Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-01 / 257. szám

Szerda, 1916. november 1. Í)RIZMAGYARORSZÁ(Í 4500 sertés megvételére kötött szerződést a közélelmezési hivatal. (Saját tudósítónktól.) Két hete körül­ Ez a szerződés kétségtelenül pompás, belül, hogy a városi közélelmezési üzem sertéseit a hadügyminisztérium megbízásá­ból a Hús- és Vásárpénztár rekvirálta. A sertések közül ez ideig mindössze azt a hú­szat oldották fel, amelyeket a belügyminisz­térium felhatalmazása alapján Cvetty Rad­­kótól foglalt le a polgármester. A Kovács­féle 280 sertés sorsa még mindig bizonytalan, az eddigi eljárások eredménye mindössze az, hogy biztató ígéretek vannak. Ilyen kö­rülmények között elég sivár remények kö­zepette várta a szegedi közélelmezési hiva­tal a legközelebbi heteket és hónapokat. A városi sertések rekvirálása ugyanis abba a kínos helyzetbe juttatta a hatóságot, hogy a közélelmezés épp egyik legfontosabb felada­tát egyáltalán nem tudta teljesíteni: nem volt módjában zsírhoz juttatni azokat, akik nem tudnak egy évre, vagy csak hónapokra is berendezkedni. Kedden azután örvendetes fordulat ál­lott be, amely ezt a kérdést a legteljesebb megelégedésre oldja meg, ha a továbbiakban nem merülnek fel olyan elháríthatatlan aka­dályok, amelyek a közélelmezési hivatalnak ezt a munkáját is illuzóriussá teszik. Az tör­tént ugyanis, hogy Balogh Károly, tanács­nok, a közélelmezési hivatal vezetője 4500 darab olyan sertés szállítására kötött szer­ződést, amelyeknek párja 250—300 kiló. A sertések szállítása november elején kezdőd­nék és a vállalkozó tizenöt héten át heten­­kint 300 darab sertést köteles Szegeden a maximális árért átadni, ha realizálni lehet, a legteljesebb mértékben sikerült Szegeden a zsír- és szalonna-kér­dést rendezni. A dolognak azonban még egy akadálya van, de az az egy azután a leg­komolyabbak közül való. A szállítást ugyanis mindaddig nem­ lehet megkezdeni, am­íg az üzlet­­ megkötését a hadügyminisztérium jó­váhagyólag tudomásul nem veszi. Ennek ér­dekében is megtörténtek már a lépések, s ki tudná megjósolni ma, hogy milyen ered­ményük­­ lesz. Azt hisszük, nincs fórum, a­melyik előtt vitás lenne, hogy Szegedet az elrekvirált­­ sertésekért kárpótolni kell. Köz­ismertek­­ azok az okok, amelyek miatt Sze­ged csak ilyen kevés sertést hizlalhatott. Bizonyos az is, hogy a közélelmezési hiva­talnak abban az esetben is gondoskodnia kellett volna újabb sertés­mennyiségekről, ha a városi sertéseket nem rekvirálták volna el. A rendelkezésre állott mennyiség ugyanis távolról sem fedezte volna a szükségletet, az új vásárt tehát a város kihizlalt serté­seinek elvétele csak jogosabbá, kedvező el­intézését indokoltabbá teszi. Ahhoz nincs sok bizalmunk, hogy a ked­den megkötött szerződés teljes egészében lebonyolítható lesz. Valószínű ugyanis, hogy sokalni fogják azt, hogy Szeged 4500 sertést akar magának biztosítani. De nem tudjuk elképzelni, hogy a szükségletnek legalább egy részére ne tudja a fedezetet biztosítani a hatóság, ha ez alkalommal a helyzet ko­molyságához mért erél­lyel mer föllépni. »•■■■■»•■■■«■■inmisaseaigBssasigigiaigsiMianimMnusiniuuiiaaiBinuiHunniinuagnMii'ini Xukács Xászló a j* gazdasági politikájáról. — A Délmagyarország­i tudósítójától. — Budapest, október 31.­­ (Fölkerestem Lukács László belső titkos tanácsost, Magyarország volt miniszterelnö­két és megkérdeztem, hogy véleménye szerint a győzelmes háború után milyen változások várhatók a központi hatalmak gazdaságpo­litikájában. A kegyelmes úr a következőkben volt szíves válaszolni: — Németország, Magyarország és Ausztria a háború győzelmes befejezése után igen élénk gazdasági összekötte­tésbe fognak jutni a balkáni államokkal és a távoli kelettel. Geográfiai fekvésünk arra predesztinál bennünket, hogy a Keletet mi lássuk el ipari és kereske­delmi termék­ekkel.