Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-01 / 50. szám

•Lőtí'Billlä§. Tülitr#!«* i. •^'”-1 *"**'* "*'****** '*' ' .L .“"''."l jrn’wjnawiMiMiiiiMaixrTiL._ilüjT rdinek, hogy ott a Jesima több sietséggel szervezik a végső ellenállást, elrendelték a munkások mozgósítását, harangokkal és szirénákkal hívják össze a munkásokat. A kor Tfi&Tiv 1 u. 009 munkást írha r fölfegyverzni, firor&kágbaíi terjednek a zavargások. Rotterdam, február 28. A Nieuwe Rotterdamsehe Courant jelenti Londonból. Az utóbbi időben Írországban a helyzet egyre rosszabbodott. A konvent ezen a héten előreláthatóan utolsó ülését fogja tartani. A sinnfein-zavargások egész Írországra átterjednek. A Times dublini tudósítója írja: Az igazság az, hogy a király szava Mark, Ltigo, Roscommen és Mavov grófságokban nem számít többé. Clark néhány vidékén napirenden vannak az összeütközések a rendőrség és a mezőgazdasági munkások és napszámosok között. Naponta megtörténik, hogy elvágják a táviróvezetékeket, fákat döntenek ki és keresztbe teszik az utakon, hogy a katonák és rendőrség mozgását megakadályozzák. A nyugati grófságokban gyakran megtörténik a farmok készleteinek az ír köztársaság nevében való lefoglalása. Lunch, aki a sinnfeinisták élelmezési intézőjének mondja magát, Dublinban megakadályozta sertéseknek Angliába való kivitelét és nyíltan kijelentette, hogy a sinfeinisták az egész húskivitelt meg fogják akadályozni. A laptudósító elítéli a hatóságok lanyha magatartását és azt hiszi, hogy a rendőrségnek és katonaságnak utasítása van, hogy kerülje az összeütközést a lakossággal. (Aí. T. I.) Japán komoly veszedelmének tartja a német előnyomulást. Genf, február 27. A Havas-ügynökség jelenti Tokióból: A császári palotában és a hadügyminisztériumban naponta fontos tanácskozások vannak. A németek keleti törekvését az ázsiai japán érdekek komoly veszedelmének tartják. Azt hiszik, hogy a kormány, ha a körülmények úgy kivárnak, folytos elhatározásokat fog tenni. politikai hírek. — Budapesti tudósítónk telefonjelentése. — (Minisztertanács.) Csütörtökön délután Wekerle elnöklésével minisztertanács volt, amelyen Apponyit és Vázsonyit kivéve a kormány valamennyi taja megjelent. Folyó ügyeket tárgyaltak. A minisztertanács negyed kilenckor véget ért. (Apponyi ismét átveszi a ialtuszminiszterséget.) Gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter a jövő hét folyamán Bozenből Budapestre érkezik és ismét átveszi a kultuszminisztérium vezetését. Apponyi egészsége már teljesen helyreállott. (Pártok álláspontja a választójogi kompromisszum tekintetében.) A 48-as alkotmánypártban csütörtök este az aktuális politikai kérdésekről folyt az eszmecsere. Az a nézet alakult ki, hogy a választójogra nézve minden kompromisszum lehetősége ki van zárva, tekintettel Tisza legutóbbi felszólalására, amely semmiféle közeledést nem jelentett sem az értelmi kvalifikáció, sem a korhatár tekintetében. Nagy érdeklődéssel néznek a választójogi bizottság holnapi ülése elé, amelyen Andrássy szólal fel A Károlyi-pártban az a felfogás nyilvánult meg, hogy a választójogi javaslatot, mint minimumot változatlanul kell törvényerőre emelni. A párt a Ház legközelebbi ülésén szóvá teszi az idős népfelkelők szabadságolását. . . , (Andrássy Budapestem) Gróf Andrássy nyiüa, aki tudvalévően két napon át Bécsben volt és magánkihallgatáson jelent meg a királynál, csütörtökön reggel visszaérkezett S«dapetit is. (Saját tudósítójétól.) A szegedi a megállapító bizottság népes ülést tartott csütörtökön