Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-08 / 105. szám

Bizakodunk. SZEGED, május 7. Mi, akik a magyar jövő biró, hivő szerelmesei vagyunk, szent bizalom­mal hiszünk, szent hittel bírunk a magyar föltámadásban. És mi, akik a magyar jövőért egész erőnk megfeszítésével, egész tehetségünk odaadásával dolgozunk, megcsalódtunk sokszor. Szivén ütött olykor a döbbenet, hogy mi nem ezt és nem igy akartuk. Megállott ke­zünkben a toll, csüggedten hanyat­lott le a fő. De a következő pilla­natban felszegtük a fejünket. Fel­ébredt a lelkünkben a magyar hit, a magyar bizalom. Képzeletünkben fel­ragyogott tündöklő biztatással a ma­gyar nemzet nagyságának fényes délibábja. Az az örök vágyakat éb­resztő, nagy szomorúságunkban vi­gasztaló, megpróbáltatásainkban meg­segítő tudat, hogy bennünket, rokon­talan, maroknyi harcos népet a Gond­viselés nem hiába állított ide a Duna—Tisza völgyébe, hanem azért, mert hivatást kell teljesítenünk, tör­ténelmi hivatást: a Gondviselés esz­közeképpen, a Gondviselés céljainak szolgálatában. És mi, akik a magyar jövőért egész erőnk megfeszítésével, egész tehetségünk odaadásával dolgozunk, örvendezünk sokszor. Örvendeni tu­dunk Apponyi bizakodó szavának, amellyel a magyarság jövő boldo­gulásáról szónokol, örvendeni tu­dunk Teleki Pál nyugodt tekintetének, amellyel a magyar jövőbe lát és biztató, reménységeket keltő momen­tumokat észlel. Közel két esztendeje már, hogy megindult az a romokat takarító és építő munka, melyet a háború, a forradalmak és a vörös­­ szörnyűség tettek szükségessé. És a romokat már-már eltakarítottuk. A pusztulás helyén ugyan nem emelkedtek még fel a munka, a kultúra és a béke kupolacsarnokai, de a tér, amelyen ezeket felépítjük, már megtisztult a romoktól, a salaktól, a gaztól és ha elérünk a teremtő munka állapotába, építhetünk. Az a hatalmas rázkódás, mely ezeréves hazánkat alapjaiban ingatta meg, sokáig benne vibrált még a magyar nemzet idegrendszerében. Ez a hatás teljesen nem múlt még el. De nagy kilengései, túlzásai már lecsillapodtak. A konszolidáció be­állott, a társadalmi rend és béke már-már helyrebillent. És egyre na­gyobb és nagyobb rétegekben válik vérré az a meggyőződés, hogy Ma­gyarországot csak a teremtő munka teheti újra naggyá és hogy a teremtő munka csak a szeretetből és az egyetértésből fakadhat. Mi, akik a magyar jövő bíró, hivő szerelmesei vagyunk, szent bizalom­mal hiszünk, szent hittel bírunk a magyar feltámadásban. Ára 2 korona Megjelenik naponkint délután. Vasárnap, 11. évf., 105. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Ksic*ey­ utca 6. • Telefon 13-33. Vass miniszter benyújtotta az egyetemi javaslatot. A nemzetgyűlés mai ülése: BUDAPEST, május 7. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyito­ta meg Bottlik József alelnöki Felolvasták az interpellációs könyvet, melybe Kálmán István interpellációja van bejegyezve a gödöllői korona­­uradalom ügyében a földművelés­ügyi miniszterhez. Ezután áttértek a költségvetési vita folytatására Kerekes Mihály kéri a tanács­kozásképesség megállapítását. Az elnök konstatálja, hogy a Ház nem tanácskozásképes és a nemzet­gyűlést 10 percre felfüggeszti. Szünet után Andaházi-Kasnya Béla szólalt fel a költségvetés vitájá­ban. Foglalkozik a botbüntetés és a numerus clausus kérdésével. Sze­rinte mindkettő igazságtalan. A bot­­büntetést a bíróság nem is alkal­mazza helyes érzékkel. A numerus clausus következtében azok az ifjak, akik kiszorulnak az itteni egyete­mekről, külföldre kénytelenek menni, ahol a nagy mesterektől tanulnak, mikor azután hazajönnek, művel­tebbek lesznek, mint az itthoniak. A numerus clausus nem éri el azt a célt, amelyre irányult, sőt ellen­kezőleg, visszahatást szül. Az internálási rendelet nem más, mint a kommunista eszmék neve­lője. El kell törölni az internálási táborokat. Az amnesztiát sehol sem hajtották végre. Hatálytalanítani kell a numerus clausust és a botbünte­­tést. Beszél ezután a házhelyekről. A nők szavazati jogára szükség van. Andaházi-Kasnya beszéde után Vass József vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter benyújtotta a po­zsonyi és szegedi egyetemek ideigle­nes elhelyezéséről, Tomcsdnyi Vil­mos Pál igazságügyminiszter pedig a bírói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavas­latot. Majd szünet következett, mely után Gaál Gaszton hosszabb beszéd után elfogadja a költségvetést. Szembesíteni fogják a háztartásbelieket.