Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-01 / 214. szám

2 S­Z­E Q­E­D ellenzéki képviselők, akik a mozgalom élén ál­lottak, a kormánypárti képviselők távolmara­dása következtében azzal foglalkoznak, hogy kívánságaikat az ellenzéki szövetség elé terjesz­tik, amelynek programjában benne van a föld­birtokreform sürgős végrehajtásának követelése is. Amennyiben az ellenzéki szövetség hajlan­dónak mutatkozik ebben az ügyben mozgalmat indítani, úgy csatlakoznak az ellenzéki szövet­séghez. Angisa elismerte az uj kalifát. A brift főmegbízott helyettese tisztelgő láto­gatást te­t az uj kalifánál. Az uj kalifát ennél­fogva nyilván­alóan hivata­osan is elismerik. A nyugattréd­ a görög fe­l­nök Gürrürdzsiná­­ból kiűz é­ a görög csapatokat. A kisantant frontja teljes lett. Tegnap óta itt van dr. Benes cseh külügyminiszter. Azt mond­ják, hogy a eseti k­ülügyminiszter létre akarj­a hozni balkár­ szövetséget a kis­ntánt szerepé­nek kibővítéséré, és ez a szövetség Anglia pro­c­lorá­j­át k­iesi, Fsztára Angliának lesz vak eszköze, tehát a kisantánt eltávolodik Fran­ciaországtól. Arra is célzást tettek francia kör­erben, hogy az angol francia eleme­ éppenséggel nem simult el és ha a két főszö­ e­séges egyel re és látszat szeri­n egységesen lép­­ fel L­usan­­neban, a nagy nézeteltérések nincenek végleg l­eküszöbölve, a legközelebb me­­int felszínre fognak vetődni. Az Hav­s-ügynökség szerint azok a hírek, melyek szerin­t a lausmnei értekezlet tárgyalásai kedvezőtlen fordulatot vettek és a tanácskozá­sok­­ előrelátható­an meg fogják szakítani, min­den alapot né­külöznek. Az trtekezlet lefolyása a fenforgó nehézségek ellenére teljesen normá­li . Az a kérdés merül fel, várjon a téves híre­ket nem ,azért terjesztik-e, hogy a vár­óárfo­­lyam-spekulációknak­ kedvezzenek. Lausanneból jelentik az Havasnak: Az oro­szoknak átnyújtott válasz megállapítja, hogy a tengerszorosok kérdésének megvizsgálására ki­küldő­­ bizottság első ülését pénteken tartja. Rakovszk­y a sajtó képviselőinek az mondotta, hogy az orosz küldöttség mindaddig nem fog­lal állást lausannei magatartása tekintetében, m ig nem kap hazulról utasításokat. Szeged, 1922 december 1. A szövetségesek jegyzéket intéztek a görög kormányhoz. A szövetségesek újabb, az előzőnél sokkal szigorúbb hangú jegyzéket intéztek a görög kormányhoz. Angliában az újabb görögországi letartózta­tásokat igen nyugtalanul fogadják, mivel azok arra mutatnak, hogy a görögök nem bánták meg a volt miniszterek kivégzését. Különös nyugtalanságot keltett az a hír, hogy András herceget a közeli napokban törvényszék elé állítják és hogy a király a szó szoros értelmében a forradalmárok foglya. Lausanneból Párisba érkezett jelentés szerint Venizelosz elhatározta, hogy lemond a görög küldöttség vezetéséről és még ma elutazik Lausanneból. Tegnap a tárgyalás az angol és görög delegátusok távollétében folyt le. A Petit Parisien tudni véli, hogy a francia kormány nem szándékozik diplomáciai képvi­­előjét visszahívni Athénből, mert a hazaárulási ítélet végrehajtása tisztán belügye Görögor­szágnak. A Petit Parisién jelentése szerint az a hír terjedt el, hogy az olasz követet vissza­hívták Athénből. Laussnnei távirat szerint a görög volt mi­niszterek kivégzése ott is nagy megdöbbenést kelte­tt. Az értekezleten résztvevő görög megbí­zottak helyzete ezzel megnehezült, de London­ban az a vé­lmény, hogy a történtek nem fogják érezhetően befolyásolni az értekezlet munkáját és határozatát. Nyugat rácia tekinte­tében nyilvánvaló, hogy a szövetségesek által létesített megegyezés a maga kihatásával épp oly fontos Keleteurópa többi áll­amaira, mint Görögországra. Az athéni brit követ elutazása után Bantinck követségi e­­­ő­titkár maradt vissza, aki a nemzetközi pénzügyi bizottságnak is tagja. Az egész olasz közvélemény mily felháboro­dással fogadta az a­théni eseményeket. A saj­tóban és a