Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-01 / 1. szám

M*rh«sxtoMf és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRÚT 4. S7Á* A info Mitói<i­s a kiadóhivatal telafonja : 3Q6. Szeged, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 72.— K egy hónapra 12 — K »»ám 1m­ 66 fillér. IX. évfolyam 1. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGARUT 1. SZA­A A­ayda­elefonja : 14-34. __ Csütörtök, január 1. A napi 1920. Irta : Juhász Cjala. V­­ A krónikás kezében babonásan perceg a toll, ahogy ezt a kerek évszá­­mot itt először papírra veti. 1920. Egy uj évtized kezdődik vele. A huszadik század második évtizede. És, a krónikás nem tudja elhallgatni érzését: a világ­­történelem egészen új korszaka. 1920. A nagy Vicktor Hugo azt írta 1870-ről, hogy année terrible, Rettenetes év. Mi úgy hisszük, hogy 1920 több lesz, mint rettenetes év, 1920 a legnagyszerűbb évek egyike lesz a históriában, olyan dátumokkal vetekedő, mint 1453, ami­kor az újkor hajnala pirult föl Bizánc romjai fölött, mint 1517, amikor a wit­­tenbergai csalogány kifüggesztette ke­­­­mény pontjait a templom kapujára, mint 1648, amelyben a harmincéves vallás­háború békéjével Európában megkezdő­dött az istenek alkonya, mint 1789, amikor Mirabeau odamennydörögte a ki­rályoknak a népfenség jogát, mint 1848, amikor Európa egyensúlya az utolsó polgári forradalmak és az első proletár­­megmozdulások barikádjain táncolt, igen, 1320 még ezeken a dátumokon is túl­tesz, mert 1920 a világtörténelem jüngst«­ibrichtja lesz a jelek szerint, amelyek égen és földön, de leginkább a föld­alatti mélységek kohójában, az uj világ születésének ciklopszi műhelyében mutat­koznak. És tegyük hozzá mindjárt, vigasztaló­nak és biztatónak, ha csak azon érte­lemben is, hogy una salus victis nullum sperare salutem, hogy a szegény és ma­radék magyarság mind e jelek szerint megváltását és megmaradását, sőt hol­napja boldogabb és szerencsésebb pir­­kadását remélheti ez idők teljessége ré­vén. Mert mit látunk Keleten és Nyu­gaton mást, mint hogy az európai világ­­gazdaság háborús és forradalmas össze­roppanását megelőzendő, mindenütt uj, más utakra kénytelen térni a külső és belső politika, kénytelen uj orientációt keresni, hogy Európa mai látszatos bé­kéjét valóságos, szilárd és becsületes­­ ijMr­obra.fe­hleAtej hjhxybdCtl a régi éS uj . „ * Korai mámorából­­ ao~össég, a nem­­ztt . ^vitcC^béke uj kon­v ■. . . megtalálni, ha­__ m­oojbecesviA. */s —— csak azt nem akarja, — és ezt akarni több az öngyilkosságnál — hogy Európa, mint túlérett és megrothadt gyümölcse egy elfajult és elhaló kultúrának végleg elkészülve hulljon a hóditó Ázsia hatal­mas ölébe. Olvassuk, ho­ ^cheidemann szerint a bolsevizmus m­ég mindig kisért Németországban és annál erősebben kisért, minél gyöngébbé teszi Német­országot a még alá sem írt és még nem ratifikált békeszerződés. Ol­vassuk, hogy Amerika visszatért régi politikájára, amely nem akar beleavat­kozni Európa ügyeibe, amely magára hagyja az önmagával meghasonlott, az önmagát marcangoló kontinenset. Olvas­suk, hogy Angliában egyre élesebb és nyíltabb ellentét tátong a liberalizmus táborában az Asquith és a Lloyd George hívei között, amely a belpolitika i­ kér­désében és a külpolitika népszövetségi programjában előbb-utóbb nyílt szaka­dásra vezet. Olvassuk, hogy a győzel­mes országok egyik-másikában már szinte katasztrófád a valuta esése, hogy a gazdasági­ terheket többé nem lehet egyik vállról a másikra áthárítani. Ol­vassuk, hogy