Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)
1915-11-02 / 264. szám
Szeged, 1915. .november 2. DELMAGYARORBZAO 3 HÍREK ooop Stelczel Frigyes. (Saját tudósítónktól.) Érdemes, nagymunkásságú polgára halt meg Szegednek az éjjeli órákban. Stelczel Frigyes is eltávozott azok után, akik szerették ezt a várost, akik munkálkodni tudtak és akartak az előhaladásán s akik akkor voltak boldogok, ha a város érdekében való munkásságuknak az eredményeit láthatták, élvezhették. Noha régen betegeskedett és nem vehetett már részt a város életének irányításában, mégis állandóan érdeklődött minden dolog iránt, ami a város közigazgatásával volt kapcsolatos. Elsőrendű szakképzettsége, páratlan energiája és alapos tudása minden dologban érvényesült, amihez hozzáfogott. Azték közé tartozott, akik hivatásuk magaslatán állnak, akik a rájuk bízott feladatokat mindeneket kielégítő módon végezték el. Nyájas, lekötelező modora, a humanitás iránt kifejtett érzéke polgártársainak tiszteletét, szeretét szerezte meg számára, munkássága pedig többször részesült királyi kitüntetésben. Jelentős szerep jutott neki társadalmi téren is. Ő volt a megállapítója a szegedi Képzőművészeti Egyesületnek és a tisztviselők „Otthonhának is. Éveken keresztül volt a szegedi üzletvezetőség helyettes főnöke, majd főnöke és az üzletvezetőség tisztviselői kara -nemcsak alhumánus főnököt szerette benne, de atyai jóbarátját is. Halála nagy vesztesége Szeged közéletének, amelynek egyik legértékesebb munkása volt. 1— Életrajzi adatai a következők: Nagykanizsán született 1848-ban. Technikai tanulmányait Grácban, majd Bécsben végezte. A déli vasút építési munkálatainál működött mint mérnök. 1872-ben az alföld-fiumei vasút -szegedi osztályfőnökségéhez nevezték ki. 1876-ban a gombosi komp-mérnökség vezetésével bízták meg. Gomboson ő alapította az első magyar vasutas iskolát. A boszniai hadjárat idején szerzett kiváló »érdemei »jutalmazásául a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a király. 1884-ben az alföld vasút -államosítása után mint főmérnök a Máv. igazgatóságához került. 1885-ben a szabadkai üzletvezetőség pályafientartási osztályának főnökévé, 1888-ban pedig, amikor az üzletvezetőséget Szegedre helyezték, felügyelővé és helyettes üzletvezetővé nevezték ki. Ebben a minőségben a román csillagrend lovagkeresztjével tüntették ki. 1904-ben szegedi vasúti üzletvezetővé nevezték ki. Csak négy évig működött az üzletvezetőség élén, 1908-ban nyugalomba vonult. Nyugalomba vonulása alkalmából udvari tanácsossággal tüntette ki a király. 1910 óta betegeskedett, azóta véglegesen visszavonult a közéleti szerepléstől. Három évvel ezelőtt szélhüdés érte. Agglegény volt, nővérével, özvegy csáfordi Tóth Aladárnéval lakott együtt.Stelczel Frigyest kedden délután 3 órakor temetik a Tisza Lajos-i körút 9. számú gyászházból. A belvárosi temetőben helyezik örök nyugalomra, a város által adományozott díszsírhelyen. — Gyűlések a hadikölcsön érdekében. Vasárnap három gyűlésen is agitáltaik »lelkesen- a hadikölcsön sikeréért. Felső-tanyán dr. Thuróczy Mihály elnöklésével látogatott népgyűlést,délután a Szatymiazo-n- s -a Du-goni-es-utcai- polgári leányiskola tornatermiében hangzottak el beszédek arról,amennyire kötelesség a hadi,kölcsönre valló jegyzés, annyira jó üzlet is. — Gyászünnepély a temetőben. Minden Szentek -napján Szeged közönsége megható, kegyeletes érzéssel zarándokolt el a hősök sírjához.A négyszáz ulkalom fehér krizantémokkal és őszirózsákkal s pompázott s aki arra járt, gyertyát égetett, vagy virágot dobott a hősök örök nyugvóhelyére. Délután 3 órakor gyászünnepség volt a siroknál. Várhelyi József belvárosi apátplébános újra beszentelte a sírokat, a tanítóképző énekkara pedig gyászdalokat énekelt. Az ünnepségnél dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével megjelent a város tanácsa s díszes koszorút helyezett a sírokra. Később az internátusok és iskolák is megkoszorúzták a katona-sirokat. A szegedi szintársulat