Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-01 / 26. szám

4 szimpatizálnak az új renddel és a köztársa­sággal. 14 szociáldemokrata hon­ották tulajdon­­képpen a forradalom vívmányait akarták most védeni a csendőrökkel szemben. Ezért szán­tották fel őket békésen, hogy adják át a fegy­vereket, amelyben meg is állapodtak,­azonban — amint már említettem,­­ a bizottság a fegyverek átvételére a kaszárnyába ment, ott minden indok nélkül tűz alá fogták őket. Kép­zelhetjük, hogy mekkora az elkeseredés, mi­kor a Munkástanács elnöke élet-halál között lebeg, igen súlyos tüdőlövéssel, ki még ezen­felül a karján is kapott lövést. A katonák va­lóságos hajtóvadászatot rendeztek a csend­őrökre, mert azt hitték, hogy itt-ott még el­bújt néhány csendőr, aki nem tudott Kiszom­­borba menekülni. Ma azután 3—4 ilyen csend­­­őrt tényleg el is fogtak. Ezeket a polgármes­teri hivatalban vallatás alá vették, de minden pozitív eredmény nélkül. Az elfogott csend­őröket Husky ezredes közbenjárására Szeged­re fogják szállítani, nehogy a nép a dühét ki­töltse rajtuk. Általában az a vélemény, hogy ha a csendőrség, nem használ fegyvert, sem­mi baj sem történik. Megjegyzendő, hogy amikor Boromissza népbiztos, szociáldemok­rata párti elnök beszédét tartotta, a városháza erkélyével szemben lévő rendőrségi épület padlásának ablakából valaki egy lövést tőt rá. Ezt a lövést több más is követte. A nem messze lévő Dózsa Simon-fá­ e házból is lőttek az erkélyre. Megállapítást nyert, hogy a Dó­­zsa-féle házból egy csendőr, aki szorongatott helyzetben volt, tüzelt a szociáldemokrata párt vezetőire. Horvay alispánt tettleg bántal­mazták. — Nincs főispán, letették a polgármestert.— Csütörtök délután, amikor a nép és kato­naság valahogy­­ lecsendesedett, jelentés érke­zett hozzájuk, hogy Hervay István alispán lakásán két kocsi muníció van elrejtve. Ka­tonák mentek az alispán lakására, felkutat­tak mindent, de nem találtak muníciót. Az alispánt a megyeházára kisérték, miközben a csőcselék — mielőtt a katonák megakadá­lyozhatták volna — rávetette magát az al­ispánra, akit súlyosan bántalmaztak. A nyaka és a karja vérzett, amikor a megyeházára be­vitték. Ájulásából magához térítették. Később lakására szállították, ahol ápolás alá vették. Ezután megindult a nyomozás azok után, akikben a csütörtöki véres események értel­mi szerzőjét sejtették. Elfogták Vajda Jenő megyei főjegyzőt, aki még most is fogva nem, letartóztatták Kocsis József csendőrbiztost, akit a csőcselék szintén megvert. Most is fog­va van. Letartóztatták még Surányi Imre pol­gári rendőrt, dr. Demkó Pál közjegyzőt, aki­ről az a hír van elterjedve a városban, hogy királypárti vezér. Mivel azonban ezt nem tud­ták róla bizonyítani, szabadon bocsátották. Mindenfelé keresik dr. Petrovics György kormánybiztos-főispánt, aki azonban nem volt feltalálható, sem tegnap, sem ma. Egyesek ál­lítása szerint Makó egyik külvárosában, az úgynevezett Honvéd-városrészben, van elrejt­ve. Miután a város kormánybiztos nélkül nem maradhatott, a Munkástanács megbízótjainak, a hely­őr­ség biza­mi férfi­a­inak, de a népnek osztatlan­­ kívánságára is. ideiglenesen Bora­­nássza Jenőt, a szociáldemokrata párt elnö­két bízták meg a kormánybiztosi teendők in­tézésével. Ugyancsak a polgármesteri teen­dők végzésével megbízták Halász Gyulát, a közélelmezés vezetésével Vajda Peremet, a szociáldemokrata párt vezető tagjait. DÉLMA 0 ¥­ALORSZ ÁG i Szeged, 1919. február 