Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-01 / 126. szám

DÉLMAGYARORSZÁG egyéb kvalitásainál fogva belefut a vezér­karba, abban is a legfontosabb pozícióba. Az új pozíció újabb terheket és­­ kötelezett­ségeket ró annak a betöltőjére. A kémosz­tály vezetői állása mindenesetre egyike a legfontosabbaknak. Háborúk és nemzetek sorsát eldöntő szálak futnak össze ennek az osztály vezetőjének a­­ kezében. Az anyagi és erkölcsi alap szilárd­sága — nem mondjuk minden esetben, de bizonyára a legtöbbször — egyenes arány­ban áll egymással. Amiből egyáltalán nem az következik, hogy fontos állásokat, csak anyagilag jól szituált urak tölthessenek be, mert hisz a vagyoni és észbeli megoszlás nagyon sokszor nem áll egymással egye­nes arányban. Következik azonban az előb­bi tételből az, hogy akik észbeli kvalitásaik­nál, tudásuknál fogva főfontosságú vezető állásokba kerülnek, azokat föltétlenül men­tesítsék az anyagi gondoktól. Akitől egy háború és ezzel kapcsolatban egy egész birodalom sorsa függhet, amint a Redl ez­redes esetében függött volna is, azt ne fi­zessék a rang­, hogy ne mondjuk a sza­márlétra sablonja szerint, hanem adjanak neki húsz-, harmincezer korona s ha kell, még ennél is több pótdíjat. Azt tartja a­­ közmondás, hogy ha a szükség bekopog­tat az ajtón, a szerelem kiugrik az abla­kon. Nemcsak a szerelem ilyen ablakon ki­ugró természetű, hanem, miként látjuk, a becsület is. A becsület, amelynek szilárd­ságától, megbízhatóságától népek jóléte és biztonsága, országok fenmaradása függ. Könnyű annak becsületesnek maradni, akit az anyagi gondok kínzó ördögei nem gyö­törnek és nem kísértenek. De koldusdíjból megélni, sőt a legfényesebb parketteken mozogni megcsúszás nélkül, ahhoz ember­­fölötti erények kellenek. Egy patent-gomb föltalálója millio­mossá lehet és senki sem botránkozik m­eg rajta, sőt természetesnek tartja mindenki, csak a kapitális észtől kivonjuk meg, hogy pénzbeli kapitális nélkül éljen, még­pedig becsületben és tisztességben. A kémkedést nem azzal fogják lehe­tetlenné tenni, hogy — úgy írják legalább a lapok — ezentúl éber megfigyelés alatt fogják tartani azokat, akik fontosabb ka­tonai állásokat töltenek be, mert, amint ezt a Redl ezredes esete bizonyítja, a kém­­ellenőrzőkből mily könnyen lehet valaki a kémek cimborája, hanem igenis ne tessék ,a fontos állami érdekek letéteményesei­ és őreivel szemben garasoskodni. Más té­ren úgy is bőven és esztelenül folyik a pa­zarlás, tessék ott takarékoskodni. Nem akarjuk ezzel Redl ezredes áru­lását védeni, de ebből az árulásból a tanul­ságot levonni a kötelességünk. iBmnaiBaaicBXMfiaBaBiiBaaRBttiiasaaaaBiiQsauaiaasiiaiauBSMBHB Hír osztrák kormányválságról, Prágából jelentik. A Prager Tagblatt jelentése sze­rint az osztrák kabinet állása a legutóbbi parlamenti események következtében megin­gott. A kabinet a válságba Stü­rgkh gróf mi­niszterelnök miatt jutott, akinek utódja a legnagyobb valószínüség szerint Husarek közoktatásügyi miniszter lesz.­­ Ez a prá­gai hír feltűnést keltett még Bécsben is, el­lenben a megerősítés minden oldalon késett. Általán az osztrák politikában mostanában semmi vihar nem kínálkozik, kivéve az ilyen hírt . . . 1913. junius 1. Kész a köztisztasági telep végleges költségvetése. — Június végén megkezdik az építkezést.