Délmagyarország, 1918. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1918-05-01 / 100. szám

Szeged, 1918. május 1. 5000 ruhára való szövetet vett a város. (Saját tudósítónktól.) Csak nemrégiben alakult meg Szegeden az önálló szabóiparo­­sok bevásárló és termelő szövetkezet és már­is oly nnagyszabású akciójáról számolhatunk be a fiatal, de agilis egyesületnek, amely­­ a Népruházati Bizottság lassú segítőmun­ká­­ját megelőzve — rendezni fogja Szegeden a ruhaellátás ügyét. A szegedi szabadpárosok szövetkezete ugyanis egy milló korona értékű szövet és kerék vásárlására kapott ajánlatot a mai viszonyok között igen olcsó árban. A szövet méterje átlagárban 75 koronába kerül és a megvételre ajánlott mennyiségből ötezer ruha készíthető el. Egy öltönynek az ára 1.5­0—500 korona. Schwartz Manó és Schatz Izsó, a szövetkezet elnöke és igazgatója kö­zölték a szövetkezet tervét Balogh Károly tanácsnokkal, a közélelmezési hivatal veze­tőjével, aki megbízást adott a szövetkezet­nek arra, hogy a város közellátása részére a szöveteket és kellékeket vásárolja meg. A megbízás alapján a szövetkezet a szöveteket és a hozzá szükséges kellékeket megvette. Az áruk már vagonírozva vannak és néhány napon belül Szegedre érkeznek. Schatz Izsó, a szövetkezet igazgatója csütörtökön feluta­zik Budapestre, hogy jelen legyen az áruk elszállításánál. A szabóiparosok szövetkezetének akció­jával kapcsolatosan dr. Somogyi Szilveszter lépéseket tett a Népruházati Bizottságnál és a íenközpontnál olcsó kellékek kiutalása iránt. A Népruházati Bizottságtól a polgár­mester ígéretet kapott arra, hogy az ötezer ruhához való kellékek ötven százalékát szál­lítja, így számítani lehet arra, hogy egy-egy ruha 50—80 koronával olcsóbb lesz. A szövetkezetnek az a célja, hogy a la­kosság­­— elsősorban a városi és állami tiszt­viselők — ruhaellátását sürgősen rendezze. Ezért, mihelyt a szövetek megérkeznek, azonnal megkezdi á rmunkat. Nagy mű­helyt állít fel, amelyben foglalkoztatni fogja az összes szegedi szabóiparosokat. A szövetke­zet bízik abban, hogy decemberre elkészülhet mind az ötezer ruha. Fontos megemlíteni azt is, hogy a vásárolt áruk között női szövetek is vannak, méterenkint ugyancsak 73 koronás árban. A női szöveteket a megrendelők tet­szés szerint és bárhol készíthetik el. A szövetkezet ruhaakciójának ügyében kedden a polgármester elnöklésével értekez­let volt. Az értekezleten a polgármester an­nak a kívánságának adott kifejezést, hogy elsősorban a városi tisztviselőket lássák el ruhával, ny­omban utánuk következnek az állami tisztviselők, újságírók és a város la­kossága, főként a szegényebb sorsú szegedi polgárság. Megállapodott az értekezlet abban is, hogy a ruhák készítését azonnal megkezd­jék. 3 A Szegedi iparkamara titkára szófiai útjáról.­ ­Megírtuk már, hogy dr. Tonelli Sándor kamarai titkár a múlt hét elején a szófiai ke­reskedelmi és iparkamara meghívására Bul­gáriába utazott, hogy a szófiai kereskedelmi kamarában előadást tartson a magyar-bul­­gár gazdasági viszonynak a háború utáni alakulásáról. Útjáról és általános benyomá­sairól dr. Tonelli a következőket közölte vo-Az utat (Gazdasági Közixwit xendézterTrsaság)Titkári. . — C..XC.IV­­ _f vs»*.