Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-01 / 287. szám

4 Lázasan várja mindenki A múmia titka detektívdrámát. Enyhítheti-e Szeged a tejhiányt műtejjel (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési ankéton­ Arad­i helyettes polgármestere emlí­tést tett a dr. Rigler­­ Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár által feltalált műtétről. Tekin­tettel arra, hogy a tejhiány csö­kkentésére minden kínálkozó alkalmat meg­­ kell ragad­ni, dr. Somogyi Szilveszter polgármester dr. Wolf Ferenc városi tiszti főorvost és Csonka Ferenc városi vegyészt delegálni fogja a ko­lozsvári mü­tej telep tanulmányozására. A Délmagyar­ország munkatársának Cson­ka Ferenc városi vegyész a következőikben adta meg a kívánt felvilágosítást J Rigler ta­nár szabadalmáról: — Rigler 1912. október­­ huszonkilence­­dikén­t jelentette be szabadalmaztatás céljából az ál­tala előállított műtetet. Akkoriban nagy port vert fel a találmány­­ híre, állítólag Ame­rika a maga részére a­karta megszerezni. Dr. Rigler tanár eljárása a következő: 150 gram­m nyers síkért (feihérnye tartalmú anyag) ke­verés közben olyan reálilugban old, mely 0-5% alkoholt tartalmaz. Ehhez mészvíz, konyhasó és foszfátkeveréket önt. A cukrot, vagy a használt más édesítő szert — cukor­betegek részére sadharint — szilárd alakban adja hozzá. Azután zsírt, fóként kókuszzsírt tesz bele, még­pedig annyit, hogy mennyisé­ge 3*5% legyen. Ez volna körülbelül a imatej vegyi összetétele. Arra, hogy percentuálisan kifejezve mii iá különbség a műtej és a termé­szetes tej között, szolgaian: a következő táb­lázat. Az első rovat a magyaróvári tejkisér­­leti állomás műtejjel való vegyelmezésének eredményét, a második­­ a természetes tej ve­gyi alkatrészeit tünteti fel. Amint ebből az összehasonlitásból kitű­nik, A Rigler-fféle műtej a hirgitoitt természetes tejnek­­ felel meg. Az íze ellen emeltek különö­sen sok kifogást, de — mondhatom — a mű­tej kávéval keverve, teljesen megfelelő. Csonka Ferenc városi vegyész szíves volt még Jancsó Miklósnak, a kolozsvári belgyógyászati klinika igazgatójának nyilat­kozatát i a műtejről megmutatni. Jancsó kel­lemes ízűnek találta, Genersich Gusztáv ta­nár szerint pedig a Rigler-féle műtejet a gyermekeik legnagyobb rész­e szívesen issza. i Nagy előnye Rigler tanár műtejének, ho­gy vele fertőző anyagok nem vihetők­­ a szerve­zetbe, kevésbé fertőző tehát, mint a tehéntej. Tésztakészítéshez — és ez minden kétségen felül áll — elsőrangú a műtej. Cukrászoknak és pékeknek — tej hiányában — teljesen nél­külözhetetlen. A közönség csak azért idegen­kedik ettől a készítménytől, mert nem szokta meg. Műtej: Tej: Száraz any­a 871% 12 — % Zsír 2­61 „ 3 06 „ Zsírmentes száraz anyag 5 97 „ 8 04 „ Cukor 3 05 „ 4‘­­ „ Hamu 0 28 „ 0 66 „ Protein anyag 2‘25 „ 3*39 „ legolcsóbb beszerzési forrása Wiederker Pál Szeged, Tisza L.