Délmagyarország, 1914. december (3. évfolyam, 309-338. szám)
1914-12-01 / 309. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG A világcsodálatot vívtuk ki a sziszifuszi küzdelemiben. Rövid idővel ezelőtt ,személyesen tapasztaltaim Németország vezető köreiben, hogy a legnagyobb csodálattal rajtnnk eltelve hadseregünk hősiessége iránt. >A miniszterelnök beszéde után Károlyi Mihály gróf szólalt fel. — iA függetlenségi párt nevében óhajtunk felszólalni — mondattal, — annak az álláspontját akaroim lehetőleg röviden formulázni. Mi is csak egyet látunk, mi bennünk is csak egy gondolat él: mindent el fogunk és el akarunk követni, hogy ez a háború sikeresen, győzelemmel érjen véget. (Hosszan tartó zajos tapsi a baloldalon.) Minden erőt, nemcsak anyagi, de erkölcsi erőt is fel akarunk kínálni az országnak, hogy úgy anyagilag, mint erkölcsileg teljesen felvértezve küzdhessen.Abban a hitben, abban a meggyőződésben, hogy úgy a magyar nemzeti állameszme, mint a magyar állam polgárainak jogai ebből a háborúból fokozottan fognak kikerülni, van szerencsém a Ház engedelmével a függetlenségi és 48-as párt deklarációját felolvasni: „A fügetlenségi párt a háború idejére felfüggesztette a belpolitikai küzdelmeket és minden törekvését odairányítja, hogy a nemzet összes erői a győzelem kivívására tömörüljenek. Pártunknak ez a magatartása nem jelenti azt, hogy álláspontja akár elvi tekintetben, akár a legközelebbi tények megítélése tekintetében változott volna, csupán azt, hogy ezekben, a történelmi óráikban kerülni kell mindent, ami a nemzet összeségét elválaszthatná. Ettől a gondolattól vezéreltetve, a párt a politikai bírálat gyakorlását arra az időre halasztja, amikor azt a haza ügyének veszélyeztetése nélkül telheti és kijelenti, hogy a hadviseléssel kapcsolatos javaslatok törvényerőre emelkedése elé akadályokat nem gördít és azokat csupán technikai szempontból veszi bírálat alá. De kijelenti, hogy a honvédségről és népfelkelésről szóló javaslatokhoz azzal a büszke önérzettel járul hozzá, hogy a honvédség és a népfelkelés nemcsak hogy megállja a helyét, hanem, s ha lehet, felül is múlta a hozzája fűzött várakozásokat. Egyáltalában örömét, fejezi ki a párt a nemzet példátlan áldozatkészsége lankadatlan kitartása és önbizalma felett. Bámulatát és szeretetteljes üdvözleteit küldi a hazáért hősiesen küzdő katonáknak. A jövőben pedig a párt őrködni fog a felett, hogy az egységes magyar nemzeti állameszme, a megpróbáltatás e napjaiban kidomborodott katonai és politikai jelentősége a hazának, az egész nép áldozatkészségének megfelelően gyümölcsöztessék, úgy a népjogok kiterjesztése, mint a magyar nemzet, törvényeinek természetes követelései tekintetében. (Hosszantartó zajos taps és éljenzés a balolalon.)Most Andrássy Gyula jelentkezett szólásra, s a következőiket mondta: — Régi meggyőződésem, hogy a délszláv törekvéseket máskép, mint vérrel és vassal megoldani nem lehet. Abban, azt hiszem, nincsen eltérés köztem és a Ház többi tagja közt, hogy mióta Oroszország is világosam magáévá tette a délszláv akaratokat, ez a háború létünket jelentette. Ez a háború annak a nagy ellentétnek a következménye, hogy a Kelet a Nyugaton uralkodni akar. Mi útjában leszünk ennek mindig, mert látjuk a következményeit. Útjukban leszünk, mert olyan irányokkal kiéri küzdeni itt, amelyek a mi vérünkön és a mi húsunkon erősödhetnek meg. És végül ennek a háborúnak szerencsés kimenetelére gondolunk, mert el sem lehet képzelni azokat a következményeket, amelyekkel a vereség járna. Ilyenkor nem lehet másra gondolni, mint a veszélyeztetett hazára. (Általános taps.) Az alkotmánypárt már a háború kezdetétől fogva azon az állásponton volt és azon az állásponton fog maradni, hogy a győzedelmes sikerű háború végéig félretéve minden pártpolitikai dolgot, minden ellenzéki szempontot, teljes erővel fog támogatni minden olyan ténykedést, amely Magyarországot ezen óriási harcában elősegíti. Különösen kötelez minden magyar embert ilyen eljárásra a vitézség, amelyet hadseregünk tanúsít. Azt hiszem, hogy ilyen hadsereg az egész világon nincsen. Lehet ilyen, de ennél jobb nincsen. A hadsereg helyzetének magaslatán áll és bizalommal tekinthetünk a vezetőség felé is, amely sokszor nehéz pillanatokban megtalálta annak a módját, hogy a hadsereget győzelmesen vezesse ki a válságokból. De azt hiszem, nem vagyok igazságtalan más nemzetiségek irányában, ha különösen kiemelem, hogy lelki örömmel szemléltem ezen háború alatt, hogy a magyar faj milyen hősiességet tanúsított. (Lelkes éljenzés és taps.) Példát adott a veszélyben és mondhatom, hogy büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. Egész életemben büszke voltam ugyan erre, de mostan kétszeresen büszkék lehetünk arra, amit a magyar becsület a vérmezőkön napról-napra hősies