Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1913-06-01 / 126. szám
1913. június 1. lyok közbe nem jönnek, a köztisztasági telep megkezdheti működését. Ugyanis a mérnökség szerint jelenleg semmi akadálya sincs annak,hogy az építkezés már a jövő hónap második felében megkezdődjék. Pusztán a tanácstól függ, hogy mikorra állapítja meg az árlejtés kiírását. A köztisztasági telep végleges költségvetését s ezzel kapcsolatban a mérnökség javaslatát a tanács minden valószínűség szerint hétfői ülésén tárgyalja. Ezen az ülésen Tóth Mihály főmérnök a költségvetés bemutatásával egyidejűleg arra is javaslatot fog tenni, hogy a tanács az építési költségek fedezésére sürgősen szerezzen kölcsönt annál is inkább, mert a munkaviszonyok ma fölötte kedvezőek. Minél előbb kezdik a telep építését, annál olcsóbba fog kerülni a városnak. DÉLMAGYARORSZAG Szmollény Nándor a bíróság előtt. — A Vendéglősbank dolgai. — na igy, akkor a bankot Temesvárról anyagi áldozatok árán át sem hozták volna Szegedre. S. * v Szakács József dr. ezért a kijelentéséért bűnvádi följelentést tett Szmollény Nándor ellen. A följelentést annak idején szintén ismertettük. A rágalmazási ügy ma került tárgyalásra a szegedi járásbíróság előtt, több, mint két óráig tartott a tárgyalás, amelyen heves jelenetek játszódtak le. Szmollény a védelmére előadta a bank egész történetét és konklúzióul azt állapította meg, hogy Szakács József az oka annak, hogy a bank nem bírt egzisztálni. Erre aztán Szakács József válaszolt hosszasan és megcáfolni igyekezett Szmollénynak minden állítását, kijelentvén, hogy ha a bank bukásáért valakit okolni lehet, akkor ez a valaki csak Szmollény elnök. Délelőtt fél tizekor nyitotta meg Gömöry Andor járásbiró a tárgyalást. A tárgyaláson megjelent Szakács József dr. ügyvéd, mint sértett, Szmollény Nándor vádlott és Rósa Pál dr., Szmollény védője. Gömöry bíró ismertette a feljelentést, amely rágalmazással vádolja meg Szmollény Nándort, az Országos Vendéglős Bank elnökét amiatt, hogy a bank 1913. május 13-án tartott közgyűlésén azt mondotta Szakács doktornak, hogy az 1911-iki mérleget, amely hamis adatokat tartalmaz, ő készítette. A vád ismertetése után Szmollény Nándor előadta védelmét. Védelmére először is azt hozta föl, hogy ő az inkriminált kifejezéseket nem is mondta Szakácsnak. Azután kiterjeszkedett részletesen a bank ügyeire. Szerinte annak, hogy a Vendéglős Bank válságba és fölszámolásba jutott, egyedül és kizárólag Szakács József dr. ügyvéd az oka. Szakács ugyanis, aki a bank ügyésze volt, megtagadta a bank igazgatóságának a nála lévő peres ügyek tekintetében az adósok borításáról való informálását. felől tizmilliárd f életkép 'lehet zenei hang,óikat úgy kombiinálnom, hogy körülbelül ugyanolyan érzést keltsenek bennem, mint ,a tavasz, a hajnal s a lyányka, szerelimének ébredése. A zenészeknek kellenie végre .olyan bátraiknak isenének, hogy azt mondják: Vart pour Vart. A zenész nem novellista. Nincs köze egyébhez, mint lhanigoklhoz, és nem is mond egyebeit, mint hangokat; ezeket rakja egymás imbellilé, viszonyítja egymáshoz, oldja fel egymásba, s ez éppen elég egy életre, egy embernek s egy művészi