Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-01 / 1. szám
M*rh«sxtoMf és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRÚT 4. S7Á* A info Mitói<is a kiadóhivatal telafonja : 3Q6. Szeged, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 72.— K egy hónapra 12 — K »»ám 1m 66 fillér. IX. évfolyam 1. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGARUT 1. SZAA Aaydaelefonja : 14-34. __ Csütörtök, január 1. A napi 1920. Irta : Juhász Cjala. V A krónikás kezében babonásan perceg a toll, ahogy ezt a kerek évszámot itt először papírra veti. 1920. Egy uj évtized kezdődik vele. A huszadik század második évtizede. És, a krónikás nem tudja elhallgatni érzését: a világtörténelem egészen új korszaka. 1920. A nagy Vicktor Hugo azt írta 1870-ről, hogy année terrible, Rettenetes év. Mi úgy hisszük, hogy 1920 több lesz, mint rettenetes év, 1920 a legnagyszerűbb évek egyike lesz a históriában, olyan dátumokkal vetekedő, mint 1453, amikor az újkor hajnala pirult föl Bizánc romjai fölött, mint 1517, amikor a wittenbergai csalogány kifüggesztette kemény pontjait a templom kapujára, mint 1648, amelyben a harmincéves vallásháború békéjével Európában megkezdődött az istenek alkonya, mint 1789, amikor Mirabeau odamennydörögte a királyoknak a népfenség jogát, mint 1848, amikor Európa egyensúlya az utolsó polgári forradalmak és az első proletármegmozdulások barikádjain táncolt, igen, 1320 még ezeken a dátumokon is túltesz, mert 1920 a világtörténelem jüngst«ibrichtja lesz a jelek szerint, amelyek égen és földön, de leginkább a földalatti mélységek kohójában, az uj világ születésének ciklopszi műhelyében mutatkoznak. És tegyük hozzá mindjárt, vigasztalónak és biztatónak, ha csak azon értelemben is, hogy una salus victis nullum sperare salutem, hogy a szegény és maradék magyarság mind e jelek szerint megváltását és megmaradását, sőt holnapja boldogabb és szerencsésebb pirkadását remélheti ez idők teljessége révén. Mert mit látunk Keleten és Nyugaton mást, mint hogy az európai világgazdaság háborús és forradalmas összeroppanását megelőzendő, mindenütt uj, más utakra kénytelen térni a külső és belső politika, kénytelen uj orientációt keresni, hogy Európa mai látszatos békéjét valóságos, szilárd és becsületes ijMrobra.fehleAtej hjhxybdCtl a régi éS uj . „ * Korai mámorából ao~össég, a nemztt . ^vitcC^béke uj konv ■. . . megtalálni, ha__ moojbecesviA. */s —— csak azt nem akarja, — és ezt akarni több az öngyilkosságnál — hogy Európa, mint túlérett és megrothadt gyümölcse egy elfajult és elhaló kultúrának végleg elkészülve hulljon a hóditó Ázsia hatalmas ölébe. Olvassuk, ho ^cheidemann szerint a bolsevizmus még mindig kisért Németországban és annál erősebben kisért, minél gyöngébbé teszi Németországot a még alá sem írt és még nem ratifikált békeszerződés. Olvassuk, hogy Amerika visszatért régi politikájára, amely nem akar beleavatkozni Európa ügyeibe, amely magára hagyja az önmagával meghasonlott, az önmagát marcangoló kontinenset. Olvassuk, hogy Angliában egyre élesebb és nyíltabb ellentét tátong a liberalizmus táborában az Asquith és a Lloyd George hívei között, amely a belpolitika i kérdésében és a külpolitika népszövetségi programjában előbb-utóbb nyílt szakadásra vezet. Olvassuk, hogy a győzelmes országok egyik-másikában már szinte katasztrófád a valuta esése, hogy a gazdasági terheket többé nem lehet egyik vállról a másikra áthárítani. Olvassuk, hogy