kitartással igazán emberfeletti szívóssággal művel. (ügy van!) Ezen álláspontomból természetesen — amelyet az alkotmánypárt megbízásából fejtettem ki — nem következik az korántsem, hogy a párt felelősséget vállal azon politikáért, amely ilyel a háborút előkészítették, azon külpolitiákkai, katonai és belpolitikai cselekedetekért, amelyek voltak. Ezekre befolyásunk nem volt. Ezekért felelősek nem vagyunk. Fentartjuk magunknak a jogot, sőt kötelességünknek is merjük a háború után bírálattal élni. Addig azonban számíthatnak hazafias támogatásunkra. (Úgy van! Úgy mi! a baloldalon.) Ezzel végzem szavaimat, amiből nem következik az, hogy ne vegyük szakszerű bírálat alá azokat a javaslatokat, melyek tárgyaltatnak, hogy olyan formában váljanak törvénnyé, mint amilyen formában szükségesek. ■ Simonyi-Semadam Sándor a néppárt nevében csatlakozik a függetlenségi párt deklarációjához abban a hitben, hogy az egységre való törekvés méltánylásra fog találni. A Ház tudomásul veszi a miniszterelnök jelentését a honvédségnek és a népfölkelésnek a határon túl való alkalmazásáról. A kivételes intézkedésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Darvay Fülöp előadó ismertette. Andrássy Gyula és Apponyi Albert az éjjel felkereste a Nemzeti Kaszinóban Tisza Istvánt, hogy tanácskozzék vele a hadiadójavaslatnak a Ház napirendjéről való levétele ügyében. Tisza kijelentette, hogy ehez nem járulhat hozzá. A Ház záróülése a jövő hétfőn, lesz. £$:U»ttßft:R;4XS'8»KSC!ttn»a£S!a0»Xfii!3Cm&SBSaftWei?5l.'Jt*«SKMg<S*K3-{ «J:itB»WBBBBBBfiBBBH5a8B2BBnBBS*flBBBBOBBSB»BHBBl«SaBBa FOGAK szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitünően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve gr Bai*fas Ágostomi fogtechnikus ü SZEGED, KIGYQ UTCA 1. SZ. = I TELEFON 1364. Szeged, 1914. december 1. HÍREK 0000 A negyedik moratórium A hivatalos lap ma rendkívüli kiadásában közli a minisztériumnak negyedik moratóriumos rendeletét. A rendelet mindenekelőtt a halasztás alá eső pénztartozások felől intézkedik és a magánjogi kötelezettségek teljesítésére engedélyezett, A halasztás általában 1915. évi január 31-ig bezárólag meghosszabbítja. A január 31-ig lejáró magánjogi pénztartozások teljesítésére, ha ez évi, augusztus hó 1. előtt keletkeztek, a lejárattól számított két hónapi halaszás engedélyeztetik. Kamat a halasztás idejére is jár, óvás, illetve igazolás hatálytalan, augusztus 1. előtt kiállított váltóra biztosítási visszkeresetnek helye nincs. A halasztás alá nem eső pénztartozásokra vonatkozólag a rendelet nagyrészt fentartja a harmadik moratóriumos rendelet intézkedéseit. Az államilag biztosított adósságok, záloglevelek kamatszelvényei, zálogkölcsök öle kamatjai, tartásdíjak és életjáradékok és biztosítási ügyletből eredő tartozások, bértartozások, haszonbér tartozások, szolgálati viszonyból eredő tartozásokra vonatkozólag. A költség és díjtartozásokra vonatkozólag, s ha a harmadik rendelet értelmében huszonöt százalék volt már fizetendő, az előbbi 25 százalék esedékessége napjától számított két hónap elteltével, további 25 százalék fizetendő. Az ügyvéd pedig a bíróilag megállapított díj- és költségkövetelését a befolyt összeg erejéig teljesen érvényesítheti. Ingó dolgok vételára és ipari teljesítmények ellenértéke címén fennálló tartozások havonként a lejárt tartozás 10 százaléka értejéig törlesztendők. Az október hó 1 - je előtt lejárt váltón, utalványon és közraktári jegyen, illetve augusztus 1. ellőtt kiállított csekken, látra szóló váltón és kereskedelmi utalványon alapuló tartozás 10 százaléka fizetendő. A betéti könyvekről és a folyószámlára elhelyezett betétekről, a betevő továbbra is csak bizonyos korlátok közt rendelkezhetik, amelyek nagyrészt a harmadik moratórium rendelkezésein alapulnak. A kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozólag nagyrészt a régi rendelkezés marad meg. Az állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt elvállalt kötelezettségek teljesítése azonban a moratóriumra való tekintet nélkül fennáll. A bérleti viszonyra vonatkozó rendelkezések szintén javarészt fennállanak, csak egyes gyakorlati módozatok vannak. A negyedik moratóriumos rendeletihez csatlakozik az igazságügy.minisztériumnak a pénzkövetelések kivetés biztosítására szóló rendelete, amely szerint kereset beadása nélkül is lehet kivételes biztosítási végrehajtást kérni, bizonyos feltételek fenforgása esetén. — Kedacsics Károly nyugalomban. A hivatalos lap közli: A király megengedte, hogy Kedacsics Károly királyi tanácsos, szegedi pénzügyigazgatónak, végleges nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi ihü és Vendéglőben Kávéházban Füszerkereskedésber» Mindenütt kérjen határozottan ^ to f « Ulinlijil!!! ÓVAKODJÉK Csemegefizietben dlXX1p 3,3,X3fiL 3,tt 13.30 £ 32 UTÁNZATOKTÓL!!