Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-01 / 94. szám

4 A gyorsírás szerepe a hadseregben. írta : Muráthy Frigyes nyug. honvéd alezredes. A mai modern korban, a gyorsaság szá­zadában, amikor az emberiség mindent gyor­san, röviden, a lehető legkisebb idő és mun­­kapazarlás nélkül akar végezni, a gyorsirás kiváló előnyeiről és használhatóságáról bő­vebben beszélnem s azokat bizonyítgatnom azt hiszem felesleges. Hogy a gyorsirás min­denkinek csak hasznára lehet, az már majd­nem átment a köztudatba s azt ismételgetni szószaporitás volna. A gyorsirás tudása s an­nak a legnagyobb mérvben való gyakorlati alkalmazása a hadseregben eddig fel nem is­mert előnyöket biztosít a katonaság működé­sében. Legszentebb meggyőződésem, hogy a gyorsírás tudása s annak alkalmazása nagy­ban hozzájárul a hadsereg győzelmeihez, dia­dalaihoz, sikereihez, abban az egy esetben, ha az általános. A gyorsírást tudnia kell te­hát a hadseregben a vezérkarnak, a tisztek­nek, az altiszteknek, sőt még a közkatonának is, amit csak úgy érhetünk el, ha gyorsírás tanítását kötelezővé teszik az összes taninté­zetekben s azt megkezdik már az elemi isko­lákban, úgy, hogy mindenki már gyermek­kora óta foglalkozván a gyorsírással, az mint­egy átmegy a vérébe s igy alaposan is ismeri a gyorsírást s azt alkalmazza is minden írás­beli munkájánál, feljegyzéseinél. Hadműveleteink sikerét biztosítják a fel­derítő csapatoktól, előőrsöktől a kellő időben kapott kimerítő, szabatos és pontos hírek, a kellő időben közölt, célszerű és jól megér­tett intézkedések, a parancsnoknak egy nem­zeti önérzettől lelkesített s a magasabb hiva­tásnak tildától erősített, jól fegyelmezett had­­­­sereg által való erőteljes végrehajtása. Az egyes hadműveleteknél a helyszínen kapott hírek, a üigyelő járőrök és személyek­­ jelentései sokszor használhatatlanok, mert hiányosak vagy olvashatatlanok. Tényleg ne­héz az ellenséget megfigyelni és egyidejűleg lóháton, repülőgépen egy teljes tartalmú, a mostani bürokratizmusnak megfelelő jelen­tést­ irni. Az irás alatt figyelni nem lehet, vi­szont a szemlélődéskor irni lehet, innen az olvashatatlan és hiányos jelentés, minek ter­­­­mészetes következménye a félreértés. A gyorsirás rövidsége, könnyedsége lehe­tővé teszi a jelentés gyors megírását s így több idő jut az ellenség megfigyelésére. Az Írással való bajoskodás kevesebb s igy a je­lentést szabatosabban ,s mindenesetre olvas­hatóbban lehet megírni. A gyorsírással irt je­lentések a­ parancsnoknak tiszta képet mutat­nak s igy az intézkedései a sikernek hasznos és döntő tényezőivé válnak. A parancsnokok intézkedéseinek, rendel­kezéseinek is csak úgy lesz meg a kellő sike­re, ha jól megértik az alparancsnokok, — ha minden alparancsnok tudomást szerez a szom­szédos csapatnak szánt szerepről is, — ha a parancsot kellő időben veszik tudomásul, ha a parancsnok legapróbb részleteit is átér­tik s ha a parancsot az intencióknak megfe­lelően félre nem magyarázhatóan felfogják. Ha ezeket a parancsokat ütközet közben szó­val adják ki a magasabb parancsnokok, ami­kor tábornokok, ezredesek segédtisztek, al­parancsnokok veszik őket körül, sok mellék­­körülmény közre­játszása, csatazaj, rekedtség, stb. folytán félreérthetők lesznek s a legjobb parancsok sem lesznek végrehajthatók. Ezek elő nem fordulhatnak, ha a főparancsnok