Belgiumban és Olaszor­szágban mennyire megerősödtek éppen az utolsó választásokon a szocialista pártok és igen jól tudjuk, hogy a körü­löttünk elterülő új kis imperialista álla­mok belső szerkezete milyen heterogén törekvések bizonytalanságain és esetle­gességein nyugszik, ha ugyan a vihar előtti csendet nyugalomnak lehetne el­nevezni. így érik most mindenütt és egyre, Keleten és Nyugaton, az egész Európa háborúktól és forradalmaktól mélysége­sen és végzetesen fölszántott területén a közeli jövendő vetése, amely az Úr 1920-ik esztendejében a jelek szerint aratásra kerül. Mert nem lehet eléggé hangoztatni, amit Clemenceautól és Wilsontól Dutka Ákosig és Földi Mi­­hályig annyian és annyiszor hirdettek a legkülönbözőbb változatokban: ez itt egy világ válsága, ami most vajúdik, politikai, gazdasági, morális és kulturá­lis téren egyaránt és a szegény és ma­radék magyarság nem­­ tehet jobbat és okosabbat, minthogy vár, vár és vár, bölcsen, serényen és szerényen, mert a vetés neki is érik. Qu» habet tempos, habet vitám, — mondja a római filozófus. .Vur Zeit, — mondja a német poéta. A magyar pedig, megint idézte a mi el­eddig legnagyobb és legderekabb publi­cistánknak, Kemény Zsigmondnak egyet­len verséből a halhatatlan refrént: Várni kissé rhit se tesz! 1920. A huszadik század második évtizedének első éve: életre érdemes népek és igazak föltámadásának és meg­dicsőülésének esztendeje, ha van még élet és igazság ezen a szomorú földön. A krónikás kezében babonásan perceg a toll, ahogy e kerek évszámot újra pa­pírra veti: 1920. hitt • 4 Nem lesz változás a kormányban. — A politika legközelebbi programja. — Budapest, december 31. (M. T. I.) A Magyar­­­­ország írja: Napok óta riasztó hírek vannak forgalomban. Felelőtlen emberek fantáziája tel­jes erejével dolgozik és a legképtelenebb hí­rekkel telítik az amúgy is túlfűtötten izgatott politikai szenvedélyeket. Legutóbb olyan hírek láttak napvilágot, mint hogyha a kormányzat­ban jelentős és lényeges változás készülne, így többek között arról is beszélnek, hogy mérték­adó és felelős körök az alkotmányos kormány­zás intézményes megváltoztatására törekszenek. illetékes helyen a Magyarország tudósítója előtt a következőket mondották: “ Sem a kormány, sem a kereszténypártok részéről ilyen törekvés nem nyilvánult meg és ilyen cél nem is vezeti a keresztény egyesülés politikusait. Ellenkezően, minden tényező fele­lőssége teljes tudatában azon van, hogy a kormány helyzetét megszilárdítsa és elgördítse a kormány útjából azokat a nagy akadályokat, amelyek elébe tornyosulnak, különösen az el­látási kérdések tekintetében. Sem a kormány, sem a kormányon kívül álló tényezők nem fog­lalkoztak, a híresztelt gondolatokkal és az elter­jedt hírek tisztára önkényes kombinációk, ame­lyek teljesen távol állanak minden pozitivitástól, vagy annak még a lehetőségét­­ is. A kormányt a nagyobb és aktuálisabb kérdések foglalják le. * Ilyen a többek között a békedelegáció ügye. Mint ismeretes, a békebizottság január 5-én utazik ki és körülbelül 7-én érkezik Párisba, ahol azután rövidesen megkezdődnek az érdemi tanácskozások. Előreláthatóan csak a fődele­gáció és vele együtt a politikai delegáció ma ki ebben a turnusban. A békebizottság eg­ __ szervei csak később mennek. A tegnapi mi­nisztertanács foglalkozott a béke anyagával és az idevágó egyéb kérdésekkel, azontúl a folyó ügyeket tárgyalták. it és ’­SCHER brilliáns ékszereket "^6 K« ékszerész Kárász-utca 14. STGA; /

Next