Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Szeged, 1922 január 15 Cannes vagy Cannae? SZEGED, január 14. Cannes, a francia Dél ragyogó egri városa, nekünk magyaroknak eddig gyászt jelentett, itt halt meg modern irodalmunk egyik legnagyobb reménysége, legszebb ígérete: a csil­logó szellemű, finom lelkű Justh Zsigmond. Most az egész válságos Európa sorsáról próbáltak dönteni Cannesben a mai világ látszatos hatalmasságai, Lloyd Georgeval és Brianddal az élükön. Az egyik hatalmas ma már a po­rondon hever, megverve a saját tár­saitól. Briand megbukott, a tulajdon munkatársai ejtették el, mert sokal­lttá­k, amit a volt szocialista a né­meteknek engedett. Egyelőre a francia milit­irizmus imperialista törekvései nyomultak előtérbe, a háborús men­talitás győzött, és nem a francia nép­ben, hanem csupán a francia vezetők többségében. A „győzelmes“ Francia­­ország legjobbjai és tömegei — és nem mindig azok a legjobbak, akik legfelül vannak! — már kezdik meg­elégelni azt a „győzelmet“, amelybe megrokkanni készül győző és legyő­zött egyaránt. Anglia pedig még előbb arra a belátásra ébredt, hogy Európa lelki és gazdasági egyensúlyának tökéle­tes fölbontásával járna, ha mereven és könyörtelenül, ha vakon és vég­zetesen betartanák azokat a bosszuló intézkedéseket, azokat a megtorló rendszabályokat, amelyek jóknak lát­szottak a nagy „győzelem“ első, vérködös mámorában, de ma már, három évvel a szörnyű vihar elütése után, valósággal anakronizmusok kezdenek lenni és a lehetetlenséggel határosak. Lloyd George, a maga vesztébe rohanó európai kultúra világbirodalmának élén egy új Con­stantinus, már jól látja és mélyen érzi a veszélyeket, amelyek a legyő­zött és leigázott népek megalázásá­ból és megterhe­ltéből származnak és tudja, hogy a „győztesek“ elemi életé­neke kiáll az égre Rathenau és társai, többek között Magyarország siralmas panaszaiból is. A demo­krácia világa — már pedig a husza­dik század Európája vagy demokra­­tikus lesz, vagy elvesz­t- nem tűr­heti a hód­lás diktatúráját és nem engedheti a hatalom autokráciáját. Ca­uiej után csak Cannac jöhet. diktál*» «siín csatavesztés, ha a nyu­gati dor/>crádák jelenlegi vezéreinek r. 'Hkjf/rfi'AQ nem ébred fel a f­:*tó’t*4­­4» lelkiismeret teljes Oif jótu Lif'.pa élni és dolgozni akar tzy»á«yv­étrí és tovább mun­kálni « falturának a kiépí­tését), a**y v­i­lágtörténelem egyik legnJfywsruov és legmaradandóbb műve, i/arnok kiváló egyé­é* <£ vgozó tömegűnek eredüknye A cannesi konferen­ciát arm M^gftsokithatta Briand­ehávtoian, <*»■ sm Cannesben kez­dődött, wf.av folytatódnia kell, az engedek* y*ég, a megértés, a belátás jellemében, egészen addig, amíg az európai tőke és munka teljes győ­zelme el nem érkezik. Ara 3 korona. Nem szűnt meg a nyomozás a Duna—Tisza közötti atrocitások ügyében. BUDAPEST, jan. 14. Az Új Lap írja: Ismeretes, hogy Beniczky Ödön interpellációja folytán még tavaly nyáron szigorú vizsgálatot rendeltek el a Duna—Tisza között lefolyt ga­rázdálkodások ügyében. Most azt híresztelik, hogy az amnesztia-rende­­letek következtében a Duna—Tisza közötti atrocitások ügyében a nyo­mozást beszüntették. Mint a Magyar Híradó értesül, a hírek nem felelnek meg a valóság­nak, mert a nyomozást valamennyi ügyben a legerélyesebben folyamatba tették. Még azokban az­­ ügyekben is lefolytatják és befejezik a nyomo­zást, melyekben előreláthatólag az amneszti rendelet értelmében egye­seknek kegyelmet kell adni. Hogy jár-e valamely gyanúsítottnak kegye­lem, azt csak akkor lehet elbírálni, ha az ügy nyomozása befejeződik. Szó sem volt újabb harKista puccskísérletről. BUDAPEST, jan.