délben. Hogy következetes maradt önmagához és ismét árdrágítóit, azt mondanunk is fölösleges. Csak a történelmi hűség kedvéért említjük meg, hogy a csütörtöki ülésen, amikor a kenyér árának újból való megállapításáról, a fa és szén makszimális árának fölfüggesztéséről volt szó, nem láthattunk a gyűlésen egyetlen fogyasztót, amint hogy nem láttunk eddig soha még. Az ülést kevéssel 12 óra után nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester, akinek felkérésére Balogh Károly ismertette az ülés első tárgyát. (Vita a fa makszimális árának felfüggesztene körül.) — Sok panasz hangzott el az utóbbi időben — mondja — a tűzifa ölénkinti makszimális ára ellen. Később a mázsánkinti árak miatt is panaszkodni kezdtek. A kereskedők azt igyekeztek bizonyítani, hogy a hasábfa ölenkinti 240, a dorongfa ölenkinti 230 és a gyertyán- és kőrisfa . ölenkinti 260 koronás ára olyan, hogy azért magát beszerezni is képtelenség, már pedig a fakereskedőnek is csak élni kell és a fakereskedő életfeltételei is olyan arányban és százalékban drágultak meg, mint a más embereké. Az érdekeltek tehát kérik, hogy a makszimális árakat úgy állapítsa meg a város hatósága, amint azt a mai viszonyok kívánják. A városi közélelmezési hivatal először is a faközponthoz fordult. Sok sürgetésre kaptak is utalványt az egyik újvidéki fakereskedőhöz. Mikor árat kérdeztünk, azt felelték: a fa ára vagononkint 1400 korona. Szerencsére.— ilyen szerencse gyakran éri a várost — nem tudtunk szállítani s volt időnk a faközponthoz fordulni panaszunkkal a fa túlságosan magas ára miat. Erre a központ intézkedett, hogy a cég a meghatározott árért bükkhasábfát adjon. Persze a cég nyomban visszatáviratozott a városnak, hogy lehetetlent igazán ne követeljen. Miután azonban nincs bükkhasábja, azt a fát, amije van, hajlandó 900 koronáért adni, de a város adjon a fa fuvarozásához fuvart. Ebből a fából, amely kezelésén megérkezik a városnak, kiskereskedőknek fognak adni darusításra. Tényként kell azonban leszögeznünk, hogy a termelőnél nincs fa 1300—1400 koronán alul. Ha ehhez hozzávesszük még a költségeket, 1500—1600 koronájába kerül a kereskedőnek egy vagon fa, tehát egy elem magának a kereskedőnek nem kevesebb mint 278—280 korona. Megjegyezni kívánja, hogy a közélelmezési hivatal ma még 220 koronáért tudta adni a régi fát. Legközelebb újabb 60 vagon fát kap a város. Ennek a fának negyedöle, vagy kilogrammfonkinti ára 20 koronával lesz a régi makszimális ár alatt. Javasolja, hogy az ármegállapító bizottság meghallgatásával állapítsák meg azokat a határokat, amelyek között a fa ára mozoghat, de az árát ne makszimálják. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: A város hatósága kérdést intézett néhány nagyvidéki városhoz a faárakra vonatkozólag. A válaszok szerint egy métermázsa fa ára Aradon 20 korona, ölenkinti ára 260 korona. Temesvárott nincsenek a faárak makszimálva. Debrecen saját erdejéből 140 koronáért adja a hasábfa ölét. a fakereskedők a fa mázsáját 16—20 koronáért adják, de makszimálva nincs sem a fa, sem a szén ára. A polgármester ezután így folytatja: — Miután a közönség sokalja a fa árát, viszont a kereskedők is állandóan panaszkodnak, az az ötletem támadt, hogy nem fogom makszimálni a faárakat, nehogy eltűnjön a fa a városból. Hiszen tényleg elkerülheti a várost a fa, ha máshol kedvezőbb árakat tudnak adni érte, mint tudunk mi. Azt találom tehát legigazságosabb megoldásnak, hogy a közélelmezési hivatal vizsgám meg minden kereskedő kötéseit és ennek