Déli Hírlap, 1998. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

1998. január 27., kedd KAZINCBARCIKA ÉS A BÁN-VÖLGYE A központi támogatásból is megélnek Sajólászlófalvi arany ősz A magyar falvak többségéhez hasonló a népesedési statisztiká­ja Sajólászlófalvának is: kevés a fiatal, s egyre nagyobb az idő­sek aránya. Van akit közülük már otthonához köt kora, betegsége, mások azonban még aktívak, s szívesen járnak össze egy kicsit beszélgetni, művelődni. Őket fogja össze a nyugdíjasklub, amely vasárnap kettős ünnepet ült, először is első születésnapját, amelyet összekötöttek a névadó­val is. Természetesen Bencs Simon polgármestert is meghívták az ün­nepségre, akivel a település arcula­tának változásáról beszélgettünk. - Egykoron a bányászatból élt a község 90 százaléka, mára azon­ban megfordult az arány, jó ha a 10 százalék maradt ennél az ő­si szak­mánál. A bányabezárások itt már a hatvanas, hetvenes években elkez­dődtek, igaz akkor még el tudtak helyezkedni az emberek máshol. Volt aki a péteri üveggyárban talált magának munkást, más a BVK-ba ment, esetleg másik bányába, a rendszerváltást követően a gazda­ság leépülésével gyakorlatilag megszűnt ez a lehetőség - magya­rázta a polgármester. A saját bevé­telünk az egy százalékot sem éri el, ennek növelésére bevezetjük az iparűzési adót, de túl sok pénzt nem várhatunk ettől az új forrástól sem. Ennek ellenére a takarékos költségvetésnek köszönhetően még félre is tudtunk tenni egy kis pénzt a szennyvízberuházásra. A polgármester ugyan nem em­lítette, de az idősek klubjának is tudnak adni egy kis pénzt, amit Nagy Jánosné vezető megköszönt az ünnepség keretében. A klub első évét értékelve elmondta, hogy nem csak szórakoztak, hanem tanultak is, például egészségügyi előadáso­kat hallgattak, dr. Fodor János há­ziorvos például Sajólászlófalván ismertette először könyvét. A nyugdíjasok közösen elkirándul­tak Tiszaújvárosba is, ahol a helyi klubbal baráti viszonyt alakítottak ki, s ellátogattak az Országházba is. Az egyik idős hölgy csendesen megemlítette, hogy 62 évesen sé­­tahajókáztam a Dunán először, most már nyugodtan meghalhatok. A gyerekek és idősek közös kultu­rális műsorának keretében felkö­­szöntötték Nagy Jánosné, Olgi nénit 60. születésnapja alkalmá­ból, aki díszoklevelet és aranyér­mét kapott ajándékba. Az ünnepsé­get követően egy jót beszélgettek az asszonyok. Önfeledten énekelték az ünnepségen a nyugdíjasindulót. Azt beszélik, hogy... BERENTEN MÉG NEM ADTÁK FEL Az elmúlt két év legkényesebb várospolitikai kérdése kétségte­lenül a berenteiek önállósodási törekvése volt Kazincbarcika A lakossága ugyan nem csökkent volna számottevően a vegyészváros­nak, viszont az iparűzési adó többsé­gének búcsút inthetett volna, mivel a számottevő ipari üzemek többsége az egykori Berente területére települt. Éppen ezzel összefüggésben, vagyis a válás következtében forráshiányos­sá vált volna a város, nem terjesztette a Belügyminisztérium a köztársasági elnök elé a berenteiek községvissza­­állítási kérelmét. Azóta gyakorlatilag csend van Berentével kapcsolatban. Arról érdeklődtünk dr. Heidrich Gyulánál, a Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megyei Közigazgatási Hivatal szervezési és koordinációs főosz­tályának vezetőjénél, hogy történt­­e valami Berentével kapcsolatban? - Nem tudok változásról beszá­molni Berentével kapcsolatban - közölte dr. Heidrich Gyula, akitől megtudtuk: ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne történne semmi az üggyel kapcsolatban. A napok­ban például a berentei