politikai pártok körében egyaránt a fSístfoérem­elés (A Szeged tudósítójától.) Feltűnően fgér ér­deklődés mellett r­­itotta meg dr. Somogyi Szil­­vesz­er polgárm­­ester a folytatólagos közgyk est. A h­azaiakon csupán az érdekelt városi tiszt­viselők álldogáltak, a teremben pedig alig tar­tózkodott húsz-huszon­t bizottsági tag. A csütörtöki gyűlés zár­gysoroz­atának első pontja a hetvenha millió koronás póthitel ügye volt, amelyhez Wimmer Füliöp szólalt fel. Szük­ségesnek tartja, hogy a közgyűlés elő í­e is­mételje azt, amit a­­ pénzügyi bíróság ülésén részletben kifejt­tt: a tanács előterjesz­ésének leglényegesebb része, hogy he önt­­isztviselő kategória régóta füg­yben levő ügyét rendezi. A szükséges anyagiakat az előterjeszté cak két hónapra kalkulálta, ami körülbelül huszon­nyolcmillió korona kiad­ást jelent. Felmerül azonban a kérdés, hogy a jövő évben mi lesz, kárhoztatják a görög kormány eljárását. A ka­­­­marában számos interpellációt jegyeztek be e­­ tárgyban. A fascista képviselők felfogása sze­­­­­­rint az athéni eseményekből komoly és kényes­­ tünetekre kell tekinteni a nemzetközi helyzetnek. j . A helyzet különösen Keleten mutatkozik val­­ó­­­ságosnak, vagyis ott, ahol a leghosszabb európai háborúk kipattantak. Mussolini élénk nyug­­­­talansággal és növekedő érdeklődéssel kíséri a­­ nemzetközi, de különösen a keleti eseményeket.­­ Tegnap egész nap fontos megbeszéléseket foly­­­­tatott. A belgrádi lapok athéni jelentése szerint­­ György király azon fáradozott, hogy a görög­­­i miniszterek kivégzését megakadályozza és fel­­­­kérte a jugoszláv és román követet, hogy te­gyenek lépéseket az elítéltek érdekében. A ki­­i­végzés után a király azt a kívánságát fejezte­­ ki, hogy elhagyja Görögországot, valójában­­ azonban a király fogoly palotájában. A görög haditörvényszék, mint az Havas­­ Athénből jelenti, a halálos ítéletet azzal okolja­­­­ meg, hogy a vádlottak a nép előtt tudatosan­­ titkolták el a Konstantin király hazatérésével­­ járó veszedelmeket. Konstantin király eljátszotta a szövetségesek erkölcsi támogatását Görög­­­­ország részére és előidézte a kisázsiai katasz­trófát. A vádlottakra rábizonyították, hogy haza­árulók és összeesküvők voltak. Az „Intranzigent“ athéni jelentése szerint a kivégzettek mind férfias magatartást tanúsítot­tak. Arra a kérdésre, hogy vájjon szándékoz­nak e utolsó akaratukat tollbamondani, egyik sem válaszolt. Mindannyian kifogástalan öltö­zetben voltak, arcuk sápadt volt. Gunaris, aki nemrég gyógyult fel betegségéből, gyengének látszo­t. Baltazzi selyem zsebkendővel letörölte monokliját, amelyet azután szemére tett. Sztra­­tosz keserű mosollyal nézte a katonákat, akik parancsszóra vártak, azután mereven szegezte tekintetét a szemben levő fehér épületre, amely házban lakik ifjú felesége, és a destrukció. S mert a­­­z két hónapra huszonnyolcmill­óba ke­­­­rül, ugyanaz egy évre hatszor am­­it jelent.­­ H­nnan ve­ri azonban a vár s ezt a rengeteg pénzt, amikor a már többször m­ódosíott költ­ségre és is laki is. Nem hiszi, hogy az állam élt s át­e gedendő adónemek fedezr­ é azokat a­­ terheket, amelyeket a kormány január elsejétől­­ kezdve áthárít a vár sra. Valami megoldásról­­ kell g­ondoskodni. A tanács fázik a földier­­emelés gondolatától. (Kö^bsszóls: az események rákényszer­ik a tanácsot.) Ezek az események már i­t is vannak Kéri a tanácsot, hogy a felsorolt s célpontokat vegye fegyelembe. A javaslatot elfogadja. Wimmer F.löp beszédé­ a a polgármester vá­­;• h­;o •. E nv­ r­d­i'M, hogy a v ro negyvenkét­ezer hold földje nem mi i es rangú, öt n­­a­gyobb része homokos, alig­­ érem valamit. Az egy métermázsás átlagbért tehát nem követelheti érte a város. A nagyobb arányú emelés egyéb­ként a földbérlők komolyabb ellenállásával is találkozna. (Dr. Tonelli Sándor: Nem kell ki­­tanítani őket.) A közgyűlés a hetvenhatmillió koronás pót­hitelt ezután