Miközben Borsod megyében a 80-as évekre egyre-másra jöttek létre az állami és köz­ségi iskolák (Diósgyőr, Bán­falva, Jákfalva 1873; Ózd, Pereces 1884), addig Miskol­con a foxernes még mindig az egyházi iskolák fejlesztése volt. lövő-ben ugyan megszü­letett a város első állami is­kolája, enhez azonban a vá­rosnak vajmi kevés köze volt. Ballagi tanfelügyelő így jelentette be az eseményt: „ ... A helybeli pályaudvar közelében levő munkástele­pen egy népiskola felállítása engedélyeztetett, melynek költségeit a közoktatásügyi és közlekedési minisztérium közösen fogják fedezni.” Az iskola 50 tanulóval, 1 tanító­val indult, a következő évben felépítették a második tan­termét, majd a századfordu­lón továbbfejlesztették. A MÁV telepén legalább­ meg­oldódott a vasutasok gyer­mekeinek gondja. Ugyancsak 1885-ben jelent meg a város egyházi iskolái­nak részletes kimutatása. A Gordon, Gerő, Kandia, Kis­­é­s Nagyhunyad utcákat ma már hiába keresnénk Mis­kolc térképén, eltűntek kis földszintes, a falusi iskolák­tól jóformán semmiben sem különböző elemi iskoláikkal együtt. De tény maradt, hogy ebben az évben 1 állami, 5 róm. kat., 6 ref., 4 izr., 2 evang. iskola 41 tantermében 44 tanító oktatott. Ekkor 2443 gyermek járt iskolába, 1 tanítóra 55 gyermek jutott. Ez nem nagy szám. A ba­j in­kább ott volt, hogy az 1. és 2. osztályokban sokszor 90—100 gyermek is szorongott, s ahogy nőtt az osztály száma, úgy csökkent a tanulóké. 1891-ben például mintegy 600 gyermeknek kellett volna el­végeznie a 4. osztályt, mégis csak, 205 kapott bizonyít­­ványt. 5., 6. osztály egyetlen iskolában sem működött! Bármily javulás mutatko­zott is. Hídvégi tanfelügyelő 1890-es jelentésében elma­rasztalta a várost, hogy nem akar községi iskolákat állí­tani, 1891-ben aztán a sajtó út­ján kipattant egy botrány. A felső-miskolci katolikus is­kolának egyetlen 42 négyzet­­­méteres tanterme volt, a kör­zetében viszont 571 tanköte­les! Felvettek 92 gyermeket, s a többieket más iskolákba utasították. Végül 185 gyer­mek kirekedt. Az újságok követelték a községi iskolá­kat: „Minek a göncös ragasz­kodás a felekezeti iskolák­hoz — olvashatjuk a Borsod Miskolczi Értesítőben 1891. január 22-én. Legyenek köz­ségi iskolák!” Áprilisban ugyanitt egyszerűen a cím­ben tették fel a kérdést: „Lesz-e Miskolczon községi iskolánk?” Az író szerint a város „... A népnevelés terén egész Borsod megyében leg­hátul áll... ” S volt is ebben némi igazság. 1893- ban a polgármesteri jelentést bírálták a Borsod­­megyei Lapokban: „a jelentés iskola-ügyek dolgában igen szűkszavú. És miért szűk­szavú? Mert szűkmarkú a város minden oly czéllal szemben, mely az iskolákkal, azok emelésével... vannak összeforrva ...” — olvashat­juk. 1894- ben aztán már nem lehetett tovább halogatni a kérdést. Januárban a tanfel­ügyelő kimutatta, hogy 1110 gyermek nem jár iskolába. Az ok: nincs tanterem, nincs ruha, magas a tandíj. Hídvé­gi elkerülhetetlennek tartot­ta, hogy Miskolcon ne állít­sanak községi iskolákat. Miután a minisztériumban engedélyezték az előterjesz­tést, a megyei vezetés felhív­ta a várost: ...„hogy nyolcz községi tanítói állomás szer­­veztessék és nyolcz tanterem rendeztessék be a város azon részében, ahol azt a szükség diktálja”. Évente két iskola megnyitását írták elő. A város kénytelen volt el­fogadni az utasításokat. 1884 novemberében az akkori Nagy-Kishunyad u. sarkán és a Major utcán megnyílt a két első községi iskola. 