— (Saját tudósítónktól.) A város mérnöki hivatala teljesen elkészült már a köztiszta­sági telep végleges költségvetésével és ezt, valamint az építkezés határidejére vonatkozó javaslatát ma beterjesztette a tanácshoz. Nagy általánosságban mi is jeleztük már azokat a méreteket, amelyek szerint a köz­­tisztasági telep létesül, most azonban a mér­nökség javaslata pontos adatokkal szolgál úgy a telep nagyságára, mint a költségekre, és egyéb körülményekre vonatkozólag. A mér­nökség ma beterjesztett javaslatából kiemel­jük az alábbi adatokat: A köztisztasági telep a rókusi temető mellett, a Vér-tó helyén épül másfél holdnyi területen. A telek legnagyobb része víz alatt állt, a köztisztasági vállalat azonban három­­negyed részben már előre föltöltötte. A köz­­tisztasági telep tulajdonképpen két részből áll: a szorosan vett köztisztasági telepből és az ezzel kapcsolatos munkásházakból. A telep több épületcsoportot foglal magában, így ott nyer elhelyezést az emeletes iroda­épület, magasemeletes irodalakások, három nagy istálló, kocsiszín és az ezekhez szüksé­ges berendezések és kisebb objektumok. Ma­gának a szorosan vett köztisztasági telepnek az építési összköltsége az előirányzat szerint 197,000 korona, ennyiből a mérnökség javas­lata szerint föl is lehet építeni, sőt valószínű­leg kevesebbe kerül. A köztisztasági telephez tartozó s negyven munkáscsalád befogadá­sára szolgáló munkáslakások építési költsége 116,500 koronát tesz ki. Eszerint az egész telep 314,000 koronájába fog kerülni a vá­rosnak. A mérnöki hivatal — amint a javas­lat mondja — iparkodott a külső csin, az esz­tétika, valamint a­­ praktikusság követelmé­nyeinek a rendelkezésre álló összegeken be­lül eleget tenni. Az egész telep fölépítésének időtartama tíz hónap, a jövő tavasszal tehát, hacsak előre nem látható rendkívül akadá- 2. ■a 'Sairgent-arcképien egyebet, mint a sáriga szí­nek egy k­ristályalaku­la­tát, melynek magja 'a l­­i­laszin öv.szalag az ábrázolt lady kerékein. Csakugya­n nem látóik rajta, csakugyan nem olvasok ki belőle egyebet­? S ha künn ültök a Café de la Pa­ix előtt, s iaszt­­ a kedves sporto­tokat űzitek, hogy kitipöliitek minden ar­ra­­menőről, ki fia l­ehet, honnan való s mi a­­ mestersége, mi egyébből szűritek le e követ­keztetéseket, mint színeikből, foltokból, fény­iből, árnyból és vonalakból, mert­­ hisz egyéb adatok nincs is .az ipsékről, mint szén, folt, fény, árnyék meg vonalt? S azt hiszitek, hogy szin, folt, i fény, árnyék meg vonal, mihelyt vászonra vetettétek, menten meg,kukul, csak azért, hogy igaziatok legyem­ a ti Vart pour ÍVoní-ótokkalt? S most rátérhetek Byronra és Hágára. Ugyebár nevetséges, ha én magya­rázom magának,­­mennyire festőien festői, mennyire abszolutan s művészien művészi kép a Rembrandt Saul és Dávid képei? Még a katalógus is belepirul, miikor megemlékezik róla, különösen keletiesem tobzódó színpom­­pájáról, mely e csodálatos mester képei közt páratlanná teszi, moha I fény és árnyék játéka dolgában sem igein hágnak elébe egyéb képet. Ki meri­­ a­zt mondani, hogy ez a kép, ez az abszolút kép, ez a színben, foltban, fényben, árnyékban és vonalban bujásk­odó szivár­vány rendszer nem novella? és­­ krónika és et­nográfiai és