Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-01 / 126. szám

1913. június 1. lyok közbe nem jönnek, a köztisztasági te­lep megkezdheti működését. Ugyanis a mér­nökség szerint jelenleg semmi akadálya sincs annak,­­hogy­ az építkezés már a jövő hónap második felében megkezdődjék. Pusztán a tanácstól függ, hogy mikorra állapítja meg az árlejtés kiírását. A köztisztasági telep végleges költség­­vetését s ezzel kapcsolatban a mérnökség javaslatát a tanács minden valószínűség sze­rint hétfői ülésén tárgyalja. Ezen az ülésen Tóth Mihály főmérnök a költségvetés bemu­tatásával egyidejűleg arra is javaslatot­­ fog tenni, hogy a tanács az építési költségek fe­dezésére sürgősen szerezzen kölcsönt annál is inkább, mert a munkaviszonyok ma fölötte kedvezőek. Minél előbb kezdik a telep építé­sét, annál olcsóbba fog kerülni a városnak. DÉLMAGYARORSZAG Szmollény Nándor a bíróság előtt. — A Vendéglősbank dolgai. — na igy, akkor a bankot Temesvárról anyagi áldozatok árán át sem hozták volna Sze­gedre. S. * v Szakács József dr. ezért a kijelentésé­ért bűnvádi följelentést tett Szmollén­y Nán­dor ellen. A följelentést annak idején szin­tén ismertettük. A rágalmazási ügy ma ke­rült tárgyalásra a szegedi járásbíróság előtt, több, mint két óráig tartott a tárgyalás, ame­lyen heves jelenetek játszódtak le. Szmol­lény a védelmére előadta a bank egész tör­ténetét és konklúzióul azt állapította meg, hogy Szakács József az oka annak, hogy a bank nem bírt egzisztálni. Erre aztán Sza­kács József válaszolt hosszasan és megcá­folni igyekezett Szmollénynak minden állí­tását, kijelentvén, hogy ha a bank bukásáért valakit okolni lehet, akkor ez a valaki csak Szmollény elnök. Délelőtt fél tizekor nyitotta meg Gömöry Andor járásbiró a tárgyalást. A tárgyaláson megjelent Szakács József dr. ügyvéd, mint sértett, Szmollény Nándor vádlott és Rósa Pál dr., Szmollény védője. Gömöry bíró is­mertette a feljelentést, amely rágalmazással vádolja meg Szmollény Nándort, az Orszá­gos Vendéglős Bank elnökét amiatt, hogy a bank 1913. május 13-án tartott közgyűlésén azt mondotta Szakács doktornak, hogy az 1911-iki mérleget, amely hamis adatokat tar­talmaz, ő készítette. A vád ismertetése után Szmollény Nán­dor előadta védelmét. Védelmére először is azt hozta föl, hogy ő az inkriminált kifeje­zéseket nem is mondta Szakácsnak. Azután kiterjeszkedett részletesen a bank ügyeire. Szerinte annak, hogy a Vendéglős Bank vál­ságba és fölszámolásba jutott, egyedül és ki­zárólag Szakács József dr. ügyvéd az oka. Szakács ugyanis, aki a bank ügyésze volt, megtagadta a bank igazgatóságának a nála lévő peres ügyek tekintetében az adósok bo­rításáról való informálását. felől ti­zmilliárd f életkép 'lehet zenei hang,óikat úgy kombiin­álnom, hogy körülbelül ugyan­olyan érzést keltsenek bennem, mint ,a­­ tavasz, a hajnal s a lyányka, szereli­mének ébredése. A zenészeknek kellenie végre .olyan bátraik­nak isenén­ek, hogy azt mondják: Vart pour Vart. A zenész nem novellista. Nincs köze egyébhez, mint lh­anigoklhoz, és nem is mond egyebeit, mint hangokat; ezeket rakja­­ egy­más imbellilé, viszonyítja egymáshoz, oldja fel egymásba, s ez éppen e­lég egy életre, egy embernek s egy művészi mesterségnek. Novel­lát. Írjanak