Belgiumban és Olaszországban mennyire megerősödtek éppen az utolsó választásokon a szocialista pártok és igen jól tudjuk, hogy a körülöttünk elterülő új kis imperialista államok belső szerkezete milyen heterogén törekvések bizonytalanságain és esetlegességein nyugszik, ha ugyan a vihar előtti csendet nyugalomnak lehetne elnevezni. így érik most mindenütt és egyre, Keleten és Nyugaton, az egész Európa háborúktól és forradalmaktól mélységesen és végzetesen fölszántott területén a közeli jövendő vetése, amely az Úr 1920-ik esztendejében a jelek szerint aratásra kerül. Mert nem lehet eléggé hangoztatni, amit Clemenceautól és Wilsontól Dutka Ákosig és Földi Mihályig annyian és annyiszor hirdettek a legkülönbözőbb változatokban: ez itt egy világ válsága, ami most vajúdik, politikai, gazdasági, morális és kulturális téren egyaránt és a szegény és maradék magyarság nem tehet jobbat és okosabbat, minthogy vár, vár és vár, bölcsen, serényen és szerényen, mert a vetés neki is érik. Qu» habet tempos, habet vitám, — mondja a római filozófus. .Vur Zeit, — mondja a német poéta. A magyar pedig, megint idézte a mi eleddig legnagyobb és legderekabb publicistánknak, Kemény Zsigmondnak egyetlen verséből a halhatatlan refrént: Várni kissé rhit se tesz! 1920. A huszadik század második évtizedének első éve: életre érdemes népek és igazak föltámadásának és megdicsőülésének esztendeje, ha van még élet és igazság ezen a szomorú földön. A krónikás kezében babonásan perceg a toll, ahogy e kerek évszámot újra papírra veti: 1920. hitt • 4 Nem lesz változás a kormányban. — A politika legközelebbi programja. — Budapest, december 31. (M. T. I.) A Magyarország írja: Napok óta riasztó hírek vannak forgalomban. Felelőtlen emberek fantáziája teljes erejével dolgozik és a legképtelenebb hírekkel telítik az amúgy is túlfűtötten izgatott politikai szenvedélyeket. Legutóbb olyan hírek láttak napvilágot, mint hogyha a kormányzatban jelentős és lényeges változás készülne, így többek között arról is beszélnek, hogy mértékadó és felelős körök az alkotmányos kormányzás intézményes megváltoztatására törekszenek. illetékes helyen a Magyarország tudósítója előtt a következőket mondották: “ Sem a kormány, sem a kereszténypártok részéről ilyen törekvés nem nyilvánult meg és ilyen cél nem is vezeti a keresztény egyesülés politikusait. Ellenkezően, minden tényező felelőssége teljes tudatában azon van, hogy a kormány helyzetét megszilárdítsa és elgördítse a kormány útjából azokat a nagy akadályokat, amelyek elébe tornyosulnak, különösen az ellátási kérdések tekintetében. Sem a kormány, sem a kormányon kívül álló tényezők nem foglalkoztak, a híresztelt gondolatokkal és az elterjedt hírek tisztára önkényes kombinációk, amelyek teljesen távol állanak minden pozitivitástól, vagy annak még a lehetőségét is. A kormányt a nagyobb és aktuálisabb kérdések foglalják le. * Ilyen a többek között a békedelegáció ügye. Mint ismeretes, a békebizottság január 5-én utazik ki és körülbelül 7-én érkezik Párisba, ahol azután rövidesen megkezdődnek az érdemi tanácskozások. Előreláthatóan csak a fődelegáció és vele együtt a politikai delegáció ma ki ebben a turnusban. A békebizottság eg __ szervei csak később mennek. A tegnapi minisztertanács foglalkozott a béke anyagával és az idevágó egyéb kérdésekkel, azontúl a folyó ügyeket tárgyalták. it és ’SCHER brilliáns ékszereket "^6 K« ékszerész Kárász-utca 14. STGA; /