Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-01 / 94. szám

1912 december 1. hogy a német mezőgazdaságot képessé kell arra tenni, hogy maga fedezze a belföldi piac szükségletét Azonban ugyanaz a centrumpárti kép­viselő, aki a kancellár után fölszólalva ezt hangoztatta, nyomban kénytelen volt egy olyan kijelentést tenni, mely azt bizonyítja, hogy a túlhajtott vámpolitikai rendszer a legkevésb­é sem alkalmas arra, hogy ezt a célt elősegítse. Beismerte azt, hogy amióta a magas védővámok Németországban fölcsi­­gázzik a vágómarha árát, nagyon is meg­fogyatkozott a német gazdák marhaállomá­nya. A centrum szónok vigasztalta magát azzal, hogy ez csak átmeneti jelenség, holott éppen ellenkezőleg, ez nem véletlen, hanem szükségszerű következmény, mely nagyon is szoros összefüggésben van az agrárius vám­politikával. Akkor, amikor az önző agrár­ér­dek túlhajtottan magasra csigázza a vám­tételeket, egyszerűen arra csábítja a gazdá­kat, hogy rablópolitikát űzzenek és állatjai­kat a lehető legnagyobb mennyiségben a vá­góhidra küldjék. A magas védővám tehát bár pillanat­nyilag használ a gazdáknak, mert olyan ára­kat éret el velük, amilyeneket rendes körül­mények között nem sikerülne elérniük, ezzel egyidejűleg tönkreteszi a mezőgazdaságot, mert elnépteleníti az istállókat. Ez a gazda­­generáció több pénzt árul, a rákövetkező gaz­dageneráció azonban uzsorás kamattal fizeti meg ezt a nyereséget. Ez a junker agrár­po­litika legszembeötlőbb eredménye. MBBBaBBBBBBBBBaaBBRaBaBBBBBBBaaaBllBaaBBBaBaBBBaBaaBS DfiLMAQYARORSZAÜ 3 Három törvényjavaslat a hadi állapotról. (Saját tudósítónktól.) Ma nyújtotta be a kormány azt a három törvényjavaslatot, amely a véderőtörvény pótlására szolgál és háború esetére való intézkedéseket foglal magában. Lukács László a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket, Hazai Samu báró a hadiszolgáltatásokról, továbbá a lo­vak és járművek szolgáltatásáról szóló ja­vaslatokat terjesztette elő. Legfontosabb az első javaslat, amelynek főbb intézkedései a következők: A háború idején vagy háborús katonai előkészületek esetén a kormány kivételes ha­talmat nyer. A szükséges közigazgatási fel­adatok végrehajtására a minisztérium kor­mánybiztosokat nevezhet ki, akik a minisz­terelnök kezébe esküt tesznek. A­­ kormány­­biztosok hatásköre egy vagy több törvény­­hatóságra terjedhet ki. A belügyminiszter minden olyan községi határozatot, amely a hadviselés érdekére sérelmes, megsemmisít­heti. A kormány korlátozhatja,­sőt eltilthatja oly tárgyak tartását, használatát, amelyek a hadviselés vagy a közbiztonság veszedel­mére használhatók. Ahol az élelmiszerek árának megokolatlan fölemelésétől lehet tar­tani, ott az árakat a hatóság állapítja meg. Aki drágábban árul, két hónapra elzárható. A postát, távírót, távbeszélőt ellenőrzik. Az állam bitonsága szempontjából egyesületek s gyűlések föloszlathatók. Ami a sajtót illeti, az időszaki lapok köteles példányait szétkül­dés előtt kell az ügyészségnek, illetőleg a rendőrhatóságnak kézbesíteni. A szétküldés időszaki lapoknál a bemutatástól számított három óra múlva, más lapoknál egy hét múl­va kezdhető meg. Megtiltható­­ a szétküldés, ha az illető lap a hadviselő érdekeit sértő bűncselekményt követ el. Ha valamely lap a hadviselés érdekeit veszélyezteti, beszüntet­hető. A külföldi lapokat is ellenőrzik és szük­nagló karokkal ráfonódott a gyémántszemü, aranyhaju asszonyra és zokogva, ujjongva imádkozott: — Áldott a te méhednek gyümölcse ... Máriára ráragyogott a május, a virágos, bibliás május. Mária ebben a hónapban töb­bért őgyelgett az utcán, szaporán vitte ma­gához a filléres éjszakai vándorokat, hajnalra elűzte