Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1921-05-01 / 100. szám
Szeged, Ara 2 korona. Győzelmes Ikarusz, SZEGED, április 30. A hetvenöt éves Apponyi Albert ünneplésére készül az egész számottevő magyar közélet A nemzet és a társadalom valamennyi hivatott képviselete és intézménye összefog, hogy az igazi nagyságot és önfeláldozást megillető méltó hódolattal ünnepelje a sorsüldözött magyarság legnagyobb fiát. Egy nemzet, amely így tudja megbecsülni nagyjait, nem veszhet el. Meg kell emlékeznünk arról, amit Apponyi mondott, amikor másfél esztendő előtt vállalta a nemzet osztatlan bizalmából neki jutott nagy és szent feladatok teljesítését. — Túl vagyok már azon a koron, amikor hiúság és személyes becsvágy ösztönzi az embereket. Nincsenek egyéni céljaim; rang, méltóság nem csábít. Fáradt öreg ember vagyok, akinek pihennie kellene, aki már nem ismeri a földi hiúságot. De szent köteességemnek tartom, hogy szenvedő hazám és népemért megtegyem azt, amit megtehetek. Csodát, emberfölöttit ne várjanak tőlem, de minden erőmmel azon leszek, hogy a kötelességemet teljesítsem. Soha nem beszélt igazi nagyság ennél szerényebben, de sohasem váltottak be ígéretet teljesebben. A megrágalmazott, méltatanul meghurcolt magyarságnak újra becsületet szerzett a külföld előtt s még ellenségeink is csak a legnagyobb tisztelet hangján beszélnek róla. Uj lkaruszként repült a nap felé mélységes hazaszeretetének szárnyain, amelyeket nem olvadékony viasz tartott össze, hanem az igazi nagyság diadalmas ereje. Ép szárnyakkal, győzelmesen tért vissza útjáról, amelyen örök időkre szóló dicsődséget szerzett nemzetének és magának. Megindító, felemelő látvány ez a nagy öreg ember, aki az évek súlya által meg nem törhető akaraterővel és önfeláldozással küzd veszélyben forgó nemzetéért. Nyugalomra, csendes pihenésre lenne már szüksége fáradt testének, de nagy lelke csodálatos energiával viszi előre a sors által kiszabott útján És ezt nem jutalomért, nem személyi hiúságának, szereplési vágyának kielégítésére teszi, hanem teljesen önzetlenül, csupán nemzete nagy érdekeinek szolgálatában. Az ünneplésen, amelyre készülnek, nemcsak az egész ország társadalmának hivatalos képviselői lesznek jelen. Lélekben ott lesznek azok az egyszerű, névtelen szzzezrek is*, akiknek a nevében nem beszél ünnepi diszszónok, csak az a nagy szeretet és megbecsülés, amely a nép szivében Kossuth apánk legendás alakja mellé helyezte Apponyi Albert glóriás fejét. Nincs már fedezetlen pénzünk. Bevételeink fedezik a kiadásokat. — A pénzügyminiszter beszéde a pénzügyi tanács megnyitó ülésén. — BUDAPEST, ápr. 30. (Sat. tud.) Az országos pénzügyi tanács ma délelőtt tartotta alakuló ülését a pénzügyminisztérium épületében Az ülésen Hegedűs Lóránt pénzügyminiszteren kívül a tanács valamennyi tagja megjelent. A pénzügyminiszter az ülést a következő beszéddel nyitotta meg: — A kormány nevében őszinte tisztelettel üdvözlöm a megjelenteket. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ennyi erkölcsi tőkét egyetlen ország hasonló intézménye sem egyesít magában, mint ez a testület, amely a magyar pénzügyi helyzet orvoslásának keserves, de dicső munkájára vállalkozott. Véleményem szerint, ha Európa látni fogja ezt az erőkifejtést, ennek kedvező hdása nem maradhat el. Úgy látszik, hogy Európának nincs szüksége erre a tönkretett országra, nekünk azonban addig kell dolgoznunk, amíg újra szükség lesz ránk. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha mindazok összefognak, akik a beteg országot meggyógyítani képesek. A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a bankóprést sikerült megállítania. Az országban nincs többé fedezetlen pénz. Sikerült azt is elérnie, hogy az államháztartás saját bevételeiből tudja fedezni a kiadásait. »¥»»¥»*¥»»»»»¥»¥»*»¥»»»»•■»•••************************ Amerikai közbelépés Németország érdekében. BECS, ápr. 30. (M. T. I.) A Münchener Neuesten Nachrichten jelenti Bázelből: Az amerikai külügyi államtitkár kérdést intézett a francia kormányhoz, hogy vájjon a Ruhrvidék megszállását nem lehetne-e elhalasztani? A francia kormány határozott nemmel válaszolt. A legfelsőbb tanács kétségkívül a német Ruhr terület megszállása mellett fog dönteni. Vasárnap, II. évi, 100 izém terjeszteni. Ha ez megtörténnék, ezeket ugyanolyan figyelemmel fogjuk megvizsgálni, mint az előbbekét. BÉCS, ápr. 30. (M. T. I.) A Neues Wiener Journalnak jelentik Prágából: A cseh