­körút 87. T­lefon:13-16. Kovácsszén és faszén napi áron kapható. DÉLMAGY­ARORSZÁG Szeged, 1015. december 1. A szegedi és temesvári kamara az Alduna báziási áthidalásért. — Szegeden haladna keresztül a hamburg­­konstantinápolyi vonat. — A „M­agyar Kereskedők Lapja“ legutóbbi számában Schwarz Fülöp, a temesvári ke­reskedelmi és iparkamara alelnökie az alábbi érdekes cikket írta: A temesvári és szegedi­­ kamarák a Há­ziasnál való áthidalás mellett­­ foglaltak ál­lást, minthogy a báziási vonal már épülése­kor azt a magasabb célt szolgálta, hogy a Balkánra irányuló jogos ekszport-tör­ek­­véseik­et előmozdítsa. De további indokok is szóltak amellett, hogy az áthidalás Báziás­­nál történjék. Így például az, hogy a szeged —temesvár—báziási vasútvonal gyorsvona­tokra is alkalmas elsőrendű alépítménnyel bír, hogy a leggyorsabb és legrövidebb ös­­­szekötő út a Balkánnal, továbbá, hogy Bá­­ziással szemben gazdag szénbányák feküsz­­nek.­­A szénbányák mellett ott találhatjuk még a bori rendkívül gazdag réztelepek­et, a majdanpeki s a Timok-völgy­­ értékes erdő­ségeit, amelyek még mind kihasználásra vár­nak. [Ezzel szembeni Pancsova város, i Keve­­vára község, valamint Temes és­­ Torontál­­vármegyék törvényhatósági bizottsága a kevevárai áthidalás mellett foglaltak állást.­­Ennek az eszmének a harcosai tudatában voltak ugyan annak, hogy a híd építése itt technikai okokból sokkal­­ nehezebb, mivel a Duna Keveváránál jóval szélesebb; minden további nélkül elismerték azt is, hogy ebben az esetben szükséges volna Fehérte­m­p­l­omtó­l Keveváráig egy új összekötő vasúti vonalat teremteni (körülbelül 25 kilométer), ezzel szemben hivatkoztak azonban arra az előny­re, hogy a szerbiai oldalon­­ Szemendriánál kész vasúti vonalakat találnának, amelyek a közgazdasági szempontból fontos és gaz­dag Morava völgybe vezetnek és a­­ Nis—kon­stantinápolyi vonalhoz közvetlen csatlako­zással bírnak. Kifej­tették azt is, hogy a ke­­vesváras áthidalás Torontál megyének­­ Szer­­biával való kereskedelmi forgalmát jelenté­kenyen előmozdítaná, hogy ezen megoldás következtében e megyén gyorsvonatok me­hetnének végig, hogy úgy a magyar, mint a szerbiai végállomások már meglévő kultúr­­­t­erü­leteken feküdnének és rámutattak arra is végül, hogy a Timok-völgy érc-, fa- és más termékei végeredményben vicinális vasuta­kon ,is Szemendriába volnának hozhatók, hogy onnan i Kevevárán kereszt­ül I Magyar­­országba importáltassanak.­­Mielőtt az erre hivatott tényezők a vitás pontban dönthettek volna, kitört a világ­háború. i Ma m­ár a kérdés egészen más vilá­gításban látzik, mert teljeen megváltozott helyzettel állunk szemben. iA mak­acskodó Szerbiát már legyőztük és a bukaresti béké­vel igazságtalan módon megalázott­ IB­ulgá­­ria, valamint az új életre ébredő Törökor­szág szövetségeseinkké váltak. i "Annak ide­jén az volt törekvésünk, hogy szerb szom­szédainkkal szerezzünk gazdasági összeköt­tetéseket; ma már a szövetséges hadseregek győzelme ® előnyomulása minden kétséget kizáró módon arra enged következtetni, hogy­­ a legközelebbi jövőben közvetlen szomszé­dunk Bulgária lesz.­­Seregeink és a bolgár hadsereg csodálatraméltó egyetértéssel ha­ladnak egyre tovább, ,úgy, hogy ma már ternyiként "fogadhatjuk el, ho­gy Bulgária és a­ monarchia között a jövőben ellenséges terület többé nem lesz. Az­­Északi-tengertől a Fekete-tengeriig a szövetséges államok szakadatlan láncolata fog húzódni, oly álla­moké, amelyek ifiúi váll-váll­a mellett Is küzdve, a­ legcsődál atraméltóbb bátorságot tanúsítot­ták, hogy a közös ellenséget legyőzzék és hogy az egyes nemzetek részére a gazdasági fejlődés nyugodt ala­pját évtizedekre bizto­sítsák. (Az áthidalás problémáját tehát most