egyhangúlag megszavazta, majd a kisebb jelentőségű javaslatokra tértek át. A fényűzési lakásadóra és a házbérfillérek fel­emelésére vonatkozó tanácsi előterjesztést töb­bek felszólalása alapján a tanács visszavonta azzal, hogy egy ad-hoc bizottság elé terjeszti részletes megvitatás céljából. A kéményseprő­díjak felemelésére vonatkozó javaslatot pedig dr. Kormányos Benő indítványára levette a közgyűlés a napirendről. A rendkívüli alapra történt utalványozásokat jóváhagyólag tudomá­sul vették. Hat óra után tért át a közgyűlés az interpel­lációkra. Két interpelláció szerepelt a tárgyso­rozaton, mindkettőt dr. Somlyódy István terjesz­tette be. A­­ tanács válaszát az interpelláló is, meg a közgyűlés is tudomásul vette. Az indítványok során dr. Kormányos Benő indítványát a Mars-téri világítás kiterjesztése ügyében elfogadta a közgyűlés. Ezután Balogh Lajos indítványa következett a „nemzetrontó sajtó elleni rendszabályok“ tárgyában. Taschler Endre főjegyző az indítvány elő­adója bejelen­i, hogy az indítványozó maga akarja indokolni indítványát. Ezért csak a ta­nács javaslatát terjeszti elő. (Balogh Lajos: Tessék felolvasni az indítványt.) A tanács azt javasolja, hogy a közgyűlés térjen napirendre az indítvány felett, mert ezelőtt néhány hónap­pal már állást foglalt a közgyűlés ebben az ügyben és feliratot is terjeszte­t a kormányhoz. Balogh Lajos : Követelem az indítványom fel­olvasását. Dr.Páva Ferenc néhány bizottsági tag állandó közbeszólásai között felolvassa az indítványt. Ezután Balogh Lajos emelkedett szólásra. Indítványozza, hogy írjon fel a közgyűlés a belügyminiszterhez és nyomatékosan kérjen tőle olyan törvényesen biztosított jogrendet, amely egyszer s mindenkorra véget vet annak az akna­munkának, amely a nemzet romlására vezet, úgy itt benn az országban, mint a külföldön, ahonnan az emigránsoknak nevezett hazaárulók küldözgetik ide mé'­elyező írásaikat. Dr. Tóth Imre szólalt fel ezután. — Én Balogh Lajos indítványának elfoga­dása mellett foglalok állást, mert téves a ta­nácsnak az álláspontja, hogy már egyszer ha­sonló célú határozatot hozott. Nekünk preven­tív intézkedésekre van szükségünk, olyanokra, amelyek már eleve meg­­adályoznak minden destrukciót. Ez­t célozza Balogh Lajos indítvá­nya is és hogy ez az indítvány milyen idő­szerű, hivatkozom egy helyi lapra, amely né­hány nappal ezelőtt egy, az »októberi forradal­mat dicsőítő“ cikket közölt. Tisztelt közgyűlés, ezt nem szabad megengedni, mert ha meg­engedjük, ismét odajut az ország, ahol 1918 október 31-én volt. (Gaál Endre : Az ügyész miért von TJ) Éppen ezért azt kérem, hogy a közgyűlés feliratilag kérje az ilyen destruktív sajtótermékek betiltását. Taschler Endre főjegyző válaszol a felszóla­lásra. Az igazat megvallva én nem értettem meg Balogh Lajos indítványát, talán azért nem, mert a szövegcése tültönör volt. Tóth Imre dr. értelmezése alapján azonban én is hozzá­járulok. Mivel azonban félős, hogy abban az esetbe­n, ha nagyon sokszor élünk a f­irati jogunkkal, felirataink értéke megcsappan, va­lami olyan megoldásról kellene gondoskodni, ami megfelel a célnak. Balogh Lajos szólalt fel ezután. Ha szemé­lye a szabadkőműveseknek nem tetszik, azt csak kitüntetésnek veszi, de ha akad a becsü­letes keresztények között olyan gyalázatos, aki személyét gyűlöletesnek látná, az nagyon szo­morú lenne. De úgy véli, hogy akkor, amikor a görögök kivégezték saját hazaárulóikat, akkor a magyarok is megbüntethetik úgy a külföldön tartózkodókat, akik emigránsoknak nevezik maguka, mint a belföldön destruálókat. A Tóth Imre dr. által prtek­ozott indítványt a közgyűlés — amelynek a vita végén már alig öt-hat nem hivatalból való tagja volt jelen — egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadták Somlyódy Istvánnak az Aranybulla megünneplésére vonatkozó in­dítványát is és ezzel a novemberi közgyűlés fél nyolc után véget is ért.

Next