alapján állapítsa meg az illető kereskedő tulajdonában levő fa legmagasabb árát. Bach Jenő azzal kezdi, hogy részletekre nem kell kiterjeszkednie, miután a polgármesternek már több ízben kifejtette álláspontját ebben az ügyben. A polgármester megoldási módja nem lenne rossz, ha biztosak lennénk benne, hogy a közönség és a kereskedő egyaránt becsületesen foglalkozik a kérdéssel. Azt véli, a dolgot úgy kellene megrendszabályozni, hogy kijátszani ne lehessen. Így könnyen megtörténhet, hogy egy öl fa 400 korona lesz. Mert hiszen megtörténhet, hogy fiktív számlákat fognak majd a kereskedők bemutatni a közélelmezési hivatalnak. (Zaj, ellentmondások.) Hoffmann Ignác: Fegyházba az olyan emberekkel, akik ezt megteszik. Mást nem érdemelnek. Bach Jenő a zaj lecsillapulása után folytatja. Nem állította, hogy föltétlenül igy lesz, de megtörténhet és az ilyesmire számítani kell. Sokkal súlyosabb bűntetteket is elkövettek már az emberek a vagyoni meggazdagodásért. Javasolja, a polgármester jelöljön ki egy megbízható emberekből álló árirányító bizottságot, amely aztán esetről-esetre foglalkozhat az ármegállapításokkal. Ez a bizottság sokkal jobban tudná az ellenőrzést végezni és az árakat irányítani. Hoffmann Igänc a polgármester előterjesztését pártolja. Tény, hogy nehezek a viszonyok és nehéz igazságot tenni a sok panasz között. De ő megbízik a közélelmezési hivatal vezetőjében és nincs szükség az id.íványozott uj bizottságra. Szükséges volna azonban föliratot intézni a közélelmezési miniszterhez a faávak országos szabályozása, vagy legalább rendezése ügyében. Fórum kellene, amely döntsön a vitás faárak ügyében, épp úgy, mint a szénárak körül támadt vitában a járásbíróság ítélkezhet. Ilyen irányú fölirat küldését javasolja. Bach Jenő újólagos fölszólalása után Winkler József szólalt föl, aki a makszimális árak fentartását kívánja, máskülönben 600 korona lesz egy öl fa Szegeden. Balogh Károly válaszol Hoffmann Ignác felszólalására. A faközpont létesítése alkalmával ilyen vitás kérdések elintézésére a törvényszéket jelölte ki a kormány. Végső fórumban pedig a kereskedelmi miniszter dönt. A bizottság végül is hozzájárult a polgármester javaslatához. (Megszüntetik a szén makszimális árát.) Balogh Károly ezután közölte a bizottsággal, hogy a gázgyár és a szénnereskedők a porosz szén és koksz makszimális árának emelését kívánják. A szén legmagasabb árát métermázsánkint 16 koronában, a koksz árát pedig 15 koronában kérik megállapítani. A kérelem indokolása elmondta, hosz a fehéráru fuvardíj is emelkedett, mázsánkint 70 fillérrel, a szén árát is fölemelték 45 fillérrel s mindezt a legutóbbi ármakszimálás óta. Koffmann Ignác szerint ezt a kérdést függőben kellene tartani egy ideig. Dr. Somogyi Szilveszter szerint itt is esetről-esetre kell megállapítani az árakat, különösen a porosz szénnél. Ezzel meggátolhatjuk a visszaéléseket és az igazságtalanságot. A bizottság itt is hozzájárult a polgármester indítványához. Következett a kenyér árának új megállapítása. Balogh Károly referálta, hogy március elsejétől kezdve kötelező a kukoricaliszt használata. A város a kukoricalisztet mázsánkat 60 koronáért kapja. Ezzel egyidejűleg a lisztkereskedők közölték, hogy a napról-napjra növekvő megélhetési nehézségekre való tekintettel lisztjutalékuk emelését kérik. Ezidő szerint kapják a kereskedők a tésztaliszt kilóját 139 koronáért, adják 1.50 koronáért. Kitörölték a fa és szén maximális árát. A kiBgés uj miximális ára 56 föléig. Maximálták a gyufa árát.