a novellistáik, s leszmékfceil á­m ve­sződjenek ,a filozófusok. Erre a védekezésre Szakács József ki­jelentette, hogy egyáltalában nem volt köte­lessége és hivatása az adósok bonitását nyil­vántartani, annál kevésbé kellett tehát neki erről jelentést tenni az igazgatóságnak. Az­­ adósok hitelképességének mérlegelése egye­dül az ügyleteket megkötő igazgatóságnak a kötelessége. És amennyiben az igazgatóság hitelképtelen egyéneknek hitelezett és ebből a részvénytársaságra veszteség háramlott, erre vonatkozólag csakis Szmollény, mint vádlott mondhatja, hogy ennek a bank ügyé­sze az oka. Szakács ezután elmondta, hogy ő sze­rinte a bank válságának egyik legfőbb oka az volt, hogy midőn Szmollény Nándort 1912. február 26-án tartott közgyűlésen az igazgatóságba beválasztották, már a legkö­zelebbi igazgatósági ülésen 120 korona havi fizetést szavaztatott meg magának, noha tud­ta, hogy a részvénytársaság veszteséggel dolgozik és ezt az újabb rezsit nem bírja ki. Más részvénytársaságoknál is kap ugyan az elnök tiszteletdíjat, hogy fáradozásait és agi­litását honorálják, de csakis a tiszta jöve­delemből százalékot, nem pedig fix összeget,­­különösen akkor, ha a bank veszteséggel dol­gozik. Ezután a bíró elrendelte a bizonyítási eljárást. Szakács József dr. két tanút hozott magával: Tápai József dr. és Márta Gyula részvényeseket, akik azt vallották, hogy hal­lották, amint a közgyűlésen az elnöklő Szmollény Szakácsnak az inkriminált kife­jezéseket mondotta. Szmollény a tanúkihallgatások után an­nak bizonyítására, hogy a rágalmazó kifeje­zéseket nem mondotta, Dávid Sándor, Lin­denfeld Zsigmond, Priváki Pál, Matejka Jó­zsef, Weisz Fülöp, Wolf Jakab és Rósa Pál dr. tanukénti kihallgatását kérte. A bíróság ennek a kérelemnek helyt adott. Rósa Pál dr. kihallgatását azonban mellőzi, mivel védő. A bizonyítás kiegészítése végett a tárgyalást ezután Gömöry bíró június 30-ára halasz­totta. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annak idején azt a kínos affért, amely az Országos Vendéglős Bank fölszámoló közgyűlésén Szakács József dr., a bank volt ügyésze és Szmollény Nándor, a bank elnöke között le­játszódott. 1913. május 13-án tartotta a Ven­déglős Bank ezt a közgyűlését, amelynek so­rán Szakács József dr. több részvényes meg­bízásából fölszólalt és erősen megtámadta az igazgatóságot azért, mert a mérleg ismerte­tése előtt akarja rábírni a közgyűlést a föl­számolás kimondására. Szakács dr. fölszó­­lalására az elnöklő Szmollény válaszolt. Vá­laszában áttért a személyeskedés terére és azzal vádolta meg Szakácsot, hogy ő az oka a bank bukásának, mert a bank 1911. évi mérlegét, amely hamis adatot tartalmaz, ő készítette s ha ez a mérleg nem készült vol­olyamn nincs, hogy írja ,a muzsikus előre meg nem mondja, hogy ő ezt meg­­ ezt eseményt v­agy igondoljaiimenetet .alkarja muzsikájával ábrázolni: nyolc tökéletes muzsikus, a ki együtt hallgatja, mind­­ a nyolc ugyanazt ért­se bellőle, s ha szavaikkal próbálja megközelí­tően elmondani, ugyanazon szavakkal mondja s általában hogy többet értsem s határozhas­son meg belőle, mint egy pár érzésbeli álta­lánosságot, mint amit nő a vígadig, a­ szomorú­ság, a si­curilu­ssá­g.