előkészítő bizottság vezetője időpontot egyeztetett a hivatalban, mert szakmai tanácsot szeretnének kérni a közigazgatási szakemberektől. Lehet, hogy csak viszonylagos a csend Berentével kapcsolatban? CIVILEK A PÁLYÁN A lovak szerelmese Tóth Tibor 35 éves, nős, két­gyermekes kazincbarcikai csa­ládapa. Egészen kicsi volt, még beszélni sem tudott, amikor volt egy piros csizmája, amire ra­gasztva egy gumiló volt. Bárki bejött, még beszélni nem tudott, csak rámutatott a lóra és azt mondta: „Ah nyihaha”. A papa beígérte neki a lovat, így még a mamát is otthagyta volna. Általános iskolában jó tanuló volt, a közgazdasági szakközépis­kolát jó eredménnyel végezte el. A BVK-nál a nyomdász és a géplaka­tos szakmát is megtanulta, levizs­gázott belőlük. A BVK-nál spor­tolt, röplabdázott, és ők nyerték meg Borsod megyében az NB I-es minősítést. Egy ideig hivatásos sportoló volt, majd bevonult Mis­kolcra a tüzér laktanyába, leszere­lés után megnősült. Kölcsönt vett fel, amiből 3 lovat vásárolt, istállót épített. Az augusztus 20-ai kazinc­barcikai lovasbemutatókat ő ren­dezi, szervezi. A lovak szeretete mellett elvégezte a 2 éves lovasedző iskolát. Jelenleg a kazincbarcikai ön­­kormányzatnál közterület-felügye­lő, s az Egressy Béni Művelődési Házban karbantartó. Szabadidejé­ben, ha csak teheti, mindig a lovak körül van. Nagyon szereti a lovakat, s nem tud lemondani róluk. DÉLI HÍRLAP 7 IFA HELYETT MERCEDES? Szelektív hulladékgyűjtés Kazincbarcikán Az Észak-magyarországi Hul­ladékgazdálkodási Rt. tavaly nyáron nyitotta m­eg Sajókaza határában a legszigorúbb kör­nyezetvédelmi előírásoknak is megfelelő új, kommunális hulla­déklerakó telepét, amelyet folya­matosan továbbfejlesztenek. Ezzel párhuzamosan készülnek a régi barcikai szeméttelep re­­kultiválására, valamint kísérleti jelleggel a szelektív hulladék­­gyűjtés bevezetésére Kazincbar­cikán. - A szolgáltatásainkat az elmúlt évben is ugyanolyan, sőt kicsit ma­gasabb színvonalon próbáltunk végezni, mint korábban. Továbbra is a kommunális hulladékszállítás volt a fő tevékenységünk, a pia­cunk sem változott lényegesen: Kazincbarcikán kívül 21 település hulladékának gyűjtését, szállítását, elhelyezését biztosítjuk a Múcso­­nyi úti, illetve a nyártól már az új, sajókazai hulladéklerakó telepen. A hulladékdepó a környezetvédel­mi előírásoknak megfelelően el van látva műszaki védelemmel, szivárgó és drénrendszeren keresz­tül megoldott a csurgalékvíz gyűj­tése, elvezetése, elkészült a telep külvízvédelme, a csapadékvíz el­vezetése, a telep körbekerített és rendelkezik megfelelő megfigyelő rendszerrel - fogott az új telep be­mutatásába Boros Béla, az EHG Rt. elnök-igazgatója. - Van híd­mérlegünk, megfelelő iroda- és szociális helyiségünk, kerékmo­só, 4 köbméteres edénymosó. Az átadást követően szemétfogó hálót építettünk, hogy a környe­zetet ne szennyezzék a szálló anyagok. Beszereztünk egy mo­dern szemétkompaktort is, mely egy mai hulladéklerakó üzemel­tetésének nélkülözhetetlen esz­köze.­­ Az említetteken túl is tovább kívánjuk fejleszteni a lerakót. A tervek között szerepel egy kom­posztáló telep kialakítása, ahol a kerti hulladékok (ágak, nyesedé­­kek, füvek, levelek) és szennyvíz­­iszap felhasználásával hasznos anya­gokat állítunk elő, és csökkentjük a lerakott hulladék mennyiségét. A lakosság felesleges holmijainak el­helyezését pedig egy hulladékud­var szolgálná, ahová beszállíthat­ják a családoknál képződő, külön­leges kezelést igénylő hulladéko­kat is. Folyamatosan végezzük a hulladékgyűjtő edények javítását, Kazincbarcika egy részén meg­kezdődö­tt a nagy mennyiségű 240 literes műanyag edények esztétikus, 1100 literes műanyag Otto edényre cserélése.