1. látogatás a kórházban. — Tíz sebesültet, négy halottat szállí­tottak be. — Ma künn jártam a makói városi közkór­házban. Meglátogattam a sebesülteket. Egy első emeleti szobában fekszik Fodor Sándor,­­a Munkástanács elnöke, akit a felesége ápol. Fodor rendkívül súlyos tüdőlövést kapott, azonkívül mindkét karján megsebesült gép­­fegyvergolyótól. Dr. MoUtorisz Kálmán, a kórház igazgató-főorvosa kalauzol bennünket, aki elmondja, hogy tegnap két fht hassérü­­lésben meghalt. Az egyik fiú 13 éves, a má­sik 14 éves volt. A kórházba összesen 10 se­besültet hoztak be, azóta kívül a hullakamrá­­ba négy halottat. Most is 9 súlyos és kevésbé súlyos sebesült fekszik a kórházban. Köztük két csendőr is. Az egyik szobában egy 16 éves fiú fekszik, kinek mindkét combját és mindkét könyökét átjárta a golyó. Egy ács­mester, ki a csendőrök tüzelésének megkezdé­sekor véletlenül ment el az iskola, előtt, sú­lyos haslövést kapott. Ott fekszik haldokolva­. Elmondta a főorvos, hogy tegnap, amikor az egyik súlyosan sérült csendőrt kötözte, a tö­meg a csendőrt a kórházba is követte és ott is szidalmazta. Szinte meg akarták akadályoz­ni, hogy bekötözze­ a sebet. Az egyik csendőr lábán golyóütötte törés van és a mellén is meg van sebesítve. Egy 20 esztendős tüzér az itteni helyőrségből is súlyos­ sérüléssel fek­szik az égyük ágyon, de amikor Rásky ez­redessel és Fü­llöp alezredessel hozzája lép­tünk, felemelkedett és a legválogatottabb szi­dalmakkal illette a csendőröket. Kijelentette, hogy félhottan sem fogja tűrni, hogy ha bár­melyik csendőr meghal, azt a rendes teme­tőben temessék el. A gyep­mesternél van az ilyennek helye — mondotta, — azután vis­­szahanyatlott párnájára. Rend van a városban. — Mit mond Boromissza? — A kora reggeli órákban mindenfelé a szegedi honvédek járőrei cirkáltak, de minden utcasarkon ott voltak a makói helyőrség ki­küldött katonái is. Ma már semmi rendzava­rás nem történt. Tegnap este 7 órakor már senkinek sem­ volt szabad az utcán tartózkod­ni. Az abszolút alkoholtilalmat elrendelték. Ma este 7 óra után sem szabad senkinek sem elhagyni a lakását. Jelenleg a legnagyobb rend van a városban. A Munkástanács állandóan ülésezik. Most van a nyomdában az új kor­mánybiztosnak egy, a város közönségéhez in­tézett megnyugtató plakátja, amelyben a köz­­biztonsági állapotok rendbentartásáról nyilat­kozik és felkéri a város közönségét, hogy mindenki a saját személyével védje meg a rendet.­­Boromissza Jenő, az új kormánybiztos, az eseményekről a következőkben tájékozta­tott: — A forradalom kitörése alkalmával Ma­kón is, mint mindenütt az országban, erős zavargások törtek ki, amelyeknek azonban súlyosabb következménye, mint betörés, fosz­togatás, egyesek inzultálása, nem volt. A szo­ciáldemokrata párt, amely azonnal megala­kult, minden atrocitást megakadályozott. A legutóbbi napokig­ a szociáldemokrata párt szervezkedése a legnagyobb csendben, és rend­ben folyt olyan eredménnyel, hogy a pártnak ma 5000 tagja van. A csendőrök is beléptek a­­ karhatalom többi részeivel is, úgy, hogy csak szervezett karhatalom van Makón. A csend­­őrséget azonban az elvtársak bizonyos ellen­szenvvel fogadták, amit az a funkció magya­ráz, amit a régi rendszerben végeztek. Súr­lódások tehát állandóan voltak, a nyílt ellen­ségeskedés megkezdésére pedig az szolgálta­tott okot, hogy a szervezett szocialista csendőrök a földeáki zavargások után a régi mmtervallatási módszert alkalmazták elv­­társaiknál.