­­Ha pedig megmondja, s egy­­ darab telenyomtatott papirost nyom a markodba, akkor nem a zene momdja el, a­mit mondani akart, hanem a papiros. Kivéve azt a kedves zenei viccet, m­ikor a kisbőgőn az emésztés­­ körébe vágó haingoikai­ u­tán­oznak, nincs muzsika, a­melyről pontosan meg le­hetne mondani, ha a muzsikust maga meg nem mondta előre, hogy a tavasz ébredését, vagy a­­ hajnal ébredését,, vagy a niyányka szerelmének ébredését akarja-e képezni. S ez trmészetes, mert a zene érzést kelt, az érzé­sek pedig nem ugyanazon mód s ugyanazon kategóriák szerint, s általában nem is any­­nyira differenciálta­k, mint az értelembeli fo­galmaik —, s egyfelől a tavasznak, a hajnal­nak is a lyányka szerelmének ébredése körül­belül ugyanazon érzéseket kelti bennünk, más­ t. 'E­gy fiatal költővel voltam együtt. Meg­vallom, ez a költő magam volltam, m­ikor még fiatal voltam és költő voltam. Pity málle­tt, a teherkocsiik­­ robajával ve­erezgett ágyam, s én úgy szóltam magamhoz: — Érzést és gondolatot egymástól ellkü­­­lönb­öztetni­ nem lehet. lAz értelmi hatás is érzéklet s az érzéklet s értelmi. Nincs szín, nincs hang, nincs érzéki hatás, a mi mellett ne gondolnánk semmit, s nincs gondolat és történet, a mit mellett ne éreznénk. íme az a vers, melly most bánnom forr, sustorog, ska­varos, feszül és ibizornytallanulkodun­k. Egyelőre nem dls tudom, mi lesz belőle, egyelőre csak If ölembe­­ Z ® cinig, lehunyt szemem ellett szivár­ványuk, s hideglelősen vet ide-oda az ágyon. "Egy-egy szó válik iki e gomolygásból, s nem tudom kimérni: csemegéjével­ vagy értelmével shépezi-e .azt a hangulatomat,­­azt­­ az érzése­imet, a­zt ia mondhatmékomat, a mely ki­vál­totta, iH.a. meglesz a vers és jó lesz: 'rímnek, ritmusnak, szavak szinéne­k és rendjének leg­­alláibb is annyi része lesz .hatásában, mint ér­teleimben tartalmának. IS ez nemcsak versnél van igy s­­ nemcsak líráiban, de i­­gy van még olyan tökéletes mathematilkában is, mint a Flaubert regényei. Ö is egy szóval mond­­­hatn­a-e oíly­sóikat, s mondhatná-e pontosan azt a mi­t .akar, ha min­den szó ki­mérhetetlen­ül többet, nem mondana, mint a­­mennyit mond, s ha egyáltalában szónak, hain.gn.alk, színnek vagy imavészi mesterségnek határai volná­nak, s ha egyáltalában volnának ,a világ­­egyetemiben határok, osztályok és i külömbsé­­­gek egyebek, mint ,a­­miket mi ,kívüliről, mes­terségesen viszünk beléje, durva kényelme­­tességből­? Ha alkarom, a kő beszél; ha aka­rom, a szó hallgat. A művészetnek cssak egy törvénye vám: csinálj, a­mit akarsz, ha meg tudod csinálni. VIGSZINPAD KABARÉT "TA'tÄn­, VÄirt48- nagy megnyitó előadás. Fényes attrakciók. Kitűnő szóló- FERENCZI KÁROLY számok, kacagtató bohózatok, az ország legjobb kabaréművésze. Les 3 Armenis mac soverieng francia exentrique. diabeló-művész. Tabarin. SZIKLAI JENŐ művezető-igazgató vezetésével óriási művészgárda: Geiger Irma, Sisters Corelly, Dóri Ella, Rajnai Mici, Rád­ Sándor, Ár­min Rachme, Sziklai Benő, Sárvári Nusi, Tubás A­anka és még számos neves kabarémű­vész, o­o­ciét kacagtató bohózat. Előadás után Tabarin. Elsőrangú Roryda. Étkezni már 8 órakor lehet. Naponta frissen csapolt rész­vény­ sör. — Jegyek válthatók a pénztárnál, valamint a Békei-féle hirlapirodában és a Pető-féle dohánytőzsdében. o-o

Next