Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-02 / 102. szám

3 _....... mit katonáink megkívánhatnak, I hogy tisz­tában lehessenek azzal vájjon a kormány csupán a háború kedvéért harcol­ó és ők hiábavaló áldozatai lesznek Asquith rögesz­méinek, avagy tényleg Anglia érdekeiért kell tűzhelyüket elhagyniok. A háború tényleg csak akkor még okolt, ha a békéért folyik. Hetvenötezer tiltakozó távirat a Német­országgal való szakítás ellen. Berlin, májius 1. iNewyorki jelentések szerint Newyor­kban napról-napra növekedik a Németországgal való szakítás iránt az el­­l­ené­zés és a béke megtartása mellett való tüntetés. A Deutsche Tageszeitung erre fo­­rmácozólag azt jelenti, hogy eddig a szená­­>n­hoz kerek szám'­ú hetvenötezer tiltakozó ávirat érkezett. A "béke-párt vezére ebben a pillanatban Mari anátor, aki már­­ hóna­pokkal ezelőtt azt javasolta, hogy Amerika foglaljon le minden hajót, amely muníciót és hadiszert szállít Európába. Berliniben figye­lemreméltónak­­ tartják, hogy ezek a tünteté­sek megtörténtek, még mielőtt a német vá­lasz Washingtonban ismeretessé vált volna. Dernburg volt államtitkár a Kar­liner Tage­bla­ttban azt fej­tet­­i,­­hogy Anglia a német­­amerikai háborútól önkéntes segítőtárs aka­t, miedciós munkásokat és­­ az antant pénzes, z­­rínak megtöltését várja. Amerikai politikusok döntőbiróságot kivonnak. Kopenhága, május 1. Londonból jelenteik: Az Angliáiban tartózkodó amerikai ihirlapiirók, akiknek jó összeköttetésük van a washing­to­ni kormánnyal és­­ a szenátussal, kijelentették, a ho­gy csak nem bizonyosak abban,­­hogy nem kerül háborúra a sor Amerika és Németország közt. A diiplomásen­nci v,­ vitásnak csak az lenne a következménye,­­hogy elkoboznák az amerikai kikötőkben veszteglő német hajókat. Wilson V­ i,i merészkednék további lépésre, mert a kö­zeledő elnök­választásn­­ál nagyon­­ kellemetlen meglep­ léssel szolgálnának neki a ném­et-ame­­rika [UNK] [UNK] .*ik. Az Egyesült­ Államokban nem lehet keresztülvinni i az illetmémy olyan m­eg­vál­toz­­tatását, amely ki­­­­­­ná a német-amerikaiakat a választó­jogból. Lutől eltekintve, Wilson attól is óvakodni fog­, hogy kivételes rendszabályo­kat hozzon a német-amerikaiak ellen. ■Az amerikai poliitikusok arra számítanak, hogy a német-amerikai viszályt döntőbíróság elé fogják terjeszteni, amely semleges államok kiküldötteiből fog alakulni. Wilson ugyan más állásponton volt, mert egy korábbi konfliktus alkalmával a döntőbíróság tervét, amelyet föl­­­­vetettek előtte, vissza­utasította, azzal a meg­okol­ással, hogy az Uniónak saját magának kell sorompóba, lépnie a maga és a többi semleges ország érdekeiért. Az Unió és Németország között a tárgyalásokat még nem fejezték be. Berlin,­május 1. A Lokalanzeiger jelenti: Megbízható forrásból szerzett értesülés sze­rint Németország és Amerika között a tár­gyalásokat még nem fejezték be. Gerard amerikai nagykövet a német főhadiszállásról még nem érkezett vissza, a császár udvari ebédre hívta meg. A nagykövetnek alkalma volt katonai dolgokat is látni. 1 A balkáni és orosz harc­téren nincs jelentős esemény. BUDAPEST, május 1. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Az orosz és délkeleti harctéren nincs újabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, május 1. A nagy főhadiszállás jelenti: A keleti és balkáni harctéren külö­nös jelentőségű esemény nem történt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az írek küzdelme, Berlin, május 1. Semleges államciklból eredő jelentéseik szerint Dublinben még nem változott meg a helyzet Anglia javára. A városban­­ heves utcai harc dúlt.