in­tézkedéseit az alparancsnokok a térképen kö­vetik, mialatt a parancsokat a segédtisztek legyorsítják. Másolópapírral a parancsok több példányban is elkészíthetők, az egyik példányt kapja a parancsnok, a másik a se­gédtisztnél marad. Az ilymódon kibocsátott parancs és annak végrehajtása között sokszor ideje van az alparancsnokoknak, hogy" a vett parancsokat áttanulmányozzák, azokat meg­fontolják és alárendeltjeikkel kellően közöl­jék. A szomszédcsapatok szerepével tisztában lesznek s minthogy a helyettesítésre hivatott tisztek kellőleg vannak informálva, az összes előkészületek nem egy hiányos szóbeli paran­cson, hanem egy hitelt érdemlő és szó szerint megfontolható okmányon fognak alapulni. Mivel ezáltal minden félreértés és félrema­gyarázás elkerül­tetett, az alparancsnokok nem szabadulhatnak a felelősség alól s így a parancsokat k­iven és alaposan is végrehajt­ják, aminek eredménye ez intézkedések erő­­teljessége és azok sikere lesz. A szóval adott és különben kellő gonddal stilizált paran­csait Moltkénak, a porosz francia háborúban, a megfelelő haditudással és magas intelligen­ciával rendelkező alparancsnokok a maguk intenciói szerint különféle módon hajtották végre s egyetlen alkalommal sem voltak fe­lelősségre vonhatók, mert a parancsnokot többféleképen lehetett értelmezni. A sikernek pedig egyik fő kelléke, hogy az egyes hadosz­tályok egyöntetűen s a fővezér intenciói sze­rint járjanak el. A gyorsirás azonban nemcsak a hadmű­veleteknél, hanem a hadsereg admin­ist­ráció­jánál is nagy fontosságú előnyöket biztosít­hat. Erről harminchárom évi katonai szolgá­latom alatt szerzett tapasztalataim alapján a véleményem­ a következő: A katonai tényke­dés nem csupán hadgyakorlatokból áll, ha­nem gazdászati és irodai mimikából is, melyek igen nehezek. Vannak bizonyos rendfokoza­tok, mint például a századparancsnoki állás, ahol legalább is annyi időt kell fordítani az irodai ténykedésre, mint a gyakorlatra. A­mi­dőn ezek az irodai munkákra vonatkozó kö­vetelések a túlzásba mennek, eltompítják a friss katonai szellemet, vagy legalább is meg­akadályozzák a­ tiszteket abban, hogy idejük nagyobb részét és erejük teljességét a gya­korlatokkal töltsék el. Az irodai munkák ugyan elkerülhetetlenek, de minthogy a fegy­vergyakorlatok fontossága s a katonai hiva­tás komolysága és méltósága homlokegyenest ellentétben vannak a bürokratizmussal, kell, hogy ezen munkákat a lehető legrövidebb idő alatt végezzék el. Több szolgálati könyv át­tekintése nélküli, ugyannyira, hogy a bennük való eligazodás, egyes paragrafusok keresgé­lése valóságos tudomány. A gyorsírásnak ál­talánosításával a tiszt többé nem lenne bürok­rata. A gyorsírással nyomatott könyvek rö­vidségük folytán könnyen áttekinthetők lesz­nek s a bennük való eligazodás is könnyebb, a tartalmuk is természetszerűleg megrövidül­ne, úgy, hogy ezeket könnyebben át lehet ta­nulmányozni. A könyvek kis terjedelmük folytán a harctéren is könnyen kezelhetők. Ezen előnyöket azonban csak úgy érhet­jük el, ha a gyorsírást az egész vonalon álta­lánossá tesszük s azt mindenki alaposan is tudja. Mert gyakorlatlan szem képtelen vol­na a gyorsírást egy pillantással áttekinteni s megérteni, úgy, mint a közönséges írást. Szükséges volna még az egyes rövidítéseket hivatalosan megállapítani, azokat gyűjte­ménybe összefoglalni s