valamennyit és a krajcárok nagyobb részével elindult a vásárcsarnok felé. A kö­tényét telerakta harmatos orgonával, árado­zó gyöngyvirággal és meggyürve, csoszogva bandukolt vissza a hajnali utcákon. Lassú lépegetéssel ment be a kápolnába, fakó ar­cára rászüremlett a tarka ablakokat megtűző világosság és a csúnya leány megszépült, mint a türkiz-rámás Magdolnák. Odaborult Mária szobrához és megcsókolta a lábát, orgonafürtökkel beborította a helyet, ahová az ajka ért, megcsókolta a rubintos köntöst és virágajándékát lepihentette Mária teste köré, ahová könnyei hulltak. Mit tudjátok, hogy egy megalázott, megcsufolt utolsó ut­cai leány sóvárgása, hogy veti magát a cson­ka érzésre, a megvakult gondolatra, ha az egyszer, valaha elring, eszelős délibábjaival, a mindig mozdulatlan, hirtelen megbontott képzelet előtt? Az elsötétült kriptában mint támad a feltámadás orgiája és az agyon­­bunkózott szeretet, a beszennyezett óhaj, az arcul ütött hit, hogy fonódnak rá a fantomra, mely kiválasztott, szenvedésekkel felzakla­tott szerencsétlenek fölött néha mosolyogva és gonoszul meglebeg? Mária istenes volt, mint a szentek, akikről az evangéliumban, legendás könyvekben olvasott és elterebélye­sedett benne a megőrzött, titkos álom, amely telehintette szivét igéző, forró képzelődések­kel. Mária ajkai megnyiltak, leszállt társai közé, csudákkal, rejtelmekkel terhesen, mint a délután, amely napragyogással, villamos­­ elborulással egyszerre ráhajolt, vég esetén kitiltják. A minisztérium a tör­vényszékek hatáskörébe utalhatja a főtár­gyalást olyan bűncselekményeikre, amelyek egyébként az esküdtbíróság hatáskörébe tar­toznak, szükség esetén az esküdtbíróság mű­ködését egészen is felfüggesztheti. Szigorú büntetéssel vannak megállapítva a kémekre, a lázítókra, a sztrájkvezetőkre, stb. A ma­gánjogi követelések érvényesítése dolgában a kormány rendkívüli intézkedéseket tehet. A kormány, felelősség mellett, hadi szükség­letek fedezésére szükséges összegeket előle­gezhet. A második javaslat a hadiszolgáltatás­ról szól és elrendeli, hogy mozgósítás vagy hadkiegészítés esetén ötvenéves korukig sze­mélyes szolgálatuk teljesítésére kötelezhetők a férfiak, ha különben testileg és szellemileg alkalmazhatók, ha nem köztisztviselők, lel­készek, önálló mezei gazdák, gyárosok, ipa­rosok vagy­ családfentartók. Az önkéntes munkások és népfölkelők után vehetők igény­be a férfiak és pedig kor szerint, előbb a fia­talok. A munkáért megfelelő térítés jár, csa­ládjuk kárpótlást kap, ha a családfő kereset­­képtelenné válik vagy a szolgálat következté­ben meghal. Ezekre a munkásokra is a ha­dijog érvényes. Az egész polgárságnak tu­domására kell adni, hogy a katonai fenyítő hatalomnak vannak alárendelve. Minden fo­­gatos jármű birtokosa, kötelezhető, hogy megfelelően fölszerelve, fuvarozásra áten­gedje. Ez vonatkozik az automobilokra, a ví­zi- és légi járművekre is. Az igénybevételért térítés jár. Vasutak és távírók üzemét be le­het szüntetni. Földeket, épületeket katonai célokra tartozik a tulajdonos átengedni kár­térítés fejében. Az élelem mértékét rendelet állapítja meg. A harmadik javaslat a lovak és járművek szolgáltatásáról szól. A képviselőház mind a három javasla­tot a véderőbizottsághoz utasította, amely hétfőn este hét órakor ül össze. Szó volt ar­ról, hogy a javaslatokat a költségvetési vita megszakításával már kedden letárgyalják, de ezt a tervet egyelőre elejtették. A szerb egyház autonómiája. Karlócá­ról jelenti tudósítónk. Az érsekmegyei kon­­zisztórium tegnapi ülésében föloszlatta a kar­lócai és a zimonyi egyházközségeket s más néhány egyházközséget megrendszabályo­­zott, amely községek a szerb egyházi auto­nómiára