«. titkár is. Utunk célja az volt, hogy egyrészt a bulgár közönség figyelmét­­ Magyarországra és a magyar gazdasági életre tereljük, más­részt hogy a közvetlenül érdekelt kereske­dőkkel és iparosokkal tárgyaljunk arról, hogy mi az, amit Magyarországon beszerezhetnek. Ehhez képest három előadást tartottunk Szófiában. Varjassy és Bálkányi pénteken a tiszti kaszinóban, amely Szófiának legna­gyobb előadó­terme, beszéltek a magyar ipar fejlődéséről," jelen "állapotáról, valamint a magyar-bulgár kereskedelmi viszonyról, én pedig szombaton a kamarában meghívott kö­zönség előtt a várható gazdasági alakuláso­kat fejtegettem.. . Az előadásokkal majdnem egyenlő fon­tosságúnak­­ tekintem, hogy alkalmunk volt személyes tárgyalást is folytatni a bulgárí politikai és­ gazdasági élet vezető egyénisé­geivel, Toncsev pénzügyminiszterrel, Bakla­nov kereskedelmi miniszterrel, Popov tábor­nokkal, a közélelmezési igazgatóság «»vezető­jével, Sztojaniv aligazgatóval, Karadzsov kamarai elnökkel, Zlatanov titkárral, Jjanilov egyetemi tanárral, aki a radikális párt ..egyik­ vezéré‘ ál ‘általános*’ vatisztcijogok “ mápíiló’. szobraidéban,­ valamint még­­ másokka­l is. Zonev egyetemi tanár, aki a magyar­ keleti központnak' múlt évi kurzu­sífé főbb'előadást tartott Budapesten. Ígéretet te­tt nekem, hogy ezidei magyarországi ut.iá. alkalmával Szege­det is meglátogatja és előadást tart a bolgár­ság kulturális. ..gazdasági végeiről. politikai terek-úgy a bulgár körökkel, mint a szófiai idegen kolónia tagjaival folytatott megbeszé­lések alapján megállapíthattuk, hogy a han­­gulat a magyarsággal szemben Bulgáriában kedvező és ebből a szempontból talán első helyen állunk az összes szövetségesek között. Örvendetesen állapítható meg az is, hogy a szerepünk, gazdaságilag is nagyon jelentős, valamint,, hogy,, a .magyar kolónia. társadalmi­­­lag is igen­ szép szerepektőlt bu u­.-ba^az i%y. városban; -kétségte enid j^sze,,van .a magyar egylet agilis elnökének, Ij^oqüi.v báírtógaz­ gatónak, C" Ami az általános viszonyokat illeti • a •közélelmezés körül Bulgáriában sokkal na­gyobb bajok vannak, mint nálunk. A tavalyi rossz termés folytán liszt csak­­ minimális mennyiségben van­, lisztet csak fűzésre ad­nak ki, egyébként pedig a lakosság tiszta kukoricakenyerét k^a Marhahús hetek óta nincsen 'és az egyetlen huanemil, amit kapni lehet, a baromfi. Jellemző például, hogy egy nyolcfogásos ebéden, amelyet Baklanov ke­reskedelmi miniszter adot­t, csak egy húsétel szerepelt a menükártyán. Bulgáriában keve­sebb cikk van lefoglalva és hatóságilag igény­zün­kre 24 korona, szállodai szoba 20 - 25 ko­rona, normális • háromfogásos ebéd 25 koro­na, egy skatulya gyufa 62­ fillér és így tovább. (A­ Balkánvonaton több konstantinápolyi ma­gyar ismerőssel találkoztunk, akik azt mon­dották, hogy ez még gyerekjáték a konstan­tinápolyi árakhoz képest, amelyek már egye­nesen fantasztikusak arra­ tekinthetők.) Külö­nösen magasak Szófiában az iparcikkek árai ,és iparcikkeikben, a legnagyobb hiány­oonat­­­kozik. Nincs olyan iparcikk, amelyet ma igen jó áron értékesíteni ne lehetne. Legnagyobb szün­kseu ’van apróbb mezőgazdasági gépek­ben, vasárukban, papírban, gazdasági kötél­árukban, textilneműekben, valamint építke­zési anyagokban. Cementet nagyon keres­nek, Borban nagyon könnyű és nehéz minő­ségűt, palackozva igen jó áron lehet eladni. Sajnos, hogy a mai nagy áruhiány mel­lett a magyar ipar csak kevéssé van abban a helyzetben, hogy a jelentkező igen nagy szük­ségletet ki tudja elégíteni. Az építkezési anyagok után mutatkozó nagy keresletnek a magyarázata az, hogy Szófiában, tőlünk el­­térőleg, a rengetegül magas árak mellett is, igen sokat építenek. A háború a teljesen