Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-01 / 248. szám

Szeged, 1914. október 2. DfFILM A­G­Y­ARORSZÁG elismeri, hogy a németek megkezdték a tá­madást a francia hadállások ellen. MECHELN A NÉMETEKÉ, Amszterdam, szeptember 30. A Tele­graph jelenti Antwerpenből tegnapi kelettel. A németek tegnap délután megkezdték Waeelhem, Sanct-Matarina és Waver erő­dök bombázását. Hivatalos belga közlés szerint a németek éjszaka behatoltak Me­­dielnbe. Végleges döntés felé. Berlin, szeptember 30. A Beri. Z­ am Mit­tag katonai munkatársa a következőket írja a franciaországi nagy csatáról: A nagy vezérkar hallgatagsága arra vall, hogy a helyzet megérett a döntésre. A nyu­gati szárnyunkon megállítottuk a franciákat megkerülő útjukban, anélkül, hogy bármi eredményt értek volna el. A középen előre­nyomultunk annyira, hogy a két ellenfél né­hány száz méternyire áll szemben egymás­sal. Keleti szárnyunk áttörte a záróerődvo­nalat. Még csak a nyugati Maas-part ellen­ségtől megszállott magaslatokat kellett meg­hódít­anunk, azután nyitva volt a német csa­patok előtt az út a Marne felé. A francia jobbszárny be volt kerítve. Ezzel az egész francia haderő, a centrum is, veszedelmes helyzetbe jutott. Föl kell tennünk, hogy a né­met csapatok támadása ezen a port­on az utolsó egy-két napon jelentékeny eredménye­ket ért el és ezért e ponton dől el a hetek óta tartó nagy csata. Angol dicséret a n­émetekről. London, szeptember 30. A Manchester Guardian írja: A németek hadállása Aisne mellett olyan erős, hogy az valóban meg­lepetés számba mehet. Minden támadásnak ellentáll és teljességgel bevehetetlen. A né­metek oly fejlettségét mutatták meg a had­állások megerősítésének, amelyet eddig nem ismertünk. Egészen közönséges ,és­­ termé­szeti erőkkel, földhányásokkal oly védővo­nalat létesítettek, amely erősen és ellenál­lásra képesen olyan, mint egy acélból épí­tett fal. Bulgária akcióba lép. — Szerbia katasztrófája — Bukarest, szeptember 30. A lapok ma közlik, hogy Bulgária meg fogja szállni a szerb fenhatóság alá került macedón területeket. Az Adeverul je­lenti, hogy Bulgária ezen elhatározásá­hoz már bírja Törökország és Románia teljes beleegyezését. Bukarest, szeptember 30. A román sajtó a legnagyobb készséggel veszi tu­domásul, hogy a román kormány hoz­zájárult ahhoz, miszerint Bulgária az ő hadseregét esetleg Dél-Szerbiában fog­lalkoztassa. A Karagyopgyevics-dinasztia Szerbia átka, Szófia, szeptember 30. Az Utro egy nyugalmazott szerb államférfi nyilatkozatait közli, amelyeket az illető egy külföldi pub­licista előtt tett. Ezek a nyilatkozatok élén­ken mutatnak rá arra az erkölcsi és anyagi pusztulásra, amely Szerbia sorsa lett. — Péter királynak, családjának és Pa­­sicsnak ki kell takarodnia az országból, ők az okai Szerbia katasztrófájának és meg va­gyok róla győződve, hogy még abban az esetben is, ha Ausztria-Magyarország és Né­metország nem küzdené győzelmesen végig nagy háborúját, — Szerbiának akkor is Ausztria-Magyarországtól függ a jövője, nem pedig Franciaországtól és Oroszország­tól. fia Szerbia követte volna Garasanin Mihálynak, aki többször volt miniszter, aki a nemzeti pártot megalakította, tanácsait és útmutatásait, amelyek mindig abban kulmi­náltak, hogy Szerbia éljen barátságban a monarchiával, — akkor mindaz, ami történt, máskép történt volna. Szerbiának létérdeke az osztrák-magyar monarchiával való ba­rátság. A Karagyorgyievics-dinasztia elhozta a monarchia-ellenes politikát. A Karagyor­­gye­vics-dimasztia Szerbia átka. Szerbiában pusztít a kolera. Szófia, szeptember 30. Nisből érkező megbízható hírek szerint a kolera Szerbiá­ban mind több és több áldozatot követel és Kisbért a halálesetek száma napról-napra nö­vekszik. A borzasztó járvány miatt a diplo­máciai képviselők kénytelenek elutazni. A semleges államok képviselői már el is utaz­tak és az angol és francia követek már be­jelentették elutazásukat. Csak az orosz kö­vet akar ott maradni. ELFOGOTT GÖRÖG BANDA, Bécs, szeptember 30. A Reichspost je­lenti Szófiából: Az itteni lapok jelentik, hogy egy görög bandát Strumicában elfogtak. A görögök a határt Redhnicánál lépték át és­ megkísérelték a görög lakosságot lázadásra bírni. Bulgária megnyilatkozása, Szófia, szeptember 30. „Méltánytalan­ság“ cím alatt a Kambana vezércikket ír és megtámadja a Szlovén Jótékonysági Egylet elnökét, Bobcsevet, aki az orosz fegyverek győzelméért a vidéki városokban istentisz­teletet akart rendezni. A Kambana kijelenti, hogy a kormány álláspontját tolmácsolja, a­midőn azt