­­­ Ettől kezdve a makii szocialisták kö­vetelték, hogy a csendőrök azonnal távozzanak Makóról. Számosan hangoztatták, hogy le kell őket fegyverezni. Verbó csendőrszázados et­től való félelmében azokkal a gépfegyverek­­­kel szerelte fel a csendőrséget, amelyeket a­ teljesen szociáldemokrata tüzérezredtől vittek el és egyidejűleg telefonált a mezőhegyesi csendőrszárnynak, ahonnan egy őrnagy ve­zetése alatt 80 ember útnak is indult. A szo­cialisták ezzel szemben elhatározták, hog­y fel­­fegyverzik a szervezett munkásságot. A fia­­­tal katonák pedig, akik észrevették, hogy fegyvereiket a laktanyából lassanként elcsem­­­­pészik a csendőrök, gyűlést tartottak, ame­lyen erélyesen követelték, hogy a fegyvereket adják vissza.­­ Ez a gyűlés szerdán este történt. Más­nap reggel 9 órakor megint­­ gyűlést és de­monstrációt tartottak ebből a célból, amelyen a szociáldemokrata párt vezetősége is meg­jelent. Ott a szónokok lelkesen, de minden izgató hangtól tartózkodva követelték, hogy a fiatal katonaság és a szociáldemokrata párt vegye át a rend fentartását Makón. Elhang­zott egyesek részéről olyan kiáltás is, hogy a csendőrséget le kell szerelni. Ekkor jutott a vezetőség tudomására az a hír, hogy Mező­hegyesről 60 csendőr érkezik. A csendőrszá­zados viszont szintén bizalmi férfiakkal azt az üzenetet küldte a vezetőségnek, hogy a két gépfegyvert 24 óra alatt kiadja a szervezett munkásságnak. Ez a határidő bizalmatlansá­got keltett a szociáldemokrata pártban. A ve­zetőség kezében volt a két gépfegyverről szóló igazolvány. Ezzel három tekintélyes vezető­ségi tagot, a Munkástanács elnökét, a köz­élelmezés vezetőjét, a katonaság egy bizalmi­­férfiút küldték át a gépfegyverekért.­­ Ez a néhány fegyvertelen ember 12— 15 fiatal, részben felfegyverzett, de muníció nélküli katonával közeledett a csendőrség fe­lé. Pár lépésre voltak, mikor a csendőrség gépfegyvertüzet adott rájuk és a népre, m­ely még a városháza előtt állott. Borzalmas je­lenet következett. A gépfegyver megszakítás nélkül vagy egy óra hosszán át működött. Lőtték a Városház t teret és a városháza­ erké­lyét, amelyen a vezetőség állott és a szom­szédos utcákban is lövöldöztek. Az első áldo­zat a küldöttség élén haladó Fodor Sándor, a Munkástanács elnöke volt. A küldöttség többi tagjai közül számosan megsebesültek. Számukat azonban pontosan megállapítani nem lehet, mert a könnyebben sebesültek or­vosi kezelésre nem jelentkeztek.­­ Amikor az utca már tiszta volt, a se­besülteket mentő emberekre is fűtöttek. Egy öreg embert, aki egy nyöszörgő sebesült lány­kát akart elcipelni, 9 lövés talált. A város­háza egész környéke lövések zajától vissz­hangzón. A menekülők kerítéseken utásták át. Szóval formális csata volt. A csendőröket bekerítették és kiszorították állásukból. Azok gépfegyverestől ki is vonultak a városból. El­lenben a délutáni órákban a 4—5000 ember­ből, akikre délelőtt gépfegyvertüzet adtak, néhányan buszut álltak az alispánon és egy rendőrbiztoson. A vezetőség tagjai és nem vagyok szerény tálért, ha azt állítom, hogy magam is, emberfeletti munkát fejtettünk ki, hogy a szociáldemokrata párt prestizsét meg- A „Médi Specialité“ higiénikus szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai u­tca 11. szám. ♦ Telefon 15—20: (3) kaphatók a legfinomabb gyártmányú szivarkahüvely különlegességek a legolcsóbb napi árak mellett. Viszontelárusítóknak is a legolcsóbb bevásárlási forrás.

Next