Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-01 / 100. szám

Szeged, Ara 2 korona. Győzelmes Ikarusz, SZEGED, április 30. A hetvenöt éves Apponyi Albert ünneplésére készül az egész számot­tevő magyar közélet A nemzet és a társadalom valamennyi hivatott kép­viselete és intézménye összefog, hogy az igazi nagyságot és önfel­áldozást megillető méltó hódolattal ünnepelje a sorsüldözött magyarság legnagyobb fiát. Egy nemzet, amely így tudja megbecsülni nagyjait, nem veszhet el. Meg kell emlékeznünk arról, amit Apponyi mondott, amikor másfél esztendő előtt vállalta a nemzet osztatlan bizalmából neki jutott nagy és szent feladatok teljesítését. — Túl vagyok már azon a koron, amikor hiúság és személyes becs­vágy ösztönzi az embereket. Nincse­nek egyéni céljaim; rang, méltóság nem csábít. Fáradt öreg ember vagyok, akinek pihennie kellene, aki már nem ismeri a földi hiúságot. De szent köte­ességemnek tartom, hogy szenvedő hazám és népemért meg­tegyem azt, amit megtehetek. Csodát, emberfölöttit ne várjanak tőlem, de minden erőmmel azon leszek, hogy a kötelességemet teljesítsem. Soha nem beszélt igazi nagyság ennél szerényebben, de sohasem váltottak be ígéretet teljesebben. A megrágalmazott, méltat­anul meg­hurcolt magyarságnak újra becsületet szerzett a külföld előtt s még ellen­ségeink is csak a legnagyobb tisz­telet hangján beszélnek róla. Uj lkaruszként repült a nap felé mély­séges hazaszeretetének szárnyain, amelyeket nem olvadékony viasz tartott össze, hanem az igazi nagy­ság diadalmas ereje. Ép szárnyakkal, győzelmesen tért vissza útjáról, amelyen örök időkre szóló dicsőd­séget szerzett nemzetének és magának. Megindító, felemelő látvány ez a nagy öreg ember, aki az évek súlya által meg nem törhető akaraterővel és önfeláldozással küzd veszélyben forgó nemzetéért. Nyugalomra, csen­­des pihenésre lenne már szüksége fáradt testének, de nagy lelke csodálatos energiával viszi­­ előre a sors által kiszabott útján És ezt nem jutalomért, nem személyi hiú­ságának, szereplési vágyának kielé­gítésére teszi, hanem teljesen önzet­lenül, csupán nemzete nagy érde­keinek szolgálatában. Az ünneplésen, amelyre készülnek, nemcsak az egész orszá­g társadalmá­nak hivatalos képviselői lesznek jelen. Lélekben ott lesznek azok az egyszerű, névtelen szzzezrek is*, akiknek a nevében nem be­szél ünnepi diszszónok, csak az a nagy szeretet és megbecsülés, amely a nép szivében Kossuth apánk legendás alakja mellé helyezte Apponyi Albert glóriás fejét. Nincs már fedezetlen pénzünk. Bevételeink fedezik a kiadásokat. — A pénzügyminiszter beszéde a pénzügyi tanács megnyitó ülésén. — BUDAPEST, ápr. 30. (Sat. tud.) Az országos pénzügyi tanács ma délelőtt tartotta alakuló ülését a pénzügyminisztérium épületében Az ülésen Hegedűs Lóránt pénzügy­­miniszteren kívül a tanács valamennyi tagja megjelent. A pénzügyminiszter az ülést a kö­vetkező beszéddel nyitotta meg: — A kormány nevében őszinte tisztelettel üdvözlöm a megjelente­ket. Szerénytelenség nélkül állítha­tom, hogy ennyi erkölcsi tőkét egyet­len ország hasonló intézménye sem egyesít magában, mint ez a testület, amely a magyar pénzügyi helyzet orvoslásának keserves, de dicső munkájára vállalkozott. Véleményem szerint, ha Európa látni fogja ezt az erőkifejtést, ennek kedvező hdása nem maradhat el. Úgy látszik, hogy Európának nincs szüksége erre a tönkretett országra, nekünk azonban addig kell dolgoznunk, amíg újra szükség lesz ránk. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha mindazok össze­fognak, akik a beteg országot meg­gyógyítani képesek. A pénzügyminiszter ezután hang­súlyozta, hogy a bankóprést sikerült megállítania. Az országban nincs többé fedezetlen pénz. Sikerült azt is elérnie, hogy az államháztartás sa­ját bevételeiből tudja fedezni a kiadásait. »¥»»¥»*¥»»»»»¥»¥»*»¥»»»»•■»•••************************ Amerikai közbelépés Németország érdekében. BECS, ápr. 30. (M. T. I.) A Münchener Neuesten Nachrichten je­lenti Bázelből: Az amerikai külügyi államtitkár kérdést intézett a francia kormányhoz, hogy vájjon a Ruhr­­vidék megszállását nem lehetne-e elhalasztani? A francia kormány határozott nemmel válaszolt. A leg­felsőbb tanács kétségkívül a német Ruhr terület megszállása­­­ mellett fog dönteni. Vasárnap, II. évi, 100 izém terjeszteni. Ha ez megtörténnék, ezeket ugyanolyan figyelemmel fog­juk megvizsgálni, mint az előbbekét. BÉCS, ápr. 30. (M. T. I.) A Neues Wiener Journalnak jelentik Prágá­ból: A cseh minisztertanács a leg­utóbbi