1895- ben a Nagy-Füzes utcán, majd 1897-ben a Szelesen nyitottak újabb 2—2 tanter­met. 1898-ban már csak egy termet építettek, ezzel le is zárult a sorozat. Miért volt fontos ez az is­kola? A tantermeket ott épí­tették, ahol nem volt közel­ben egyházi elemi, a rosszul öltöztetett tanulók még té­len is eljutottak oda. Az évi 10 Ft tandíjat (másutt 35—25 Ft) szegénység esetén elen­gedték, sőt tankönyv-ruhase­­gélyt is adtak. Megindították az 5. osztályokat. Nyilvánva­ló, hogy a községi iskolák a szegények iskoláivá lettek. Kulcsfontosságú szerepet töl­töttek be a tankötelezettség teljesítésének javításában, mely ekkor már 73—74 szá­zalékos volt. Enyhültek tehát a gondok, s a következő lépés az állami iskola megteremtése volt. (Folytatjuk) A MÁV-telepi állami iskola 1885-ben nyílt meg Két hét a vakációból A pedagógusok nem győzik eleget mondani, hogy a nyári vakáció legy­en a játéké, a pihenésé. Süljön barnára, szedjen magára egy-két kilót, nyúljon, izmosodjon a gyerek, gyújtson erőt a következő tanévre. Azt hiszem, nem mond ennek el­lent, ha a gyönyörű nyárból egy-két hét munkával telik. És most kivételesen nem az építőtáborokra gondolok, hanem azokra, melyek a fiatalok szellemi épülését szolgálják. Van aki nyelvet tanul, van aki a környezetvédelem bonyolult tu­dományából sajátít el valamennyit, más szobrot farag, ismét más muzsikál. Sárospatakon töltöttek két hetet zeneiskolásaink, az ország más tájairól és a határon túlról érkezett társaikkal. Beszámol­tak erről a lapok, köztük a Déli Hírlap is, s ha most mégis visszaidézem a közelmúltban zárult tábor tapasztalatait, azért teszem, hogy bizonyítsam vele: a munka is lehet örömteli ki­­kapcsolódás. Ha ott álltak volna a szülőkkel a Tiszai pályaudvar peron­ján, amikor egyik kezükben a bőrönddel, a másikban a tokba zárt instrumentummal megérkezett a gyermekcsapat, s hallot­ták volna, mennyi, de mennyi mesélni valójuk volt, akkor talán el sem hinnék, hogy ezek a hosszúra nyúlt kamaszok legalább egy műszakra való időt töltöttek mindennap gyakor­lással. Talán többet, mint amenn­yit a tanév egy-egy napján. Pedig itt „csak” az volt a tét, hogy jól szóljon az ilyen ös­­­szetételben még soha nem játszott­ kölyökzenekar, hogy elé­gedett legyen a karnagy úr — és persze Sárospatak zeneked­velő közönsége. Sajnos, nem hallottam a tábort záró kon­certet, de szavahihető emberektől tudom, hogy szép sikert arattak. Olyan zeneműveket tudtak az értő fül számára is él­vezhető módon megszólaltatni, melyek rutinos, felnőtt muzsi­kusoknak is próbatételt jelentenek. Íme a műsor: Weber: Bűvös vadász nyitány: Mozart: G-dúr hegedűverseny (Ruha István hegedűművész közreműködésével); Gerschi^­Egy ame­rikai Párizsban. Ezek a gyerekek választott hivatásukra készülnek öt-hét éves koruk óta. Néha fasli kerül a sokat nyűtt csuklóra, a hegedűsöket pedig senkivel össze nem téveszthető módon megkülönbözteti a nyakukon levő bőrkeményedés. Tehát kijut nekik a munkából, amíg a kisinasból segéddé, majd mesterré válnak. Nem adják ingyen ezt a szép hivatást. De adják-e ol­csón bármelyiket, ha igazán komolyan veszi az ember? A szünidő folytatódik, a zenészpalántáknak is, strandon, he­gyek között, a Balatonon, esetleg külföldön. De le merném fo­gadni, hogy ez a két munkáshét lesz a legfelejthetetlenebb számukra. (békés) Felkelteni az érdeklődést Olvasótáborok Az olvasótáborok továbbra is nélkülözhetetlen szerepet játszanak a hátrányos hely­zetű fiatalok kulturális el­maradottságának felszámolá­sában — mondották el az MTI munkatársának a Ha­zafias Népfront Országos Titkárságán abból az alka­lomból, hogy az idén 150 ol­vasótábor nyitotta meg ka­puit, egyebek közt lehetősé­get teremtve mintegy 9000 általános és középiskolai ta­nulónak, valamint szakmun­kásképző intézeti növendék­nek, esetleges hátrányaik le­küzdésére, a felzárkózás üte­mének meggyorsítására. A táborok számának nö­velése nemigen lehetséges, mert az értelmiségiek sorai­ból viszonylag kevesen vál­lalkoznak e kéthetes közös együttlétek szakmai, pedagó­giai irányítására. Pedig az ő szerepük meghatározó: az olvasás ugyanis csak „ürügy” arra, hogy a fiatalok megis­merkedhessenek a világ dol­gaival, szűkebb pátriájuk múltjával, s nem utolsósor­ban önmaguk helyével a társadalomban, a mindenna­pokban. Akik készek az irá­nyító feladatok ellátására, szívvel-lélekkel vállalják ezt. A két hét természetesen arra­­ korántsem elegendő, hogy­­ számottevően csökken­jenek a művelődésbeli kü­lönbségek, de arra feltétle­nül alkalmas, hogy felkeltse a fiatalokban az érdeklődést a tőlük addig esetleg távol­álló kérdések