pszichológiai tanulmány­? — én legalább sehol a kisirt zsidóságnak, a belső okokból való boldogtalanságnak­, a férfiölő neuraszoléniáinak ilyen csodaképét nem lát­tam, mint ez a gyötrődő zsidóskirály, a­ki a nehéz kárpitba törli és rejti a szeme égését, az orra tekerő nyűailásét, mialatt ,a fiú lágy ujjal hinti feléje i az olvadékony hangokat... Azt mondom, lantos, megrihass, vagy e ne­héz szív megszakad! fuldokolja e kép minden foltja, színe, vonala és árnyéka, — s ezt éne­kelte !Rembrandt után kétszáz évvel George Noel Gordon Byron, a Héber Énekeikben, Saulról és Dávidról: Lelkem sötét — aszd fel megint Hárfád, — úgy elkel az nekem; Mit lágy ujjad fülembe hint: Hadd olvadok az éneken. Ha van remény, nem idegen E szívtől: dagaszszad felé, Ha lappan­gat könyüt e­szem: Váltsd ki, ne égjen el belé. De rázz meg és velembe ihass, •S fojszd el a vidám hangokat: Azt mondom, lantos, megrikass, Vagy e nehéz szív megszakad; Dajkáb­a ezt a gond sokat S fojtsd el a v­idám hangokat: Most vagy egyszerre megszakad, Vagy megenyhül az éneken . . . Ebben a versben nincs szivárványszínű turbán, nincsenek várakozó foltok, árnyék nem játszik benne fén­nyel, fejek és vállak nem futnak össze benne hullámvonalba, s­­ mégis ugyanaz, ugyanaz, ugyanaz, mint a Rembrandt Saul és Dávid képe, s nekem e kép előtt éppúgy könnybe lábadt a szemem s kedvem­ lett volna az orromat valami nehéz bársonykárpitba fújni, mint ,miikor először olvastam s zümmögtem magamban hosszú, álmatlan, hallgatag éjszakáikon. My soul is dark — oh! quickly string The harp I yet can ibrook to hear... I tell thee, minstrel, I must weep, Or else this heavy heart unll burst. A sör felmondlhatt­am jó volt, az­­ olvasztott dió medveczukor lett volna hozzá képest. Egész München s ezenfelül Európa és Ame­rika ott tolongott a Holfbräubeln­ hordók körüli, s elmond­hatatlanul szőke­­ asszonyok, hátul a kalapjuk karimájáról nyakukba folyó csilpfce­­íátyokikkal, öblögették­­ a söröskiamcsóikat, al­kudtak a retkes­­ kofával, s énekelték Tristán és Zseidét. Egy fiatal muzsikussal ültünk egy mocskos padon, s mialatt képzeletem f­ásullttá csókolta magát­­ az orrom előtt egy kéznyuj­­tásnyira elérhetetlenlkedő asszo­nynépen, a muzsikus halkan, finoman, lelkesen beszélt, •közbe egyet-egyet dúdolva magyarázatuk Megszakítottam. — Programmzeme — jó, De engedje meg, a saját érdekeiben, hogy ne vegyem a dolgot szószerint. Mert végre is a mit maguk zené­szeik gondolatnak neveznek, az lehet zenei gondolatt, ide tn rulint­­ bennem­, hajll­gtatúban, idegfo­lyamatul; jelentkezik, nem gondolat, hanem érzés, annyira kipécézhettem­, hogy pusztá­n logikus és szabatos szavakkal nem tudnék hallgatómban ugyanilyen érzést föl­kelteni. Ha százszor azt állítjátok, s bizo­nyára hiszitek is, hogy novellákat és érteke­zéseket hallotok ki ia muzsikából, én száz­­egyetödzer 'tagadóim fett. Termé­sz­eitesen­: bi­zonyos események vagy­­ akár gondolatmene­­tek is kelthetnek föl bizonyos hangulatokat. Hason­lóképpen: a zenei hangok­­ bizonyos rendje s egymásba­­ folyása is fölkelt­het bizo­nyos hangulatokat. "Nagyon lehetséges olyan muzsika, ,a­­mely szakasztott ugyanabba a hangulatba ringat, mint a­­Romeo és Júlia, vagy a Descartes' értekezése­i a módisizerrő’l. De

Next