­Valamennyi utca kövezete föl van szakítva és házról­­házra folyik a küzdelem. A kormány csapa­tainak helyzete igen kedvezőtlen, mert na­­gyobbára a házak tetejéről bombázzák őket. Most új kormánycsapatokat várnak. Mint­hogy­­ az írek ereje mintegy tizenkétezer ember, a heves harcok­­ tovább­­ fognak folyni. Az írek vezére Amerikában van. London, május 1. A Central News je­lentése szerint az írországi fel­ke­lők vezére, Connoly Jaimes szindikalista agitátor, Lar­kin munkásvezér egyik legfőbb segítőtársa. Az utóbbi ez idő szerint az Egyesült­ Álla­mokban tartózkodik. (M. T. I.) Írország alkirályát fogva tartják a felkelők. Lugano, i máj­us 1. A milánói lápok, skö­­zöttü­k a Sccalo is, megerősítik azt a hírt, a hogy Wimborne lord Írország alkirálya áp­rilis 24-ike­ óta a felkelők kezei között van. Anglia súlyos politikai válsága. Rotter­diam, május 1. A kormány és az ország a hábom kitörése óta most élik át a legsúlyosabb válságot. A háború e kritikus pontján egész egzisztenciájuk veszedelemben forog. Az í,r forradalom súlya az a csapás, a­melyet a kormány tekintélyére és hatalmára mért. Kopenhága, május 1. A Daily News je­lentése szerint az ujalk­ozásra vonatkozó tör­vényjavaslat visszavonása ártott a kormány presztízsének. A nacionalista párt elhatá­rozta, hogy megvonja a kormánytól az ed­digi támogatást és a jövőre nézve föntartja cselekvő szabadságát és a maga független­ politikáját követi. Az ujoncozás kérdésében tervezett komp­rom­isszum kudarca ezennkívül előreláthatóan fö­létesz, ti a kormány kebelé­ben­ fönnájított nézeteltéréseket, ami lemon­dásokra és a­­ kormányválság kinjitására fog vezetni. ^ ^ A j , Szeged, lóit), május 2. Anglia válságos órái Kopenhága, május 1. Az Evening News jelentése szerint Diófámban a sebesültek szá­ma több mint száz. Ezek között sok asszony és­­ gyereik van. Lugano, május 1. A Corriere della Sera vázolja­ az angol kormány válságos helyze­tét. Angliának három súlyos problémával vett megküzdenie. Az egyik az ú­r helyzet, a másik a mezopotámiai események s a har­madik az újoncozás kérdése. A minisztervál­­ság elkerülhetetlennek látszik. Berlin, május 1. A Vossische Zeitung jelenti: Valamennyi londoni lap egyértelmű­­leg megállapítja, hogy­ a helyzet válságos. A lapok hevesen támadják a Reuter-ügynök­séget, azon jelentése miatt, hogy a véderő­­javaslatot azért vonták vissza, mert az al­sóház együttesen akarja tárgyalni a kor­mány törvényjavaslatát. A válságot súlyos­bítja az írországi helyzet. Genf, május 1. Dublinból hat napja most érkezett először posta és csak most teher igazán látni, hogy milyen nagyarányú volt a zendülés. A sinn-fein, hívei régi fegyverek­­­kel harcoltak, Conolly James főparancsnok vezetésével. Liberty .Halt volt a főhadiszál­lásuk. A felkelők elfoglaltak egy hidat, ame­lyet egy egész ezred védett. Angol mesék véres berlini zavargásról Frankfurt, május 1. A Frankfurter Zeitung jelentti Berliniből. Az­­ angol és legújabban a dán sajtóbói is, ill. a Kjöbenhaven ihm­selbjain egy idő óta ismét a­­ legfantasztikusabb ás a leghalgásl­b­­ híresztelések bukkannak fel arról, hogy Berlinben véres zavargások voltak, hogy az éhezők ezrei vonallal,­ végig a­ Linden-sátá­­nyon, hogy lőni kellett rájuk és hogy halottak voltak. Mindez oly vad képtelenség, hogy csodál­kozni kell az említett napilapokba való felvé­telükön, hiszen az utasforgalom, amely, ha korlátozott mértékben is, köztünk és a­­ semle­gesek között fennáll,­­alkalmat ad arra, hogy­­ sokan meggyőződhessenek arról, hogy véres utcai­­ zavargá­seik hítének semmi, de semmi alapjuk nincsen. Azt hisszük, az angolok ör­vendenének, ha a dublini vére­s eseményeik hí­rét ugyanannyira j­óhhi­ szemű­leg a mese biro­­dalmáb­a valóknak mondhatnák, amennyire ezt a berlini vérengzések rémmeséit illetőleg­­ ter­jesztik. Az időről-időre felmerülő ellenséges koholmányok célja kézenfekvő. Vége felé jár a görögök türelme. Athén, május 1. Konduriotisz -tengernagy, a görög tengerészeti miniszter, hosszabb kü­lön kihallgatáson volt Konstantin királynál, akinek kifejtette, hogy azért nyújtotta­­ be le­mondását, mert az antantnak a görög kikö­tők tönkretételére irányuló tevékenységével szemben nem helyeselheti a görög flotta tét­lenségét. A király és Konduriotisz tenger­nagy között folytatott beiható tanácskozás eredményeképen a tengerészeti miniszter visszavonta lemondását. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81«

Next