­­4. A Nap írja: A politikai közvéleményt ma is a nyilvánosságra került pucskísérletek fog­alkoztatják. Munkatársunkat úgy informálták, hogy semmi izgalomra nincs ok, semmi puccskísérletről nincs szó. Mindazok az intézkedések, melyek a rendőrség részéről történtek, egyedül a vas- és fémmunkások sztrájkjával vannak összefüggésben. Csu­pán preventív intézkedéseket tettek arra az esetre, ha a vasgyár-tulajdono­sok nem tudnának megegyezni. A megegyezésre meg van a legjobb kilátás. Drágasági pótlékot kapnak a honatyák. Megszavazták a nyolcórás üléseket. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, jan. 14. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Az ülés elején a nemzetgyűlés megszavazta az indemnitási vita tar­tamára a 8 órás üléseket. A 8 órás ülések hétfőn kezdődnek. Ezután a gazdasági bizottság elő­adója beterjesztette a bizottság jelen­tését a képviselői tiszteletdíjak fel­emelésének kérdéséről. A bizottság nem javasolja a tis­zteletdíjak fel­emelését, de javasolja, hogy adjanak egyszeri mindenkorra 10.000 korona drágasági pótlékot a képviselőknek, ezt azonban csak azok vegyék fel, akik arra valóban rá vannnak szo­rulva. Ugron Gábor hozzájárul a javas­lathoz, de ellenzi a hozzáfűzött fel­szólalást, mert a képviselők között nem lehet vagyoni viszonyaik miatt megkülönböztetést tenni. Csontos Imre a javaslat változatlan elfogadását kéri. Kovács J. István kívánatosnak tartaná, ha még a mostani nemzet­gyűlés megállapítaná a jövő nemzet­gyűlés tagjainak tiszteletdíját s ilyen értelemben határozati javaslatot nyújt be. . ... Vass József miniszter csatlakozik Ugron módosításához, valamint Ko­vács J. István határozati javaslatához. A nemzetgyűlés az előadó javas­latát Ugron módosításával fogadta el, egyben elfogadja Kovács J. Ist­ván határozati javaslatát. Ezután Csizmadia Sándor a Ház határozatához képest ünnepélyesen megkövette a nemzetgyűlést. Czeglédi Endre: A kormány gaz­dasági programjában csak az adó­rendszer kiépítését látja megvaló­sítva. Már többször rámutatott arra, hogy a pénzügyi politika gazdasági alátámasztás nélkül nem lehet egész­séges. A miniszterelnök úr nagyon helyesen mondotta, hogy a nemzet­nek szü­ksége van egészséges demo­kráciára, melynek kifejezője a ke­resztény nemzeti egyesülés és a kis­gazdák pártja. A kormány gazda­sági politikájával kapcsolatosan hos­­­szasan indokolja a kormányt támo­gató pártból való kilépését. A szabad kikötő építésének ügyét felemlítve, helyteleníti, hogy a kormány idegen tőkét kíván igénybe venni. Ez ellen tiltakozik. A királykérdés szerinte el van intézve, azért nem tartja helyén­valónak a hosszas közjogi vitatkozá­sokat. Ezek helyett sürgős gazdasági kérdéseket kellene tárgyalni. Beszé­dét azzal fejezi be, hogy a kormány iránt bizalmatlan