­ ­­ A Tisza-pör mai tárgyalása. — PUDAPESX, május 7. A Tisza- Dör­m#i Tötál jiyaiT*sán Csermák­­ Dezsőné, Roheim Gfiáné társal­­­kodónője,, igen érdekes vallomást tett az október 31-iki eseményről. Csermákné­­ mondotta az esőkö­­penyeges úr látogatását, a telefon­­mizériákat és a délutáni események­ről kijelentette, hogy fél 5 óra táj­ban látott egy autót, de ez nem állt meg a háznál, öt óra után nyomták be­­ a katonák az ajtót. Lehettek négyen vagy öten. A ka­tonákat nem ismerné meg. Ezután elmondotta Csermákné, hogy a hall első emeletéről nézte végig, hogyan ölték meg Tisza Istvánt. Az elnök kérdéseire kijelenti, hogy semmiféle autó nem volt a Ház előtt. Dömötöri nagyon meg volt ijedve. Csermákné és Dömötöri vallo­másai között igen lényeges ellenté­tek mutatkoznak, ezért szembesíteni fogják őket. A tárgyalás folyik. WA^AáAASSAAAAAAAAAAMAAAAAAMAAAAAAAAAAA»1AA»tA>1»WW Részleges kormányválság Romániában. — Védelmi szövetség Lengyelország és Románia között. — VARSÓ, május 7. Bukarestből érkező jelentések szerint ott olyan hírek vannak forgalomban, hogy Take Ionescu külügyminiszter és az A­varescu- kormány két demokrata tagja lemondott, mert a kormány többsége a miniszterelnökkel az élén ellenezte Romániának a Német­ország elleni kényszerrendszabályok­ban való részvételét. Take Jonescu lemondása, tekintettel a lengyel-ro­mán szövetségre, melynek legfőbb szószólója ő volt, nem lekicsiny­­lendő jelentőségű. Most válnak isme­retessé a részletei annak a meg­egyezésnek, amelyet herceg Sapieha bukaresti látogatásakor kötött. E szerint Lengyelország és Románia védelmi szövetséget kötöttek egy­mással. »A szerződő felek katonai együttműködéssel biztosítják egy­mást és határaikat arra az esetre, ha valamelyik félnek a keleti határát megtámadnák. Lengyelország keleti határául azt a vonalat tekintik, amelyet­ a rigai békeszerződés álla­pított meg. A szerződést öt évre kötötték meg, de két év múlva, hat hónapi előzetes bejelentés után, fel­mondható. A szerződő felek bár­melyike a másik fél előzetes érte­sítése nélkül harmadik állammal nem köthet szövetséget. A további részletek külön kereskedelmi szer­ződésekre, valamint határkiigazílá­­sokra vonatkoznak. A lengyel-ro­mán szerződést május, vagy június hónapban fogják ratifikálni. Magyar tanítók nem taníta­nak csehül. KOMÁROM, május 7. A cseh kormány rendeletileg arra akarja kényszeríteni a magyar tanítóságot, hogy a nem magyar iskolákban ta­nítsanak. A tanítók ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy sem csehül, sem tótul nem tanítanak. Követelik továbbá, hogy a cseh kul­tuszminisztériumban magyar iskola­­osztályt létesítsenek, amely megér­téssel intézi a magyar tanítóság dolgát. Nagy ékszerlopás a bécsi magyar követségen. • BÉCS, május 7. (Sat. tud.) A magyar diplomáciai kurír München­ből Bécsbe vitte Lichtenstein Erzsé­bet hercegnő milliókat érő ékszereit. A követségen ezek az ékszerek ismeretlen módon eltűntek. A leg­­szélesebb körű nyomozást indítot­ták meg. Mit fizettek eddig a németek? BÉCS, május 7. A N. F. P. je­lenti Londonból: Lloyd George az alsóházban kijelentette, hogy a jóvá­­tételi bizottság ideiglenes becslése szerint Németország eddig teljesített fizetései a következőképpen számol­hatók el: A teljes érték 8­­ milliárd aranymárkát tesz ki. Ebből le kell vonni 2280 millió arany márkát élelmiszerszállítások és nyersanyagok fejében és körülbelül 1 milliárdot fordítottak már a megszálló had­sereg és a szövetségesközi bizott­ságok fentartására. Az áruszállítmá­­nyokat a jóvátételi bizottság március 31-ig 2840 millió aranymárkára becsüli, ötszázmillió svájci frankra van Ausztriának szüksége. BÉCS, május 7. (Soj. tud.) Az osztrák parlament valamennyi pártja jóváhagyta a kormány pénzügyi programját, melyet szombaton ter­jesztenek a népszövetség pénzügyi delegáltjai elé. Ausztriának 1923. év végéig 500 millió svájci frank kül­földi hitelre van szüksége. A kor­mány reméli, hogy az állami bevé­telek folytán az államháztartás defi­citjeit csökkenteni­ fogja. A hitelt az osztrák jegybank finanszírozására és élelmiszervásárlásra akarják felhasz­nálni. aaaaaooMaaorwwwwwww ANDRÁSSY BESZÁMOL. Gróf Andrássy Gyula vasárnap tartja Miskolcon beszámolóját. Andrássy Gyulát több nemzegyűlési képvi­selő kíséri el útjára. A beszámolón Andrássy Gyulán kívül Haller Ist­ván és Bernolák Nándor fognak beszélni. A képviselők hétfőn utaz­nak vissza a fővárosba. Még ma nézze meg XA-XA IV. (befejező részét) a Széchenyi­ Moziban, mert holnap már A TENGERFENÉK TITKA című­ 5 felvonásos tengeralatti drámát játszák. Telefon 16—33. Előadások 5, 7 és­ 9 órakor. Telefon 16—33.

Next