Délmagyarország, 1918. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1918-04-03 / 76. szám

SíspiBSííSség: SZEGES, KAsASZ UTCA 0. SZÁM. A szerkesztőség telefonját 305.wmű 1018. I ELŐFIZETÉSI Am. égés* évre 38.— K. Kegyedé«* 8.— K. félévre . , 18.— K. egy hónapra S.— R. ® gy ® a esána Ara, £ 4 fillér. ¥ ni évfolyam 78 szám. Kiadóhivatal: SZEGED, KArA*Z>UT €A 9. SZÁM. I A kiadóhivatal telefonjai 31. tb. Szerda április 3. 4L Czernin beszéde. Czernint teljes joggal nevezheti majd békekülügyminiszterinek a történelem. Minden cselekedete, minden beszéde a békéért van és ha rajta állna, zsak a borzalmas betegségnek utóbajai emlékeztetnének most már bennünket arra, hogy világháború volt. Sajnos, az általános béke ügye nem Czeruinen múlik. Klasszikusan kitűnik ez most tartott beszédének tartalmából is. De mintha legutóbbi nyilatkozatában kissé szigorúbb vonásokkal rajzolódnék le államférfiul egyénisége. Magasan tartja még a béke olajágát, de nem ereszti el :i kard markolatát sem. Nyugat felé még szükség van erre. A dunai hűség, mondotta Czernin, nem kisebb, mint a német hűség. Czernin beszéde leleplezéssel is szolgál. A szenzáció nem abban van, hogy Franciaország Elzász-Lotharingia nélkül nem akar békét kötni. Ezt eddig is tudtuk. Az egyedül érdekes és számottevő Clémenceau békefelhívása Czerninhez. Ez a felhívás, mint a következmények mutatták, nem volt őszinte, inkább tájékozódás kívánt lenni a monarchia szövetségi hőségének irányában. Mindegy, de legalább egy tekintet volt — ha sanda is — a béke felé Franciaország részéről. Nagy jelentősége van ennek is, ha meggondoljuk, hogy a hivatalos francia világ eddig teljesen elzárkózott a béke elől. Rettenetes, hogy Czernint válaszával Clémenceau nem érte be. Franciaországnak csak le kellett volna mondania Elzászról, ami Németországé és nem is lehet a franciáké. De hiszen Franciaország föképen Elzászért készült háborúra Németország ellen. Nem tud tehát lemondani róla, amíg mindent meg nem tett és kockáztatott Elzász birtokáért. A francia nemzeti büszkeség és nagyság szimbóluma most már ez a német terület. Hátha mégis sikerül ezen a területen a francia lobogót kitűzni! Ezért indították meg a németek a nyugati offenzívát, Magyarország és Ausztria szövetségi támogatásával, hogy a franciákat e reményükből kiábrándítsák. Czernin — talán első ízben — határozott szavakkal mutat rá erre. Balgáknak és megvetésre méltóknak mondja azokat, akik a békéért könyörögnek. Ezek meghosszabbítják a háborút, mert az ellenség győzelmi reményeit élesztik. De ugyanígy ártanak a béke ügyének az erőszakos anerszionisták is, mert önvédelemre tüzelik a gyengébbet. Nem ismerünk a régi Czernin hangjára, amidőn az erős kéz politikájára hivatkozik a mindenáron békét akarók ellen. Czernin beszéde pozitívumokat hoz nyilvánosságra a román békéről. Bizonyos tehát, hogy meg lesz a sztratégiai határkiigazítás. Czernin védekezik az ellen, mintha ezzel hűtlen lett volna az annekszió nélküli béke politikájához. A határkiigazítás, amely Románia betörési kapuit Magyarország felé eltorlaszolja, meg fogja szüntetni szerinte a teljesen reménytelen irredentista törekvéseket, ami egyik reális biztosítéka a Magyarország és Románia közti békének. De ha ez így van, Czernin fejtegetése nem egészen helytálló. Azt mondja, Oroszországtól nem követelt egy négyzetméternyi területi garanciát sem, s ha Románia Oroszországgal egyidőben ült volna le a békeasztalhoz, nem követelt volna tőle sem. Ilyformán a sztratégiai határkiigazítás Magyarország és Ausztria részéről retorzió lenne Romániával szemben, nem pedig a jövendő béke egyik biztosítéka. Az elméletek és béketeóriák ingoványos talaja tehát nagyon süppedékesnek mutatkozik, amikor a