Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-01 / 90. szám

fii«ged, 1920 december 1. Ára­m korona. Korányi nem ragaszkodik a tárcájához. — A nemzetgyűlés mai ülése. — Rakovszky István elnökölt. Bemu­tatta a nemzetgyűlésnek a belügy­miniszter átiratát, amelyben beje­lenti, hogy a Dunárd hajóstársaság­nak engedélyt adott kivándorlók szállítására. A napirend első pontja a pénzin­tézeti központról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Iklódi Szabó János előadó ismer­tette a törvényjavaslatot és elfoga­dásra ajánlja. Majd báró Szterényi József emel­kedik szólásra, hosszabb beszédben támadva és üdvözölve a javaslatot. Ernst Sándor a kölségvetést és az apozót sürgeti. Beszéde után berekesztik a vitát. Korányi pénzügyminiszter az angol érdekeltséggel megkötött földgázku­tatásra vonatkozó szerződést nyújtja be. — Sürgősen napirendre tűzik. Majd a felszólalásokkal foglalko­zik Korányi s hangoztatja, hogy ta­karékoskodni kell, de ez még nem elég, mert az egész közvélemény tu­datába kell belevinni azt, hogy első­sorban gazdaságilag állítsuk talpra ezt az országot. Reflektál a közbe­szólásokra és megjegyzésekre és ki­jelenti, hogy nem ragaszkodik a tár­cájához s hogy csak az adótervek­nek megalkotása végett vállalta a pénzügyminiszteri tárcát. Azért ma­radt meg a helyén, mert illetékes helyről győzték meg őt, hogy távo­zása az ország érdeke ellen volna. Kijelenti, hogy elvben a kereskede­lem szabadságának a híte, de korlá­tozások szükségesek különösen a közélelmezés terén. A javaslatot el­fogadásra ajánlja. Általánosságban elfogadják. Utána a részletes vita következik, majd szünet és azután folytatják a részletes vitát. Fél kettő órakor tértek át az inter­pellációkra. Elsőnek Pálfy Dániel emelkedik szólásra. Az ülés folyik. Friedrich—Catilina, SZEGED, november 90. (évs.) Ciceróra volna ma szüksé­günk, Ciceróra, aki az egész ország hallatára dörögné el súlyos vád­beszédét a gonosz ellen, aki a hamis bálvány talmi glóriáját le merné tépni, aki a hamis bálvány mondvacsinált imádatát szét merné szaggatni, aki­nek hangja az első megdöbbenés hökkenetében kelt feljajdulások zaját túlharsogva vijjongna bele a magyar lelkekbe: Quousque tandem? Ugyan meddig élsz vissza, Catilina, a mi türelmünkkel ? Friedrich István nyilatkozott a Virradat­ban. Nyilatkozatában a poli­tikai erők egyesítésével, a kalandorok és tehetségtelenek leszorításával, a politikai és társadalmi válsággal fog­lalkozott és megállapította, hogy el­érkeztünk a magyar történelem leg­válságosabb órájához. Ezeknek a soroknak olvastán de keserű nevetés kelt sok jó magyar ember lelkéből. Friedrich beszél az erők egyesítéséről, akinél szétzüllesz­­tőbb tehetsége magyar politikusnak még nem volt. Friedrich akarja le­szorítani a kalandorokat a politika színpadáról, akinél tipikusabb kalan­dortermészet még nem szerepelt Magyarországon. Friedrich akarja a tehetségteleneket eltávolítani, akinek kevés párthíve között egyetlen tehet­ség nincsen. És Friedrich hang­súlyozza a politikai és társadalmi válság szanálásának szükségét, aki minden politikai és társadalmi vál­ságnak mögötte áll, minden egység­­megbontó kísérletnek, puccsnak, za­varnak intéző ereje, finanszírozója, spiritus rektora. Ha megállapítjuk, hogy Friedrich Istvánnál szemérmetlenebből, követ­­kezetlenebbül, gonoszabb indulatúan magyar politikus még nem forgatott köpönyeget, nem hagyott úgy cser­ben múltat, elvet, barátot és fegyver­társat, — ezzel csak a megdönthet­ően, az abszolút igazságot szögeztük le. Politikai etika, elvek szentsége, zászló fenköltsége csupa olyan kor­látozások és bilincsek, melyeket Friedrich István önmagára kötelező­nek soha nem ösmert; az ennen múlt­jának közelmúlt tette, elve értéktelen és nem kötelező rongy csupán, melyet letagadni könnyű s melyet a hihe­tetlen és szemérmetlen merészség által döbbenetig meglepett politikai ellenfél ellenérvének felhasználni maga restell. A lánchidi őrület áldozatainak vé­rét rég letörölte az arcáról az a Friedrich István, aki saját akaratából mozdította el a honvédminisztérium­ból Szurmay tábornokot s ült bele az államtitkár szobájába. A cionista brigád parancsnoki tisztét már rég elfeledte az a Friedrich István, aki mikor annak ideje volt, dagadó ke­bellel játszotta az intranzigens anti­szemita szerepét. A szabadkőmives páholy szertartásmesteri szimbólu­mait rég elhajította az a Friedrich István, aki feltűnő áhítattal hivatko­zott untalan a hőn imádott keresz­tény Istenre. És ma azt látjuk, hogy az intranzigens antiszemita, hun gó keresztény Friedrich István felejti ezt a közelmúltját s­ merész ívben evez át azokra a vizekre, amelyeken — úgy hiszi — ma többet, talán mindent elérhet. fJTiszta szívből örülünk neki, hogy megszabadultunk tőle, de amikor ilyen hihetetlen orcával feláll a fó­rumon, őszintén kívánkozunk egy Cicero után, aki megkérdje tőle, hogy meddig él még vissza a türel­münkkel ? Magyarországot felveszik a Népszövetségbe BÉCS, nov. 30. Azt a hírt kapta a N. W. T. Párisból, hogy olyan ántánt-körökben is, amelyek eddig a legridegebb álláspontot foglalták el, az a hangulat kezd erősbödni, hogy Magyarországnak a Népszövetségbe való felvételét meg kell engedni. A délszláv választások. BÉCS, nov. 30. Belgrádból jelen­tik : A beérkezett jelentések szerint az első délszláv parlamenti válasz­tásokon a közönség nem valami nagy számban vett részt. A válasz­tóknak alig 50 százaléka szavazott. Egészben 416 mandátum került be­töltésre. Belgrádban többek között megválasztották a radikális Pasicsot, a demokrata Davidovicsot, a kom­munista dr. Markovicsot és a hor­­vát parasztpárt vezérét, Radicsot, aki tegnap amnesztiát kapott és bör­tönéből azonnal szabadlábra bocsá­tották. Radics „Zsivio­kral !” (Éljen a király!) szavakkal lépett a szavazó urnához. Radics pártja már napok­kal előbb a centralizált államforma és a Karagyorgyevics-dinasztia mel­lett foglalt állást. A szerb választá­sok végleges eredménye, három ke­rület kivételével, a következő : 36 radikális, 26 demokrata, 12 agrárius, 12 kommunista és 1 Ribár-párti. Angol konzorcium kutatja a gázt. BUDAPEST, november 30. (Magyar Távirati Iroda.) Miután a trianoni békeszerződés országunkat megfosztotta bányáitól, petróleum- és földgázforrásaitól, fo­kozott érdekünk, hogy Csonka- Magyarországon, de különösen a Balatontól délre fekvő területeken kutatásokat végeztessen. Angol pénz­ügyi érdekeltség jelentkezett és eze­ket a kutatásokat, melyeknek óriási költségeit a kormány viselni nem bírta volna, vállalta. A kormány ezt a közeledést szívesen vette és a szükséges tárgyalások lefolytatására Londonba küldötte Teleszky János, volt pénzügyminisztert. Teleszky Londonban meg is állapodott, amely megállapodás arra kötelezi a lon­doni petroleum-bányászó céget, hogy százezer font sterlinget befektet a kutatásokba és siker esetén a ki­bányászott érték egyharmada őt il­leti, egyharmada az államot, míg a harmadik egyharmadra nézve később folytatnak tárgyalásokat. A szerző­dés tartama ötven év. Szerda, 1. évf., 90. alfin. Elutazik a francia követég Athénból. BÉCS, nov. 30. (M. T. I.) A N. F. P. szerint a Daily Mail-Mk azt írják Athénből, hogy az athéni fran­cia követség minden előkészületet megtett az elutazásra. Tanácskozik a­thina-bizottság BÉCS, nov. 3a (M. T. I. magán­­jelentése.) A Duna-bizottság ma a tengerészeti osztály épületében Trou­­bridge angol tengernagy elnökletével megkezdte a tanácskozást a műszaki kérdések ügyében. A Dana értekezlet, amely főtanácskor szerv, továbbra is Párisban ülésezik. Konstantin hazatérése, LONDON, nov. 3a (M. T. I.) A Times értesülése szerint a szövetsé­gesek nem fogják megnehezíteni Konstantin visszatérését a görög trónra, ha a görög nép­szavazás során ezt kivánná, de gondoskodni fognak arról, hogy érdekeik Keleten ne szenvedjenek sérelmet. BÉCS, nov. 30. A M. T. I. magán­­jelentése.) A Neues Achtuhrblatt je­lenti Athénból: Konstantin exkirály hazatérésének napját december 12-re tűzték ki. Az exkirály Olasz­országon át megy Görögországba. Olaszország Görögország mellett. BÉCS, nov. 30. (M. T. I.) A N. F. P.-nek jelentik Párisból: Leygues francia miniszterelnök tegnap este visszaérkezett Párisba. Londonból való elutazása előtt hosszabb meg­beszélést folytatott gróf Sforzával. Az olasz kormány, hir szerint, pártolja Konstantin király visszatérését Gö­rögországba, de helyesli a sevresi békeszerződés revizióját is, amennyi­ben Smyrnára és Tráciára vonatkozó határozatok megváltoztatásáról van szó. Az orosz ellenforradalom elárulása. HELSINGFORS, nov. 36. (Wolff.) Orosz jelentés szerint a szovjet kor­mány ellen irányuló legutóbbi ellen­­forradalmi összeesküvést egy táncosnő árulta el, aki bele volt avatva az összeesküvésbe. A táncosnőt később megfojtották. Az összeesküvésben résztvett személyek közül hatvanat agyonlőttek. BLOKKOT ALAKÍTOTTAK A MUNKÁSPÁRTOK. A proletárdik­tatúra bukása után több munkáspárt, nevezetesen a Nemzeti Munkásligák Szövetsége, a Keresztény Munkások Szövetsége, a Magyar Munkások Országos Pártja és a Fővárosi Ipari Munkások Szövetsége kimondották, hogy a nemzeti munkásegyesületek blokkjába tömörülnek. A blokk no­vember 19-én tartott értekezletén Csizmadia Sándor nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy pártjával együtt belép a blokkba.

Next