és az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Ezután Mándy Samu emelkedik szólásra: Nem foglalkozhat az egész megcsonkított, kirabolt ország állam­háztartási rendjének záros határidőn belül való helyreállításával és azzal, hogy a valutát egy év alatt meg­javítja, ehhez nincse­nek meg a szük­séges előfeltételek. Helyes, hogy a pénzügyminiszter nem akar új adó­törvényekkel előállni. Az adótörvények közül különösen egyre akar rá­mutatni, a mezőgazdasági sérelmeket óvó első és második váltság­­törvényre. A második váltságtörvény az ingatlan váltságra vonatko­zik és ha ezt szembeállítjuk az első váltságtörvénnyel, amely a nagy­tőkére vonatkozik, látjuk, hogy az egyenlő elbánás szempontjából égbe­kiáltó igazságtalanság történt a mező­gazdasági érdekeltségek rovására. A jövőben összeülő nemzetgyűléstől el kell várni, hogy e tekintetben Vasárnap, III. évf., 12.sz. megvalósítsa az egyenlő elbánást. Felhívja a képviselők figyelmét, has­sanak oda, hogy kerületeidben helyre­álljon az adómorál. Foglalkozik azután a vagyonadóval, amelyre nézve a törvény kimondotta, hogy a béke­­árakat kell alapul­ venni. Kéri a pénz­ügyminisztert, vegye revízió alá a végrehajtási utasítások ezen tételét. Ezután a földhaszonbérlettel foglal­kozik.­­ Az ülés tart. Bethlen ma tárgyal a kisgazdapárttal BUDAPEST, jan. 14. A Virradat írja: A miniszterelnök ma délután tárgyal a kisgazdapárt vezetőivel. A megbeszélésen nagyatádi Szabó Ist­ván, Mayer János és Gaál Giszton vesz részt. A tanácskozáson a vá­lasztójogi tervezet is szőnyegre kerül. BUDAPEST, jan. 14. A Magyar Hírlap írja: A miniszterelnök haza­érkezése után programszeron ma fogja a kisgazdapárttal e tervezett tárgyalásokat megkezdeni. A mi­niszterelnök má­r kora reggel Gömbös Gyula kíséretében a minisz­terelnökségre ment, onnan azonban egyelőre semmiféle intézkedés nem történt arra nézve, hogy ezeket a tanácskozásokat a mai napon mikor kezdik meg. A köztársasági párt is részt vesz a választásokon. BUDAPEST, jan. 14. Az Országos Köztársasági Párt Nagy György elnök­lésével ülést tartott, amelyen tárgyalta a nemzetgyűléshez intézendő­ memo­­randumot, melyben azt kéri a párt, hogy a közeli képviselőválasztásokon a köztársasági eszme propagálását is engedje meg a kormány. A me­morandumot a nemzetgyűlésen Cserti József képviselő terjeszti be. A ta­vaszi választásokon Szentesen Nagy György, egy hajdúsági kerületben Juhász Nagy Sándor, a Károlyi-kor­mány volt igazságügyminisztere lép fel. Massaryk Bécsbe utazik. BÉCS, jan. 14. (M. T. I.) A Neue Freie Presse arról értesül, hogy Massaryk elnök február végén vagy március elején, mielőtt Párisba utaz­nék, Ausztriában tesz látogatást. •vmmmsmmvmmmaaaammwv* ELKÉSZÜLT AZ ÚJ VÁLASZTÓ­JOGI TÖRVÉNYTERVEZET. A Pesti Napló írja: A választójog, mint már többször jelentettük, teljesen elké­szült. Hiteles helyen szerzett értesü­lésünk szerint a törvénytervezet a lajstromos és rendes választójognak egy áthidaló kombinációját akarja statuálni. A politikusok kétségbe­vonják, hogy a még hátralevő 4—6 héten belül letárgyalhatják a választó­jogot s erről szerintük csak az esetben lehetne szó, ha a nemzet­gyűlés pártjai megegyezésre tudniak jutni

Next