k<ét napon tárgyalt, hogy a büntetőrendszabályokhoz való csatla­kozás ügyében meghozza a döntést. A tanácskozásokat, melyeket, hir sze­rint, Franci­aország új jegyzéke követ­keztében kellett megtartni, szigo­rúan bizalm soknak nyilvánították. Valószínűnek tartják, hogy Cseh­ország részt vesz a büntetőrend­szabályokban. BÉCS, április 30.. (M. T. I.) A Deutsches Volksblatt- nak jelentik Párisból. A jóvátételi bizottság teg­nap döntött a fizetési módozatok­ról és a fizetési határidő tekinteté­ben. Németország képviselője, aki erre az ülésre meghívást nyert, le­velet intézett a bizottsághoz, amely­ben közölte, hogy a mostani körül­mények között a meghívásnak n­em tehet eleget. * Simons külügyminiszter lemondott. Franciaország lázasan készülődik a büntetőrendszabályok végrehajtására. — Csehország is részt vesz a megfenyítésben. BUDAPEST, ápr. 30.­­ A Magyar Hírlap írja: Berlini jelentések szerint Simons külügyminiszter, megrongált egészségi állapotára való hivatko­zással, beadta lemondását. Fehren­­bach kancellár a súlyos külpolitikai helyzetre való tekintettel felkérte Simons külügyminisztert, hogy vár­jon lemondási kérelmével mindaddig, míg Amerikából döntő válasz nem érkezik. Simons eleget tett Fehren­­bach kívánságának és kijele­ntett­e, hogy csak rövid ideig hajlandó he­lyén maradni. Miután Fehrenbach Simonssal szolidárisnak jelentette ki magát, politikai körökben biztosra veszik, hogy Simons néhány nap múlva bekövetkező végleges lemon­dása maga után vonja a kancellár lemondását. BUDAPEST, ápr. 30. A Magyar Hírlap írja: A színes csapatoknak szállítását Délfranciaországból a Rajna-vidékre már megkezdték. A színes csapatokat a Majna közelében helyezik készenlétbe és csónakokon fogják őket a Ruhr-vidékre szállítani, aminek megszállására elsősorban ezek a csapatok fognak szolgálni. Vannak közöttük tunisziak, szene­gáliak, marokkóiak és algiriak, vala­mint kb. 20.000 kisázsiai eredetű emberek. PÁRIS, ápr. 30. (M. T. I. szikra­távirata.) A Temps nagy feltűnést keltő cikkben emlékeztet arra, hogy az 1917. év első felében Vilmos császár egy nyilatkozatot szerkesz­tett, melyben meghatározta a háború céljait. Ezt a nyilatkozatot nemrég közölte egy német hetilap: — Hadseregem és hajóhadam ne­vében — így vezette be nyilatkoza­tát a császár — közlöm Longwy, Brinny és a belga tengerpart annexió­­ját. Az Egyesült­ Államok kötelesek nyomban harmincmilliárd dollárt, Franciaország negyvenm­illiárd dol­lárt, Anglia pedig kész árucikkeket és nyersanyagokat kiszolgáltatni. A császár Kurland hercege lesz. Török­ország megkapja Máltát és több más sziget is átmegy birtokába.­­ — Ezidőtájt — írja a Temps —, dr. Simons magas rangú hivatalnok volt a külügyminisztériumban, Feh­renbach a birodalmi ülés főbizott­ságában elnökölt, Stinnes pedig mil­lióit halmozta lakásra és a császári kormány kultuszának hódolt. Hogyan csodálkozhatnánk ma, amidőn ugyan­ezek az emberek vezetik az ügye­ket, hogy a német javaslatok nem kielégítők. — Londonban azt hiszik, hogy a birodalmi kormány május 1-e­­ től­ újabb javaslatokat fog elő­ Sztanykovszky ,tovább tagad. . BUDAPEST, április 80. A Tisza-per mai tárgyalását fél­tízkor nyitotta meg Gadó István elnök. Elővezetik Sztanykovszky Tibort, akihez dr. Szilassy Pál kir. ügyész intéz kérdéseket. Az ügyész faggatja, hogy mi értelme volt annak, hogy ő a katonai körzetparancsnokság előtt azt mondta, hogy belátja, hogy nincs értelme a további csűrés-csavarás­­nak és töredelmes beismerő vallo­mást tett? Sztanykovszky vállalja, hogy ezt igenis mondta a körletparancsnok­ság ügyésze előtt. Szilassy Pál ügyész megjegyzi, hogy a vizsgáló­bíró előtt is olyan kijelentést tett, hogy magába szállt és őszinte vallo­mást tett Itt is azzal áll elő, hogy gyónni akar és vakmerő módon ko­­médiázik. Majd ezt kérdezte az ügyész: — Kovács vizsgálóbíró előtt tett vallomását is úgy kezdte, hogy belső kényszernek engedve, őszintén vallani akar. Hogy mondhatja most, hogy akkor terrorizálták ? Sztanykovszky: Igen­is, terrorizál­tak. Az egész vallomásból egy szó sem igaz. Ügyész: Itt mártírnak tűnték föl magát, de elég gyáva volt ahhoz, hogy negyedmagával betörjön a Tisza-villába és meggyilkoljon egy védtelen embert. Sztanykovszky­ (éles hangon): Ezt visszautasítom. Ezt nem tettem. Ezután újból kijelenti, hogy nem vett részt a gyilkosságban. XA-XA III. RÉSZE Telefon 16—33. a SZÉCHENYI-MOZKBAN és Kabsrdl amerikai cirkus dráma. Előadások 5, 3­,7 és 7*9 órakor. a vad Nyugaton­f Telefon 161-33.

Next