Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-24 / 68. szám

2 SZE QBD Angliának jó barátságban kell maradnia, más­részt azonban a fenforgó problémákat nem erő­­szakkal, nem is szövetséggel, hanem kizárólag a nemzetek erkölcsi meggyőződésének segítsé­gével kell megoldani. Páriából jelenti a Wolff ügynökség: A sem­miző törvényszék ma délután a mainzi katonai törvényszék által elítélt hét bányaigazgatónak Thyssen Frigyesnek és társainak felebbezésé­­vel foglalkozott. Két órai tanácskozás után a felebbezést elutasították. A bíróság ki­mondta a katonai törvényszék illetékességét, valamint, hogy a szénrekvirálás a francia érde­kek védelmére jogosultnak tekintendő. Arra a kérdésre, hogy az eljárás a Versailles­ békeszer­ződés megsértését jelenti-e, a semmitő törvény­szék nem válaszolt. Kimondta a törvényszék, hogy ennek megállapítására nem jogosult. Kölnből jelentik: Deitzmann Károlyt, a Smeets ellen elkövetett merénylet tettesét ma délben Kölnben a rendőrség elfogta. Deitzmann egy­előre még tagad, a szemtanúk azonban határo­zottan felismerték. A Wolff-irodának illetékes helyen szerzett értesülése szerint a szénádét április 1-től 25 százalékkal leszállítják. A szindikátus állítólag Németország meg nem szállott területén leszál­lítja a tulajdonképeni szénárakat. A birodalmi szénszövetség ezt a kérdést holnap fogja tár­gyalni. Londonból jelentik: A francia légi flotta növekvő fölénye miatt a nyugtalanság oly nagy, hogy szinte a Ruhr-vidék iránti érdeklődést is háttérbe szorítja. A Daily Mail Anglia nagy veszedelméről írt. Kifejti, hogy a francia légi flotta ez év végére nagyobb lesz, mint a világ többi légi flottája. Anglia megfizeti adósságait Amerikának, de Franciaország nem fizeti meg adósságait Angliának. Anglia fizet, Franciaország fegyverkezik. Mentelmi ügyek. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki jelentések után a nemzetgyűlés elfogadja harmadszori olvasásban a gazdasági munkás­viszonyokból felmerülő ügyek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Édes Antal, a könyvtári bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését. Hijj Imre, a mentelmi bizottság előadója be­terjeszti Peyer Károly mentelmi ügyét. A pécsi kir. főügyészség Peyer mentelmi jogának fel­függesztését kéri az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt. Az eljárásra a pécsi Estnek egyik tudósítása adott okot, amely szerint Peyer Károly kijelentette volna, hogy a fehér terror miatt nem tudott Magyar­­országon tartózkodni. A bizottság nem lát poli­tikai zaklatást fennforogni, ezért javasolja, hogy Peyer Károly mentelmi jogát függesszék fel. E­zután Rassay Károly Peyer Károly mentelmi ügyében szólal fel. A mentelmi bizottság eddigi jelentéseiben mindig benne foglaltatott az inkri­minált tényálladék, míg a mostani jelentés mellőzi azt. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a jelen­tést formai hibák miatt utalja vissza a mentelmi bizottsághoz, amely terjesszen be új jelentést. Héjj Imre előadó kijelenti, hogy az inkriminált részt valóban nem dolgozta ki, de ha meg­nyugvást kelt vele, kidolgozza s így terjeszti majd a jelentést a Ház elé. A Ház Ralsay és az előadó indítványát elfogadja. Héjj Imre előadó ezután Rupert Rezső men­telmi ügyéről terjeszti elő a bizottság jelentését. Rupert Rezsőt sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt kérték ki a Háztól. Az inkriminált cikkben a bizottság nem lát bűncselekmény fennforgását, tehát mentelmi jogának felfüg­gesztését nem javasolja. A Ház az előadó jelentését tudomásul veszi. Mikovényi Jenő előadó a Klárik Ferenc ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás címén Kalmár Simon által tett feljelentés ügyében teszi meg a bizottság jelentését. Klárik mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. A