mint mindig, Mindszentek napján, ma is testületileg felkereste a szegedi temetőkben nyugvó kartársai sírját és koszorúkat helyeztek a suhantokra. Makó Lajos, Békefiné, Kükmezey Vilma, Mezey Péter, Csóka Sándor, Éltető Gyula, Szathmáry Árpád és Csajági sírjára helyezték az emlékezés és a hála koszorúit. A síroknál Almássy Endre, Körmendy Kálmán, Ungvári Mór és Szilágyi Aladár mondottak beszédet. — Tauszk Ferenc halála. Mély gyász érte az orvosi tudományos világot Tauszk Ferenc egyetemi magántanár halálával. A nagytudásu orvos és nemesl ekü -emberbarát 50 éves volt. Temetése kedden délelőtt lesz. — A feministák békeelőadása. A városháza közgyűlési termében vasárnap délután a feministák szegedi egyesülete békeelőadást tartott, nagy közönség jelenlétében. Az egyesület elnöknője, Turcsányi Imre dr.-né tantalmmi beszéddel nyitotta meg az ülést, majd Mellerné, Miskolczy Eugénia, a budapesti feministák politikai bizottságának elnöke tartotta meg érdekkel hallgatott előadását a nemzetközi nőszövetség békemozgalmáról. A feministák nyíregyházai egyesületének elnöke, Groákné, Halasy Piroska a háború »szociális tanulságairól »beszélt vonzóan és érdekesen. Az ülés közreműködőit zajos tapsokkal jutalmazta a hálás hallgatóság. A Szegedi Kereskedők Egyesülete vasárnap délután Steiner Bernát alelnök vezetésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés Valihora Istvánt egyhangúlag elnökké választotta. Az új elnököt küldöttsége hívta meg az egyesület helyiségébe, akkort ünneplő szeretettel fogadták. A közgyűlés megbízásából Stern Ignác üdvözölte Valikovát, aki nagy tetszéssel fogadott, rövid beszédben értékes elnöki programot adott. A szegedi szocialisták a drágaság ellen. A szegedi szociáldemokrata párt vasárnap délután a Munkásotthonban népgyűlésen tette szóvá az élelmiszer drágaságot, de ellene semmi új orvosságot nem tudott ajánlani. Volt egy-két ügyes szónoklat, de amit mondtak, már mind hallottuk a városiháza közgyűlési termében is ami intézkedéseket követel nek, javarészüket rrégen végrehajtotta a h hatóság, vagy most tesz lépéseiket a végrehajtásuk iránt. A népgyűlés első szónoka Ábrahám Mátyás volt, aki a következő határozati javaslatot terjesztette elő: — Az 1915. évi okt. hó 31-én a szegedi Munkásotthonban tartott népgyűlés sajnálattal konstatálja, hogy a város hatósága a népélelmezés tekintetében nem tett eleget, aminek következtében a drágaság elviselhetetlenné vált. Ezért felszólítja a város hatóságát, hogy alakítson egy napélelmezési bizottságot, amelybe a munkásosztályból is vonjon be képviseletet, amely osztály , a drágaságot legjobban érzi. — Gondoskodjék a város hatósága arról, hogy Szeged város lakossága hússal az egész háború tartamára el legyen látva, az árak magasabbra ne mehessenek, állítson fel e célra sertéshizlalókat és a baromfitenyésztést se hanyagolja el. — Lépjen érintkezésbe a tejtermelőkkel és kössön szerződést velük, hogy Szeged város lakosságának a tejszükségletei biztositva legyen. — Követeli a népgyülés továbbá ,hogy a termelő -és fogyasztó közötti közvetítőket, akik a drágaság okozói, kiküszöbölje'. Ezt a határozati javaslatot elfogadták és hétfőn átnyújtották dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek. Varsandán László beszélt még. — A szegedi zsidó hitközség vasárnapi közgyűlésén előterjesztette az elöljáróság az 1916-ik évre szóló költségvetést. A költségvetés a háború jegyében született és megérdemli,hogy mint a nehéz idők egyik jelével foglalkozzunk vele. A hitközség közvetlenül érezte tisztviselői karában a háború hatását, amennyiben helyettes főként,óra, jegyzője, egy előimádkozó s@mii ii«ii Igazijaié: VAS SÁNDOR. Telefon 1785. Kedden és szerdán Bródy Sándor ~ regényes színműve ^ LION LEA Színi: négy felvonásban. Lion csodarabbi . . Lea a leánya . . . Josna, Lea vőlegénye A falu bolondja . . Konstantin nagyherceg Valamint az uj kísérő műsor! Előadások 5, 7 és 9 órakor. Fenyvesi Emiláké Amália Fodor Oszkár Rátkai Cárion Virányi Sándor