hangsúlyozza, hogy a népnek fel­hívása idegen állam győzelméért való imá­ra, kivált olyan győzelméért, amely az egész világháborút okozta és amely macedón rablókat és a macedóniai bolgárok ezreinek gyilkosait pártolja, profanizálása annak a legszentebb érzésnek, mely a bolgár népben él az orosz ellen. A Gazetta Commerciale de Bulgarie szerint az orosz állam már el van intézve. A legyőzött oroszok, akik visszatérnek tűz­helyeikhez, megtalálják majd ott a kigyuló forradalom szikráját és el fogják pusztítani a Szibériára alapított hatalmat. ZENDÜLÉS A KAIRÓI HELYŐRSÉGBEN. Rotterdam, szeptember 30. Kairóból je­lentik, hogy az angol helyőrség benszülöt­­tekből álló tisztjei és­­ közlegényei tiltakoztak Szudánba való áthelyezésük ellen. /vL'moaiBMttUie&aiBaaaaeiBiiiausaBDaaBaiuaasBttEiiaaaamfiBDiflasiui* A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81, c»siKXKBBaraaDBBuaBBBaaaBaHBKaaaaBaBaaaaaaaaBaBBBBaBB 3 om napig tartott a szülmi Bails. — A redukált költségvetést elfogadták. — (Saját tudósítónktól.) iA nyári szünet óta ma volt az­­ első közgyűlés. En­ne­k dacára nem na­g­y érdeklődésit tanúsítottak a­ bizottsági ta­gok a város dolgai irán­t, mert a padok nagy­részt üresen­­ maradtak. A karzat ellenben megtelt érdeklődő közönséggel. Részletes tudsitársunk a­ közgyű­­lé­srő­l itt­­ következik: Elnök: Chchtti­fais Lajos dr. főhp­.n. Jegyzők: Taschler Endre dr. főjegyző és Rack Tápot dr. aljegyző. Chvttrhds Lajos dr. főispán megnyitó be­szédében megemlékezik a mai válságos hely­zetről amely — úgymond — átalak­it­otta az országot rövid idő alatt. — A nemzet,­­egy nagy világháborúba sod­ródott uraim,­­­amely népek és nemzetek sorsa fölött lesz hivatva dönteni. A mi vitéz kato­náink félelem és habozás nélkül siettek a harctérre, hogy az ellenséggel felvegyék a küzdelmet. — Agyunknak minden gondolata odaköt a­ mi fiainkhoz. De tisztelt uraim, ez az aggó­dás a nagy nemzeti­­ munka elvégzésére nem­ elegendő. Csak ak­kor arathatunk dicsőséget, ha bennünket is, akiket a Wared dicsőségtől megfosztott­ az isteni gondviselés, átirat a ve­lük való együttérzés, és dolgozunk. — Ebben a nagy nemzeti munkában ed­dig is viselte részét Szeged szabad királyi vá­rosának közönsége. Adja az Isten, hogy vitéz katonáink di­csőséggel térjenek­­ vissza. lA megnyitó beszéd után Rack Lipót dr. .föl­olvasta­ a­ polgármes­ter havi jelentését, amelyet a közgyűlés tudo­másul vett. Balogh Károly tanácsnok a köz­gyűlés elé terjeszti Szmollényj Nándor bizott­sági tag azon indítványát, mely szerint a város foglalja­ le úgy a villamos vasutat, mint­­ a lég­szeszgyárat, mivel ezek velünk ellenséges viszonyba álló államok polgárai­nak tulajdonát képezik. A tanács indítványára elveti a közgyűlés Színes lény javaslatát azzal az indokolással, hogy nőiesen olyan törvényünk, amely föl­hatalmazná arra a várost, hogy ellenséges államok polgárainak vagyonát elkobozhassa. A kormánynak tudomása van az országban levő francia és belga tőkékről,­ melyek m­il­­liárdokra rúgnak , még­sem teszi rá­­ a ke­zét. (Miniszteri leiratok.) Gaá­l Endre dr. föl­olvassa a miniszter­elnök leiratát, amelyben a­ városnak a trón­örököspár elhunyta alkalmával felterjesz­tett részvétny­il­atkozatot köszöni meg. Egy­­­útt­al bejelenti, hogy a­ belügyminiszter L- iratában 64,000 koronában állapította meg a rendőrségi államsegélyt, s kéri, hogy a pá­lyaőrök elnevezést polgári biztosra vál­­t­­tassák át s a rendőrségi lakásokra kiutalt 100 koronást 200-ra emeljék föl. A felsőkereskedelmi iskola szabályrende­letét jóváhagyta a belügyminiszter. Koczor János tanácsos a laka­észadó sza­­bályrendelet m­egh­ossza­bbítá­sár­ól tesz előter­jesztést. A város elkészítet­t egy házbéradó szabályzatot, amely szerint­ a lakók l­akásuk­hoz képest megfelelő adót fizetnek. A minisz­ter leiratában a házigazdát terheli meg vele s egyben a szabályreml­eletet 1915. végéiig ki­terjeszti. A pénz­ügy­miniszter kimondja, hogy­­ az ideiglenes h­ázadómieintesiség 15 évre szól. Szeged városa 14 százalékos­­ házadéval van megterhel­v­e. Gaál Endre­­ dr. a belügyminiszternek azon városi javaslatra való leiratát terjeszti a törvény­hatóság elé, amelyben­­ a miniszter a háborús időre való tekintettel az elhagyott gyermekek segélyezésére kért 11,000 koronát, megtagadja. .A közgyűlés a miniszteri leiratokat tu­domásul veszi. (A belvárosi plébánosi állás betöltése.) A megüresedett belvárosi plébánosi állás­ra ketten­­ pályáztak, kiket Glattfelder Gyula dr. püspök jelölt ki. Várhelyi József cí­mzett.1*

Next