Ház ilyen értelem­ben határoz. Mikovényi Jenő ezután Lingauer Albin men­telmi ügyében referál. Szintén sajtó ut­án el­követett rágalmazás címén kérték ki a Háztól. A mentelmi jog felfüggesztését nem javasolja. Mikovényi Jenő a nagyatádi Szabó István és Perlaki György ellen Pallavicini György őrgróf által tett feljelentés alapján megindult eljárás adatait terjeszti elő. A feljelentés szerint nagy­atádi Szabó István és Perlaki György gyűlési tilalom idején népgyűlést tartott. A bizottság politikai zaklatást lát a feljelentésben és ezért a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolja. Létai Ernő kéri a mentelmi bizottságot, hogy ugyanezt a lojalitást kövessék a választásokon elkövetett látszólagos többi visszaélés esetén is. Az elnök öt perc szünetet rendel el. Szünet után az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés legköze­lebbi ülését április 10 én délelőtt 11 órakor tartsa. Szakács Andor, Nagy Emil és Farkas István nem járulnak hozzá a napirendi indítványhoz, míg Eöri Szabó Dezső az elnök napirendi indítványát fogadja el. A Ház az elnök napi­rendi indítványát elfogadta. Az ülés délután fél kettőkor véget ért. I Szeged, 1923 március 24. Ismét emelik a színházi helyárakat. (A Szeged tudósítójától.) A színügyi bizott­ság pénteki ülésén a békülékenység szelleme uralkodott, pedig az elnöki széket a súlyosan beteg dr. Gaál Endre kulturszenátor helyett Balogh Károly foglalta el. A pénteki ülés kivé­telesen látogatott volt, aminek talán Balogh Ká­roly elnöklésében rejlik a magyarázata. Meg­jelentek Csengery János vendégtag, dr. Dobay Gyula, dr. Prelogg József, dr. Szeles József, dr. Tóth Imre, Wimmer Fülöp, Palágyi Lajos és Buócz Károly városi gépészmérnök, aki hivatal­ból tagja a bizottságnak. Dr. Szeles József meg­választása óta először vett részt a bizottság tanácskozásán. Az ülés megnyitása után Palágyi Lajos szín­igazgató bemutatta a színház jövő két heti mű­­sortervezetét. Színre kerülnek a következő dara­bok: Falurossza, Gólem, Három a kis­lány, Cigánybáró, Iskarioth, A kis kadét, Arany­madáréul baba, Bergengócia,Leányom hozomány, Hazudik a muzsikaszó, Ármány és szerelem és a Bajadér. Nagypénteken nem lesz előadás. A műsortervezetet a bizottság minden hozzászólás nélkül elfogadta. Ezután Wimmer Fülöp szólalt fel. Utalt a színigazgatónak arra a nyilatkozatára, amely né­hány nap előtt az egyik helyi lapban jelent meg. Ebben a nyilatkozatban kijelentette Palágyi, hogy az idén ismét megakadályozzák a jövő évi társulat megszervezésében, még­pedig Balogh Károly részvénytársasági tervei akadályozzák meg. A színigazgató az elmúlt két szezon mind­egyikének elején arra hivatkozott, hogy a társu­latát nem szervezhette meg. A múltban tényleg meg volt a joga arra, hogy ezt hozza fel ment­ségéül. De az idén egy ember felvetett terve nem jogosíthatja fel erre, a jövő szezonban nem hivatkozhatik arra, hogy a szervezkedésben meg­akadályozzák, mert az idén nemcsak szabadon szervezheti meg a társulatát, hanem a szerző­dés értelmében meg kell szerveznie. Balogh Károly odavetett terve csak akkor valósítható meg, ha a színház a jelenlegi vezetés mellett teljesen csődöt mond. Balogh Károly szintén felszólalt a kérdéshez. Kijelentette, hogy Wimmer Fülöp álláspontjával minden tekintetben azonosítja magát. Nekem csak az volt a tervem — mondotta —, hogy abban az esetben, ha Palágyi utolsó rugaszko­­dása nem sikerül, ha kifárad, ha leteszi a lan­tot, mi átvesszük a színház vezetését. Amikor azonban láttam, hogy ez az utolsó ragaszkodás sikerül, visszavonultam, ön előtt, direktor úr, nincsen semmi akadály és ha jelentkezne, a színügyi bizottság és a város hatósága bizonyára elhárítaná. Wimmer Fülöp ezután az éjszakai előadások­kal foglalkozik. Palágyinak — szinte — sike­rült az éjszakai előadásokat