­­ A hulladékgyűjtő edények pótlásában az idén is szeretnénk tovább lépni, egyrészt műanyag, másrészt fém, tűzihorganyzott 1100 literes edényeket helyezünk ki. Az elöregedett, IFA konténer­­szállítók cseréjét is szeretnénk megkezdeni az idén Steyer vagy Mercedes alapgépre. A Múcsonyi úti telep rekultivációjának kere­tében a végleges térforma kiala­kítását és a hulladék takarását is szeretnénk elkezdeni - sorolta a célokat Boros Béla, aki a végére hagyott egy érdekesnek ígérkező kísérletet, a szelektív hulladék­­gyűjtés beindítását. Ennek kere­tében papír- és üveggyűjtő kon­ténereket kívánnak kihelyezni Kazincbarcika öt frekventált he­lyén. Természetesen a cég veze­tése tisztában van vele, hogy az új, környezetbarát szemlélet meghonosítása nem megy majd egyik napról a másikra, de érde­mes megpróbálni. Az új Otto edények nem csak praktikusak, de a funkciójához képest esztétikusak is. Amatőrparadicsom Amint Kazincbarcika felől fel­értünk a Bükk­ gerincére, festői lát­vány tárult elénk: közvetlen előt­tünk a zöldellő völgyben Dédesta­­polcsány házcsoportjai, fölötte pedig a Bükk hótól fehérlő tömbje. A falu szomszédságában lévő szik­lák tövében néhány fiatallal talál­koztunk, amint éppen felvették si­sakjukat, karabinereket akasztot­tak a mellényre, még egyszer át­nézték a köteleiket, majd elkezdtek mászni. A néhány tíz méter magas szikla persze a profiknak még edzésnek is kevés lenne, de az amatőröknek valóságos para­dicsom, s mint Tóth István, az ELTE geológia szakos hallgatója bevallotta, Dédestapolcsány kör­nyékén másznak a legszíveseb­ben. A sziklák nehézsége ará­nyos a tudásukkal. Később per­sze jöhet majd Hámor, s a nehe­zebb falak is. Indulásra kész a csapat. HÍRMOZAIK VÉNDIÁKOK AZ ISKOLÁBAN A kazincbarcikai Irinyi János Középiskola diákönkormányzata a diákjogokkal és a házirenddel kap­csolatban közös megbeszélésre hívta szerdára az egykori irinyis tanárok és öregdiákok egy részét. A régiek ötleteit és tapasztalatait is szeretnék felhasználni az április eleji diákparlamenten. A szerdai megbeszélésre olyan illusztris vendégeket is várnak, mint Szeke­res Imrét, az MSZP országgyűlési frakciójának vezetőjét, aki egyko­ron ugyancsak Barcikán koptatta az iskolapadot, illetve Király Bá­lint polgármestert, az Irinyi előző igazgatóját és Gyárfás Ildikót, a megyei közgyűlés elnökét, mint egykori tanárt. TOLLAS TIBOR SZAVALÓVERSENY A tavaly elhunyt Kecskési Tol­las Tibor emigráns költő emléke előtti tisztelgésként ,szavalóver­senyt hirdet a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok szá­mára Nagybarca község önkor­mányzata, az Antológia Könyvki­adó és a Lakitelek Népfőiskola. Je­lentkezni, illetve érdeklődni január 31 -éig Agócs Sándornál lehet a 76-449-018-as telefonon. A tervek szerint a területi selejtezőket köve­tően Lakitelken rendezik meg az országos döntőt. REFORMÁTUS TÁRSASKÖR A közelmúltban Kazincbarci­kán megalakult a Sajókazinci Re­formátus Társaskör. Szeretnének összefogni, az együttgondolkodás­ba bevonni az egyházhoz közel álló, a városban élő értelmiségie­ket. Az oldalt írta: Csontos László és dr. Makán Ferencné Fotó: Jánny Loretta, Szabán Gabriella, Fojtán László Holnapi számunkban Edelényről és Hegymegről olvashatnak. Csütörtökön Mezőkö­vesdről, Tardról, Cserép­­váraljáról és Mezőnyárád­­ról írunk. Pénteken pedig Sátoral­jaújhelyről, Ricséről, Pá­cinról és Karcsúról találha­tó összeállítás.

Next