agrárius jellegű Bulgáriában a legutolsói statisztika szerint a lakosság 77 százaléka mezőgazdaságból él —­■ erős kapitalizálódási processust indított meg. Igen­ sok az állami építkezés, idegen és belföldi tőkével létesült bankok egymásután építik palotáikat, úgy, hogy a jövő Szófiának, amely sokban hason­lított a nagyobb magyar vidéki városokhoz, a képe most kezd kialakulni. Nyomban a há­ború után szándékoznak megkezdeni az új királyi palota építését is. Különlegesség gyanánt, a hölgypublikum szomorúságára megemlíthetem még azt is, hogy az­­ idén a kazanliki rózsa vidéken a fagy nagy pusztításokat tett és a világhírű balgát rózsaolaj ára erősen emelkedik. Végül megemlítem még, hogy szófiai tartózkodásunk alatt úgy a követség, mint a konzulátus részéről a legmesszebbmenő tá­mogatásban volt részünk. Szófiai követünk, gróf Czernin Ottó, a volt külügyminiszteri testvéröccse, egyike legtehetségesebb balká­ni diplomatáinknak és gróf Zichy-Rubido kö­vetségi tanácsos, igen meleg érdeklődést ta­núsítottak utunk iránt, Bertoni konzul pedig mindenben a legmelegebben támogatott. A magyar kolónia tagjai is megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogy Szófiában a hivata­los képviseleti szervek a magyar ügyeket teljes pártatlansággal ítélik. Ez még a külső­ségekben is kifejezésre jut és a paritás Szó­fiában nem egy esetben tökéletesebb, mint Szegeden. Szófiában például saját katonai p­á­lyaudvar parancsnokságunk van, és amelyen az osztrák zászló mellett a mienk is ki van tűzve. Nagyon sok helyütt ez Magyarorszá­gon is hiányzik. Az út gyakorlati eredménye, attól függ, hogy a magyar gazdasági élet mennyiben e­ihelyez m­ajd súlyt, a­­ bulgár piac megdolgozó-­­ kára. Bulgária teljesen, kisbirtokos í>rázág..aj m­­elynek mezőgazdasági lakossága a stábonV ■kif itt rendkivj­l megvagyonosodott és ' felvéveS képessége nagyon fokozódott. Az­ érdeklődésg és rokonszenv Magyarország irányában ínesC­ van. augusztusban egy nagyobb bulgár­­ ke­reskedő társaság látogat el meghívásunk folytán Magyarországra, s a magyar keres­kedőkön és iparosokon áll, hogy ezt a kon­junktúrát ne hagyják kihasználatlanul. Az angolok és franciák hiábavaló támadásai a Kimmel és Hangard erdő ellen, hévévé, mint nálunk. A­­ tapasztalat ott is az, Herlin, április 30. A Wolit ügynökség j - hogy mihelyt egy cikket­­ központosítanak,- lenti.­ Flandriában április 28-án az eilet ág az nyomban eltűnik a­ forgalomból. A szappan­ tüzérségi tevékenysége mérsékel: martat, például szabad áru, van is bőven, de rend­ Este csapataink Vormezeele és a csatorna­­k­ivül m­agas árakon. A haj­tás között rohammal, elfoglal­ták az el­so­ Egyáltalán, ami az árakat illeti, azok a cég által még tartott állásokat és visszaver­­mieinknél sokszorta­ magasabbak. Kocsi a ték a csatornától északkeletre Avé kar­­­ily vasútról­ a szállodába, átszámítva a mi pénz ellen intézett ellentámadásokat. Ver­mézedé és a Kem­mel la Clytte között lévő műúton este az ellenséges tüzérség tevékenysége je­lentékenyen fokozódott. Ennek a frontnak több pontján a sárii sorokban támadásra ké­szen álló ellenséges csapatokat megsemmi­sítő tüzelés alá vettük, úgy hogy csak Vor-­­merede- vidékén kezdhetett kisebb ered­ménytelen támadást.­­ A­ Somme-csatatéren az ellenség meg­­­ismételte a Hartgard-erdö 'ellen intézett veszteségtelijes. támadásai r" Retge­­ her ór kor tankokkal­­ bevezetett en, támadás am ill meg.., melyet azonban Jötm tagy meg.-,

Next