agyonütnie. Meg­történt, hogy tíz óra helyett háromnegyed tizen­egy után kezdődött az előadás és a felvonás­közi szünet eltartott egy fél óráig is. Palágyi Lajos erre vonatkozólag kijelentette, hogy az éjszakai előadások valóban megbuktak, a Fi-fi és a Csókpirulák betiltása óta minden éjszakai előadásra ráfizet. Már most odáig jutott, hogy az éjszakai előadások megszüntetésének gondo­latával foglalkozik. A színügyi bizottság további tárgyalásairól csakis párbeszédes formában számolhatunk be megfelelő élethűséggel. A párbeszédes forma egyébként arra is jó, hogy ha majd akad va­lami utókori drámaíró, aki megírja Szeged vá­ros színjátékát, itt mindjárt készen kapja a nyers­anyagot hozzá. Balogh Károly: Hát kérem, itt van ez a Hunyadi László. Van benne egy olyan rész, a király esküje, hogy az már maga alkalmasb a közönség lázba ejtésére. Megkap ebben min­denki mindent, ami szemének, szájának kívá­natos — de nem Szegeden. Amikor Pesten lát­tam, ott a hátam libabőrös lett a fenséges­ségtől. Wimmer Fülöp: De ott nem ilyen kórus volt. Palágyi Lajos: Esküszöm, hogy a vidéken nincs jobb kórus, mint az én kórusom. Wimmer: Engedje meg, hogy ezt ne higy­­jem el. Palágyi: A város hidegen kezeli a színház ügyét. Nem támogat úgy, mint más városok tá­mogatják a színházukat. Nem a magam érde­kében küzdök nagyobb támogatásért, hanem a magyar vidéki színészet megteremtésének ér­dekében. Balogh Károly: A színügyi bizottság leg­utolsó ülésén úgy határozott, hogy javasolja az újabb félmillió segély megadását, de csak abban az esetben, ha a szerződési kötelezettségeit tel­jesíti az igazgató. A tanács — én nem szóltam bele a vitába — elfogadta a bizottság állás­pontját. Az nem áll, hogy a város nem támo­gatná a színházat. A bérről lemondott, félmil­liót már adott. Palágyi: De a vigalmi adó ... Balogh: Azt a közönség fizeti. Wimmer: Indítványozom, hogy a bizottság ismét kérje a tanácstól a félmillió korona kiuta­lását a jövő érdekében, amely — reméljük — szebb lesz, mint a jelen. Balogh: De a városnak nem hull manna az égből. Wimmer: A város nem akarja a mannát, pedig ott lóg a feje fölött. Balogh: Én megmondtam, hogyan lehet el­érni a mannát, de a város tisztelt törvényható­sága nem akarja úgy. Wimmer: A templomföldek árverése megmu­tatja az utat és a hibákat. Kisült, hogy rendes árverésen sokszorosan nagyobb átlagot lehet elérni, mint amilyen most az átlag. Balogh: Pedig a manna o­z marad mindad­­dig, amíg a jövedelmeket nem arányosítjuk a ki­adásokkal. Palágyi: Azt is bejelentem, hogy a színészek ismét fizetésemelést kérnek. Wimmer: Az természetes, hiszen mi, munka­adók tudjuk, hogy most minden fizetésemelési követelés tel­jesen jogosult. Én nem akarok iz­gatni, de minden színész joggal követeli túl alacsony fizetésének felemelését. Palágyi: Sajnos, azt is be kell jelentenem, hogy a villanydrágulás és a személyi kiadások drágulása miatt ismét emelnem kell a hely­árakat. N Balogh: Arra joga van. — Vége a mozinak. (Függöny) Török ellenjavaslatok Londonban, Londonból jelentik: A keleti kérdés tárgyalá­sára kiküldött szövetséges bizottságok, melyek­nek az a feladata, hogy a török béke­ja­vaslato­kat minden oldalról megvitassák, tegnap kez­dették meg tanácskozásaikat a külügymi­nisztériumban és pénzügyminisztériumban. A bizottságok munkája valószínűleg három-négy napot vesz igénybe. A tanácskozások be­fejeztével a jelentéseket a szövetséges meg­­ízottak a teljes ülés elé terjesztik. Ez a teljes ülés meg fogja előzni a találkozást a tö­rök megbízottakkal. A tárgyalásokat szigorú titokban tartják. A törökök hangulata tekinteté­ben az a vélemény, hogy az angorai nemzet­gyűlés tagjai továbbra is óriási békevágyat mu­tatnak, de ragaszkodnak ahhoz a véleményük­höz, hogy az engedményekben elmentek a leg­végső határig.

Next