minisztertanács a legutóbbi k<ét napon tárgyalt, hogy a büntetőrendszabályokhoz való csatlakozás ügyében meghozza a döntést. A tanácskozásokat, melyeket, hir szerint, Franciaország új jegyzéke következtében kellett megtartni, szigorúan bizalm soknak nyilvánították. Valószínűnek tartják, hogy Csehország részt vesz a büntetőrendszabályokban. BÉCS, április 30.. (M. T. I.) A Deutsches Volksblatt- nak jelentik Párisból. A jóvátételi bizottság tegnap döntött a fizetési módozatokról és a fizetési határidő tekintetében. Németország képviselője, aki erre az ülésre meghívást nyert, levelet intézett a bizottsághoz, amelyben közölte, hogy a mostani körülmények között a meghívásnak nem tehet eleget. * Simons külügyminiszter lemondott. Franciaország lázasan készülődik a büntetőrendszabályok végrehajtására. — Csehország is részt vesz a megfenyítésben. BUDAPEST, ápr. 30. A Magyar Hírlap írja: Berlini jelentések szerint Simons külügyminiszter, megrongált egészségi állapotára való hivatkozással, beadta lemondását. Fehrenbach kancellár a súlyos külpolitikai helyzetre való tekintettel felkérte Simons külügyminisztert, hogy várjon lemondási kérelmével mindaddig, míg Amerikából döntő válasz nem érkezik. Simons eleget tett Fehrenbach kívánságának és kijelentette, hogy csak rövid ideig hajlandó helyén maradni. Miután Fehrenbach Simonssal szolidárisnak jelentette ki magát, politikai körökben biztosra veszik, hogy Simons néhány nap múlva bekövetkező végleges lemondása maga után vonja a kancellár lemondását. BUDAPEST, ápr. 30. A Magyar Hírlap írja: A színes csapatoknak szállítását Délfranciaországból a Rajna-vidékre már megkezdték. A színes csapatokat a Majna közelében helyezik készenlétbe és csónakokon fogják őket a Ruhr-vidékre szállítani, aminek megszállására elsősorban ezek a csapatok fognak szolgálni. Vannak közöttük tunisziak, szenegáliak, marokkóiak és algiriak, valamint kb. 20.000 kisázsiai eredetű emberek. PÁRIS, ápr. 30. (M. T. I. szikratávirata.) A Temps nagy feltűnést keltő cikkben emlékeztet arra, hogy az 1917. év első felében Vilmos császár egy nyilatkozatot szerkesztett, melyben meghatározta a háború céljait. Ezt a nyilatkozatot nemrég közölte egy német hetilap: — Hadseregem és hajóhadam nevében — így vezette be nyilatkozatát a császár — közlöm Longwy, Brinny és a belga tengerpart annexióját. Az Egyesült Államok kötelesek nyomban harmincmilliárd dollárt, Franciaország negyvenmilliárd dollárt, Anglia pedig kész árucikkeket és nyersanyagokat kiszolgáltatni. A császár Kurland hercege lesz. Törökország megkapja Máltát és több más sziget is átmegy birtokába. — Ezidőtájt — írja a Temps —, dr. Simons magas rangú hivatalnok volt a külügyminisztériumban, Fehrenbach a birodalmi ülés főbizottságában elnökölt, Stinnes pedig millióit halmozta lakásra és a császári kormány kultuszának hódolt. Hogyan csodálkozhatnánk ma, amidőn ugyanezek az emberek vezetik az ügyeket, hogy a német javaslatok nem kielégítők. — Londonban azt hiszik, hogy a birodalmi kormány május 1-e től újabb javaslatokat fog elő Sztanykovszky ,tovább tagad. . BUDAPEST, április 80. A Tisza-per mai tárgyalását féltízkor nyitotta meg Gadó István elnök. Elővezetik Sztanykovszky Tibort, akihez dr. Szilassy Pál kir. ügyész intéz kérdéseket. Az ügyész faggatja, hogy mi értelme volt annak, hogy ő a katonai körzetparancsnokság előtt azt mondta, hogy belátja, hogy nincs értelme a további csűrés-csavarásnak és töredelmes beismerő vallomást tett? Sztanykovszky vállalja, hogy ezt igenis mondta a körletparancsnokság ügyésze előtt. Szilassy Pál ügyész megjegyzi, hogy a vizsgálóbíró előtt is olyan kijelentést tett, hogy magába szállt és őszinte vallomást tett Itt is azzal áll elő, hogy gyónni akar és vakmerő módon komédiázik. Majd ezt kérdezte az ügyész: — Kovács vizsgálóbíró előtt tett vallomását is úgy kezdte, hogy belső kényszernek engedve, őszintén vallani akar. Hogy mondhatja most, hogy akkor terrorizálták ? Sztanykovszky: Igenis, terrorizáltak. Az egész vallomásból egy szó sem igaz. Ügyész: Itt mártírnak tűnték föl magát, de elég gyáva volt ahhoz, hogy negyedmagával betörjön a Tisza-villába és meggyilkoljon egy védtelen embert. Sztanykovszky (éles hangon): Ezt visszautasítom. Ezt nem tettem. Ezután újból kijelenti, hogy nem vett részt a gyilkosságban. XA-XA III. RÉSZE Telefon 16—33. a SZÉCHENYI-MOZKBAN és Kabsrdl amerikai cirkus dráma. Előadások 5, 3,7 és 7*9 órakor. a vad Nyugatonf Telefon 161-33.