iránt. A Ha­zafias Népfront Olvasó Nép­ért mozgalmi munkabizott­ságának szakemberei azon­ban tudják, hogy az élmé­nyek hamar megfakulnak, ha elmarad a folytatás. Ezért például beszámolók írására ösztökélik a tábor­lakókat. A tábor­vezetőket pedig — az elképzelések sze­rint — novemberben össze­hívják, hogy levonják az idei táborozások tapaszt­­a­­tait Rendhagyó kiállítás látha­tó holnaptól a József Attila Könyvtárban; a tárlat címe: Tandori-típiák. Az alkotó nem képzőművész, hanem költő­­műfordító: Tandori Dezső. A másik szokatlan mozzanat: elmarad a megszokott meg­nyitó. A kállításon a költő tussal, indigóval készített munkái — „nyomatai” — láthatók, melyek zöme az írás közti szünetekben ké­szült, számos irodalmi vo­natkozással. A tárlat holnap délután 5 órától szeptember 15-ig tekinthető meg, napon­ta 11-től 7, szombaton 12-től 5 óráig. Még mindig sztárok A kaliforniai Beverly­­ és Elizabeth Taylort, a­kik a Hills-ben rendezett film- Ké­rem és öröm című fesztiválon a fotósok pergő­tüze fogadta Joan Collinst ! film premierjére érkeztek. Kétéves szünet után, a restaurálási munkák befejez­tével ismét megnyitották a havannai Hemingway-múze­­umot. A nagy amerikai író 85. születésnapjára felújított emlékházban Hemingway életét és munkásságát mu­tatják be. Az író a Havan­na közelében álló villában alkotta „Az öreg halász és a tenger” című művét, amely­ért 1954-ben irodalmi Nobel­­dí­jat kapott. Félidő a táborokban Négy turnusban fogadják az idén a fiatalokat az ön­kéntes nyári építőtáborok. E hét elején a harmadik tur­nus kezdte meg a két hétig tartó munkát. Borsodból ez­úttal több, mint hétszáz fia­tal kelt útra, zömük az or­szág különböző tájaira. A megyében két építőtábor mű­ködik, az egyik Göncön, ahol a barack leszedése a fiatalok feladata, a __ másik tábor pedig Cserépváralján található, itt a szőlő ad el­foglaltságot. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Ope­­raslágerek. — 13.30: Dzsesszme­­lódiák. — 14.30: Mozart: A-dúr klarinétötös. — 15.00: Hírek. — 15.05: Toldi. — 16.05: A Szovjet­unió népeinek zenéjéből. — 16.40: Kritikusok fóruma. — 17.00: Hírek. — 17.05: Rajtam nem mú­lik. — 17.30: A Délutáni Rádió­­színház bemutatója. — 17.55: Az MRT szimfonikus zenekara ját­szik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Népi hangszeres muzsika. — 20.25: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. — 21.30: Szintézis. — 22.00: Hírek. — 22.20: A Mon­­caffa örökösei. — 22.30: Három­­ Liszt-kórusmű. — 22.45: Jó ez nekünk? — 23.00: Ruszalka. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: A KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.25: Útikalauz üdülőknek. — 13.30: Nefelejcs. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: A Kings Singers és a könnyű­zene. — 19.18: Operettkettősök. — 19.45: Az Ultravox együttes fel­vételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: Teázás közben. — 21.59: Juliette Grecóval Magyarországon. — 2­2.80:­ Victor Máté szerzemé­nyeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: Könnyűzene csillagfényben. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.00: Kamarazene. — 13.00: Hírek. — 13.07: Napja­ink magyar irodalmából. — 13.37: Elisabeth Schwarzkopf Mozart- és Csajkovszkij-felvéte­­leiből. — 14.00: A háború első napja. — 14.30: Holnap közve­títjük. — 15.00: Fúvószene az NDK-ból. — 15.23: Zenekari muzsika. — 16.45: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 17.50: Magnóról magnóra. — 18.30: V materins­­kom jazyku. — 19.00: Hírek. — 19.05: Smetana-ciklus. — 20.00: Operarészletek. — 21.10: Pilátus lépcsőin. — 21.40: Kórusmuzsika. — 22.00: Három Vivaldi-con­­certo. — 22.30: Kritikus füllel. — 23.20: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. hírek. időjárás. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Energiatakarékosság a Qualitásban — Takarékos kompresszorok a Berva egri gyá­rában — Mit ígérnek a burgo­nyaföldek Sajópüspökiben és Őrhalomban?) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. Szerkesz­tő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (Nemzetiségi tanácskozás Bánkon — A Taurina a húster­melésért.) — 18.25: Lap- és mű­­sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Fanfár. 17.05: A kafferbivaly halála. — 17.30: Per­petuum mobile. — 18.15: 9-es stú­dió. — 18.30: Agrárvilág. — 19.40: Idősebbek is elkezdhetik... — 19.45: Esti mese. — 20.00: Tv­­híradó. — 20.30: Kék fény. — 21.40: A hét műtárgya. —­ 21.50: Kapcsoljuk a siófoki Hotel Eu­rópát. Zenebutik. — 22.50: Tv­­híradó. Televízió, 2. műsor: 19.05: Egy novemberi vasárnap este. — 19.50: Corelli: Conterto grosso. — 20.30: „Boldog, szomorú dal”. — 11.Ső: Tv-híradó. — 21.40: Ön hogyan döntene? — 22.35: Kép­újság. Szlovák televízió: 17.45: Orvosi tanácsok. — 17.55: Autósok-mo­­torosok magazinja. — 18.40: Kék ferry. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vitaműsor. — 20.40: Asparuch kán. — 21.40: Santiago de Cu­ba. — 22.00: Vi­lághiradó. — 22.15: Az NDK-tv zenei szórakoztató műsora. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Japán iparművészeti re­mekek. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — A Herman Ottó Múzeum numizma­tikai gyűjteménye. — A termé­szet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyar­­országról. — Népviseletek Déri György gyűjteményéből. — Mis­kolci Képtár (10—18) : Két évszá­zad magyar festészete. — Bor­sos Miklós érmei. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18): Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Az észak-magyarországi posták tör­ténete. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága — Diósgyőri vár (9—19) : A di­ósgyőri vár története. — Pén­tek Diósgyőr életéből. — Déry­­né-ház (9—19): Déryné-emlék­­szoba. — Üvegművészeti emléke­k a XVI—XIX. századból. — Köz­ponti Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. — Kovácsolás. — Hengerlés, r— Ady Művelődési Ház (10—18) : Fotók a múló dí­szekért. Farkas Ida kiállítása. Filmszínházak: Béke (3): A be­szélő köntös (felújítás, magyar). — (n6): ö. kedves Harry (mb. szí. NSZK. III. helyár!)­­ (18) : A kicsi kocsi újra száguld (mb. szí. amerikai. III. helyár!) — Béke kamaramozi (4) : Délibábok országa (magyar). — (6) : Csilla­gok háborúja 1—n. (amerikai, dupla és III. helyár!) — Kossuth (13, haő és 7) : A Szalamandra (mb. szí. olasz—angol, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Tán­csics (15): Adj király katonát! (magyar, 16 éven felülieknek!) — (ti): Zsaru vagy csirkefogó? (mb. szí. francia, III. helyár!) — Ady Művelődési Ház (5): A pisz­kos tizenkettő I—II. (mb. szí. amerikai, dupla és III. helyár. 14 éven felülieknek!) — Tokaj, diszkómozi (7) : Excalibur I—II. (mb. szí. ír. dupla és II. hely­ér. 16 éven felülieknek!) — Népkerti mozi (9): A gyilkos bolygó (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Krúdy (17): Házasság szabad­nappal (szí. magyar­, 14 éven fe­lülieknek. II. helyár!) — Vasas parkmozi (9) : 101 kiskutya (fel­újítás, mb. szí. amerikai, II. helyár!) — Avas-déli mozi (9) : Talpig olajban (mb. francia, II. helyár! CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió, 8.00: Hírek. — 8.23: Örökzöld dallamok. — 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. — 9.44: Szólj, szólj sípom! — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai. — 10.27: Rahmanyi­­nov: Francesca da Rimini. — 11.34: Ismeretlen szerző: Kurwal­­dl ländler. — 11.43: Vallomások, 1942. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —­ 8.05: Verbunkosok. — 8.20: A Moncada örökösei. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. — 10.00: Ze­nedélelőtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Csak fiataloknak! 3. műsor: 9.00: Mesedélelőtt. — 9.23: A Tavaszi Fesztivál hangversenyeiből. — 10.04: Kó­rusmuzsika. — 10.30: Dzsessz. — 11.00: Hírek.­­ 11.05: Az Álla­mi Népi Együttes műsorából. — 11.40: Szimfonikus zene. Televízió, 1. műsor: 10.05: T^e a cipővel! — 10.55: A kisfiú és a farkaskölyök. — 12.05: Kép­újság. Műsor

Next