nemzeti érdekeket kell beleültetni. Nyugaton a harctéri helyzet változatlan maradt. — Az angolok és franciák szidás ellentámadásai meghiúsultak. — A cimer offenzíva feléledése várható. A nyugati harctéren a hadi helyzet a legutóbbi jelentések alapján a stagnálás képét mutatja. Mióta az angol és francia sorozatos ellentámadások megindultak, a németek offenzívája egészen a legutóbbi napig, ia lassan is, de tovább haladt előre. Helyi sikereket, sőt jelentős helyi eredményeket folyton értek el a németek és újabb területeket is szereztek, de az antant erőfeszítése később mégis csak feltartóztatta az áttörés utáni erőteljes térhódítást. A legutóbbi hivatalos jelentések már arról számolnak be, hogy nyugaton a harctéri helyzet változatlan. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy most már véget ért a hatalmas mérkőzés. Az kétségtelen, hogy az offenzíva első nagy periódusa bevégződött és most egy újabb fázis jön, amelynek folyamán, mint az angol lapok is vélik, a német támadások feléledése fog bekövetkezni. Valószínűnek látszik, hogy Hindenburg egy másik szakaszon is akcióba lép, hogy az ellenségre újabb csapásokat mérjen. BERLIN, április 2. A nagy főhadiszállás jelenti: A harcvonalon a helyzet változatlan maradt. Azok az ellentámadások, melyeket az ellenség lebutemenel és különös szívóssággal a Luce-patak és az Avre között általunk elfoglalt magaslatok ellen intézett, súlyos veszteségeivel összeomlottak. Az Avre és az Oise között kisebb gyalogsági harcok. A franciák folytatták Laon kivetését, melynek számos lakos esett áldozatul. Felderítő harcaink a Maas keleti partján, flaudioreontnál és Thautól délkeletre foglyokat eredményeztek. Tegnap huszonkettő ellenséges rendőgépet és két kötött léggömböt lőttünk . Crol hadnagy huszonharmadik légi gépét aratta. A tengerparttól, a Som el délre fekvő vidékig erőteljesen keres t ilvltt messzemenő felderítés alkalmával a harmadik számú repülőosztag Fricke főhadnagy vezetése alatt rendkívüli teljesítményeket hajtott végre. A többi harctéren nincs újság. LUDENDORFF, első főszállásmester (Közli a mimszi-'fhlöki sajtóosztály ' BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 2-ikán este: A franciaországi harctéren nincs újság. ROTTERDAM, április 2. Az angol sajtó meglehetős optimizmusa ellenére sem titkolja, hogy néhány nap múlva a német offenzíva újbóli feléledését várják. A hadműveletekben beállott szünet csak arra való, hogy a német hadvezetőség a nehéz lövegeket az első vonalra hozza, mielőtt a támadást megkezdené. Amerika gyors LONDON, április 2. (Hivatalos jelentés.) Lloyd George és Wilson eszmecseréjének, továbbá Backer hadügyi államtitkárnak Lloyd George, Balfour és lord Derby miniszterekkel való tárgyalásainak és Franciaországban tartott tárgyalásoknak, amelyeken Persing amerikai tábornok, az Egyesült Államok állandó képviselője is részt vett, mindezeknek az eredményeképen abban az elhatározásban történt megállapodás, hogy az amerikai hadsereg kiképzett tartalékokból nagyobb haderőket küld a szövetségeseknek, a mostani harctéren való támogatására. A nyugati nagy szövetségesünk a következő hónapok folyamán nemcsak ha segítséget ad. gyobb számú amerikai zászlóaljat fog küldeni, hanem abba is beleegyezett, hogy amerikai ezredeket, amelyeket amerikai hadosztályokban nem lehet felhasználni, francia és angol csapatrészeknél brigádokba fognak egyesíteni, amíg erre szükség lesz. Az ide szállítandó haderők átszállítására vonatkozólag most fejezték be az előkészítő intézkedéseket. Wilson az ez ügyben folytatott tárgyalások során kinyilatkoztatta ama törekvését, hogy minden lehetőt megtesz a szövetségesek segítésére és semmit sem mulaszt el, amivel segítségükhöz hozzájárulhat.