azok használatát kö­telezővé tenni. Véleményem szerint azok az előnyök, me­lyeket a gyorsírás a fentiek értelmében a gyorsírást tudó hadseregnek nyújtanak, olyan nagymérvűek, melyek egyébként egy egyenrangú, de a gyorsíráshoz nem értő had­sereg felett a győzelmet lényegesen megkön­­­nyítik. [Még sokat írhatnék e tárgyról, de azt hiszem a legfontosabbakat elmondottam s ezek mindenesetre megérdemlik, hogy a had­sereg intézői komoly figyelemben részesítsék. Felhívom a gyorsírók figyelmét arra, hogy a gyorsírásnak általánossá tételéről s annak előnyeiről minél gyakrabban írjanak, hogy az érdeklődést a gyorsirás iránt állandóan ébren tartsák s a gyorsírásnak minél több hí­veket szerezzenek. így azután folytonos és lankadatlan munkával a gyorsirás mihama­rabb általánosítható lesz a hadseregben is és pótolni fogja a mostani közönséges írást. és igy szólt hozzám... ne félj, ne félj, Mária, mert istennél kegyelemben vagy és melled­ben fogadsz és szülsz fiat... Maria lehajtotta a fejét, ringatta széles testét és gajdosta, énekelte: — Kékszemű­, aranyhajú fiam lesz ne­kem ... Isten adta nekem ... A gonoszkodó leányok már kacagtak, vad hahotával válaszoltak és az egyik közü­lük odaugrott Máriához, belehajolt az arcá­ba és dühöngve ordította a fülébe: — Te rongyos ... te senki... nem az isten ... a bátyád ... a bátyád ... Máriának felvágódott az arca, két nagy szeme kidülledt és rebbenés nélkül rámeredt a támadó leányra. Az arca megfeszült, sokáig mozdulatlan maradt, aztán megrándultak a szemöldei, megvonaglott a homloka, a szája, vastag fájdalomvölgyek rohantak át ábrá­zatán. Fölemelte tekintetét a magasba, majd lecikázott a földre,­­aztán könnyfelhő borult rája és nem látott már semmit. Lecsuklott a feje, két kezét ráemelte a mellére és sut­togva mondta: — Istenkém ... Esteledett, a leányok lementek az utcá­ra. Lina néni és Zsigmond ültek egymás mel­lett, egymást nézegették. A csöndbe hirtelen beledörömböltek. Mária szobájából hörgés, döngő zaj hallatszott. Lina néni és Zsigmond beszaladtak Máriához. A potrohos leány az ajtón lógott, csúnya teste lapdásan ránga­­tódzott. Lina néni ordított, keringve ugrált a leány körül. A halott Máriát leakasztották a szegről. Lina néni kapkodó kezekkel rán­­­­gatta, igazgatta a kendőjét, csillogó tekinte­­­tét ráemelte Zsigmondra és bomlott hebegés­sel kergette, lökte, a kopasz, boldog embert: Gyula, Gyula ... szaladj a rendőr­ségre ... DÉLMAGYARORSZÁQ 1912. december 1. d d □ □ □ p □ □ □ n­D D D Hz ttj adózásodra! kimerítő felvilágosítást nyújt D Dr. Dános Árpád min. fo­­r­galmazó által irt és Várnay L. kiadásában megjelent követ- D ------ kező művek: == ♦ A házadó.............................Ára 1 kor. 0 A földadó.............................Ára 1 kor. r. Az általános kereseti- és jö­­­­vedelem­adók .... Ára 2 kor. n A nyilvános számadásra kö­­­telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. [] Magyarország adórendszere kötve..................................Ara 6 kor. Q □ C3 C3 C3 m ♦ CU C3 C3 C3 C3 □ □ D ♦ 0 0 D­D □ vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vl lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes lélegzési­s kapható ásványvizkereskedésekben is gyógyszertárakban. ___ kiváló bór- és 7 lithium­os gyógyforrás vörhenynél, emésztési és vasmentes savanyuviz. SCHULTES ÁGOST tltSSÄ

Next