­ ( Ami különösen a balkáni államokat illeti, ezekkel köz­vetlen összeköttetéseink vannak, ismer­jük igényeiket, szokásaikat és sok vo­natkozásban faji összetartozóság is van közöttünk.­­ A központi hatalmak tehát a leg­szebb gazdasági perspektíva előtt áll­nak. És mégis: ez időszerin­ kiszámít­­hatlanok az esélyek. Hiszen e pillanat­ban nem láthatunk a jövőbe, úgyszólván fátyol takarja el szemeink elől a jövő fejlődését. A sok bizonytalanságból szi­lárdan emelkedik ki egy tény és ez az, hogy a világháború, amelyet mi nem kerestünk, akaratunk ellenére főténye­zővé tett bennünket és hogy a háború egész új szituációt fog terem­teni a nemzetek részére.­­ A központi hatalmak, különösen Magyarország gazdaságpolitikáját igen jelentékenyen fogja érinteni a kérdés, hogy a Közép-Dunának háborítatlan bir­tokába jutnak-e? Ez az olcsó és nagy­szerűen kihasználható vizi­ót még in­tenzívebbé tenné a balkáni államokkal L, I való összeköttetéseinket. Azt hiszem, hogy a háború nemcsak Európa geog­ráfiai térképét változtatja me­g, de az államokat és a népeket egészen új fel­adatok elé fogja állítani. A változás nem csupán internacionális vonatkozás­ban várható, de eltolódások lesznek a politikai, szociálpolitikai, gazdasági és állampénzügyi relációkban is. Hiszen láttuk mindjárt a háború kitörése után, hogy az állam és a társadalom egészen új, eddig még nem ismert feladatokkal kezdett foglalkozni. Az évtizedekre ki­ható alapvető problémák csak a háború után fognak felmerülni, amikor felada­tunk lesz a háború eseményeit likvidál­ni és az új helyzetbe beilleszkedni. — Az államok egész sora sodró­dott a világháborúba, de a békekötésnél minden állam arra fog igyekezni, hogy a maga érdekeit minél jobban biztosít­sa. Hogy a gordiusi csomót miképen fogják megoldani, arra a kérdésre ma csak a politikai kuruzslók tudnának po­zitív választ adni. Annyi bizonyos,­­hogy Magyarország és Ausztria az ed­diginél sokkal intenzívebb gazdasági összeköttetésbe kerülnek Németország­gal. Ez az átmenet természetesen bizo­nyos áldozatokat igényel a monarchia mindkét állama részéről, amelyeket azonban, — tekintettel a nagy előnyök­re — nem lehet kikerülni. Vécsei Miklós. Forrongás Indiában. Amsterdam, október 31. Brit-India la­kosságának különböző részei a Times indiai tudósítása szerint minden angol tagadás el­lenére is igen erős forrongásban vannak. Az idézett lap szerint Pemshap tartomány különböző kerületeiben házkutatásokat tar­tottak és az indiai honvédelmi törvény alap­ján a lakosság nagy számát letartóztatták. Zahoreban Riíah I-Am-ot, az ottani moha­medánok egyik vezérét és a Saski-mecset imámját elfogták. A román főhadiszállást Moldvába helyezték át. Berlin, október 31. A Lokalmzeiger egy stockholmi távirata szerint a román főhadi­szállást Moldvába, Botosanitól délre helyez­ték át. Ez az intézkedés a szövetséges had­vezetőség kívánságára történt, amely ezáltal az orosz hadvezetőségnek a román hadvise­lésre való befolyása fokozását akarja elérni. A jalovitzai fogolytábort is Moldvába, Jasi­­tovától délre helyezték át. A bukaresti sajtó egy része is átköltözködik. A Journal des Balcans már Odesszában jelent meg. A la­pok a költözködési előkészületek miatt egé­szen kis alakban jelennek meg. fifetIA % ««•' grammonként tóiéi. 2 :80 AranyértFISCHER öi’ás, őszeim M 8-UÍU 14. Korzó-kávéház illett 'TAu“

Next