mesterségnek. Novellát. Írjanak a novellistáik, s leszmékfceil ám vesződjenek ,a filozófusok. Erre a védekezésre Szakács József kijelentette, hogy egyáltalában nem volt kötelessége és hivatása az adósok bonitását nyilvántartani, annál kevésbé kellett tehát neki erről jelentést tenni az igazgatóságnak. Az adósok hitelképességének mérlegelése egyedül az ügyleteket megkötő igazgatóságnak a kötelessége. És amennyiben az igazgatóság hitelképtelen egyéneknek hitelezett és ebből a részvénytársaságra veszteség háramlott, erre vonatkozólag csakis Szmollény, mint vádlott mondhatja, hogy ennek a bank ügyésze az oka. Szakács ezután elmondta, hogy ő szerinte a bank válságának egyik legfőbb oka az volt, hogy midőn Szmollény Nándort 1912. február 26-án tartott közgyűlésen az igazgatóságba beválasztották, már a legközelebbi igazgatósági ülésen 120 korona havi fizetést szavaztatott meg magának, noha tudta, hogy a részvénytársaság veszteséggel dolgozik és ezt az újabb rezsit nem bírja ki. Más részvénytársaságoknál is kap ugyan az elnök tiszteletdíjat, hogy fáradozásait és agilitását honorálják, de csakis a tiszta jövedelemből százalékot, nem pedig fix összeget,különösen akkor, ha a bank veszteséggel dolgozik. Ezután a bíró elrendelte a bizonyítási eljárást. Szakács József dr. két tanút hozott magával: Tápai József dr. és Márta Gyula részvényeseket, akik azt vallották, hogy hallották, amint a közgyűlésen az elnöklő Szmollény Szakácsnak az inkriminált kifejezéseket mondotta. Szmollény a tanúkihallgatások után annak bizonyítására, hogy a rágalmazó kifejezéseket nem mondotta, Dávid Sándor, Lindenfeld Zsigmond, Priváki Pál, Matejka József, Weisz Fülöp, Wolf Jakab és Rósa Pál dr. tanukénti kihallgatását kérte. A bíróság ennek a kérelemnek helyt adott. Rósa Pál dr. kihallgatását azonban mellőzi, mivel védő. A bizonyítás kiegészítése végett a tárgyalást ezután Gömöry bíró június 30-ára halasztotta. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annak idején azt a kínos affért, amely az Országos Vendéglős Bank fölszámoló közgyűlésén Szakács József dr., a bank volt ügyésze és Szmollény Nándor, a bank elnöke között lejátszódott. 1913. május 13-án tartotta a Vendéglős Bank ezt a közgyűlését, amelynek során Szakács József dr. több részvényes megbízásából fölszólalt és erősen megtámadta az igazgatóságot azért, mert a mérleg ismertetése előtt akarja rábírni a közgyűlést a fölszámolás kimondására. Szakács dr. fölszólalására az elnöklő Szmollény válaszolt. Válaszában áttért a személyeskedés terére és azzal vádolta meg Szakácsot, hogy ő az oka a bank bukásának, mert a bank 1911. évi mérlegét, amely hamis adatot tartalmaz, ő készítette s ha ez a mérleg nem készült vololyamn nincs, hogy írja ,a muzsikus előre meg nem mondja, hogy ő ezt meg ezt eseményt vagy igondoljaiimenetet .alkarja muzsikájával ábrázolni: nyolc tökéletes muzsikus, a ki együtt hallgatja, mind a nyolc ugyanazt értse bellőle, s ha szavaikkal próbálja megközelítően elmondani, ugyanazon szavakkal mondja s általában hogy többet értsem s határozhasson meg belőle, mint egy pár érzésbeli általánosságot, mint amit nő a vígadig, a szomorúság, a sicurilusság.Ha pedig