vonatkozóan kiadott felsőbb kirá­lyi rendelet ellen demonstráltak s az e ren­delettel teremtett uj állapotok ellen állást fog­laltak. A tarthatatlan állapotot csak e felszó­lalással lehetett megszüntetni, kos életének minden fortelme rálesett. A pi­henő, fáradt öntudatlansága sem volt már az övé, titkos kezek belenyúltak koponyájá­ba és tele­tűzdelték sanyargatott agyvelejét korbács-fantomokkal, orvlátomásokkal. Éj­­szakáról-éjszakára megtaposták a szívét, mindenét el akarták venni,­­még azt a félénk, gyászoló, babonásan átfantáziált, kicsikét meleg érzését is, amit a családja iránt érzett. Gyönge kis Mária roskadt az égszakadásra ... amint nyílott a föld és sírjából hozzá­repült az anyja, amint búgott a levegő és az ágya mellé lépett az apja, amint tálalta leg­fájdalmasabb szerelmét, ha melléje feküdt a bátyja. Vitte-vitte a fekete nász Máriát, a rejtelmek felé. ___ A csudákat látó leányt meglátogatta az áhitat-csuda. Meddő szerelmekből, éjszakák örvényeiből, beteg mélységekből egyszer csak felszállt az élet és ráborult Mária cse­­nevész, megkínzott testére. Szenvedő Mária anyaságot érzett. Kegyes ajkak lefújták róla a lidérceket és kedves csókjaikkal megillet­ték Mária beteg képzeletét; felrajzottak kö­­rü­löte a bohókás, rajongó hazugságok. Mária álmélkodott és maga köré kerítette a férfi­­rengeteget, kicsi eszét megnyitotta, gondola­tait a szívébe küldte és kérdezgette-kutat­­gatta, honnan? ... kitől... hogyan? ... Játszadoztak az elbámulások Máriával és nyájasan eldajkálták az érzéseit, gyönyö­rök felé hajtották az izgalmait, boldogságra nevelték a meghatottságát. Mária forró tit­kot őrzött a szivében, szent sejtelmeket sze­gény, megvert eszében ... Sokat-sokat imád­kozott, a munka­ éjszaka után mindig átment a kápolnába. Mária ünnepélyes volt és ami­kor magára maradt, bámész csöndességgel elmélázott. A kicsi kápolnában Mária szobrá­hoz térdelt, fehérfej­ű apácák suhantak el az oltár előtt. Mária megölelte a szobrot, vo­l A leányok bementek Lina néni szobá­jába, lustálkodtak, alvás után frissebben, vi­dáman beszélgettek. Zsigmond az asztal mel­lett ült, megváltozott ábrázattal. A szép, a győzelmes fekete haja mind elhullott, süve­ges koponyáját már csak körbefogták a csim­­bókosan megszégyenült fürtök, a szeme ide­genebb lett, a fülei kibújtak, magas orra ha­ragosan nyergelt és vastag ajkai köré is új jelek rajzolgatták Zsigmond testi metamor­fózisát. Lina néni behozta az uzsonnát. A leányok viháncoltak, lökdösték egymást és marakodtak a csészék körül. Lina néni mo­solygott, nevetgélt: — Na ... ,na ... és nagy köcsög kávét tett Zsigmond elé. A kicsi apró szeme hu­nyorgott, amikor a legény tar fejére nézett. Az ajtó öblösen nyílott, sugáruszály szállt le a szobára, az ablakok pislogtak, arany szivárványok libbentek székről-székre, ragyogott a levegő és Mária ,nehéz léptekkel, örömös ábrázattal bejött a szobába. A kávét eltolta magától. Pihegve, lassan lélekezve ült az asztal mellett, a szive tele volt megindult­­ságokkal, a nehéz, forró feje remegő gondo­latokkal ... hivogatásra megszólal valamen­­­nyi. Társai Mária anyaságáról beszéltek, gú­nyosan, durván, de Mária a káprázatosba bámult, a misztériumokat ölelte és magama­gáról beszélgetett: — Megtekintő isten az ő alázatos szol­gáló leányát... A leányok kacagtak, de hirtelen össze­néztek, nevetésüket elfojtották, izgatott moz­dulattal csöndre intették egymást. Mária ki­pirosodott, vérszegény arcán vérrózsák nyíl­tak, két sárga szeméből a lángok kiragyog­tak és énekes hangon zsolozsmázott: — A hatalmas isten elküldte angyalát hozzám, Gábriel arkanyalt... rám szállt ál­maimban, szárnyait megsuhogtatta fölöttem

Next