he­lyesebb szempontból lehet és kell megítélni. A jövőben ezen a hídon világforgalom bo­nyolódik le és Délmagyarország iparának, valamint kereskedelmének e világforgalom­ból biztosítania kell az őt jogosan megillető részt. Hamburgtól Konstantinápolyig, sőt talán azon is túl is, egy zavartalan vasúti összeköttetésnek kell ezt a­­ világforgalm­at szolgálnia. A M­orava-völgyön keresztül már jelenleg is vezet egy vasúti vonal. Délma­­gyarország keleti részét főleg Temesvárt, az a veszély fenyegeti tehát, hogy a keletről és keletre irányuló forgalom tőle teljesen elterelődi­e, ha az út Konstantinápolyba Szeged, Nagy­becskerek és Kkeve várán át ve­zetne. Általánosan ismeretes az utazó közön­ségnek az a hajlandósága, hogy közvetlenül az idegen államok fővárosa felé törekszik. Saját hátrányunkra támogatnánk ezt a h­a­landóságot, ha az utóbbi vonalat választa­nánk. Híd és vágány azonban önmagukban nem elegendők a kereskedelmi összekötteté­sek fejlesztésére.­­Szomoru bizonyítéka en­nek a belgrádi hid és a Budapest—­nisi fő­vonal. Csakis helyes és egyes népek élet­­érdekeinek megfelelő kereskedelmi szerződé­sek egyengethetik az utakat és vezethetnek eredményes gazdasági forgalomhoz. Minden kétségen kívül áll, hogy a szövetséges álla­mok a véres világháború győzelmes befeje­zése után gazdasági kapcsolatokat is keres­ni és találni fognak. Ha közös vámterületről nem is lehet beszélni, mégis biztonsággal számíthatunk arra, hogy a gazdasági köte­lékek az eddiginél szorosabbak lesznek. A délm­agyarországi még csírájában levő ipar és a kezdet nehézségeivel küzdő kereskede­­lem nem tudta a hatalmas nyugateurópai államok versenyével szemben az őt megillető helyet a Balkánon biztosítani, dacára an­nak, hogy földrajzi helyzete a Balkánpiacok meghódítására egyenesen predesztinálja. Ez pedig nem az áthidalásra irányuló törekvé­sek meghiúsulásának, hanem csakis az alkal­mas kereskedelmi szerződések teljes hiányá­nak tudható­­ be. Most már azonban nem kételkedhetünk abban, hogy a monarchia és a szövetséges Balkán-államok között a jövőben kötendő kereskedelmi szerződések igyekezni fognak a kereskedelem és ipar magasztos misszió­ját megkönnyíteni. A gyakran óhajtott és most újból sürgetett híd is csak ennek az eszmének segédeszköze lesz. Amit fáradha­tatlan munkánk, szorgalmunk és buzgalmunk a szerencsétlen körülmények folytán nem tudott gazdasági téren a Balkánon elérni, azt hősi harcosaink most véres kardcsapá­­saikkal küzdték ki számunkra. A Balkán­­piac most már nyitva áll számunkra és ne­künk csak egy kötelességünk lehet, hogy a leendő forgalom útját minden szempontból könnyebbé tegyük. Ebből a szempontból te­hát szükség van az új Dunai hídra és a köz­vetlen vasúti vonalakra. ■ Az áthidalás helyére nézvel lehetnek el­térőek a vélemények, ezt a kérdést majd eldöntik az összes körülmények mérlegelése után az erre hivatott tényezők, azonban ma­gának az áthidalásnak feltétlenül szükséges voltát és kiviteli törekvéseink érvényesülé­sére vonatkozó jelentőségét a jelenlegi kö­rülmények között senki sem vonhatja két­ségbe. A múmia titka minden eddigi detektivdrámát felülmúl. (volt Konrad) Róka­utca 6. sz., Szeged­pályaudvarral szemben Gyönyörűen átalakítva tiszta szobák 2 koronától kezdve. — Kávéház egész éjjel nyitva. M­or­i

Next