megmondja, s egy darab telenyomtatott papirost nyom a markodba, akkor nem a zene momdja el, amit mondani akart, hanem a papiros. Kivéve azt a kedves zenei viccet, mikor a kisbőgőn az emésztés körébe vágó haingoikai utánoznak, nincs muzsika, amelyről pontosan meg lehetne mondani, ha a muzsikust maga meg nem mondta előre, hogy a tavasz ébredését, vagy a hajnal ébredését,, vagy a niyányka szerelmének ébredését akarja-e képezni. S ez trmészetes, mert a zene érzést kelt, az érzések pedig nem ugyanazon mód s ugyanazon kategóriák szerint, s általában nem is anynyira differenciáltak, mint az értelembeli fogalmaik —, s egyfelől a tavasznak, a hajnalnak is a lyányka szerelmének ébredése körülbelül ugyanazon érzéseket kelti bennünk, más t. 'Egy fiatal költővel voltam együtt. Megvallom, ez a költő magam volltam, mikor még fiatal voltam és költő voltam. Pity mállett, a teherkocsiik robajával veerezgett ágyam, s én úgy szóltam magamhoz: — Érzést és gondolatot egymástól ellkülönböztetni nem lehet. lAz értelmi hatás is érzéklet s az érzéklet s értelmi. Nincs szín, nincs hang, nincs érzéki hatás, a mi mellett ne gondolnánk semmit, s nincs gondolat és történet, a mit mellett ne éreznénk. íme az a vers, melly most bánnom forr, sustorog, skavaros, feszül és ibizornytallanulkodunk. Egyelőre nem dls tudom, mi lesz belőle, egyelőre csak If ölembe Z ® cinig, lehunyt szemem ellett szivárványuk, s hideglelősen vet ide-oda az ágyon. "Egy-egy szó válik iki e gomolygásból, s nem tudom kimérni: csemegéjével vagy értelmével shépezi-e .azt a hangulatomat,azt az érzéseimet, azt ia mondhatmékomat, a mely kiváltotta, iH.a. meglesz a vers és jó lesz: 'rímnek, ritmusnak, szavak szinének és rendjének legalláibb is annyi része lesz .hatásában, mint érteleimben tartalmának. IS ez nemcsak versnél van igy s nemcsak líráiban, de igy van még olyan tökéletes mathematilkában is, mint a Flaubert regényei. Ö is egy szóval mondhatna-e oílysóikat, s mondhatná-e pontosan azt a mit .akar, ha minden szó kimérhetetlenül többet, nem mondana, mint amennyit mond, s ha egyáltalában szónak, hain.gn.alk, színnek vagy imavészi mesterségnek határai volnának, s ha egyáltalában volnának ,a világegyetemiben határok, osztályok és i külömbségek egyebek, mint ,amiket mi ,kívüliről, mesterségesen viszünk beléje, durva kényelmetességből? Ha alkarom, a kő beszél; ha akarom, a szó hallgat. A művészetnek cssak egy törvénye vám: csinálj, amit akarsz, ha meg tudod csinálni. VIGSZINPAD KABARÉT "TA'tÄn, VÄirt48- nagy megnyitó előadás. Fényes attrakciók. Kitűnő szóló- FERENCZI KÁROLY számok, kacagtató bohózatok, az ország legjobb kabaréművésze. Les 3 Armenis mac soverieng francia exentrique. diabeló-művész. Tabarin. SZIKLAI JENŐ művezető-igazgató vezetésével óriási művészgárda: Geiger Irma, Sisters Corelly, Dóri Ella, Rajnai Mici, Rád Sándor, Ármin Rachme, Sziklai Benő, Sárvári Nusi, Tubás Aanka és még számos neves kabaréművész, oociét kacagtató bohózat. Előadás után Tabarin. Elsőrangú Roryda. Étkezni már 8 órakor lehet. Naponta frissen csapolt részvény sör. — Jegyek válthatók a pénztárnál, valamint a Békei-féle hirlapirodában és a Pető-féle dohánytőzsdében. o-o